Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-16 / 271. szám

2 Tí>W* Wrr.TEt ntWj« 1967. november 18. Magyar fiatalok a Német Demokratikus Köztársaság üzemeiben Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes nyilatkozata A Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársa­ság között kialakult együttmű­ködés keretében — amint a köz­vélemény az előkészületek során erről már értesült —, az idén és a következő években magyar fiatalok — önkéntes jelentkezés alapján — a Német Demokrati­kus Köztársaságba utaznak, hogy foglalkoztatásuk során gyakor­lati, szakmai tapasztalatokat sze­rezzenek. Az MTI munkatársa felkereste Nagy Imre munkaügyi miniszter- helyettest, hogy c ■'1 kapcsola­tosan néhány kérdésben felvilá­gosítást kérjen. — Mi a célja és jelentősége a két baráti szocialista or­szág közötti együttműködés most induló, újabb formájá­nak? — Ezekben a kapcsolatokban nagy jelentőséget tulajdonítunk szakembereink képzésének, ta­pasztalatcseréjének és szakmai gyakorlatának. Évről-évre nagy számú ösztöndíjas fiatal utazik a baráti országok egyetemeire, főiskoláira. A különféle műszaki és tudományos jellegű tapaszta­latok és a szakemberek cseréje, külföldi termelő munkája eddig is jó eredményeket hozott. Ked­vező tapasztalatokat szereztünk új üzemeink létesítésénél, a ba­ráti országok hasonló üzemeiben folytatott szakmai gyakorlatról. Az NDK-ba utazó magyar fia­talok a kijelölt szakmái terüle­teken — a gépgyártó, elektro­technikai, elektronikai és köny- nyűiparban sajátítják el a miénk­nél nem ritkán korszerűbb tech­nikát, fejlett termelési módszere­ket, s továbbfejlesztik tudásu­kat. Hazatérésük után magasabb szakmai tudásukkal segítik nép­gazdaságunk további fejlődését. — Kik és milyen feltételek mellett utazhatnak az NDK-ba? — A fiatalok önként jelent­kezhetnek. Elsősorban nagykorú, megfelelő szakmai felkészültsé­gű, nőtlen, illetve hajadon fia­talok jöhetnek számításba. Ki­utazásukat a megyei tanácsok munkaügyi osztályai, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség illetékes szervezetei és a vállalatok, eset­leg iskolák közösen szervezik. Az idén kiutazó fiatalok több­sége 1—2 éves tapasztalattal ren­delkező szakmunkás. Kisebb számban vannak közöttük olyan fiatalok is, akik ennél alacso­nyabb szakmai tudással rendel­keznek. — A fiatalokat csoportosan helyezik el az NDK nagyüzemei­ben, ez nyilvánvalóan megköny- nyíti számukra az új környezet­be való beilleszkedést. Munka- feltételeik, munkakörülményeik, valamint a keresetük teljesen azonos lesz az ott dolgozó né­met fiatalokéval. Részesülnek a dolgozókat megillető és az NDK jogszabályaiba:} biztosított ösz- szes vállalati juttatásban, a tár­sadalombiztosításban, egészség- ügyi gondoskodásban éppúgy, mint az egyéb jóléti és kulturá­lis intézmények szolgáltatásai­ban. Érdekvédelmüket az ottani szakszervezet és ifjúsági szerve­Kedden a Fülöp-szigeteken megrendezték az ország történe­tének legvéresebb közigazgatási és törvényhozási választásait: a helyi hírügynökség jelentette, hogy hétfőtől keddig 24 személy halt erőszakos halált. A választási kampány július 1-én kezdődött, az azóta elkövetett politikai gyilkosságokkal együtt, összesen 97 halottja van a választásoknak. * Bonnban szerdán Kiesinger kancellár ázsiai utazásának meg­kezdése előtt négy nappal beje­lentették, hogy az NSZK és Kam­bodzsa hivatalosan felvette egy­mással a diplomáciai kapcsolato­kat. * • Adam Rapacki lengyel kül­ügyminiszter szerdán ötnapos hi­vatalos látogatásra Koppenhágá­ba érkezett. * Diallo Telli, az Afrikai Egység­szervezet főtitkára, aki kedden a zsoldosok