Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-16 / 271. szám
3 1967. november 16. ?OT,VA IVÍFOVFI VEPÍTTSA« Milyen a minősége? Megyei szakemberek nyilatkoznak az idei húsról, búzáról, tejről, borról és egyebekről Évről évre többet produkálnak mennyiségben a tsz-ek. De vajon a mennyiségi eredményeket minőségi javulás is kíséri-e: erről érdeklődtünk különböző megyei vállalatok vezetőitől, szakembereitől. Sertés, vágómarha Tárnok Lajos, az állatforgalmi vállalat igazgatója azt mondja, az árak is ■ ösztönözték a termelőket, hogy a sertéshizlalásban húst adjanak a piacnak, ne zsírt. Az átlagsúlyok megyei szinten sertésenként másfél kilóval 'csökkentek. Több tsz-ben az a törekvés, hogy úgynevezett tiszta hússertéseket tudjanak értékesíteni. A hizlalást még a zsírosod ás előtt abbahagyják. Sőt • megkezdődött a megyében a sonkasertések és a baconsertések „előállítása” is. Hat közös gazdaság, a vállalat segítségével, útmutatásával kísérletet folytat a .választási idő lerövidítésére, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a hizlalás ideje lerövidül. A legújabb rendelkezés szerint még kedvezőbb lesz a sertéshizlalás feltétele, hiszen a jövő évre meghirdetett felvásárlási árakon túl, kilónként körülbelül egy forint 50 fillérrel többet lehet elérni a sonkasertések értékesítésével. A marhahizlalás minősége nagyot javult az előző évekhez viszonyítva, ezt bizonyítja például, hogy exportra 20 százalékkal többet el tud adni a vállalat az eddigieknél. Az export minőségen belül is sokkal jobb az „A” minőségű marhák aránya; tavaly 33 százalék volt, most 37,4 százalék. Az állatforgalmi vállalat az árpolitika további módosításával és szaktanácsadással is segíti a minőség tartását, illetve emelését. Érdekes ösztönző rendelkezés a jövő év első negyedére vonatkozóan, hogy a meghirdetett árakon felül kétféle felárat is adnak a gazdaságoknak az export minőségű, egészen pontosan; a „B” minőségű kukoricát töri, Neki még két napi munkája lesz ezzel. — Hol, és mikor piheni ki magát? — Szokás dolga, kérem. Mondom, van ez a kis feles takarmányrépa, most majd hazahozzuk és utána más munkánk nincs. Minden arra megy, kérem, hogy a gyerekeknek jobb legyen. — Három családja van. De eddig csak kettőről beszélt. — A kislány a harmadik. Ő még általános iskolás. Nem lehet mondani, hogy a fiúk jobban tanultak. Mindenesetre mi szerettük volna, ha az érettségit elvégzi a kislány is. De inkább valamilyen szakmához van kedve. — Miért ragaszkodnak, Téglás elvtárs az érettségihez? — Nézze, már én is nyolc osztályt jártam, és azt látom, a tudást nem veszik el az embertől. A lányoknál az érettségi talán már a férjhezmenetelnél is számít. A tudás, az a fontos. Mi nem azzal a szándékkal adtuk oda a gyerekeket továbbtanulni, hogy kerüljenek be a minisztériumba, azért csak, hogy többet tudjanak. — Téglás elvtárs, maga tulajdonképpen kívülálló. Kik a barátai? — Nem járok sehova. Jó barátságban vagyok mindenkivel, de legjobb barátom különösebben nincs. Este nem járok sehova, kilenc órakor rendszerint lefekszem. — Sorsával maga elégedett ember? — Elmondhatom* hogy igen. — Nocsak, hiszen a kiskapuban éppen, hogy panasszal kezdjószágért. Egy „B” minőségű exportbika után 200 forint exportfelárat, 300 forint minőségi és 300 forint időszaki felárat ígérnek a termelő üzemeknek. Az a cél, hogy a hizlalás ütemes legyen, egész évben egyenletesen adják el jószágaikat a termelőszövetkezetek. „Előkelő" a megye búzahelyezése Az idei búzatermés országosan jó minőségű, de — azt mondja Buzogány István, a Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat igazgatóhelyettese — Tolna megye előkelő helyet foglal el az országban. A búza külső értékmérője, a hektolitersúly, a víztartalom és a tisztaság, ugyanúgy jó, mint belső értéke. Körülbelül hétezer vagon búzának vizsgálták meg a beltartalmi értékét megyénkben és az eredmény a következő; 50 százaléka egyes minőségű, vagyis az átlagnál jobb, 35 százalék közepes és 15 százalék ennél gyengébb. A hektolitersúly százalékos aránya ugyancsak igen kedvező képet mutat, hiszen a felvásárolt mennyiségnek több mint 50 százaléka 78—80 között volt és 31 százalék 80 hektolitersúly fölött. Szinte meglepő, milyen jó a tisztasági eredmény, annak ellenére, hogy rengeteg búzát közvetlenül a kombájnoktól szállítottak be, külön tisztítás nélkül. A víztartalom érthető módon szinte minden esetben megfelelt a szabványnak, sőt még annál is jobb volt az idei száraz nyáron. Mindössze egy százalékot kellett szárítani. Nyolcmillió forintot kaptak a megye közös gazdaságai minőségi felárként és a szabványnál jobb víztartalmi eredmény után. Buzogány István, tájékoztatása szerint az idei esztendőben kimondottan jó minőségű a kukoricatermés és a napraforgó is. Jól beértek a kukoricák, a szemfejlettséggel sincs. baj. Á víztarte. Amiatt panaszkodott, hogy a feleségének az idén nem adtak háztáji földet. — Na igen, de hát nem is jár r.eiki, mert a kötelező munkaegységet nem teljesíti. Meg nézze, panaszok azért csak vannak. Ahol három-négy ember összejön, ott mindig van egy, áld panaszkodni kezd. — Ismeri a termelőszövetkezetet? — Hát mit gondol? A lovaikat is majdnem jobban ismerem, mint ők. És különben egykor, tizenöt évvel ezelőtt állattenyésztési brigádvezető is voltam. Nem itt, Bács-Kiskun megyében. Nagyon szerettem gazdálkodni. Mindig érdekelt. Nálunk, a szövetkezeti tagok jól élnek. Éppen mondjuk az asszonnyal, hogy talán még többre ki tudnak jönni, mint a vasutasok. Nem sajnálom, megdolgoznak érte. Téglás István elmesélte még, hogy bár kívülálló, de nem kívül élő ember. Időnként eljár a tanácsülésre, sőt néha-néha még a termelőszövetkezeti közgyűlésre is betéved. Nagyon szereti a községet, úgy érzi magát benne, mintha Keszőhidegkúton született volna. Általában Téglás István az úgynevezett kétlakiak életérzését fejezte ki a beszélgetés során. Azoknak az embereknek a gondolataival segített összeismerkedni, akikről gyakorlatilag nem sokat tudunk. Érdekes, hogy ő milyen megvilágításban látia a községet és benne a termelőszövetkezetet. Feltűnő, hogy végérvényesen nem bírt elszakadni a paraszti munkától, és talán valamit jelent az a kijelentése, hogy „lovaikat majdtalom a több évi átlagnál kisebb. Különösen azért jó ez, mert a tárolási gond továbbra is nagy és a szabadban tárolt kukoricák kisebb károsodást szenvednek, ha közben megjönne az esős idő. Fizetik a tej tisztaságát Évek óta folyik megyénkben a tehenészetek tbc-mentesítése és az iitállók korszerűsítése. Az új épületekben tisztább körülmények között tartják a jószágot és nagyobb a lehetőség a tejkezelés követelményeinek betartására a fejés pillanatától kezdve. Haller József, a Tolna megyei Tejipari Vállalat munkatársa nagy minőségi javulásról beszél. Az állandó egészségügyi ellenőrzés, a tbc-mentesítés mellett újabban igen jó hatású a tisztaságvízsgálat is és különösen a jövő évtől kezdve várható kedvező eredmény. A szeny- nyezettségtől mentes tej után ugyanis literenként tíz fillérrel többet fizet majd a tejipar. A vörös bor közepes Megoszlanak a vélemények az idei bor minőségéről. A Szekszárdi Állami Gazdaság pincemestere jó évjáratnak tartja az ideit, ezzel szemben Saramó Jenő, a Magyar Állami Pincegazdaság szekszárdi pincészetének vezetője úgy ítéli meg a szekszárdi járásból hozzájuk beérkezett szőlő minőségét, hogy az közepes. A vörös borok .alapanyaga a legtöbb esetben minőségi romlást szenvedett, kevés volt a hibátlan szőlő, a rothadás miatt. Az átvett szőlők egyhar- mada 18 cukorfokon aluli. Kiemelkedő minőség is adódott azért, például a szekszárdi Szabadság Tsz-től 30 cukorfokos kadarkát vettek át. De hogy végül is milyen bor , lesz ebbői, nem lehet egyértelműen választ adni, mert a savtartalma is magas volt a szőlőnek. G. J. nem jobban ismerem, mint ők”. Kicsit kérkedve, dicsekedve mondta ezt, de a lényegen mit sem változtat. Egészen más kategória az egyéni gazdák közössége. Elszigetelődésük, különélésük teljes és végérvényes. Nem tartoznak senkihez, nincs közös nyelvük senkivel. A tagosítás során a községtől messzi, sok-so!k kilométerre kapták ki a földjüket, mégis birkóznak, hallatlan nagjr elszántsággal, roppant nagy akaraterővel. Mi tagadás, dolgos emberek mindannyian. Léteznek. Nem kémek kenyeret senkitől. S nem lesz belőlük szövetkezeti gazda soha. Egy megszűnt szekta hívei, akik talán úgy gondolkodnak: körülöttünk mindenki pogány, de mi igenis megmaradunk hívőnek. Hárman vannak mindössze, s legfeljebb azért érdemelnek ebben a krónikában említést, mert Keszőhidegkúton tulajdonképpen velük fog kiveszni végérvényesen a maszek-világ: Laczkó Imrével, Bot Gáspárral és Márton Jánossal. Úgy megy ez végbe, hogy gyermekeik közül már egyik sem hajlandó megfogni az egyéni gazdaságban a kaszál, vagy a kapát. Kivétel nélkül tnindegyik szakmát tanul, vagy már meg is tanulta és eljáró dolgozó. A törpe méretű egyéni gazdálkodásnak utánpótlása nincs. Mindenesetre így kerek a világ Keszőhidegkúton, velük együtt. Rég kiszorultak a perifériákra és nagyon távol vannak már attól, jimiből áll a valóságos, korszerű mai paraszti élet. 1967. november. SZEKULITY PÉTER ,,Akarással mindent el lehet érni“ A nnlfnl TTTQ7 osole november hetediké tisz- Ul' teietére egyfelvonásos színdarabot tanultak, s bemutatták azt. A darabnak — Vas- tagh András: A 67-es szoba — sikere volt. — Le akartak beszélni az egészről. Azt mondták, itt nem lehet ilyesmit csinálni — mondja Etelvári Sándor pedagógus. Ősztől tanít Pálján, s a lemondott kultúrotthon-igaz- gató helyett ő vette át a falu művelődésügyének irányítását. Munkája első eredménye volt az elhangzott színdarab, meg a kultúrműsor többi részének betanítása is. — Le akartak beszélni, de nem hagytam magamat. Mondtam: akarással mindent el lehet érni. Én pedig akarom, hogy fellendüljön a falu kulturális élete. Akarom és szívesen csinálom, mert szórakoztat is ez a munka. A legkisebb eredményt is fáradtságom jutalmául könyvelem el. Azt hiszem, az a legfontosabb, hogy most, amikor megvan a kezdő lendület, most ne hagyjuk abba. Farsangra egy politikai kabarét szeretnénk összeállítani. Korábban némi nézeteltérések voltak a pálfai pedagógusok és a termelőszövetkezet KISZ-esei között. Mindkét fél jó szándékkal igyekszik, hogy lassan elüljenek a félreértések, a „viszályok”. A tantestületben KISZ-összekötőt választottak Minárik László és Ugrai Ferenc személyében. A november közepén induló politikai KISZ-oktatást is pedagógus — Tóth Miklós — vezeti. A KISZ-esküvőkön, névadó ünnepségeken szívesen vesznek részt az úttörők. — Ha jönnek hozzánk ak™tZnket, hogy segítsünk valamiben — mondja Ulrich Károly iskolaigazgató — mi nem mondunk nemet. Jöttek, hogy segítsünk az épülő művelődési ház takarításánál. Azt hiszem elégedettek lehetnek velünk. — Valóban egyetlen szót sem szólhatunk, mert művelődési házat takarítani szívesen jöttek — mondja Minarik Károly, a KISZ-titkár, aki néhány hónapja, hogy leszerelt a katonaságtól. — De, de... No, nem akarok én semmi rosszat mondani. Meg azt is megértem, hogy miként nekünk a termelőszövetkezetben a munka, a pedagógusoknak a tanítás a fő feladatuk. S valóban javulnak is a kapcsolatok, csak azt nem tudom, hogy az a tantestület, avagy egyes emberek, pedagógusok — Tóth Miklós, Etelvári Sándor és Németh Nliklósng — kapcsolatai javulnak a KISZ- szel, S nertx is az idősebb pedagógusokat hiányolom én. Hanem a fiatalokat. Ők miért nem jönnek közénk? Minden ■hívás, különleges feladatok, s rábeszélések nélkül. —- Nem is akarjuk mi ezután minden dologban előrángatni a pedagógusokat. Viszont az eszmei-politikai nevelőmunkában kire, vagy kikre támaszkodhatnánk, ha nem éppen reájuk? Propagandaanyagok feldolgozásában segíthetnének sokat. Ez az, amiben segítségre volna szükségünk. De éppen az a bökkenő, hogy néhány fiatal pedagógusnál magánál is szemléleti problémák vannak. Itt kellene még változtatni a helyzeten. Azt hiszem azonban, hogy fokozatosan sikerülni fog a dolog. Nézeteltérések voltak ffermeiőszövetkezet KISZ-esei között. Mindkét fél jó szándékkal igyekszik, hogy lassan elüljenek a félreértések, viszályok. S hogy ki képviseli csak önmagát, s ki a tantestületet is, azon nem érdemes tépelődni. A fontos az, hogy kultúráltabban szórakozzanak a falu fiataljai, s a pedagógusok eredményes munkát végezhessenek. M. E. \ múzeumi hónap mérlege Kétszer annyian látogatták az idei őszön a múzeumi hónapnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és öröksége című elő- neplésének jegyében tartott megyei rendezvényeit, mint tavaly. Ennek keretében Szekszárdon hat, Tamásiban egy időszaki kiállítást rendeztek. A múzeumban a TIT-tel közösen hat előadás hangzott el, háromízben tartottak ünnepi ülést. A jubileumi előadássorozatot Mód Aladár akadémikusnak a múzeum nagytermében tartott: Az októberi for- radaom és öröksége cimű előadása vezette be. A múzeumi hónap rendezvényein mintegy 8200 látogató volt, s az előadásokon 450-en vettek részt. A Tolna megyei múzeumi hónap kiállításait méltatta a Magyar Rádió'is, a televízió pedig két esetben közölt róluk híradó film- felvételt, A rádióban Mohay La- josné és dr. Mészáros Gyula tartottak rövid beszámolót a Babits emlékházból, illetve a múzeum újabb értékes régészeti ieleteiről, a tv a múzeum arany kincseit és fegyvertörténeti kiállítását ismertette többszöri adásban. Háromezernél több tanuló fiatal nézte meg az egy hónapban a Megyei Könyvtárral és a megyei Állami Levéltárral közösen rendezett, a nagy októberi forradalom és a Szovjetunió történetét szemléltető kiállítást, amelyet november végéig tekinthetnek meg a megye községeiből még mindig érkező iskoláscsoportok. Jól sikerült Tolna megye képzőművészeinek 15. ünnepi tárlata is, amelyet november 18-ig láthatnak az érdeklődők. November 19-én megnyílik a Magyar szerzők a Szovjetunióról című országos fotóművészeti vándorkiállítás is. A szekszárdi múzeum idei látogatottsága rövidesen eléri a negyvenezer főnyit. A. 40 000-ik látogatót megjutalmazza a múzeum igazgatósága.
