Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-10 / 239. szám
I I 4 ' föura MfEGtEl SEPtJSAö 196?. október to. „ IAAE RAD TÖMJ" kÖK , AZT /WONtt; I JA A SEREGEK ’> URA, éS FÜSTTÉ ! égeteaa szeke| REIT.OROSZLÁísh i KÖLYKEIDET KARD [í E/AESZTI AAE&..." KEPRECENYVALTOZAT: SARLÓS ENDRE HOP£ ÉPP&N NA^AAOSAS KJTÄN VOLT, AAAlKOfí. A KULCS ^RSSéSTjyVEG- HALUOTTA* ,„,\l , rVtlirt-'T NI E/A AAGTATOTT 5EM AMT. HOPE... I^N AAA ESTE. NYOLCKOR, -fl feleskOotem. J "AKKOR. AA.iT K£f<j&s&t- nr ■ ? A H^<3f=K^T A/EAA aaOA/DTAO AAEG?^S AZrjCM, HOGY UADlGZí=-AA&E;Al DOLGOZOL f W/A'r AKJCOfZ AAAJD aatoaaoa/Nä OOAA dóJ. ATOAH... CSAKU - A ► NO AH! IOE- KlNT VAGYOK, IGEM.ORAjSA'aA. KÉT hetet KAPTAAA. AAOSTGYE fRE, A SECOND AVENUEN ACÖA'K A VILA'S LEGJOBB ^ BIFSZTEKJ^T- „ — Mindegyik napos megengedte neki. Olyan közönségesen tudott viselkedni, hogy inkább hagytuk. — Na jó, akkor azt mondja meg,' hogy a fotósok közül kit látott visszamenni a körletbe, miután ismét a naposasztal mellé állt? A katona gondolkodott. — Senkit. Amikor az az eset történt, én már visszamentem. De akkor a körlet teljesen üres volt. — Még valamit — folytatta a százados. — Erről a beszélgetésről senkinek egy szót se! Megértette? A katona eltávozott. — Gyerünk a laborba. Remélem, azóta senki sem járt ott? — 115 — Kölesd, ifjúsági klub Ufolsőkból elsők? ét alkalommal is szót emeltünk a kölesdi ifjúsági klub ügyében. A megyében az elsők között alakult meg, s a művelődési ház épületében ideális, jól berendezett helyiséget is kaptak a fiatalok. A klubélet lehetősége szinte az ölükbe pottyant. Kölesden mégsem ment semmi, hiába a KISZ-vezetök, népművelők fáradozása. A KISZ megyei bizottságán a napokban egy ifjúsági klub naplóját láttam: a kölesdieké volt. A tartalma lepett meg. Arról árulkodott; magukra találtak a kölesdi fiatalok, olyannyira, hogy a megye legjobban dolgozó ifjúsági klubjai közé lehet sorolni az övékét. Nem árt egy kicsit részletesebben vizsgálni, mit tettek eddig, s mire készülnek a fő „szórakozási évszakban”. Talán ott kellene kezdeni, hogy a helyi KI SZ-szer vezet vezetőségének és az ifjúsági klub vezetőjének egyöntetűen az a véleménye, hogy a KISZ alapszervezetet és a klubot nem lehet két különálló egységként kezelni. Közösen, egymást támogatva, könnyebb eredményt elérni, mint ezt az ősszel rendezett ifjúsági találkozó bizonyította. A klub és KISZ-szervezet közösen szervezte meg az ifjúsági napot, amely nemcsak a kölesdiek- 7iek volt emlékezetes, hanem a környékbeli fiataloknak is, akiket meghívtak érré az alkalomra. És amire eddig alig volt példa: Kölesden egy ünnepség alkalmával a klubtagok önálló, az eseményekhez kapcsolódó irodalmi műsort adtak. Nemrégiben Diny- nyés Józsefet, a Tv pol-beat fesztiváljának egyik győztesét látták vendégül, aki két órán keresztül szórakoztatta őket saját szerzeményű, politikai tiltakozó dalaival. A fegyveres erők napja alkalmából a klub tagjai üdvözlő lapokat küldtek a katonáknak, előadást hallgattak, filmeket néztek meg, fegyveres erők munkájáról, életéről. A tervek egyelőre még kéziratban vannak, meg kell vitatni, beszélni