kérdéseivel foglalkozó AESZ-küldöttség élén érkezett Rwanda fővárosába, Kigaliba, szerdán közölte, hogy megállapo­dás történt a tíz. nappal ezelőtt Rwandába menekült kongói zsol­dosok ügyében. A zsoldosoknak megengedik, hogy Rwandából Európába tá­vozhassanak. * Ismeretlen tettesek kedden éj­jel házilag gyártott bombát dob­tak Venezuela vatikáni nagykö­vetségének épületére. A robbanás betörte az ablakokat és átszakí­totta a mennyezetet, emberélet­ben azonban nem esett kár. Az olasz rendőrség azt hiszi hogy a merénylő tévedett: nem a vene­zuelai képviseletben, hanem a szomszédos nyugatnémet nagy- köveségben akart kárt tenni. * A szovjet sarkvidéki Kola-fél- szigeten megkezdték a nagy atom­erőmű építését. Az építkezési te­rület előkészítése során 140 ezer köbméter sziklás talajt kell meg­mozgatni. Kínai huligánok garázdálkodása Peking (CTK). A CTK tudósí­tója idézi a Hebei Ribao című kínai lap november 13-i közle­ményét arról, hogy Vuhan ipari városban az utóbbi időkben, hu­ligánok és más gonosztevők az utcákon zavargásokat rendeznek, verekednek, embereket megtá­madnak, nőket sértegetnek, fosz­togatják a társadalmi tulajdont, sőt, csoportosan rabolnak. Á tudósító emlékeztet arra, hogy Vuhanban az idén július­ban, nagy tömegek részvételével komoly ellenállás mutatkozott a „kulturális forradalommal” szem­ben, és csak Mao Ce-tung, Csőt: En-laj és a hadsereg közvetlen beavatkozásával tudták helyre­állítani a rendet. A helyzet azonban a jelek szerint mind a mai napig nem normalizálódott a városban. A Hebei Ribao a fejleménye­ket „a pártban megbúvó, kapita­lista úton járó elemek” akna­munkájára vezeti vissza. A lap szerint ezek az „elemek” így próbálják belülről megbontani a „kulturális forradalmat”. A lap felszólítja a „forradalmi harco­sokat”, hogy határozottan törjék le „a társadalom e söpredékeit” és biztosítsák a „kulturális for­radalom és a szocialista építés” zavartalan menetét. zet a magyar testvérszervezetek­kel együttműködve biztosítja. — Elszámolásuk is általában csoportosan történik. Lehetősé­gük lesz önálló kulturális élet­re, emellett együtt tanulhatnak, sportolhatnak, szórakozhatnak a német fiatalokkal. — Mennyiben érinti a fiata­lok kiutazása a hazai munka­erőhelyzetet az idén és a kö­vetkező esztendőkben? — Közismert, hogy a gazda­ságirányítási reform bevezetésé­től népgazdaságunk gyorsabb fejlődését várjuk, így ennek kap­csán számolnunk kell a foglal­koztatottság színvonalának emel­kedésével. Az említett együtt­működés a hazai munkaerő- helyzetet lényegében nem érinti. A most kiutazó fiatalok száma ugyanis nem haladja meg az összes foglalkoztatottak fél ezre­lékét. Nyilvánvaló, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló nagyságren­dű átmeneti „munkaerő-kiesés” egyik területen sem zavarja ter­melési céljainkat, viszont sok­szorosan megtérül majd a haza­térő fiatalok szakmai tapasztala­tainak felhasználásában. — .4 két ország újszerű együttműködésének a gazdasá­gi előnyökön kívül bizonyára politikai haszna is lesz. Mi er­ről az ön véleménye? — Meggyőződésem, hogy azok a tapasztalatok, amelyeket a magyar fiatalok szereznek az NDK fiataljainak. dolgozóinak politikai és szakmai helytállásá­ról, tovább erősítik né]X>ink ba­rátságát és hozzájárulnak a fia­talok politikai öntudatának fej­lődéséhez. Emellett nem szakad­nak el a hazai környezettől sem, hiszen leveleznek hozzátartozóik­kal és barátaikkal, megkapják a hazai újságokat. Évenként itthon tölthetik szabadságukat, a haza. utazásra időt és útiköltség- térítést kapnak. (MTI) Á Gazdasági Bizottság határozata a tőkés országok vállalataival