Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-28 / 281. szám

I « 1 Osztályozó az ökölvívó NB ll-be jutásért Dorogi Bányász—Szekszárdi Dózsa 15:7 Vasáriulp délelőtt Budapesten, a Sportcsarnokban találkozott a két csapat, hogy megvívja küz­delmét az -NB Il-be jutásért. A szekszárdi csapat tartalékosán utazott Budapestre, ahol két versenyző nem is léphetett szo- rítóba. Vörös átesett a súlyhatá­ron, míg Sajbent az orvos hő­emelkedése miatt nem engedte indulni. A szekszárdi versenyzők nagy akarással öklöztek és az alsó súlycsoportokban behozták a hátrányt, de a felsőbb súly­csoportban az ellenfél bizonyult jobbnak. így Szekszárd vereséget* szenvedett. Részletes eredmé­nyek: (Elöl a Dorogi Bányász versenyzői): Papírsúly:. Lévai vesztett Makk ellen. A szekszárdi versenyző végig jobb volt, harcos szellem­ben öklözött és biztosan győzött. 0:2. Légsúly: Kiss vesztett Rózsa ellen. A két versenyző között nagy technikai csata alakult ki, melyben Rózsa bizonyult jobb­nak. A pontozók egyhangúlag* Rózsát, hozták győztesnek. 0;4, Harmatsüly: Nagy ellenfél nél­kül győzött, Vörös átesett a súly­határon. 2:4. Pehelysúly: Horváth döntet­lent ért el Sörös ellen. Sörös vé­gig jobb Vdlt, irányította a küz­delmet, ezért keltett .meglepetést amikor a vezetöbíró döntetlent hirdetett. 3:5. Könnyűsúly: Baraczki ellen Sárközit leléptették. Sárközi jól csatázott, de mindkét részről sok volt a szabálytalanság. A harmadik menetben Sárközit a vezetőbíró leléptette. 5:5. Kisváltósúly: Kapus veszt Tóth ellen. A Dorogi Bányász versenyzője meglepően jól ök­lözött, de Tóth így is biztosan nyert. 5:7. Váltósúly: Csapó ellenfél nél­kül győzött, Sajbent nem enged­te az orvos indulni. 7:7. Négy váltósúly: Hajdú győzött Simon ellen. A volt válogatott Hajdú ellen Simon három me­neten át bátran- harcolt, de a rutinos dorogi versenyző fölény­be került, így a harmadik me­-----------------------------------------------­n et közepén Simon edzője fel­adta a mérkőzést. 9;7. Középsúly: Virágos győzött Árpás ellen. A szekszárdi ver­senyző végig irányított a sokat szabálytalankodó Virágos ellen. A Dorogi Bányász versenyzőjét már kétszer megintették és a látottak alapján a közönség is biztos szekszárdi győzelmet várt, de nem így a pontozók, akik Virágost látták jobbnak. (Nagy pontozói tévedés.) 11:7.-Félnehézsúly: Barecska győz Halász ellen. Halász mozgásán, öklözésén meglátszott az edzés- hiány és hiába igyekezett, ellen­fele jobb volt, ezért döntő fö­lény miatt a harmadik menet­ben Halászt a vezetőbíró leléptet­te. 13:7. Nehézsúly: Vörös győz Niesz ellen, A hatálmas súlytöbblettel rendelkező Vörös ellen Niesz a harmadik menet közepéig jól öklözött, de ekkor egy erőteljes ütés után a szekszárdi verseny­ző, feladta a mérkőzést. 15:7. Bevált az egycsoportos labdarúgó megyei B Milyen tapasztalatokat hozott az első év? .A megyei labdarúgó-bajnokság B-esopor újában is befejeződött a küzdeiemsorozat. Eldőlt, hogy magasabb osztályba — a megye- bajnőkságba Szedres és Düna- földvár jutott. Hogy melyik csa­patok jutnak a kiesés sorsára,’az még tisztázatlan, hiszen sok függ attól, a megyebajnokságból hány csapat esik ki, hol szerepelnek jövőre a tartalékcsapatok, meny­nyi lesz a létszám, stb. Ezekre a kérdésekre előreláthatóan szer­dán este ad választ a megyei labdarúgó-szövetség. , Rövid értékelésünket azzal kell kezdeni a megyei B-ről, hogy az egycsoportos bajnokság el­érte célját. A