Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-13 / 242. szám

< IMP?. október 13. TÖÍfffi MEGYEI WEP*ITS.«J ' Főiskolai rangra emelkedett a tisztképzés Az országgyűlés honvédelmi bizottságának látogatása a Zalka és a Kossuth főiskolán Az Elnöki Tanács rendelete alapján az idei tanévvel új ran­got kapott a tisztképzés: a tíz évvel ezelőtt létrehozott ^'gyesi- tett Tisztiiskola két különálló főiskolává vált, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolává és a Zalka Máté Műszaki Katonai Főisko­lává, Az országgyűlés honvédelmi bizottsága a két főiskolán tanul­mányozta; hogyan érvényesül a rendelkezés a gyakorlatban. Oláh István vezérőrnagy kikép­zési főcsoportfőnök számolt Be a honvédelmi, bizottságnak a tisztképzés új rendszeréről. El­mondotta, hogy az annak idején létrehozott Kossuth Tisztiiskolá- ból hogyan fejlődött a tiszti képzés eme bázisa a jelenig. El­mondotta, hogy az iskola min­dig a követelményekhez igazo­dott, illetve azokat meg is előz­te. Húsz évvel ezelőtt még az volt a követelmény, hogy a nép­hadsereg részére párthoz, nép­hez hű tiszteket neveljen. Az azóta eltelt idő a néphadsereg szellemi, technikai fejlődése új követelményeket támaszt a tisz­tikar elé. Az új követelmények­nek megfelelően,, ideológiailag és szakmailag magasan képzett tisztekre van szükség. Ezt a célt szolgálja most a tisztképzés főiskolai szintre való emelése. Általános megállapítás az, hogy a fiatalok között igen népszerűvé vált a katonai pálya, ezt bizonyítja egye­bek között, az idei három­szoros túljelentkezés. Az új1 képzés mindenben Iga­zodik a polgári tanintézeti kép­zéshez, azzal a különbséggel, hogy az első félévet sorkatona­ként, csapatnál töltik el a fel­vett hallgatók. A féléveket kol­lokviumok, szigorlatok zárják le, és négy év trtán^— szakdolgozat és államvizsga után bocsátják ki a főiskolák az új liszteket. Oláh István vezérőrnagy el­mondotta, hogy a Zalka Máté Főiskolán folyó tisztképzés nem a régi' értelemben vett műszaki fegyvernemi képzés. Az itt folyó műszaki ki­képzésbe tulajdonképpen minden fegyvernem beletar­tozik, tehát olyan tiszteket nevelnek, akik az adott fegyvernem szakgárdáját fog­ják képviselni. A tisztképzés az előzőkhöz ké­pest annyiban is változik, hogy amíg a korábbi képesítés egy­két tantárgyas tanári oklevelet is adott, a mostani képzés általáno­sabb, elsősorban a — ka­tonai szakma mellett — kol­légiumi nevelőtanári képe­sítést ad. (Ez vonatkozik a Kossuth Tiszti Iskolára) a műszaki főiskola vi­szont szaktechnikusi — például az út- és vasútépítő szakon szakmérnöki — képesítést ad. A tisztképzés főiskolai rangra váló emelését egyrészt anyagi, technikai feltételek indokolják, másrészt az oktatás általános színvonala. Egyes tárgyak óra­száma például meghaladja a pol­gári főiskolákon folyó oktatást, azonkívül, a szaktárgyak óra­száma oktatási színvonala meg­közelíti, vagy eléri a műszaki egyetem színvonalát. Az országgyűlés honvédelmi bizottsága — Vass Istvánnénak, az országgyűlés alelnökének részvételével — ezután részlete­sen tanulmányozta a Zalka il­letve a Kossuth Főiskolán folyó képzést. A látogatás egyik szünetében véleményt kértünk a honvédel­mi bizottság egyik tagjától, me­gyénk képviselőjétől, Balvári Jó- zsefnétőL — Több éves képviselői meg­bízatásom után ebben a ciklus­ban kaptam ezt a feladatot az országgyűlés honvédelmi bizott­ságában való részvételt Kicsit még új is ez a feladat, de nagy­szerű is, mint képviselő és mint asszony, véleményt alkotni dön­teni olyan fontos kérdésben, mint a honvédelem. Uj feladat lesz számomra, hogy beszélgeté­sek, képviselői beszámolók során az asszonyoknak, az anyáknak magyarázzam, hogy a gyerekek milyen feladatot teljesítenek a katonai szolgálat során. Eddig azt láttam, hogy minden anya majdnem sírva engedi el fiát, viszont