létrejövő termelési kooperációkról A nemzetközi gazdasági együtt­működés további eredményes folytatásával, kiszélesítésével az utóbbi időben két alkalommal is foglalkozott a Gazdasági Bizott­ság. A közelmúltban határozatot hozott a szocialista országokkal folytatandó gyártásszakosítások és kooperációk elvi és gyakorlati kérdéseiről, legutóbbi határozata pedig a tőkés országok vállala­taival kialakítandó termelési ko­operációkat kívánja előmozdítani. E határozattal kapcsolatban az MTI munkatársa a Külkereske­delmi Miniszitériumban a követ­kező információt kapta. — A két határozat természe­tesen összefügg és azt fejezi ki, hogy kormányunk támogatja a nemzetközi munkamegosztásba, való fokozottabb bekapcsolódást. A népgazdaság gyorsabb ütemű és hatékonyabb fejlesztéséhez fontosnak tartjuk, hogy vállala­taink az új gazdaságirányítási rendszer lehetőségeinek maximá­lis kihasználásával mind szélesebb körben kapcsolódjanak be a nem­zetközi munkamegosztás folyama­tába. E területen továbbra is alap­vető a szocialista országokkal ki­épített kapcsolataink széles körű fejlesztése, bővítése. Emellett azonban — a kölcsönös előnyök alapján — a népgazdaság min­den ágában lehetőséget kívánunk adni arra, hogy a vállalatok az eddiginél szélesebb körben kez­deményezzenek és hozzanak lét­re együttműködési és termelési kooperációkra vonatkozó megál­lapodásokat a nem szocialista or­szágok vállalataival is. — A Gazdasági Bizottság hatá­rozata többek között kimondja, hogy a kooperációk a vállalati érdekeltség elvén alapulnak. A vállalatok a kooperációnál köte­lesek betartani a gazdasági tevé­kenységükre érvényes külkereske­delmi, pénzügyi, devizális és egyéb gazdálkodási előírásokat. A kooperációs megállapodások bo­nyolítását a Magyar Külkereske­delmi Bank RT. koordinálja. Egyes kooperációk közvetlen bo­nyolítására a termelő vállalatok­nak esetenként külkereskedelmi jogot adhat a külkereskedelmi miniszter. — A külföldi vállaltatokkal létrejövő kooperációkat a felső irányító szervek is kezdemé­nyezhetik. A Gazdasági Bizott­ság felkérte az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság elnökét, az Országos Tervhivatal elnö­két, valamint az ágazati minisz­tereket, hogy az iparfejlesztésre vonatkozó irányelvek, műszaki­fejlesztési koncepciók kialakítá­sánál — azokon a területeken, ahol azt célszerűnek látják — dolgozzanak ki kooperációs va­riánsokat. — Miután a kooperációs ügy­letek bonyolultabbak, mint a szokásos külkereskedelmi tevé­kenységé — általában hosszabb időre és közvetlenebbül kötik össze a partnervállalatokat — szükségesnek bizonyult közvetí­tő szerv, ügynöki vállalat létre­hozására. Ezért a Gazdasági Bi­zottság utasította a külkereske­delmi minisztert, hogy a koope­rációval összefüggő tevékenység bonyolítására hozzon létre ügy­nöki vállalatot. E vállalat fő feladatai közé tartozik a koope­rációs lehetőségek felkutatása és az érdekeltek közötti kapcsolat megteremtése. — A Gazdasági Bizottság ar­ról is döntött, hogy az egész nép­gazdaságot érintő feladatok ösz- szehangolása céljából az egyik külkereskedelmi miniszterhe­lyettes vezetésével kooperációs tárcaközi bizottságot hozzanak létre. A bizottság állandó tagjai: az Országos Tervhivatal, az Or­szágos Műszaki-Fejlesztési Bi­zottság egy-egy elnökhelyettese, a kohó- és gépipari miniszter, és pénzügyminiszter egyik helyette­se, továbbá a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy elnökhelyet­tese. — A magyar iparvállalatok már eddig is számos tőkés cég­gel alakítottak ki gyártási koope­rációt. A most hozott határozat azért is időszerű, mert segíti az eddigi együttműködés szélesebb körű kibontakozását, és ösztönzi a vállalatokat, hogy az új gaz­daságirányítás feltételei között még inkább éljenek ezzel a le­hetőséggel. (MTI). MIBŐL ÁLL AZ ÉLET? Hogyan múlik el a maszek-világ? 