mérkőzések túl­nyomó többsége színvonalban el­érte a megyebajnokságot, sőt — küzdelem szempontjából— egyik- > másik mérkőzés még túl is tett. azon. A bajnokság egyedüli szép­séghibája, hogy Győrét törölni kellett a bajnokságból, Győré ese­te egyben figyelmeztető is a jö­vőre nézve: nem elég az, ha a szövetség részéről, megvan a jó­indulat, amikor a helyi vezetők - közömbösek, s csak akkor akti­vizálják magukat, ha a csapat besorolásáról van szó. A tartalékcsapatok basorolásá- vaT sem értettek egyet a vidéki sportvezetők. Szerintük a szövet­ségnek nem lett volna szabad a bajnokságot komolytalanná ten­ni. Ez a megállapításuk azonban csak félig, felel meg a valóság­nak, hiszen a Szekszárdi Vasas tartalékcsapatának magatartása el­len nem volt és nem is lehetett kifogás, amit bizonyít sportszerű­ségük mellett az eredményesség is. A Vasas tartalékcsapata nyerte a felnőtt és az ifjúsági bajnokságot.. A Dózsa csapata azonban úgyszólván mindig tar­talékosén lépett pályára vidéken, mert az NB Ill-bóű. kimaradt já­tékosok rangon alulinak tartot­ták vidékre utazni. Bár a Dózsa vezetői ígéretét tettek, hogy a bajnokságot komolyan veszik, mégsem így történt. Ez azonban nem a vezetők, inkább a játéko­sok hibája. Ha a játékosok nem becsülik le a megyei B-t, úgy a Dózsa tartalékcsapáta nem a 13., hanem akár a 3.—4. helyen vé­gezhetett volna. A bajnoki címet a Szekszárdi . Vasas csapata nyerte, jobb gól­aránnyal megelőzve Cikót és Szedrest. Mindhárom csapat 35 pontot gyűjtött össze. A bajnok­ságra hosszú ideig esélyes bölcs- kei csapat az őszi forduló több mérkőzésén gyenge teljesítményt nyújtott, és így csak a negyedik helyet tudta megszerezni magá­nak. Meglepetésnek számít Duna- földvár őszi hajrája, mely az ötödik helyet biztosította a csa­patnak, s a tartalékcsapatok eredményeit levonva a második helyre került, s a megyei baj­nokságba jutott. Sióagárd — mint hosszú éveken át mindig, —, jól kezdett, de az őszi mérkőzéseken már gyengébb volt a teljesítmé­nye. Érdemes megemlíteni: a sióagárdi csapat, ha három gól­lal kevesebbet kap, akár a me­gyébe is juthatott volna. A Bonyhádi Petőfi is gyengébb teljesítményt nyújtott a vártnál. Ennek ellenére a csapat dicsére­tet érdemel, mert játékát a sportszerűség, fegyelem jellemez­te. Dunaszentgyörgy gyenge kez­dés után néhány jó eredménnyel hívta fel magára a figyelmet, mellyel a nyolcadik helyet sike­rült biztosítania. Az ugyancsak 25 pontos Ozora rosszabb gól- aránnyal kilencedik helyre sző­rűit A csapat teljesítménye vál­takozó volt. Egyik vasárnap ki­tűnő játékkal legyőzték a lista­vezetőt, a következő vasárnap viszont súlyos vereséget szenved­tek. A csapat kiegyensúlyozot­tabb játékkal eredményesebb le­hetett volna. A tizedik helyezett Szakcs és a tizenegyedik helye­zett Nagydorog egyaránt 21 pon­tot szerzett. Szakcs helyezése még érthető, azonban Nagydoro- gé nem. Lényegesen előrébb kel­lett volna végeznie és, hogy nem így történt, ebben közrejátszott a fegyelmezetlenség, az edző­csere és több játékos kiválása. A tavalyi évhez képest a dalmandi csapat is mérsékelten szerepelt, 26 mérkőzéséből mindössze hét­szer győzött, így érthető, hogy csak a tizenkettedik helyen vé­geztek. Ti zen harmadik helyen a Szekszárdi Dózsa tartalékcsapata kötött ki, hogy miért, azt né­hány sorral feljebb már elemez­tük. , A tartalék csapatok eredményei nélküli táblázat ad hű képet ar­ról a küzdelemről, .mely a fel­jebbjutásért