Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-28 / 281. szám

1967. november 28. rOLNA iWEGTEl PÍÉPtUSAO 3 A lapátot felváltotta a gép Az igazgatói irodában befeje­ződött a tárgyalás. Egész dél­előtt folyt a vita, érvek és el­lenérvek csaptak össze, majd megszületett a tizenhat pontból álló megállapodás, mely részle­tesen szabályozza, hogyan, mi­lyen ütemben szállítja a Tolna megyei Talajerő-gazdálkodási Vállalat a szárazdi Búzakalász Tsz-nek a 240 vagon komposzt- trágyát. Láthatóan elégedettek az „Üzletfelek”. Németh József igaz­gató és Hugyecz Mihály főmér­nök azért, mert sikerült nyélbe­ütni az első, 1968-ra szóló szer­ződést, Gregor György tsz-elnök, Rózsa István agronómus és Vár- konyi Henrik főkönyvelő a jövő évi jó termés egyik fontos té­nyezőjének tartja a megállapo­dást. — Hogy vitatkoztunk, az ter­mészetes — mondja az elnök. — meghegeszteni, amikor a mi műhelyünkben is van hegesztő­berendezés. Jól tudunk együtt dolgozni az elvtársakkal. A vendégek elköszönnek, tás­kájukban a szerződéssel. A vál­lalat vezetői pedig a további feladatokat beszélik meg. Hogy most már véglegesen üzembe helyezik a belecskai bánya szál- lítósj»lag-rendszerét, hogy to­vább kell erősíteni a központi javítóműhelyt, hogy további tsz- ekkel, állami gazdaságokkal kel­lene minél előbb megtárgyalni és megkötni a jövő évi szállítási szerződéseket... Mert a vállalat már teljesítet­te ez évi kötelezettségeit. Októ­ber 31-ig befejezték ez évi ér­tékesítési tervüket, pár nappal később pedig — pontosan az októberi forradalom évforduló­jára — a teljes termelési tervet Szakszerű bányaműveléssel, bányatechnikusok irányításával, nagy teljesítményű kotrógépekkel termelik ki a tőzeget. . . ' ”, i fit* r ............................... <......................' ......^ i / .y........... U ömperrakodóval gyorsan telik a vagon a dombóvári állomáson. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, mintha rossz lenne a kapcsolat köztünk. Kialakult az már az elmúlt években és egy kicsit túl is nő a hivatalosan előírt kötelezettségeken. Előfor­dult a nyáron is nemegyszer, hogy meg voltunk szorulva szál­lítóeszközökben, a vállalat segí­tett a betakarításnál. Máskor meg az ő gépük hibásodott meg. Miért hozzáír be Szekszárdra is. Már ez önmagában is sokat mond: Előbb tettek eleget az értékesítési feladatoknak, mint a teljes termelési tervnek. Itt te­hát nincsenek elfekvő készletek, gyorsan forognak az eszközök, minden, amit termelnek, értéke­síthető. Azóta elkészült a Központi Statisztikai Hivatal három- negyedévi jelentése is, amely szerint a Tolna megyei Talaj­Magyar—szovjet baráti est Szedresen Bensőséges ünnepség zajlott le szombaton Szedres községben. Bolvári Józseíné, a megye 2. vá­lasztókerületének országgyűlési képviselője és szovjet vendé­gek látogattak el a községbe. A vendégeket a község vezetői fo­gadták, majd utána a helyi álta­lános iskola tanulói között töl­töttek kellemes perceket. Este a zsúfolásig megtöltött művelődési házban találkoztak a vendégek a község lakóival. Az úttörőénekkar előadásában el­hangzott magyar és szovjet Him­nusz után Ricker József, helyi népfronttitkár köszöntötte a ven­dégeket, majd megnyitotta a ba­ráti estet. Az ünnepi előadó: Bolvári Jó- zsefné, a magyar—szovjet barát­ság méltatása mellett, tájékoztatta a megjelenteket, a legfontosabb kül- és belpolitikai kérdésekről. Beszélt az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésével kapcsolatos feladatokról is. Végül az Orszá­gos Béketanács nevében arany­koszorús jelvényt adott át mun­kássága elismeréséül Szűcs Já­nosnak. A szovjet vendégek is köszön­tötték a község dolgozóit, amit az úttörők virágcsokorral viszo­noztak. Ezután színvonalas mű­sorra került sor, amelyben ma­gyar és orosz nyelven hangzottak el énekszámok. A továbbiakban harmonika- és zongoraszámokat hallhattak a résztvevők, majd a KISZ-tánccsoport előadása fejez­te be a nagy sikert aratott műsort. A vendégek ezután még sokáig beszélgettek a község párt- álla­mi és tömegszervezeti vezetőivel. erő-gazdálkodási Vállalatnál egy év alatt 46 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. Nincs még egy vállalat a megyében ahol egy év alatt ilyen mérték­ben — csaknem másfélszeresére — nőtt volna a termelékenység. Hogyan? — A gyors ütemű gépesítéssel — mondja a főmérnök. És