c többiekkel és hátha, lesz még új program is. Novemberben például az októberi forradalom tiszteletére szavalóversenyt rendeznek. Deli Erzsébet, az ifjúsági klub vezetője szerint ez már-már hagyomány a fiatalok körében; minden év november hetedikén megrendezik, s a legjobbalcat megjutalmazzák. A „Ki mit tud a Szovjetunióról” vetélkedőt októberben rendezik meg, s hogy érdekesebb, izgalmasabb legyen, meghívják a környező községek fiataljait is. Ötletes elképzelés, hogy az 50. évforduló tiszteletére, az ifjúsági klub helyiségeiben könyvkiállítást rendeznek, szovjetorosz írók és költők műveiből. Aztán a „nagy terv”: elhatározták, hogy ezután bizonyos időközönként fiatal művészeket látnak vendégül, akikkel elbeszélgetnének, megismerkedhetnének a. fiatalok. A „nagy terv” végrehajtásához az Ifjúsági Magazin segítségét kérték. Érdekes vetélkedőnek ígérkezik a „Milyen tájékozott vagy a világ dolgaiban?” címmel meghirdetett házi verseny. Rendeztek már hasonló témájú vetélkedőt, s az eredményekből kitűnt: nemcsak a sportot olvassák, nézik a fiatalok, tájékozottak a politikai eseményekben is. A „köny- nyebb fajsúlyú” rendezvények közé tartozik a novemberre tervezett divatbemutató, ahol előadást hallhatnak a fiatalok a korszerű, egészséges öltözködésről. A kölesdiek már a havat is tervbe vették: együttesen kirándulnak a Zónge- hegyre, ahol szánkózással, hó- labdázással töltik szabadidejüket. avonta két alkalommal kötött foglalkozásokat tartanak, ahol a lehető legváltozatosabb témákról beszélgetnek, vitatkoznak, vagy előadást hallgatnak, és minden alkalommal lehetőség nyílik a táncra is. A klubnak hét tagú vezetősége van, ők irányítják a munkát. Deli Erzsébet a legnagyobb eseménynek azt tartja, hogy a klubba járó fiatalok már nemcsak elfogadják a rendezvényt, hanem ők javasolják, mit szeretnének, mit kellene még megvalósítani, A KISZ- szervezet és a klub tulajdonképpen azonos, így a lehető legnagyobb az egyetértés. Mindegyikük elégedett, a művelődési ház ifjúsági klubja a fiatalok fóruma lett Kölesden. Életképességüket - bebizonyították. Csak azt sajnálják, hogy ezt a község vezetői nem akarják észrevenni. Ez volt az egyetlen panasz: kevés, jóformán semmi segítségei sem kapnak tőlük.,, d. k. % Orosa Mihály: PLA TE RÓ Sakk-akadémia Rigában Rigában most nyílt meg a Szovjetunió első saíck-akadémiája, amit a lett sakkszövetség kezdeményezett A megnyitó ünnepségen Jurij Averbach nemzetközi nagymester tartott előadást „üt a mesteri színvonalhoz” címmel. Az akadémiában elméleti sákk- oktatás folyik, s a játékosokat elsősorban a sakkpartik pszichológiai finomságaival ismertetik meg. De tartanak ilyen című előadássorozatokat is: A sakkjátékos testkultúrája és annak jelentősége. A sakkjátékos kondíciója. Az előadók között számos nemzetközi sakktetointély van. Mindenek előtt Michail Tal, a korábbi világbajnok valamint Isak Boleislavszlki, Nikolaj Krogius és mások tartoznak a tanári karhoz. AJekszandr Vojinovics: HOTEL PARK A Hotel Park a Nisava partján állt és a német megszállásig semmiben sem különbözött a többi Nis-i szállodától. Amikor