folyt. Dunaföldvár, ‘Sióagárd és Bölcske között csak a gólarány döntötte el a helye­zéseket,, és ebben Dunaföldvár volt szerencsésebb. Az ifjúsági bajnokságban leg­eredményesebben a Szekszárdi Vasas gárdája szerepelt és ez­zel megérdemelten jutott a baj­noki címhez. Utánpótlás szem­pontjából Bölcske és a Bonyhádi Petőfi sokat tett az egységes, ütő­képes csapat kialakítása érdeké­ben. A két jó együttes közül Bölcske azzal került a második helyre, hogy védelme a huszon­hat mérkőzésen mindössze tizen­négy gólt kapott. A rúgott gólok tekintetében a Szekszárdi Vasas vezet, százharmincszor találtak az ellenfél kapujába. A Bony­hádi Petőfi csatárai száznégy gólt rúgtak. Legkevesebb gólt a szakcsiak rúgták, huszonhat mér­kőzésén tizenkilencet. Legtöbb kapott gólja Nagydorognak van, számszerint száztizennyolc. Utá­na Szakcs. következik, száztíz kapott góllal. A bajnokság végeredménye: Felnőttek: 1. Sz. Vasas II. 26 X6 3 7 82;39 37 2. Cikó 26 14 7 5 89:45 35 3. Szedres 26 15 5 6 83:62 35 4. Böleske 26 16 2 8 72:53 34 5. Dunaföldvár 26 16 2 8 61:46 34 6. Sióagárd 26 13 5 8 67:44 31 7. B. Petőfi 26 10 6 10 49:41 26 8. D.szentgyörgy 26 11 3 12 49:72 25 9. Ozora 26 11 3 12 48:83 25 10. Szakcs 26 8 5 13 35:55 21 11. Nagydorog 26 3 5 13 45:65 21 12. Dalmand 26 7 3 16 36:82 17 13. Sz. Dózsa II. 26 7 2 1T 58:70 16 14. Győré törölve A tartalékcsapatok eredményei nélkül: 1. Szedres 22 13 4 5 68:44 30 2. Dunaföldvár 22 13 2 7 52:34 28 3. Sióagárd 22 12 4 6 59;38 28 4. Bölcske 22 13 2 7 62:44 28 5. Cikó 22 12 3 7 73:42 27 6. B. Petőfi 22 9 6 7 64:32 24 7. Ozora 22 10 2 10 39:58 22 8. D.szentgyörgy 22 9 3 10 38:60 21 9. Szakos 22 7 4 11 31:65 18 10. Nagydorog 22 6 5 11 S7;57 17 11. Dalmand a 6 2 14 28:66 14 12. Győré törölve Ifjúságiak: 1. Sz. Vasas 26 24 1 1 130:16 49 2. Bölcske 26 19 3 4 95:14 41 3. B. Petőfi 26 19 3 4 104:23 41 4. Sióagárd 26 11 10 5 48:26 32 5. Sz. Dózsa 26 14 3 9 64:24 31 6. Cikó 26 13 4 9 59:50 30 7. Dalmand 26 8 10 8 47:48 26 8. D.földvár 25 11 3 11 31:61 25 9. D.szentgyörgy 25 8 5 12 57:80 23 10. Szedres 26 8 3 15 45:86 !9 11. Ozora 26 6 4 16 43:72 16 12. Szakcs 26 5 2 19 19:110 111 13. Nagydorog 26 5 2 19 22 018 12 14. Győré törölve Tanítsuk játszani gyermekeinket! A kisgyermek életében legfőbb tevékenység: a játék. Ez idejének jelentős részét tölti ki, s miköz­ben játszik, fejlődik kézügyessé­ge, gondolkodása. A jó játék le­leményességre, ’ kezdeményezésre serkenti a gyermeket. Növeli tü­relmét, kitartását, foglalkoztatja képzeletét. Játék közben ismerke­dik meg a környezetével, utánoz­za a felnőtteket, amikor például orvost, kalauzt, óvodást játszik. Tehát figyelme minduntalan a valóság megismerésére irányul. Sajnos, a szülők egy része nem tartja fontosnak, vagy éppen le­becsüli a játék nevelő szerepét. Pedig a játék a munkára való előkészület. Amelyik gyermek kitartó, elmélyült a játékban, ké­sőbb olyan lesz a tanulásban, munkában is. Érdekes például megfigyelni az építőkockával ját­szó gyermeket. Némelyik hosszú időn át „dolgozik” egy vár fel­építésén, javítgatja remekművét. Akad olyan is, aki hamar bele­un. Ilyenkor nagyon hatásos le­het egy kis szülői biztatás, segít­ség. Adjunk Ötletet: — nézd, mi­lyen szép lesz itt egy híd — máskor: építs kerítést is... vagy: ha felépítetted, adok a várad te­tejére zászlót! Kevesen tudják, hogy a kis­gyermeket meg kell tanítani ját­szani. Különben csak csetlik-bot- llk a játékok nagy