Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-28 / 281. szám
I V I 196?. november 28. 'TOUTS MEGTEI WEPPSSS® L J Kölesdi leporelló 1 A szerencsétlen asszony Üzent egy asszony Ködesd- ről, hogy őróla aztán lehetne írni, mert nagyon szerencsétlen: elhagyta az ura, egy fiatalabb nő miatt, és ő itt maradt 7 gyerekkel, s kénytelen volt a gyerekeket állami gondozásba adni. Kizárólag emiatt utaztam el Ködesdre. Keresem az asszonyt az orvosi rendelőnél, ott takarít. Éppen rács bent. Az orvos, dr. Széllé Béla tömören, egyértelmű kifejezésekkel felvilágosít a helyzetről. Mindenki tudja a faluban, milyen nő ez, ráadásul nem is tudna eltartani egyetlen gyereket sem, mert alig dolgozik. A tsz-ben például sosem dolgozott. Takarítónak csak szánalomból vette fel az orvos, hogy legyen valami állandó keresete a „szerencsétlennek’-. Az állam fizet rá az ilyenekre. Kénytelenek voltak a gyerekeket nevelőotthonba küldeni, hogy megmentsék őket. 2 Hány fát lehet kivágni? Bemegy a tanácselnökhöz Kardos József bognár. Fát szeretne kivágni. Jobban mondva: fákat. Fájth János tanácselnök előveszi a szükséges „nagy könyvet”, hogy bejegyezze az ezzel kapcsolatos adatokat. — Hány fát akar kivágni, Kardos bácsi? — ötöt-haíot. — Az sok egy kicsit. Miért akar hatot kivágni? — Hát, hogy én is élvezzem a fámat. Már vagy hármat elloptak. Többet. Nekem aztán majd nem marad. — Milyen vastagok a2ok a fák? Diktálja be! — Nem tudom. Van vékonyabb is, vastagabb is. — Szóval hat fa. átlagosan huszonöt centi átmérőjűéit. Rendben van, Kardos bácsi. — Kendben? — Ki lehet vágni. — Papír nem kell*hozzá? ~ Nem. Ha kérdezi valaki, miért vágja, mondja meg, hogy a tanácselnök engedélyt adott rá. A bognár elköszön. — Nagyon rafinált az öreg — mondja a tanácselnök. — Mint egy udvarias kispolgár. Nekem kellett megmondanom, milyen vastag a fája. Ismerem. Ha ránéz egy faderékra, azt is megmondja, hány küllő jön ki belőle. Persze majd ellenőrizzük, mennyi fát dönt ki. 3 Méhészet — Nincs jövője a méhészkedésnek. A mai fiatalok félnek a méhektől. Nekem megcsípi, hát jól van. Egy kicsit megpöffen. — Érteni keil hozzá. Az apám is méhész volt, le akarták fényképezni. Átöltözött űnepiőbe, aztán összecsípked- ték a méhek. Vissaaödtözött, hozzá se nyúltak. Érdekes a méhek élete — Azr legjobb a pöszérce méz. Sötét, de az a legjobb gyógyméz. Ha valaki köhög, bevesz egy kanállal, meggyógyult — A tartóvirág méze egészen fehér volt. De már nincs tarlóvirág. — Nin cs. Máma már nincs az a legelő. A méhészetnek nincs jövője. (Legalább harmincán mé- hószkednek Kölesden). 4Pályaválasztás Iskolás gyerekek mennek hazafelé. Hetedikesek. Mindegyik tudja inár, mi lesz belőle. — £n ápolónő leszek. — Miért? — Mert az anyám testvérének a lánya is ápolónő. — Es szereti a munkáját? — Szereti. — Én fölmegyek Pestre kalauznak. Az jó lesz. Számolni sem kell sokat. — Nem szeretsz számolni? — Nem. Kettesem van. De a buszon itt is jó. Ha nagyon sokan akarnak fölszállni, a kalauz becsukhatja az orruk előtt az ajtót. A felnőttektől már többet tanult, mint az iskolában. Gemenczl József IIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIUMIIIMMIIIIIIII) Befőtthegyek | Február elején kezdik gyártania a vegyes befőttet a Paksi Kon-E zervgy árban. A hat különböző E gyümölcs már a hatalmas rak-3 tárakban, ötliteres üvegekben 2 várja a további műveletet. Je-2 lenleg az almát rakják üvegekhez és aztán hatalmas gúlákba. Eddig E negyven vagonnal tettek el, az E összes almamennyiség nyolcvan- 2 négy vagon lesz, mely decemberi 2d-lg készül el. EokK Bakó JenőE IIIIIHIHIIIIIINtllHHIMMHNIUltllltr Korszerűtlen Közel háromszázötven középiskolai tanuló lakja. Külseje hasonlít a Rejtő-regények sivatagi légiólaktanyáihoz. Belső elrendezése pedig olyan, mintha régi apácakolostorból alakították volna. Az épület — az új szekszárdi kollégium — új, alig több, mint két hónapja, hogy átadták rendeltetésének, s máris korszerűtlen. Úgy mondják: ahhoz képest, ahogyan a múlt tanévben laktak a kollégisták, most rendkívülien jó