sorol­ja a gépeket. Az újakat és a leg­újabbakat. Mert a több tucatnyi különféle gép között alig van olyan, amit tavalyelőtt vásárol­tak volna, annál több a tavalyi és az idei beszerzés. HON-rako­dók, dömperrakodók, RS-rako- dók, kotrógépek egész skálája a negyed köbméterestől az egy- köbméteresig, lánctalpas trakto­rok tolólappal, szippantok, von­tatók. Újak és a vállalat által felújítottak, eredetiek és átala­kítottak. Az idén például két cséplőgépet alakítottak át tőzeg- dgrálásra. A vállalatnál született az ötlet, itt is valósították meg. Bevált. Ami feltűnő, akár a központi 'telepen, akár Keszőhidegkúton, Dombóváron, akár a belecskai tőzegbányában jártunk: alig lát­ni embert. Hat-hét évvel ezelőtt, amikor megnyitották a tőzeg­bányákat, a fő munkaeszköz az ásó és lapát volt és a lovas fo­gat Majd jöttek a Hoffher-trak- tarak. A lovakból és Hoffherrek- bői már mutatóban 6incs, lapát -— azaz lapátos ember az egész vállalatnál alig tíz. A nagy fokú termelékenységnövekedésnek ez a „titka”. Tavaly még száztíz volt a fi­zikai létszám és 1960-ban, ami­kor a jelenlegi termelés egyti zedét produkálták, akkor sem igen kevesebb. Az idén nyolcvan fizikai dolgozója van a vállalat­nak, közülük hetven vagy gép­pel dolgozik, vagy gépet tart karban, javít. Kis létszámú válla­lat — talán a legkisebb a me­gyében. — Ha azonban a meg­mozgatott anyagtömeget nézzük, valószínű a legnagyobb. Ez év­ben például tizenháromezer va gon — egymillió-háromszázezer mázsa — tőzeget termeltek ki nyolcezer gurulóvagont raktak meg, raktak ki, „utaztattak”. Ti­zenhatezer vagon tőzegalapú szerves trágyát adtak a termelő­szövetkezeteknek, állami gazda­ságoknak, sőt, magántermelők­nek is. Nem ritka az olyan szek­szárdi szőlősgazda, aki a válla­lattól vásárol 50—100—200 má­zsa szerves trágyát helyszínre szállítva. Egyre több gazdaságban jön­nek rá, hogy az állattenyésztés­ben keletkező trágya leghaté­konyabb felhasználása úgy va lósítható meg, hä azt a vállalat­tal dolgoztatják fel, kevertetik tőzeggel és úgy hordják ki a föl­dekre. Éppen ezért, a vállalat kollektívája nem fél a jövőtől, hiszen a feladatok csak nőhet­nek. (J.) Kiképzési évet záró századgyűlés Ünnepi századgyűlést tartottak szombaton délután Szekszárdon a munkásőrség nehézfegyver-szá­zadának tagjai. A kiképzési évet záró századgyűlésen Gergely Jó­zsef, századparanesnok elmondta, hogy a személyi állomány jól haj­totta végre az 1967. évi feladato­kat. A nehézfegyverekkel végre­hajtott éleslövészeten a század valamennyi tagja kiváló ered­ményt ért el. A munkásőrség me­gyei parancsnoksága nevében Gál Antal, a megyei parancsnok he­lyettese mondott köszönetét a pártmegbízatásként fegyveres szolgálatot végző elvtársaknak. Az ünnepi századgyűlés után a munkásőrök és családtagjaik kö­zös vacsorán vettek részt Rendezik a csökkent munka képességű dolgozók helyzetét A napokban került ki- adásra a kormányren­delet végrehajtásaképpen a munkaügyi miniszter, az egész­ségügy-miniszter és a pénzügy- miniszter együttes rendelete a csökkent munkaképességű dol­gozók helyzetének rendezésé­ről. A rendelkezés nagy fontos­ságára való tekintettel érdek­lődtünk az illetékes tanácsi szervektől a végrehajtásra vo­natkozó feladatokkal kapcso­latban. A közvélemény tájé­koztatására elmondták: a ren­delet hatálya kiterjed a mun­kaviszonyban álló csökkent munkaképességű dolgozókra is, akik egészségi állapotuk rom­lása miatt munkahelyükön teljes értékű munka végzésére alkalmatlanokká váltak. de öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjra még nem jogosul­tak; akik baleseti járadékban, vagy rokkantsági nyugdíjban részesülnek és jelenlegi mun­kahelyükön teljes értékű mun­ka végzésére alkalmatlanokká váltak; végül, akik gümőkóros betegségük miatt munkahelyü­kön nem foglalkoztathatók. A csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációjával kapcsolatban elsősorban az al­kalmazó vállalatoknak vannak feladataik. A vállalatok köte­lesek őket a vállalaton belül a munkakörülmények módosí­tásával, más megfelelő mun­kahely biztosításával, más munka végzésére való betaní­tással foglalkoztatni. Ha ily módon a rehabilitálás teljes mértékben nem biztosítható, a dolgozó megfelelő munkahely­re történő áthelyézésériefc élő- ' segítése érdekében bejelentést kell tenni a tanács munka­ügyi szakigazgatási