a honvédség rend­kívül hasznos nevelő iskola és hasznos élethivatást vá­laszt az a fiatal, aki tiszti iskolára jelentkezik. A honvédelmi bizottság a lá­togatás végén zárt ülést tartott, amelyen szóba került az, hogy az országgyűlés legutóbbi ülés­szakán elfogadott Munka Tör­vénykönyv milyen jogokat 5izto- sít a leszerelő fiataloknak, il­letve milyen kötelezettségek há­rulnak a munkahelyekre. Az ál­lásfoglalás értelmében az új Munka Törvénykönyv továbbra is biztosítja a honvédelmi kö­telezettségüket teljesítő állam­polgárok érdekvédelmét; ennek értelmében nem lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyát annak a dol­gozónak, aki sor-, vagy tar­talékos katonai szolgálatra vonult be, a katonai szolgálat és annak be­fejezésétől számított 15 nap alatt. A honvédelmi bizottság egyúttal felkérte a Szakszerve­zetek Országos Tanácsát, hogy segítse a Munka Törvénykönyvé­nek a katonai szolgálatot telje­sítők jogvédelmével kapcsolatos előírásai végrehajtását, és az új kollektiv szerződések megkötése sarán fordítsanak gondot a ka­tonai szolgálatot teljesítők ér­dekvédelmére. BI. (MTI-fOto — Fehérváry Ferenc felvétele.) Befelezte a kenderátvételt a Dunaföldvári Kendergyár A Dunaföldvári Kendergyár szakemberei szeptember végével befejezték az idei kendertermés átvételét. Azóta már összesítet­ték az adatokat. Kiderült, hogy az idei termés mind a mennyi­séget, mind a minőséget tekint­ve rekordnak számít. Maga az átvétel is rendkívüli rövid idő alatt bonyolódott le, máskor még október végén is szállítot­tak kendert a termelők a gyár­ba, illetve a külső átvevőhe­lyekre, most alig egy hónap kel­lett a százhatvanezer mázsa kenderkóró átvételéhez, minősí­téséhez. » Tavaly közel százhúszezer má­zsa kendert termeltek a gyár­ral szerződött gazdaságok. Az idén — lényegében változatlan területen — százhatvanezer má­zsát. Míg a múlt esztendőben a teljes mennyiségnek hetven szá­zaléka — a korábbi években 40—50 százaléka — volt első osztályú, most ez az arány meg­közelíti a kilencven százalékot. A hosszú nyár, a napos időjá­rás — párosulva a gondos beta­karítással, szakszerű kezeléssel — megtette hatását. Különösen a gyár Bács megyei és Mohács- ezigeti termelői tettek ki ma­gukért, Garáról például két ter­melőszövetkezet is teljes egészé­ben első osztályú kendert szállí­tott a gyárnak. Az új mohácsi Duna-völgye Tsz hétszáz holdon több, mint harmincháromezer mázsa kendert termelt, egyma­ga annyit, amennyit tíz-tizenöt esztendővel ezelőtt a gyár egész éven át feldolgozott. Jók a ter­melési eredmények a környék­beli gazdaságokban is, a mado- csai Igazság Tsz száz holdon 3960 mázsát termelt, a bölcskei Rákóczi pedig 2281 mázsát. Bo­gyiszlói* 49 mázsa kendert taka­rítottak be holdanként. A gyárban nagy gondot okoz a rendkívüli termés elhelyezése, tárolása. Újabb tároló, kazalozó területekről kellett- gondoskodni, emellett minden eddiginél na­gyobb mennyiséget tárolni a gyárban, illetve közvetlen kör­nyékén. A gyár évi szükséglete — három műszakos termelésnél — százezer mázsa. Az idei termés­ből tehát több, mint másfél évi nyersanyagszükségletet fedeznek. A dunaföldvári gyár így megfe­lelő tartalékokkal lép be az új gazdasági mechanizmusba, A HIBA nem as ön készülékében van ! Interferenciás hullámok a képernyőn — A szekszárdi 20 wattos teljesítményű adó helyett 50 wattos? — Tárgyaljanak a vezetőki Négy évvel ezelőtt, amikor Szekszárdon a Kálvária tetején magasodó, kis teljesítményű te­levízió-adót felavatták, nagy volt az öröm a város és kör­nyékbeli tv-nézők táborában. Az aránylag jó vétel következmé­nyeként ugrásszerűen szaporo­dott a televíziókészülékek száma. Ennek ellenére már kezdetben is észrevehető volt, hogy sokszor, leginkább az őszi és téli idő­szakokban, a vételi lehetőségek csökkentek, a tv-készülékeken