Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-26 / 280. szám
1 1967. november 26. tOLSA SfEÜfH SEFPJSM Rimantika nélkül A% alumínium söröshordó >Í6 „premierje' — Hogy mi a különbség az alumínium és a fahordó között? — Hát emelni könnyebb — mondja Palkó Ferenc rakodó. — Megfogni viszont nehezebb — teszi hozzá Daradics Ferenc. — Meg aztán nem is lehet párnára ejteni, mint a fahordót. Az első benyomások ezek, hiszen most rakják ki a szekszárdi vasútállomáson az első olyan sör szállítmányt, ami alumíniumhordókban érkezett. És biztos, hogy ha már az ötödiket, vagy a tizediket fogadják, kialakulnak a jó munkafogások is. — Mától kezdve az egész megye területén ötvenliteres alumínium hordókban kerül forgalomba a hordós sör — tájékoztat Braun János, a szekszárdi palackozó üzem vezetője. A fahordókat átadják az Alföldre, a Tiszántúlra. Ugyanúgy, mint ahogyan tavaly a Pécsi Sörgyár ellátási területén vezették be elsőként a félliteres sörösüvegeket, a négy és fél decisek átszorultak az ország más vidékeire. Sem ilyen üvegeket, sem fahordókat már nem vásárol az ipar. — Mi a haszna az intézkedésnek? — A fahordó nehéz és hamar tönkremegy. Az alumíniumkönnyebb és tartósabb. Üresen 8—10 kiló, a fahordó ennek háromszorosa. Abból kétszáz darab ötvenliierest rakhattak egy vagonba, ebből háromszázat. Kevesebb a fuvarköltség, kevesebb munka kell a kirakáshoz, elosz fáshoz. — És talán több is lesz a sör? — Sajnos, egyelőre nem. Az idén néhány százalékkal nőtt az ellátás, lényeges változás még jövőre sem lesz. így a nyári hónapokban nemigen tudunk még elegendő sört adni. De már megkezdődött Pécsett az építkezés és bizonyos, hogy néhánv év múlva a megye is több sört kap. J. Mint kúszás közben hirtelen mozdulatlanná dermedt óriás hüllő, hever a földön az emberderéknál vastagabb nyárfatörzs. Si- vítva mar belé a motorfűrész, fogai alól széles, legyezőszerű ívben „permetez” az apró forgács. Németh József, a fűrész kezelője az éles berregéstől meg sem hallja társai kiáltását: — Ebéd! De még az odaküldött tréfás megjegyzést sem: — Mi az? Csak nem azt a törzset akarod elfogyasztani ebéd helyett? Csak akkor egyenesedik fel, amikor a nyárfa már darabokban hever, akkor törli meg gyöngyöző homlokát. Csípős szél járja át a Duna menti erdőt, de a munkába még géppel a kézben is bele lehet izzadni. — Egy kicsit szokatlan még ez a fűrész... — mondja, szinte mentegetőzve —, eddig másikkal dolgoztam. Ezzel csak ma kezdtem. A többiek ezalatt a tűz mellé telepednek. Kiss István szakavatott kézzel farag nyársat egy vékony vesszőből, rászúrja a szalonnaszeletet, a tűz fölé tartja. Farkas Ferenc is szalonnát süt. A kicsorduló zsírt nagy gonddal csepegteti a karéj kenyérre. Kár lenne minden cseppjéért. Kiefer Ferenc figyeli a másik kettő igyekezetét, talán éppen étvágygerjesztőnek szánja. — Az ilyen kajához igazság szerint egy kis bor is járna — állapítja meg Kiss István. — No nem baj, majd hozzágondoljuk. — Micsoda romantikus, idilli kép, micsoda pompás ebéd... — lelkendezne az erdőtől távol lakó ember. — Az őszi erdő sokszínű hangulatában szalonnát sütögetni ... De itt hiányzik minden romantika. Az erdőben dolgozó, az erdőből élő embereknek ez a hely, az imsósi erdő csupán munkahely, számukra megszokott a növényzet tarkasága, és sokszor a pislákolva égő gallyak felett sütött szalonna helyett is szívesebben megennének egy tányér meleg levest... A rögtönzött ebéd hamar elfogy,' Németh József felcsatolja fejére a védősisakot, és újabb fatörzsek döntéséhez kezd. Az előbb még mozdulatlanul az égre nyújtózó nyár meginog, majd lomhán a földre dől. Ágai recsegve törnek... Zilahi János erdész ezalatt Lelpold Józseffel, a bikácsi erdészet fahasználati vezetőjével és Pintér Lajossal, az erdőgazdaság egyik szakvezetőjével a kitermelt fa értékesítéséről tárgyal. — Békéscsabára lehet szál- tani... — Még a tűzifa közül is érdemes kiválogatni, ami megfelel ládafának, mert jobb a kivágási, mint a tűzifaár. — Van itt elég kérgeznivaló ahhoz, hogy idehozassuk a motoros kérgezőt... — Csak a Duna vízállása emelkedne már... 800 köbméter fát akarunk szállítani Mohácsra, ott van már az összes a parton, de nem lehet odaállni az uszállyal. — Ki kell válogatni azt a bük- köt, gyertyánt Is, ami seprűnyélnek megfelel. Nagyon nagy a seprűexport, és jó néhány szövetkezet is rá akar állni a télen a gyártásra. Pincehelyen 25 ezret, Nagy- kónyiban 15 ezret akarnak készíteni, de a tamási Uj Életben is gyártják ... Egy másik favágó csoport éppen befejezi az ebédet. Egyiküknek, Radenbücher Józsefnek mondja az erdész: — Radenbücher elvtárs, pénteken be kell menni Tamásiba, szakszervezeti tanácsülésre. A kollektív szerződésről tárgyalnak. Egyik munkás tréfásan közbeszól: — Pont akkor, amikor Pakson piac van? A másik megtoldja: — Aztán nagy sapkát vigyél ám, hogy jó nagyokat tudj bólintani ... A tréfálkozást komolyra váltják, hiszen a munkáról, a keresetről lesz szó, és társuktól — aki az erdőgazdaság szakszervezeti tanácsának tagja — azt várják, hogy érdekeiket képviselje. — Olyan bérezést kell kialakítani, ami ideköti az erdőhöz az embereket, hogy a termelőszövetkezetekkel felvehessük kereset dolgában a versenyt. — Bizony, van tsz, ahol már 80—100 forint a napi kereset. .. — Hogy ne kelljen vándorolni jobb kereset után ..'. — Inkább itt, helyben kapjak 1600 forintot, mint száz kilométerrel odébb kétezret... Itt, az erdő közepén elvész a romantika. Itt csak munka van, amely nem is különösen vonzó. A • vezetők előtt azért az állandó gond a munkaerő, még akkor is, ha egyre több nehéz munkában helyettesíti az emberi ei;őt a gép. Egyik tisztáson ott az illusztráció. Földből kitépett tüskök hevernek nagy halomban. — A tuskókiemelő munkája ... Odébb egy kopár táblán D—4— K traktor mászik, a rákapcsolt szerkezeten nők. Pálffi Erzsébet, Pálffi Rozália, Kiss Johanna, Salamon Sándorné és a traktor nyergében Poroszkai János fenyőcsemetét ültet. — A gépi telepítéssel már két évvel ezelőtt kezdtünk kísérletezni — mondja Kertai László telepítési vezető. — Először egysoros géppel, most már kétsorossal dolgozunk. Tavasszal már így ültettünk 31 hektár erdőt. — A kétsoros gép harminc ember kézi munkáját pótolja, azonkívül a költség is csak hetven százaléka a kézi telepítésnek. Ezen a területen a telepítést rozsvetés előzte meg. A futóhomokot így kötik meg, hogy ne tegyen kárt az apró csemetékben. Most ez a munka nem nehéz —, de mégsem könnyű, hiszen a metsző szél a sokrétű öltözetet is átjárja. ök, öten nem találnak benne semmi romantikát, bármenynyire úgy gondolja is a kívülálló; micsoda nagyszerű! Elültetik az apró csemetét és majd a szemük előtt növekszik erdővé . .. BI. VINCZE GYÖRGY ELVTÁRS KÖSZÖNTÉSÉRE A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából a Harci Érdemekért Érdemérem kitüntetést adományozták Vincze György elvtársnak. A gyönki általános iskola úttörőcsapatának pajtásai lelkesen készültek a köszöntésére, virággal, verssel és énekkel kedveskedtek a kitüntetett veteránnak. Gyimesi János A MAJOSI ÜTTÖRŐK VÁLLALÁSA Krizsán Erzsébet, a majosi általános iskola riporterőrsének • vezetője így tudósít: — Uj autóbusz várótermet kapott a község. Az első napokban még nem volt baj, később azonban egyre gyűl- > tek a csokoládéspapírok, vastagodott a porréteg mindenütt. A termet senki sem takarította. Az iskola két nyolcadik osztálya, a Napsugár és Mazsola őrs elvállalta a rendben tartást. Azóta minden nap 2—2 lány érkezik seprűvel, partörlővel felszerelve. Az utasok arcáról leolvasható az elégedettség. A két őrs a napokban a második osztályos kisdoposokat is megörvendeztette. Ki mit tuddal egybekötött mesedélutánt rendeztek a kicsiknek. Az első három helyezett: Zulauf Mónika, Zulauf János és Schödel Etelka tár"--Jntalrnat kapott, a negyedik és ötödik helyre jutott győztesek pedig a két nyolcadik osztályos őrs vetélkedőjén vehetnek részt. DOMBÓVÁRRÓL JELENTETTÉK A járási művelődési házban Somfalvi Ákosnak, a képzőművészeti kör fiatal tagjának grafikai munkáit mutatták be az elmúlt vasárnapi klubdélután keretében. • „Az 50. éves szovjet filmművészet felejthetetlen alkotásai” címmel ízléses tablót állítottak ki a Puskin mozi előterében. Dombóváron, amelyen a nagy sikerű filmalkotások egv-egy mozzanatát mutatják be. Szabotin Károly Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, vállalatok, közüíetek FIGYELEM! Vállalatunk 1968-as évre az alábbi betontermékekre vesz fel megrendeléseket: kerítésoszlopok, szőlőoszlopok, szőlőoszlophoz lehoiganyzó tuskó, kútgyűrű, betonkád járdalap stb. A fentieken túl sorozatnagyság esetén más betontermékek gyártását is vállaljuk. Előjegyzéseket beérkezési sorrendben végezzük és annak megfelelően szállítunk. Kérésére árjegyzéket küldünk. Cím: Tolna megyei Építő- anyagipari Vállalat, Szek- szárd, Marx K. u. 11. Telefon: Szekszárd: 122—83-84. (194) Ebből a törzsből talán majd könyv lesz— Géppel ültetik a fenyőcsemetét.
