Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-13 / 242. szám

4

TOKWJt MHGMit KEPŰJSAG

1967. október I T.

Kell-e szülői értekezletekre járni ?

Az első szülői értekezletek még a tanév elején, tehát szeptemberben lebonyolódtak. Ezen szinte minden szülő részt vett, hiszen iskolakezdés volt. Ilyenkor még nagyon érdekli a szülőt, ki a tanító, milyen lesz a tanítás.

Közben a hónapok telnek, s a legközelebbi szülői értekezleten már kevesebben vannak... A szülők meglepetten tapasztalják, hogy szinte mindig ugyanazok találkoznak.

A legtöbb szülő megszokott mozdulattal írja alá gyermeke ellenőrzőjében a szülői értekezletre szóló meghívást.

— Anyuka, feltétlen menj el a szülői értekezletre ... Azt mondta a tanító néni, hogy nagyon fontos dologról lesz szó — fűzi hozzá a gyermek.

— Hogy megint panaszt halljak rád?

Az ilyen válasz — valljuk meg őszintén — nagyon lehangoló a gyermek számára. Mindennél jobban rombolja a gyermek önbizalmát. Azután ráadásul az ilyen szülő nem is ismeri valójában a szülői értekezletek igazi célkitűzéseit.

A tanulók előmeneteléről, magatartásáról való felvilágosítás nem elsődleges célja a. szülői értekezleteknek. A manapság igen korlátozott számú szülői értekezleteken, csak az igen fontos nevelési, oktatási, erkölcsi problémák megvitatása kerül sorra.

Például: Hogyan tanuljon a gyermek? Hogyan segítheti elő a szülő gyermeke gondolkodásának fejlődését?..! Milyen serdülőkori problémákra kell figyelni?... Milyen pályaválasztási lehetőségek vannak? ... Néhány téma a sok

közül... Ezek a kérdések minden szülőt kell, hogy érdekeljenek, akár jó, akár gyenge tanuló gyermeke.

— Remélem ott tetszik lenni az értekezleten? — mondottam év elején az egyik édesanyának, akivel az utcán véletlenül összetalálkoztam.

Nagyon meglepődött, s szabadkozott, mert ritka vendég.

— Nem tudom ráérek-e? A férjem is nagyon elfoglalt. De különben is fontos most, év elején? ... Talán majd félév körül... Amikor már osztályzatok is lesznek.

A megbeszélés a tanár, a szülő közös ügye. Az egyes tanulókat érintő előmeneteli és magatartási problémák valódi helye és ideje: a rendszeresen beiktatott fogadóóra. Itt a nevelő és a szülő a harmadik — legtöbbször kíváncsiskodó — felet kizárva: nyugodtan, őszintén tárgyalhat. Ne tévesszük tehát össze a szülői értekezleteket a fogadóórákkal. Azt se higgyük azonban, hogy csak akkor kell elmenni, ha elsős, ötödikes, vagy éppenséggel pályaválasztás előtt álló a gyermek.

A hasznos és eredményes megbeszéléseken a szülők is elmondják nevelési tapasztalataikat, gondolataikat, ötleteiket ... Ezzel feltétlen segítik a pedagógusok munkáját is.

Megtárgyalhatják a közös kirándulásokat, vagy éppen az úttörőmozgalom eseménye^ it... és még számtalan fontos kérdést.

BALOGH BÉNI pedagógus

Távvezetékoszlopok alumíniumból

Nagyfeszültségű villamos hálózatoknál a Szovjetunióban és Amerikában már több éve alkalmaznak alumínium távvezetékoszlopokat, amelyek az acélból készülteknél körülbelül 50— 70 százalékkal könnyebbek. Ez a szállítási költségek csökkenését is eredményezi. Továbbá: ezeket az oszlopokat nem kell festeni, mert csupaszon sem rozsdásodnak meg, ami további megtakarítást jelent. Az alumí- níumötvözetefc felhasználásának egyetlen hátránya, hogy egyelőre az acélnál lényegesen, többe kerülnek.