a szövetszerű képek nagyban za­varták a nézőket Ez azonban különösebb problémát nem oko­zott, mert az adó felállítása előtti vételhez viszonyítva, így is sokkal jobb volt a képernyő­kön megjelenő kép. SO 000 tv-nézo bosszankodik Azóta jó néhány év eltelt és a tv-tulajdonosok száma több ezer­rel szaporodott. Ma már a város és a környékbeli televíziónézők száma eléri az 50 ezret. Es ez az 50 ezer ember egyre többet bosszankodik, egyre többet pa­naszkodik. Számtalanszor elő­fordul, hogy élvezhetetlen a kép, így természetesen az egyes jó műsorok is. Az őszi és téli kö­dös, esős, havas időjárási viszo­nyok nagy hatással vannak az adóra, amely 20 wattos teljesít­ményével nem képes jobb képet szolgáltatni. MI lehet az oka. hogy a képen interferenciás1 hullámok jelent­keznek? A szakvélemény szerint elsősorban az időjárás. Minden időjárás­változást megér ez a kis teljesítményű szekszárdi adó és ez minden tv-készüléken érezhető. Az interferenciás hul­lámok azt jelentik, hogy a kép­ernyőkön megjelenik az a szö­vetszerű kép, a moaré, amely a legtöbb esetben élvezhetetlenné teszi a műsorokat. Hogy az adó ennyire érzékeny az időjárás­változásra, az már várható volt, mielőtt elkészült. Sajnos a képet a Kabhegyi adótól kapjuk, amely körülbelül 130 kilométer távol­ságra van tőlünk. Ilyen nagy tá­volságról a 20 watt teljesítő- képességű adó nem képes tiszta képet venni és adni. A tv-tulaj­donosok sokszor joggal panasz­kodnak, mert úgy gondolják, ha már havi ötven forintot kifizet­nek, legalább jó képet láthassa­nak. 1967-ben, amikor már ha­lunk is a színes televízió jövő­beni megvalósításáról beszélünk, nem lehet azzal vádolni a tv- tulajdonosokat, hogy elégedetle­nék. Egy másik indok annak ér­dekében, hogy cselekedni kelle­ne, a statisztika. Ebben az év­ben például az ország többi me­gyéjében csökkent a tv-készülé- kek vásárlása. Tolna megyében viszont egyre emelkedik. Csupán egy lejátszóág kellene Mi lenne a teendő? Egyszerű, ki kell használni a lehetőségeket. Szekszárdtól 30 kilométerre, Uz- don épült egy ultrarövidhuilámiü átjátszóállomás, amely Pécsnek veszi és adja a képet, valamint a külföldi láncba kapcsolódik. A létesítményt tavaly adták át. Itt van a megyében, de mi mégsem profitálunk belőle. A szakembe­rek véleménye szerint könnyen megoldható lenne, fia az átját­szóállomásról egy lejátszóágat építenének ki a szekszárdi adu­hoz, amely anyagiakban sem je­lentene különösebb megterhelést. Nem beszélve arról, hogy a vá­ros és a környék televíziókészü­lékein kifogástalan, élvezhető ké­pet kapnának a nézők. Nem je­lentene problémát az időjárás^ változás és az adótól való nagy távolság sem, mindenkor jó vé­telt biztosíthatnának, A tervezéshez, a munkák el­végzéséhez is önzetlen segítséget kapnánk. A pécsi adó szakembe­rei szívesen, támogatnának, csu­pán meg kellene kérni őket. A körzet határán Nehézséget jelent a bátaszé- kiek és környékbeliek problémá­ja is. Ezen a részen is több ezer televíziókészülék működik, de sajnos csak akkor, ha a véteti viszonyok megengedik. A terü­let a vétel szempontjából eléggé árnyékeit és a szekszárdi adó körzetének határán van. Ha na­gyobb teljesítményű adót sike­rülne kiharcolni, e területnek is megfelelő vételt biztosíthatná­nak. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Posta-főigazgatósá­ga valószínű rendelkezik a szek­szárdi adónál nagyobb. 50 watt teljesítményű adóval. Ezzel már olyan teljesítményt érhetnénk el amely a környező beárnyékolt helyekre is jó vételi lehetőséget biztosítana. Ragadjuk meg az alkalmat, használjuk ki a lehetőségeket. Üjenek le a zöldasztal mellé a megye, a város vezetői, vala­mint az illetékes szakemberek, tárgyalják meg, mit kell és mit lehet tenni az ügy minél előbbi megvalósítása érdekében. FERTŐI MIKLÓS

Next

/
Thumbnails
Contents