helyzetbe kerültek. Ez azonban gyenge vigasz. Hiszen a viszonyítás relatív. A tavalyi rossznál, valóban jobb a jelenlegi helyzet, de más városok újonnan épült kollégiumában lakók helyzeténél jóval rosszabb. Megkülönböztetve Az új kollégium feles. Az épület egyik része a megyei tanács, másik oldala pedig a SZÖVOSZ gondozásában van. Összesen 336 tanuló otthona. A teljesen egyforma nagyságú két területen, a tanácsi oldalon 192, a SZÖVOSZ- én pedig 144 középiskolás él. E két számadatból már sok mindenre lehet következtetni. A tanácsi részen két szintet fiúk, kettőt meg lányok laknak. Nem a legegészségesebb állapot, ha figyelembe vesszük, hogy a fiúkhoz, lányokhoz azonos lépcsősoron lehet feljutni, s csak a kollégiumi rend zárja el egymástól — nem fal, vagy ajtó — a külön nemű gyerekeket A két intézmény kollégiumának viszonyai jelentősen különböznek egymástól. Míg a tanácsi részen nyolc, a SZÖVOSZ-nál hat tanuló lakik egy szobában. A nagyobb szobák alapterülete 23,4, a kisebbeké pedig 22,5 négyzetméter. Ha figyelembe vesszük, hogy a falak magassága 2,8 méter, és hogy minden szobában nyolc gyerek részére beépített szekrény van, csak nagy jóindulattal mondható, hogy a tanácsi részen a megadott normák szerint — 9 köbméter és 3 négyzet- méter tanulónként — helyezték el a diákokat A SZÖVOSZ-rész hatgyerekes hálótermei inkább megfelelnek a követelményeknek. A SZÖVOSZ kollégiumában a tanulóasztalokat a hálószobában helyezték el. Jó megoldás, vagy sem — vitatható. Mindenesetre jobb, mint amilyen körülmények között 'a tanácsi rész lakóinak kell tanulniok. Ott külön tanulószobák vannak. Egy-egyben 36—38 középiskolásnak kell készülnie a következő napi tantárgyakból. Nem kell ahhoz pedagógusnak lenni, hogy valaki észrevegye a helyzet tarthatatlan voltát. Ilyen körülmények között csak olyan gyerekek lehetnek nap mint nap, akiknek módjukban áU késő délután, s az esti órákban, amikor az iskolai napközi otthon bezár, saját otthonukban is tanulni. A két fennhatóság alatt álló rész között szemmel láthatóan nagy a különbség. A SZÖVOSZ-i rész fehérre festett, betétes ágyai, pasztell színű, jó minőségű pléd ágytakarói, a kényelmes székekkel, szőnyegekkel berendezett, televízióval ellátott klubszobái, olvasóterme, irigylésre méltó a másik oldal lakó előtt. Ott klubszoba, vagy könyvtárszoba nincs, az ágyak matracosak, és szürkén komorak. Közös gondok .> Szép számmal akadnak közös gondok is. Említsünk ri'éKfSnyat a legfontosabbak közül. Illusztrálásul idézzünk szószerint egy levelet: „T. Beruházási Iroda! A szekszárdi diákotthon felső szintjének vízellátása e néhány hónapos üzemelés óta sem oldódott meg. A felső szintek vizes blokkjait a tanulók vízhiány miatt használni nem tudják. A WC-k és környezetük igen bűzösek. Fen® hiányosságok előbb-utóbb súlyos járvány kirobbanásához vezetnek, ezért feltétlenül indokolt lenne az átadás-átvételi jegyzőkönyvben a KÖJÁL által kért víznyomásfiokozó berendezés beszerelése. Kárén* az ügyben sürgős intézkedésüket, mert ha a vízhiány a továbbiakban fennáll, úgy kénytelenek leszünk a diákotthon felső szintjének lezárását elrendelni, dr. Gujás János a KÖJÁL igazgató főorvosa” Az idézet sok kommentárt nem kíván. Annyit érdemes hozzátenni: a vízhiány miatt, már többször előfordult hogy fáztak a kollégium lakói. Központi fűtés van az épületben, ha nincs víz, nem tudják feltölteni a kazánokat és nem tudják fűteni a szobákat Közös probléma se. étkezde hedyzete is, amelyet az alagsorban helyeztek el a konyhával együtt Az ételszag szótterpesz- kedák az egész épületben, végig öt emelet magasságban a szabad lépcsőfeljárón át. Igaz, két szellő- zőaikna ékeskedik az étkezde mennyezetén, — csak az a baj, hogy egyiknek sincs kijárata a szabadba. Az élelmiszerraktárak szellőzéséről is megfeledkezett a tervező. Hogy levegő érje a készletet, ablakot kell nyitni. A konyha és az étkezde között pult van. Ha tálalni akar a személyzet, vagy tomamutatványakat végezve jut át a pulton, vagy körül kell hogy fussa az épületet Hasonló a helyzet, amikor tüzelőt kell hordani a konyhára. Cipelik a szenet úgy ötszáz méternyi távolságról, mgy teljesen sziaúj épületben bálytalanul. az ablakon át adják be. Lehetne még hosszan folytatni a sort, de csak távirati stílusban egy-két dologról: a mosókonyhát az ötödik emeletre tervezték. Jelenleg még nem működik. Többek között egy kazánt már leszállítottak, hogy miként állítják majd fel, az a jövő titka, mert a mosókonyha magasságánál nagyobbra méreteztek. Lift nincs. A falak vizesek, hatalmas foltokban hull a vakolat minden felé. A fémkeretbe foglalt ablakok nem zárnak rendesen, mivel a keretek, már elgörbültek. Mellettük beesik az eső ás besü- vít a szél. Végre már beszerezték a függönyöket — csak megoldatlan, hogy hová szerelik majd fel azokat Az ablakok egészen a mennyezetig érnek. kon siránkozni. Vateiiaa, az épület legtöbb hibája a rassz tervezésből adódik. Az ott lakó diákok érdekében azonban sürgősen változtatni kellene néhány dolgon — vízprobléma, a szobák berendezése a tanácsi oldalon, a mosókonyha beszerelése stb. — amelyen még lehet. A tervezési hibákat sem árt felróni. Igaz, legtöbbjén, ahogy szavakkal nem. úgy már tettekkel sem lehet változtatni. Inkább a jövőre nézve megszívlelendők az említettek. S még csak annyit: nem ártana a közvéleményt értesíteni arról, hogy milyen felelősségre vonásban részesült a tervező, az esetleg ráeső hibákért a kivitelező, no meg az is, aki ezeket a terveket elfogadta. Szükség volna erre, mivei sok millió — nem a Tanulság legcélszerűbben és legkorszerűbben felhaezná«M —. forintról vám Mondhatná valaki, hogy mit saa* kell megváltoztathatatlan dalgoM&RY ÍV A Műszaki átadás Konyhádon A napokban fejeződött be a bonyhádi négyszáz vagonos ga- bonasiló műszaki átadása. Az építők — az ÉVM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat és a vasbeton építményt alvállalkozásban kivitelező, e csúszó-zsaluzá- sos munkára specializált 31. sz. Állami Építőipari Vállalat határidőre fejezték be az építkezést. Befejezéshez közeledik a technológiai szerelés is. így a jövő hónapban már használatba veheti a Tolna megyei Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat a megye legkorszerűbb gabonatárolóját. Mint azt a műszaki átadásnál megállapították, jé munkát végeztek az építőik. Műszerekkel mérték a süllyedést is és megállapították, hogy a négyezer- háromszáz tonnás építmény eddig mindössze negyvenhat millimétert süllyedt Ez alig egynegyedét teszi ki a megengedettnek. Számítanak még további süllyedésre is — hiszen a gabonasiló még üres és ha teljesen megtöltik, további négyezer tonna nehezedik majd az alapokra és az altalajra — de ez már lényegesen nem módosítja a most mért értéket „normán he4ift'n marad a süllyedés. Hég egyszer a gázról: Nem győzik a bekapcsolást A nyáron egyszer már írtunk a gázigénylők nagy számáról és az ennek nyomán mutatkozó Tolna megyei problémáról. Ezrek várnak gázra, de nem győzik a bekapcsolást. Megszűnt a kiutalásos rendszer, de az igények kielégítésének nincsenek meg a technikai feltételei. A helyzet azóta nem sokat változott. Néhány nappal ezelőtt befejezték ugyan a korábbi kiutalások szerinti 8000 tűzhely bekapcsolását, de még mindig ott a nagy tömegű olyan gázigénylő, akik ugyan nem kaptak kiutalást, de igényüket még a tanács vette nyilvántartásba. Most rajtuk a sor. Wirth József, a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat szekszárdi szervizszolgálatának vezetője őrről adott tájékoztatást, hogy jelenleg négyezernél több a régebbről visszamaradt igény. Mivel a Baranya megyei szervizszolgálattól is kapnak segítséget, előreláthatóan januárban végeznek c bekapcsolásokkal, és utána kerülhet sor a rendelet megjelenése alapján szabadon mutatkozó igény kielégítésére* A jelek szerint egyelőre nem sikerült megszüntetni a gázbekapcsolásoknál mutatkozó torlódást. A vállalat ugyan állandóan fejleszti a szervizszolgálatát, jellemző, hogy az év eleji négyről 15-re növelték a szerelőlétszámot, de úgy látszik, hogy az igényekhez képest es is kevés. B. F.