/WCHAfí., £?«ASAV\. SZÖfíAJYÖSÉG, HOGY K&XLEGÉNY LEGYÉL. / r /WNDENK.I LEGA - LA'BH ÖRNA0 Y. NEKEO

még soha /ye=/v\ parancsoltak. . Éra ts- /WEfZÍ-EK- TÉGEO...

LAURA HANGJA SÍpÓS \OCTA VONAL TÚLSÓ VÉGÉN. AZTMOfC TA x „ ÍGÉRD MEG- 'GÉRDMEg” aztán szétkapcsolták. a

VONALAT. MICHAEL. ezután peGdwa. a*eg - Qerzéo-e, hogy

EDÉDEUETVEEEl

e&vOm..

íűrl

..HA El «6 VA LTV/NK.,/VLEG /VMNOEM.A2- EGÉSZ VUA'* SON SENKI SINCS , AKIT 30BBAN-SZERETNÉNK. KlEAA AKAßOM, HOGY AAEGÖUE NEJC. amchael , eNn

XX ATARtASOI-JRcSl .

irja'l, hogy ho va visznek.

ÉRTEM, LAURA, ORÁG ÁM. vés, HOGY HALLOM , péfZJHEZ- /VXJÉGY. SOLL SZERSV csór HOZZA'... hogy? meglátogatsz ?az

REAAEK LESZ-. IGEN, /ka ki majd. MUNKÁT kaptál.

Michel Ferret.- A marxisták és a vallás

(Gondolat Kiadó)

Élelmiszeripari berendezések — szabadban

Az erőművek és kőolajipari üzemek berendezéseit már hosz- szabb idő óta szabadtéren állítják fel. Újabban az élelmiszer- iparban is egyre jobban tért hódít ez az eljárás. Azért lehetséges ez, mert az élelmiszeripari technológia mai fejlettségi fokán sok területen megvalósítható az automatizálás, az automatizált üzemekben pedig a gyártási folyamatot távolból irányíthatják. Az irányító központ viszonylag kis helyen elfér, s az üzemnek csak ezt a részét kell zárt helyiségben tartani. Az Odesszai Ipari Tervezőintézet a jereváni s a nikolajevi konzervgyár részére olyan szabadtéri berendezéseket készített, amelyeknek a költségei lényegesen olcsóbbak, mint a hagyományos módon készülteké.

,,A marxista ateizmus azt tűzi ki céljául, hogy egyszerre bizonyítsa be Isten nem létezését, és adjon magyarázatot a hívők létezésére" — írja a francia kommunista filozófus, Michel Verret: A marxisták és a vallás című könyve előszavában, s az említett két cél közül főképp az utóbbit tartja szem előtt. Bemutatja, hogy a marxizmus nem értet- len és gőgös ellenszenvvel tekint a vallásos hitre, hanem tudományos magyarázatot ad azokkal a történelmi, társadalmi okokkal kapcsolatban, amelyek a vallás keletkezését, több évezredes fennállását, s jelenleg sem elhanyagolható ellenálló erejét érthetővé teszik. Rendkívül színes, szépirodalmi és történelmi példákkal szemléltetett fejtegetést olvashatunk M. Verret könyvében a hívő ember pszichológiájáról, az Istenhiten alapuló erkölcs önellentmondásairól, a vallás és politika összefüggéseiről. Rámutat a szerző azokra az elvekre is, amelyek az ateista szellemű kultúra,

humanizmus és erkölcs alapját képezik. Különösen érdekesek és aktuálisak azok a fejezetek, amelyek a kommunisták és a becsületes gondolkodású hívők politikai együttműködésének a nukleáris háború, vagy a faji megkülönböztetések ellem harcban történő közös részvételnek lehetőségéről és értelméről szólnak.