5. A községben, gondolom, így van ez országszerte, a termelő­szövetkezeti tagok közössége a domináló közösség. Politikailag, gazdaságilag itt kezdődik, itt végződik minden. Keszőhidegkút életére nincs döntő kihatással más, mint a tsz. Gazdasági szem­pontból csak az á fontos, hogy ott mi hogyan sikerül. A terve­zettnél több hízót adnak el az idén, s ez így, vagy úgy, de a családok többségét érinti anyagi szempontból kedvezően. Ilyen szempontból a búzavetés 1 is, a kukoricabetakarítás is valóban közügy. Nem meglepő tehát az izgatott sürgés-forgás. Bármikor megjöhet a rossz idő és akkor jaj a késlekedőknek. A falut azonban nem csupán a tsz-tagok közönsége alkotja. Léteznek még mdkroméretekben más közösségek is. Nem az el­járó dolgozókra gondolok, mert ők érzelmileg sajnos nem tartoz­nak sehová.' A községhez már nem, a munkahelyhez rendsze­rint még nem. Hetenként, két­hetenként járnak haza, s hogy Keszőhidegkúton hogyan és mi­re használják fel mondjuk a községfejlesztési alapot, az gya­korlatilag az eljárókat nem ér­dekli. Hogy munkahelyükön mi­lyen közművelődési rendezvénye­ket szerveznek, az már megint nem érdekli őket. Mikroközösségnek fogom fel a termelőszövetkezeten kívül élő, de a községben bent élő, más foglalkozású emberek kisebb- nagyobb csoportjait. így a taní­tókat, a tanárokat, a vállalatok­nál, a vasútnál dolgozó, de ott­hon élő embereket, és végül leg­parányibb egységként az egyéni gazdákat. A tanárok, a tanítók végzik a maguk dolgát. Hogy miként kötődnek az új faluhoz, avagy miként azonosulnak vele, nem tudom. Amennyire a tsz- tagok oldaláról látni lehetett, elég nagy a különélés: más a parasztok és megint más a taní­tók világa, problémája, gondja. A falu felületét végigaraszolva, egyetlen ponton sem bírtam fel­fedezni érdekellentétet, avagv érdekazonosságot a témán belül, a tantestület és a tsz tagjai kö­zött. Meglepő azonban, vagy talán természetes, hogy sokkal na­gyobb viszont a közel élés a vasutasok és a szövetkezeti gaz- • dák között, mint hinné az ember. A vasutasoknak, a vállalati dol­gozóknak valamilyen szálon rendszerint közük van a ter­melőszövetkezethez, még akkor is, ha elvileg kívülállók. Erre enged következtetni az a beszél­getés, amit Téglás István vasúti pályaőrrel folytattam. Kenyeret vitt haza, a .kiskapuban futot­tunk össze, és megismerked­tünk. Negyvenkilenc éves, három gyermekes családapa, felesége be­dolgozó a keszőhidegkúti Uj Élet Termelőszövetkezetbe. Nen kérdeztem ugyan, de végig arról beszélgettünk, hogy neki, ponto­sabban családjának miből áll az élete. Két legényszámba menő fia a velencei növényvédő gé­pész szakiskola hallgatója. Az egyik tizennyolc, a másik tizen­hat éves. Kézenfekvőnek látszott az első kérdés: — Anyagilag hogyan bírja ? gyerekek taníttatását? — kérdez­tem Téglás Istvántól. — Nem vagyok nagy költeke­ző. Amit bírunk, azt arra költ­jük, hogy a gyerekeknek jövője legyen. Havonta 400 forintot kell cdaküldeni. De ennél többe ke­rülnek. — És miből telik? — Kettő-kettőezerszáz forin­tot keresek havonta, a családi pótlékkal együtt. A pénzt úgy osztjuk be, hogy jusson is ma­radjon is. Amellett, hogy a vas­úthoz járok, itthon még sokat teszek a ház körül. Most is tar­tunk két borjút, hizlalunk. Az éjjel szolgáltam, ma reggei hét­kor jöttem haza, aludni kellene, de indulni készülök, hazahozni a takarmányrépát. A feleségem a

Next

/
Thumbnails
Contents