Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-13 / 242. szám
{ \ \ 1967. október 13. TOLNA IWFHYFl NÉPfUSAO 3 Elégedettek a gondozottak a szociális otthonokban illést tartott a Tamási Járási Tanács VB Tegnap délelőtt Vidóczy László elnökletével ülést tartott a Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az első napirendi pontban a vb-elnök beszámolóját a vb két ülése közölt n vb-fei- ádatkörben tett intézkedéseiről, s a lejárt határidejű vb-határoza- tok végrehajtását tárgyalták meg. A következő napirendi pontban a járás területén működő szociális otthonok helyzetét és tevékenységét vitatták meg. A járás három szociális otthonának, a gyönkinek, a majsainak és a, barnahátinak jó működését bizonyítja, hogy egyre több azoknak a személyeknek a száma, akik a szociális otthani elhelyezést kérik. Az év első telében a jelentkezők száma 55 személy volt, s ezek közül csupán tizenkét személy kérelmét utasították el, mivel azt nem találták indokoltnak. A községi tanácsok részéről a bekért környezettanulmányok sok esetben nem a tényleges valóságot tükrözik — állapította meg a végrehajtó bizottság. Több esetben előfordult, hogy nem elég körültekintően járnak el. A környezettanulmányból csak az tűnik ki, hogy a nevezett teljesen egyedülálló személy, és amikor elhelyezést nyer, csak akkor derül ki, hogy több tartásra köteles hozzátartozója is akad. Az ilyen személyek elhelyezése nem indokolt, mivel a szociális otthonokba elsősorban olyan személyeket kell elhelyezni, akiknek tartásra köteles hozzátartozója nincs, vagy ha van, egészségi, vagy szociális körülményeik miatt a további gondozást vállalni nem tudják. A következő napirendi pontban a Tolna megyei Állatforgalmi Vállalat tamási kirendeltségének idei munkáját vitatta meg a végrehajtó bizottság. Megállapította, hogy a járás területén a tamási Vörös Szikra Tsz részére 59 férőhelyes fiaztató korszerűsítésére, 670 ezer forintot, a szakályi Kapos Völgye Tsz részére a 40 férőhelyes fiaztató korszerűsítésére pedig 466 ezer forintot biztosított a kirendeltség. Nagyszo- kolyban a Béke Tsz 40 férőhelyes fiaztatójának korszerűsítésére 421 ezer forint jelenleg lerendezés alatt áll. Ezeket az összegeket a termelőszövetkezetek négy éves középlejáratú hitel formájában, 1 százalékos kamat mellett kapják. A tényszámok azt igazolják, hogy ebben az évben a felvásárlási irányszámok biztosításánál a sertésfelvásárlás van legkevésbé lefedezve, szerződéskötéssel. Ennek oka abból adódik, hogy az elmúlt év végén és ez év első hónapjaiban a hízott sertés ára a szabadkereskedelemben lényegesen magasabb volt az állami szerződéses felvásárlási áraknál. A hízott sertés felvásárlása terén a kirendeltség apparátusának a hátralévő időszakban komoly, kitartó munkát kell végeznie, hogy a felvásárlás vonalán elfogadható eredményt tudjon felmutatni — állapította meg a végrehajtó bizottság. A tsz-ek vezetőinek továbbképzése A hagyományoktól eltérően az idén nem együtt tartják meg a szövetkezeti vezetők és középkáderek szakmai továbbképzését. Az elnökök, a főagronómu- sok és főkönyvelők részére 2—4 hetes tanfolyamot rendez az egyetemi továbbképző intézet, a Tolna megyeiek részére Gödöllőn, illetve Keszthelyen. Dunaújváros helyett most Balaton- földváron kerül sor megyénk közös gazdaságainak brigádvezetői, ellenőrző bizottsági elnökei, gépcsoportvezetői stb. részére tartandó egy-egy hetes tanfolyamra. összesen 1029-en vesznek részt az oktatás és eszmecseresorozaton október 23-tól december 24-ig. Mindkét szintű továbbképzés jellege, célja az új gazdasági mechanizmus