A vallás iránti türelem marxista indokairól, s e türelem határairól írva, rendkívül finom és szellemes fejtegetésekben elemzi a szerző a világnézeti kérdések filozófiai és politikai vonatkozásainak közös jellemzőit és különbségeit. Nemcsak e filozófiai, hanem a politikai gyakorlat szempontjából is fontosak és eredetiek azok a gondolatok, amelyekben a világnézeti harcokban érvényesítendő erkölcsi és ésszerűségi szempontok összefüggését, a marxista vitamorált, a közös nyelv megtalálásának módját illetően fejt ki Verret.

G. F.

Orosz Mihály:

TE RÓ

“MŰ VE LET

A segéd egy óra múltán távozott. Utána a házat nem hagyta el senki.

A fényképész visszakocsikázott az OFOTÉRT- ba. Rövid ideig várt, majd a telefonhoz lépett. Hídvégit hívta.

— Ani kérem, most ráérek egy kicsit. Ha akarja, hozhatja a negatívokat.

— Repülök, szivecském! — csicseregte viszsza a nő.

Hídvégi Annamária kicsiny amatőrfényképeket vett át a segédtől, és egy futó csókkal mondott értük köszönetét. Azonnal visszaindult a tüdőbajoshoz.

Az alezredes a vevőcsoportot hívta.

— Kezdődik, elvtársak! A legnagyobb fi— 124 —

gyeimet! Tartsák a vonalat, és ha valami van* azonnal jelentsék.

Nem sokáig kellett várni. A távírászok már átültetve közölték a szöveget.

— Az adó megszólalt, ötvenkét megahercen dolgozik. Szöveg: ,„V-eset nyugtázva. N—100, INA—02, RR—13, RF—10, RN— 1, RN—2 új”.

Ezután néhány adat következett a speciális műszer képességéről. Siettek közölni a legfontosabbnak vélt értesüléseket.

„Bekapcsolva maradok” — fejeződött be a szöveg.

Ezután megállás nélkül csöngött a telefon. A nyomozók sorra jelentették: az ügynökök a rádiós kivételével valamennyien az utcákon kószáltak.

— Kérem az útvonal pontos leírását. — intézkedett Pikó.

A kapott adatokat térképre rajzolta. Érdekes módon minden útvonal érintette a Nyugati pályaudvarral szembeni idegenforgalmi várostérképet. Az ügynökök rendszeres időközökben, más-más időpontban haladtak el a térkép mellett.

— Valamit megneszeltek, — dörmögte az alezredes. — Nos, Pikó elvtárs, most jön a mi tartalék bombánk.

Felhívta a rádióadóit.

— Igen, én vagyok. Adják le, természetesen fedve!: RN—2-t likvidálni, adót kikapcsolni. Igen, csak ennyit.

— 125 —

A -tüdőbajos, miután vette a közleményt, egyenesen a Nyugati felé tartott. Megállt a térkép előtt. A nyomozók feszülten figyeltek. A nő jött. A rádiós hátat fordított a térképnek. A nő továbbment, nem szóltak egymáshoz. Néhány perc múlva ugyanígy haladt el a fényképész.

A sarkon a pénzügyőr tűnt fel. A másik köhögve a térkép felé fordult, úgy várta be, amíg mellé lép.

— Szabad egy Ids jó tüzet, uram? — kérdezte a rádióst az öreg.

— Nem dohányzom. Sajnos, beteg vagyok. Voronyezs! — tárta szét a kezét a másik.

— Mi van? — kérdezte izgatottan a finánc.

— RN—2-t Likvidálni — szűrte a fogai közt, alig hallhatóan a beteg.

— Hát.. .akkor sajnos.. ;

Udvariasan, mosolyogva váltak el.

*

Ugyanezen a napon a N-i speciális alakulatnál a századügyeletes ideges kapkodással állította össze a kihallgatást. Kiigazította a sort, és harsány hangon jelentett a századparancsnoknak. A tiszt meghallgatta a jelentéseket és kérelmeket, minden katonánál némán időzött néhány másodpercet, és minden jelentéshez csak ennyit fűzött:

— Igen... Világos.

— 126 —