azopban a második világháború alatt a németek bevonultak Dél-Szerbiába, a Nis-i lakosok messze elkerülték még a környékét is. A kapun állandóan német tisztek özönlöttek ki és be, este hangos vigadástól zengett a környék: mulattak a .megszállók a Hotel Park volt a kaszinójuk, kedvenc tartózkodási helyűik. Egy meleg augusztusi estén — pontosabban augusztus 2-án, este 9 órakor — egy fiatal partizán besétált a Hotel Park németekkel zsúfolt nagytermébe, elővett a zsebéből egy kézigránátot, és halálos nyugalommal a tömeg közé vágta. Ennek az akciónak óriási volt a jelentősége. Jeladás volt, a németek elleni szervezett harc megindításának harci riadója, amely nyomán ki is bontakozott a hősi partizánharc. A könyv szerzője, Alekszandr Vojinovics, az akció végrehajtója. A szerző nem alkar hősi éneket zengeni, egyszerűen csak elmondja, hogyan is került ő akkor gránátokkal a zsebében a Hotel Parkhoz, és hogyan menekült A könyv a Zrínyi Kiadó gondozásában jelent meg. MŰ VE LET Mindannyian az asztal alá néztek. A falon világosan kirajzolódott egy jobblábas, olajt» csizma talp nyoma. Pikó bosszankodott. Ez a nyom a helyszíni szemlénél elkerülte a figyelmét — De egyáltalán i: — kérdezte bizonytalanul a hadnagy, miért kellett Faragót megölnie? A százados elmélázott — Nem tudom... Egyelőre legalábbis nem. Lehet hogy valamit megsejtett, amit nem lett volna szabad ismernie... Egyébként nemsokára megkérdezheti tőle. Az alezredes értekezletre hívta össze a Fa- ragó ügybe beavatott nyomozókat, kivéve azokat. aikik éppen megfigyelő feladatot láttak el. Az arcukon feszült figyelem ült. — Elvtársak, — kezdte — a Pflateró akció (a rejtjelkulcs felfedése után megszokottá vált ez az elnevezés) végkimeneteléhez közeledik. A munka sikeres befejezése mindenkitől a legnagyobb figyelmet, és a megszokott szorgalmat követeli. A teljesség kedvéért — és hogy a technikai szakemberek tájékozottságát kiegészítsem — nagy vonalakban ismertetem a tényeket. — Ili —« — Senki! — nyugtatta meg alhadnagy. — Én magam pecsételtem le. Benyitottak a szakköri helyiségbe és felhúzták a fekete függönyöket. Aranyló napfény áradt a helyiségbe. A vegyész az asztalt vizsgálta. Az asztallap alatti merevítő kereszttartókon ujjnyomokat talált. Táskájából kartotékot vett eiő, és gondosan összehasonlítgatta a fellelt nyomokkal. — összesén öt... Ezek Joós jobbkezének ujjai... Valószínű, hogy maga felé rántotta az asztalt. — Tehát a balkeze... — szólt bizonytalanul a hadnagy. Pikó bólogatott — Jól sejti. így történhetett — és fürgén az asztal mellé ült. Balról maga mellé vonta a hadnagyot. Zsebkendőt vett elő, beburkolta vele a töltőtollát, majd így folytatta: — Itt ült Faragó. Joós pedig, miután Faragó visszakattintotta a piros szűrőt és csaknem teljessé vált a sötétség, balkézzel, a zsebkendőbe burkolt tőrrel,... így ... hátbadöfte. Pontosan szíven találta. Ekkor hallatszott a „furcsa sóhajtás”. Nagyon jól emlékezett rá a kihallgatásnál a gazember... No, és hogy teljes legyen a zavar, felborította az asztalt... így ... megragadta. ... esetleg a lábával nekitámaszkodott a falnak. — 116 —