problematikájának, a konkrét teendőknek a megtárgyalása. jelentkezem, mert meg kell várnom a munkakönyvemet. — És korábban miért nem kezdett valamihez? — Öh... Pestre akartam menni: Ott a rokonok ingyen vállalták volna az ellátásomat. Változott a tervünk, mert édesanyámat nem akarom magára hagyni — fejezi be a szőke fiatal lány. Szükség van rájuk Fiatal elnöke van a szedresi Petőfi Tsz-nek. Éppen befejeződött a vezetőségi ülés. Szűcs János elnöktől érdeklődünk, milyen lehetőség mutatkozik a tsz- ben az általánost végzett, otthonmaradt szedresi fiatalok ‘számára? — Legalább harminc fiatalt tudnánk kertészetünkben télen- nyá'ron foglalkoztatni. Ha _min- den jól megy, egy év múlva sor kerülhet rá. Fejlesztjük a kertészetet. Négymilliós költséggel palántanevelő telepet építünk, emellett kétszáz fóliaágyat létesítünk kertészetünkben. Mindenütt szükség van az utánpótlásra. ötven évre csökkent ugyan a tagság átlagéletkora, dfc szívesen fogadjuk a fiatalokat — feleli. — Van-e lehetőség a szak- képzettség megszerzésére? — Kaptunk engedélyt, hogy Szedresen indítsunk kihelyezett szakmunkásképző osztályt. Decemberre tervezzük a kezdést, huszonöt résztvevővel, a lengyelt iskola felügyelete mellett működne e tanfolyam. Várjuk őket, szükség van a mi közös gazdaságunkban a mezőgazdaságot választó, szakképzett, fiatalokra. — íme, így nyilatkozik a termelőszövetkezet fiatal elnöke. Senki ne kallódjon Társadalmi gondjainkról kaptunk keresztmetszetet Szedresben. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem egy-két napos probléma a pályaválasztás. Más községben talán kevesebb lehet a tanácstalan, útkereső fiatal, azonban mindenütt összetett társadalmi probléma a hosszabb távon történő segítésük. Ha jó, ha gyengébb a bizonyítvány, van lehetőség Szedresen az otthon maradt huszonkilenc lány és fiú foglalkoztatására. A szekszárdi üzemekben, az állami gazdaságban is szükség van munkájukra. De tanulni itt is, ott is kell. Mind az állami gazdasággal idénymunkára szerűi érti ? Építkezés, vagy kontárkodás? JVS ód felett lesújtó vélemény , ■ alakulna ki annak az AGROKER-dolgozónak a szakismeretéről, aki az SZK—4-es kombájn létezését figyelmen kívül hagyva még mindig a Balaton kombájnt ajánlaná megvételre a termelőszövetkezeteknek. Ami egyszerűen elképzelhetetlen a kombájn esetében, az még mindig előfordul az építkezések tekintetében. A berkekben mindenki tudja és vallja, hogy a szerfás gazdasági épület korszerűtlen, elavult. S csodák csodája, még az idén, 1967-ben is épül szerfás sertéshizlalda, többek között a harci, az alsónyéki és a mözsi termelőszövetkezetben. Néhány nappal ezelőtt a megye rendőr-főkapitányától kezdve a Patyolat Vállalat segédmunkásáig Szekszárd közvéleménye felháborodással tárgyalta annak a kerítésnek a lebontását, amelyet éppen bontás előtt hoztak rendbe és festettek be néhány ezer forintos költséggel. Az emberek megkérdezték: hát nincs itt egy fej, aki gondolkodik és koordinál? Nincs egy központi koponya, aki előrelátóan csak akkor engedélyezi az útépítést, amikor már a vezetékek is a helyükön vannak? Hát nem lehet tervszerűséget tartani, teremteni a sorrendben? Úgy tűnik, ehhez központi koponya nincs, vagy ha van, akkor a feladatok áttekintésére, összefogására, a sorrend meghatározására képtelen. S amit a város dolgozói Szeli - szárdon látnak, nagyjából ugyanaz figyelhető meg a mezőgazda- sági építkezések területén is. Sokan úgy vélik, az ésszerűtlen pénzpocsékolásért mindenkor az építőipari vállalatokat .kell okolni. Ezt a téves hiedelmet el kell oszlatni, mert az esetek többségében az építőipar csupán szenvedő alany, olyképpen, hogy nem tehet mást, mint teljesíti a megbízást. Tulajdonképpen ez a dolga akkor is. ha a kőművesektől kezdve egészen az igazgatóig mindenki tudja, hogy amit építenek az rossz, korszerűtlen és elavult. Ez a helyzet ebben az esetben a szerfás hizlaldákkal is. Az építők csinálják, mert megbízást, megrendelést kaptak ró. Száz szónak is egy a vége: a sajtó és a közvélemény legtöbbször igazságtalanul bántja az építőipari vállalatokat, mert nem tudja, hogy hol a tervezés a hibás, hol pedig túl felületes, avagy lelkiismeretlenül elnagyolt a létesítménytervek kiválasztása. Sókan olyan összefonódást tételeznek fei, amelynek ezen a területen lehetetlen a végére járni, mások gyanítják, hogy bajok vannak a hozzáértéssel, míg mások odáig is élmennek, hogy tudatos károkozásról beszélnek. Hát meg is lehet keverni a függöny mögül, láthatatlanul úgy egy építkezést, hogy a gyanútlan halandó csak a fejét kapkodja. Itt van a kölesdi termelőszövetkezet 600 férőhelyes sertéshizlaldája. A tsz állami hitelt kapott ennek a létesítménynek a felépíttetésére. Ezzel meg is kezdődött a pénz és az idő milliárdosokat megszégyenítő pocsékolása. Legelőször a típusterv kiválasztásakor kezdődött meg. A hitelt a Magyar Nemzeti Bank folyósítja, és a bank emberei menet közben azt is megnézik, hogy rendeltetésszerű-e az, összeg felhasználása. Pontosabban, hogy annak a sertéshizlaldának a felépítésére fordítják-e az összeget, amelynek a típusterve elfogadtatott és jóváhagyathatott. Hogy az a típusterv milyen — ez már nem érdekes. bank a kölesdi termelőszövetkezetnek az AGRO- TERV által készített és forgalomba hozott típusterv megvalósítására a hitelt megnyitotta. S éppen ennél a típustervnél kezdődtek a bonyodalmak. Feltételezné az ember, hogy mivel a hizlalda rengeteg pénzbe kerül és nem egy napra, hanem legalább egy évtizedes élettartamra készül, a normális ész jogán feltételezi az ember, hogy a rendelkezésre álló kollekcióból nem az elavult hízlaldatípusterveket választják ki, hanem a legjobbakat, a legkorszerűbbeket. Dehogy is választották ki a legkorszerűbbet. Van már rég SZK—4-es, a kölesdi tsz mégis a Balatont kapta, más szóval egy szerfás típustervet sóztak a nyakába. S itt kezdődnek a kérdések: 4. Szabad-e nem tudni egy építkezést lebonyolító testületben arról, hogy melyek a jelenleg ismert legjobb hízlaldatípusok? Szabad-e elmulasztani, és nem felajánlani a termelőszövetkezetnek a választás lehetőségét? Előfordulhat, hogy a kívülálló túlságosan leegyszerűsítve látja a dolgokat. Az azonban tény. hogy a szerfás létesítményeket, gazdasági épületeket átmeneti állapotnak, az átszervezést követő időszak szükségmegoldásának tekintették mind az állatorvosok, mind az állattenyésztők, mind pedig a mezőgazdasággal foglalkozó megyei, járási vezetők. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolják, hogy minden okunk megvolt rá, átmeneti állapotnak tekinteni. Tény továbbá, hogy Böbék József, a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum egyik vezetője készséggel prezentál a szerfásnál különb terveket a Bács megyei tsz-eknek. Tolna megye közelebb van Kaposvárhoz, mint Bács megye. És itt. Tolna megyében ezekről a kész hizlaldatervekről még a nem szakemberek is tudnak. Tény továbbá még, hogy a Szekszárdi Állami Gazdaság már olyan hizlaldát fog felépíteni, amelyet egy napon említeni sem lehet a szerfás hizlaldával. De mintha erről sem tudnának az úgynevezett illetékesek, első helyen az AGRO- TERV vezérkara, de utána nyomban a Megyei Beruházási Iroda. Itt még megy a pénz az elavult építkezésekre. Jellemző az egészre, a szekszárdi TÖVÁLL-igazgató véleménye: „Még az Idén is épülnek szerfás gazdasági épületek. Fél erdőt beleépítünk ezekbe a ron- daságokba. Mit tehetett volna a tsz? Eszi, nem eszi, nem kap mást. Az ember sajnálja az alsónyékieket is. Ott egy 600 férőhelyes szerfás sertéshizlaldát csinálunk. De magunkat is sajnálom, mert hülyeséget kell csinálnunk. Ez a létesítmény olyan csavarokkal van csavarozva, amelyet a magyar ipar nem gyárt. Tessék megkérdezni Szabiár Bélától, hogy neki mi a véleménye a szerfás létesítményekről? Mégis csinálni kell.” — mondta a TÖVÁLL-igazgató. ződött, mind pedig a tsz-be, alkalomszerűen eljáró fiataloknál, de a jószerencsére várakozóknál meg különösen fontos, hogy kiutat találjanak a máról holnapra élés kényelmesebb álláspontjából. Saját érdekük, később megbánhatják. „Kell az utód .a mezőgazdaságban” — mondogatta önmaguk megnyugtatására is Kőrösiné. így igaz, kell az utánpótlás, de ne legyen az ösztönös, hanem tudatosan vállalt továbbképzés. Ha nehéz is, jobban keresse és találja meg a helyét és munkáját minden falusi fiatal. Szülők s fiatalok előtt legyen nagyobb becsülete a tanulásnak. Nagyobb 1. A Magyar Nemzeti Bank miért hajlandó hitelt nyújtani egy olyan hizlalda építésére, amelynél ma már sokkal korszerűbbet is ismerünk? 2. Egy nagyszabású, több éves, évtizedes célt szolgáló létesítmény tervének a kiválasztását miért nem előzi meg széles körű és alapos válogató munka? Vannak emberek, akiket egyebek között ezért fizetnek. 3. Miként lehetséges, hogy ráoktrojálnak közös gazdaságra típustervet, amely olyan alkatrészek felhasználását írja elő, amilyet ma már az országban nem gyártanak? /§ kölesdi termelőszövetkezet mindenesetre év közben a 600 férőhelyes szerfás sertéshizlalda felépítéséről lemondott. Egy korszerűbbnek látszó típust választott ki. Teljesen ésszerű, ha a jobbat akarják. De ez is mivel jár? A bank annak idején a szerfás hizlaldára nyitotta meg a hitelt. Most, hogy egy másik típus épül, az egész hitelügyletet újból, elölről kell kezdeni. S a termelőszövetkezetek nagyon jól tudják, mit jelent ez, és mivel jár ez. Annyira tudják, hogy olykor, egy már meglevő helyzeten akkor sem mernek változtatni. ha százszor is látják a kézenfekvő jobbat és hasznosabbat. SZEKULITY PÉTER Tolna megyei küldöttség Marlonvásáron akaraterővel, biztosabb jövőjük érdekében kalkulálják be számításaikba a nagyobb hozzáértés megszerzését azok is, akik ma még nem számolnak a holnap igényeivel. Mai tizennégy éves fiataljainknak még tanulni kéne, hogy megalapozzák az előttük álló évtizedeket. Nemcsak érdemes, hanem szükséges is visszatérően törődni az iskola padjaiból kilépett fiatalok gondjaival, hogy senkiből ne váljék kallódó, helyét nem találó felnőtt. SOMI BENJAMINNÉ Martonvásáron, a híres mező- gazdasági kutatóintézetben járt szerdán egy Tolna megyei küldöttség, Szűcs Lajosnak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjének és Somorjai Sándor megyei termelési főfelügyelőnek a vezetésével. A látogatás céljáról Szűcs Lajos rövid tájékoztatót adott. Tíz termelőszövetkezet vezetőivel együtt megnézték a martonvásári kutatóintézet által előállított és még előállítás alatt lévő egyszeres, kétszeres, és háromszoros hibrid-keresztezéseket. Eszmecserét folytattak arról, hogyan lehet nagyobb kukorica- termést elérni egységnyi területen, egészen konkrétan: a jelenlegi 20 mázsás májusi morzsolt megyei átlagtermést 1970- re 25—30 mázsára növelni. Mar- tonvásár támogatja Tolna megyének ezt a törekvését. .