birodalmában. Ezért nagyon fontos a játékot helyesen megválasztani. Minde­nekelőtt ismerni kell a gyerme­künk képességeit, adottságait, ér­telmi, érzelmi érdeklődési körét. Legfontosabb azt figyelembe ven­ni, milyen téren szorul fejlesz­tésre. A lassú, nehézkesen mozgó gyermeknek ajánlatos lapátot, ugrókötelet, karikát adni. A nyugtalan gyermeket próbáljuk lekötni nagyobb türelmet igény­lő, de számára érdekes játékkal. Az orvostól rettegő gyermeknek vegyünk kis qrvosi táskát, s biz­tassuk, hogy gyógyítsa a beteg babákat. Ne hagyjuk tehát a pi­ciket a játékban magukra. Se­gítsük ötletekkel, s részvételünk­kel gazdagítsuk játékát. A jól sikerült közös játék, intim érzel­mi kapcsolatot teremt a gyermek, és a szülő között. Ha felöltöztette a babát, megrajzolta a villamost, vagy felépítette a várat, dicsér­jük meg érte, hiszen neki éz ko­moly erőfeszítés volt. így megis­meri és megszereti a gyermek az alkotás örömét. Ha megszokja, hogy ügyei iránt érdeklődünk, bizalommal viszonozza azt. Hogyan válogassuk össze tehát a játékokat? A legkisebbeket színes, élénk dolgok érdeklik. A picik szeret­nek még mindent a szájukba venni, ezért lemosható, könnyen tisztán tartható játékokat válasz- szunk. A két-három éves gyer­meknek húzogatható, mozgó já­tékok a legkedvesebbek. A négy­öt éveseknek nagyon bő a vá­laszték, de ne ragaszkodjunk a legdrágább holmihoz. Ebben a korban kapják a kislányok a nagy alvó Hajasbabát. S ezt a mamáik rendszerint sajnálják a gyermek kezébe adni. A szekrény mélyére, vagy az ágy közepére kerül — dísznek. De van egy másik véglet is, — amikor a szülők elhalmozzák a gyermeket játékokkal. Az ályen gyermek nem tanulja meg érté­kelni, megbecsülni ezeket, s a legtöbb esetben sokkal odaadób- ban" játszik egy kis papírdarab­bal, vagy fadarabbal, mint a drá­ga játékokkal. Ebben a korban a kisfiúk szívesen játszanak ösz- szerakható játékokkal, a kislá­nyok öltöztethető, pólyázható ba­bákkal, műanyag karakókkal. A társas- és mechanikai játé­kokat hagyjuk meg a nagyobb, iskolás korúaknak. Nagy Katalin óvónő Kémiaéra — külföldieknek 40 nemzet diákjai tanulnak Magyarország egyetemein és főiskoláim Számukra Budapesten külön „előkészítő inté­zetet” szerveztek, ahol egy év alatt megtanulják a magyar nyelvet és bizonyos előképzésben részesülnek a választott szakma egyetemi tananyagából is. Képünkön: dahomeyl, jemeni és Szíriái diákok a kémiaórán. (MTI-foto — Molnár Edit felvétele.) Befejezték az évadot a sportlovászok Befejezték idei versenyugratu­saikat a sütvényi sportlovószok. Totóeredmények 1. Szombathely—FTC 2:1 1 2. Komló—U jp. Dózsa 3:3 X 3. Eger—Tatabánya 1:4 2 4, Szeged—Győr 1:1 X 5. MTK—SBTC 0:0 X 6. Dunaújváros—Csepel 3:3 X 7. Egyetértés—Oroszlányv 1:0 1 8. Bp. Spart.—Szállítók 2:2 X 9. DVSC—BVSC 0:3 2 10. Ganz-MÁVÁG—Budafok 1:1 X 11. Lanerossi—Milan 2:2 X 12. Varese—Róma 2:0 1 13. Mantova—Torino 0:0 X +1 14. Catania—Palermo 1« 2 Hogy a nyári edzésektől nehogy elszokjanak a sportolók és a lo­vak, napi négy-öt órát ezután is gyakorlással töltenek. Szép ered­ményt ért el ebben az évben Gróf Lajos Igyál nevű és Kecs­keméti József Guzapevű lovával. Gróf Lajos az országos lovas­bajnokság harmadik fordulóján az ifilovasok közül hibátlan lo­vaglással 140 cm akadályon I. díjat nyert, míg Kecskeméti Jó­zsef Kiskunhalason lett 160 ern­es bajnoki döntőn első, a vég­leges bajnokságon pedig harma­dik. Szabó Mátyás levelező

Next

/
Thumbnails
Contents