szervének. Minden vállalat igazgatója köteles jegyzékbe foglalni mindazokat a munkahelyeket, amelyekben csökkent munka- képességű dolgozók racionáli­san foglalkoztathatók. Ezt a munkahelyi jegyzéket első íz­ben 1968. március 31-ig meg kell küldeni az illetékes mun­kaügyi szakigazgatási szerv­hez, mely ellenőrzi, hogy a jö­vőben a jegyzékbe foglalt munkahelyeken valóban csak csökkent munkaképességű dol­gozókat foglalkoztathassanak. A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének figye­lemmel kísérése érdekében minden vállalatnál e célra bi­zottságot kell létrehozni 1967. december 31-ig. Ez a bizott­ság tesz javaslatot a vállalat igazgatójának a rehabilitációs intézkedés megtételére. A munkaképesség-csökkenés mértékének megállapítására a vállalat megkeresése alapján a Munkaképesség-csökkenést Véleményező Orvosi Bizottság illetékes. A vállalati bizottság javaslata alapján a csökkent munkaképességű dolgozót más munka végzésére kell betaní­tani. Az ilyen szakmunkás- képző tanfolyamra a csökkent munkaképességű dolgozók elő­zetes szakmai gyakorlatra és életkorra tekintet nélkül fel­vehetők. A betanítás, vagy szakképzés költségei az intéz­kedésre köteles vállalatot ter­helik. A rendelet bizonyos fel- mondási korlátozásokat ír elő a csökkent munkaképes­ségűek munkaviszonyával kap­csolatban. Szabályozza továb­bá, hogy keresetkiegészítést kell megállapítani a rehabili­tálásuk érdekében áthelyezett, vagy szakképzésben részesített dolgozók részére . Az ilyen dolgozók keresetét az áthelye­zés előtti átlagkereset 80 szá­zalékáig kell kiegészíteni. Ezt a keresetkiegészítést a társa­dalombiztosítási szervek álla­pítják meg és folyósítják. A csökkent munkaképességű dol­gozók rehabilitációjának elő­segítése, a területen folyó munka koordinálása, a válla­latok ellenőrzése és a nem re­habilitálható csökkent munka- képasségűekről történő gondos­kodás az illetékes tanácsok feladata. A vállalatok rehabili- -tációs tevékenységének előse­gítése érdekében a tanácsok a.rendelkezésükre álló fejlesz­tési alapból anyagi támogatást biztosítanak az érintett válla­latoknak. Kimondja a rendelet, hogy azokról a csökkent munkaké­pességű dolgozókról, akik fen­tiekben ismertetett rehabilitá­ció alá már nem vonhatók, a tanácsoknak rendszeres pénz­beli segélyezés útján kell gon­doskodni ok. Ez a gondoskodás átmeneti segély, rendszeres szociális járadék, vagy rend­szeres szociális segély megál­lapítása és folyósítása útján történik. Átmeneti segélyre jogosult az a nem rehabilitál­ható csökkent munkaképessé­gű dolgozó, aki a nyugdíjkor­határt öt éven belül eléri, , leg­alább az öregségi résznyugdíj­hoz szükséges szolgálati idő­vel rendelkezik és munkaké­pesség-csökkenésének mértéke az 50 százalékot eléri. Az át­meneti segély az öregségi • kor­határ betöltéséig jár és azt a várható öregségi nyugdíj 75 százalékát kitevő összegben kell megállapítani, a segély összege azonban havi 500 fo­rintnál nem lehet kevesebb. Rendszeres szociális járadékot az olyan dolgozó részére lehet megállapítani, aki az átmeneti segély folyósításához szükséges feltételekkel ugyan nem ren­delkezik, de a rokkantsági nyugdíj megállapításához szük­séges szolgálati időnek leg­alább a felét edéri. A rendszeres szociális já- radék havi összege a dolgozó előző keresetétől és szociális helyzetétől függően 300 forinttól 500 forintig ter­jedhet. A rendszeres szociális járadékban részesülő szemé­lyek közgyógyellátásra jogo­sultak. Az átmeneti segélyben részesülő személyek betegségi biztosításban részesülnek, csa­ládi pótlékra mind az átmene­ti segélyben, mind pedig a rendszeres szociális járadék­ban részesülő személyek jogo­sultak. Végül azokat a csök­kent munkaképességű dolgo­zókat, akik sem átmeneti se­gély, sem rendszeres szociális járadék megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkeznek, ha létfenntartá­sukról gondoskodni nem tud­nak és tartásra kötelezett hoz­zátartozójuk nincs, rendszeres szociális segélyben lehet ré­szesíteni. A rendelet 1968. évi január hó 1. napjával lép hatályba. Az illetékes tanácsi és válla­lati szerveknek fontos felada­tuk a csökkent munkaképes­ségű dolgozók helyzetének rendezésére vonatkozó és itt részletesen ismertetett rende­let jó végrehajtásának az elő­készítése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents