Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-08 / 238. szám

r

f

i

i '

Várnai Ferenc:

A szovjet zene útja

3- minden, ami 19 éves koromig ze- szí berkekben. Ennek nyomán Iá

DIMITRIJ SOSZTAKOVICS nei látókörömet betöltötte, tott napvilágot az 1948. februári

ahhoz a zeneszerző nemzedékhez Moszkvában, Gnyeszin zeneisko- határozat, amelyenek pozitív és tartozik, amely a Nagy Októbe- Iájában kezdte meg zenei tanul- negatív hatása egyformán volt. A ri Szocialista Forradalom győzel- mányait. Előbb gordonkázni, határozat lényegében a zene hűmé után vált felnőtté. 1906. szép- majd zeneszerzést tanult. 1929- mánus tartalmáért, a zene és a tember 25-én született Pétervá- ben a moszkvai konzervatórium- széles tömegek szorosabb kap- rott. Szülei zenekedvelők voltak, man Mjaszkovszkij és Vaszilenko csolatának megteremtéséért emelt Első zongoraleckéit édesanyjától tanítványa lett 1936-ban irt zon- szót. A tömeg számára is megkapta. Zeneszerzői tehetségére gora versenyével nagy feltűnést emészthető, humánus tartalmú és Glazunov figyelt fel. 1919-ben be- keltett. Sikert aratott akkortájt hatású művek írását kívánta iratkozott a pétervári Zeneművé- „Boldogság” című balettjével és — helyesen — a határozat, az szeti Főiskolára. Diplomamunká- zongora Toccatájával is. 1939-ben egy kalap alá tett és valameny- jával, az I. szimfóniával, az 1926- megválasztják _a Szovjet Zene- nyit „formalistának” megbélyege- os leningrádi bemutató után egy- szerzők Szövetsége alelnökének. zett — helytelenül — modern csapásra ismert lett hazájában és Zenéje az örmény népzene han- művek helyett. A tömegkapcsolat külföldön egyaránt Világhírű gulatával átitatott. téves értelmezéséből ezután szákarmestarek: Toscanini, Bruno A Nagy Honvédő Háborúban a m0íi sematikus „lakkozottan opWalter és Stokowski tűztek mű- szovjet nép hazafisága példátlan kimosta. mu született. Igaz vásárukra a művet. Már I. szimfó- tettekben nyilvánult meg. A szoV fzont- ho®f betegesen torz

májában elhintette’ későbbi sti- jet zeneszerzők ^ maradtak kompozíciók elettere összeszűkült, lusának jellegzetes jegyeit: a lí- tétlenek. Ebben a háborúban A határozat hosszú ideig állt

ra-táncos műfajok variált alkal- _ állapítja meg Maróthy Já- a. szov13etl. zenee^t Vltainak komazását, a groteszk-szatirikus nos — nem hallgattak a múzsák, zePPootjaban- A zeneszerzők hangvételt, a heroikus kuzdel- hanem hatalmas erővel emelték müvekkel bizonyítottak...

mekböl kiterebélyesedo himmkus íel savukat az embertelen fa- í9?ÜíelV előtt egy evvel

hangzás-építkezést Az első sike- sizmu&sal vívott harcban. A há- fejezte be Prokofjev, a ma mar rés lépéseket rövid megtorpanás horú élményed a szovjet zene leg- ”Ifjusa^ névén ismert VE. szirn. követte. A szülőföldön bekövetke nagyszerűbb, legmélyebb. legdrá- zett változások élmenye és a mo_ maibb alkotásainak forrásává let- dern nyugati zene hatása „bi- — Alekszandrov, Novikov

rokra kelt egymással”. Ennek az Zaharov katonadalaiinak, Mjasz- időszaknak a szülötte az „Orr kovszkij Kirov velünk van és című szatirikus opera és az „Afo- stogarenko Ukrajnám kantátájá- rizmáik” zongoraszvit Első alko- naki Prokofjev V. szimfóniájának tói korszakának mintegy össze- ég sosztakovics VII. leningrádi

IHÁSZ-KOVÁCS ÉVA:

fámáját. 1953-ban Sosztakovics fejezte be X. szimfóniáját,

Alekszandrov, Novikov, amel^;1”eln/er^” aNewYork-i Miasz- fenekritikusok tarsasagatol az

1954-es évad „legszebb zenekari műve” jelzőt. 1957-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából új,

foglalását adja a „Kisvárosi Lady szimfProkofjev“l941- nagyhatású Sosatakovics-szimfóMacbeth” című operájában, 42-bein írta grandiózus, két esté- ma, sorrendben a XI. hangzott amelyben a humánus epizódok re terjedő operáját, a Háború és .: a-zo.ta sz?ri ,se szarna az

váltakoznak nyomasztó hatású békét. (Tolsztoj regénye nyomán.) u;l szovjet zenemüveknek... miliőkkel. A háború után hatalmas lendü- . A *»? fejlődésének út.

Életében és művészetében az lettel indult meg a művészeti al- f0g^ a .S^°VT

1957-es év egy új szakasz kezde- kotómunka. A zeneszerzők érdek- a mű^zet^^özött^

tét jelenti. Ekkor mutatják be V. lődése a vonósnégyes és a zon- -ÄßTbiV szimfóniáját Martinov szerint a goraszonáta műfaja felé fordul. J€Jentos társadalmi szereppel bír. szimfónia „ragyogó példája Sosz. Uj kvartettekkel,, szonátákkal je- takovics érett stílusának; korai lentkezik Mjaszkovszkij, Prokof- művének minden erénye kibon- jev, Sosztakovics és Kabalevszkij takozik benne... Az V. szimfó- is. Prokofjev ódával („Oda a há- nia óte mondhatjuk, hogy Soszta- ború befejezésére”) köszönti a kovics stílusa megtalálta sajátos háború végét. Hacsaturján „Szám-, egyéni formáját..” A bemutató fónikus poéma” című művével évében nevezték ki a moszkvai lép ismét a nyilvánosság elé. (Ha- konzervatórium professzorává, csaturján nevét az 1942-ben írt Zeneszerzői tervei között ezután nagy sikerű Gajane című balett- egy nagyméretű, Leninről szóló je révén, ékkor már Európa-szer- szimfónia szerepelt A tervből te ismerik.)

csak vázlatok születtek a háború . _T ___

meghiúsította elképzelésének meg- 1947-ben a Nagy Októberi Szo. valósítását. cialista Forradailom 30. évfordulóARAM HACSATURJÁN 1903- [f* „ Új

ban született Tifliszben, Kauká- Mjaszkovszkij S,A Kreml ejjel . zus vidéke egyik legnépesebb vá- (kantáta), Prokofjev „Virágozzál rosában. Szülei zenei nevelésé- nagy haza' ’ (kantáta) címmel, re nem fektettek hangsúlyt.

„Tizenkilenc éves koromig — ír- AZ 1945 UTÁNI SZOVJET MÜja — még színházban vagy ope- VEK hangzás- és formavilága

AZ0LVAS0

*

rában se vontam, és egyszer se

A rehabilitált Jack London

Negyvenéves korában halt meg. címmel. A cím nem nagyon tűéi évszázad elegendő idő ahhoz, loz, London eseményektől zsú- hogy egy író műve történeti táv- folt, fordulatokban gazdag életet latba alhtható legyen (ha megér- élt, s rövid negyven esztendő aemli), kivált Amerikában, ahol alatt sokra vitte. San Franciscó- allitolag gyorsabb iramú az élet. ban született, alacsony sorban;

gy latszik, Jack London is meg- afféle kikötői suhanc módjára kapta helyet: a sajátosan ameri- nőtt fel, az iskolát lehetőleg mel- 7?*». , nyelvű) irodalom út- lőzte, épphogy írni-olvasni tanult

íoroi köze sorolják, egyvonalba meg, rozoga motorcsónakjával Upton Sinclairrel és Sherwood fuvarozott a Jrisco-i" öbölben Ander sonnál; ez az elismerés ed- de ha rendes „job” nem akadt, tg hiányzott. Különösen hangzik, csempészett, orvhalászott kicsi- n°gy mindhármukat úttörőnek, ben, s szórakozásul ivott, bagó- kezdemenyezonek. „első nemze- zott és verekedett. Ezenkívül volt deknek számítják, hiszen csak aranyásó Klondyke-ben, haditu- szazadunk elejen léptek fel, — dósító az orosz—japán háboní- de valóban ez a helyzet. Amerika ban, és sok egyéb, ami a csavar- vnuit századi irodalma nemcsak góélettel jár

nyelvében hanem iskolázottsá- Ám főként tehetséges volt, s gaban es hagyományaiban is az írói ösztöne hamar felébredt. Már angolnak gyarmata volt, ha lehet első munkáival „befutott”, új így mondani; mindössze fcéí író- tárgyra talált: kutya-regényeket juk van, ki az amerikai életből írt, megindítva a kutya- és egyéb sarjadt, s azt hordozza es abrá- állatregények hosszú sorát. De *.olja a maga módján: Walt Whit- feltámadt művelődésvágya is és man es Mark Twain; a többi, önképzéssel pótolta a hiányokat, muveyiek tárgyától es színhelye- Vonzotta a szociológia, tanulmány tol eltekintve, lehetne angol vagy céljából beutazta mindkét Ame- europai is. E három azonban mar rikát, s az Industrial Workers of teljesen független Európától elet- the World nevó munkásszerveze- soruk, írói pályájuk, müvük ti- tet támogatta szóval, tettel, pikusan amerikai s noha kezde- anyagiakkal egyaránt. Lapot ala- menyezok, eljutnak a társadalom- pított (The Masses)t vacifista elOiraLatig. veket vallott, s az első világA legnagyobb hírnévre és si- háború alatt a béke mellett agi- kerre Jack London verődött kő- tűit. Pályafutását, belső fejlődését zülük, sőt világsikert aratott, Eden Martin c. önéletrajzi regédé csak halála után. Számos mű- nyében írta meg, az amerikai tárvét lefordították magyarra is a sadalmat bíráló éllel és tragikus két háború között, özvegyének kifejlettel.

visszaemlékezéseit szintén, Harsá- De ezt a véget csak a mű igényi Zsolt pedig megírta életraj- nyei kívánták meg, élete a valo- zát; Jack London csodálatos élete Ságban szerencsésen folyt, nagy

vagyonra tett szert, saját vitorlás jachtján bejárta a déli tenLázadás

Lázadás égen s földön.

Az évszak sárga meg piros lázadása. Lázad az istenszemű nap, az önmagát-robban tó anyag sugaras fegyverével.

A lélek kék öblein vitorla. Gyolcs-lobogású csend.

Lassú szélben fehér ing a nyugalmam.

A tegnapi madár ki tudja, honnan repült idáig?

Szív látta, szem látta, kéz simogatta.

Csőrében picurka tűz.

Fölgyújtotta véle a boldogság arany kazlait,

s árkon-bokron túlra repült a szerelemmel.

erősen eltért a hagyományostól,1

hallottam szimfonikus hangver- ..

senyt. Népi énekesek —■ előadta Ez bizonyos összeütközéshez ve- népzene, népi hangszerek — ez volt zetett és vitát váltott ki művéCSERHÁT JÓZSEF:

LIPCE

Hallottátok a hírt?

Lipce lakói megvadultak,

Jagusiát, a rózsaszépet, leköpdösi a savanyú szagú, kántor-feleség.

Üt az egyik: „Ez a fiamért!”

Rúg a másik: „Kellett az uram?”

Jagusiával döcög a szekér, ágya a sertéstrágya, takarója a szél.

Kiűzetés a faluból.

Erre a hírre gyökerével

a lipcei erdő még mélyebbre markol.

még inkább félti,

bekeríti a kéreg a fák derekát,

szakadó ködökön át is

dühösebben villog az őszi szurony:

csak a holtak nem mozdulnak a sírban.

Befelé sír Pietrik, a béres:

— Hol vagy Antek, ki vele háltál?

Merre lapul most mind-mind, akinek vággyal a széphez köze volt?

— Boryna-képű rühes kanok, kiknek a nyála érte csörgött, ki a férfi? Ki védi meg őt?

Döcög a szekér. Célhoz ér, de addig nehéz forgalmat irányít a szív, hiszen az ütések Jagna fején még ki sem hűltek.

gereket, ebben a maga mozgékony, csavargó természetének igényeit elégítve ki. Odahaza, Kaliforniában latifundiumnak nevezhető nagybirtokot vásárolt a hegyek közt, fejedelem módjára élt, de fejedelmileg támogatott több szociális mozgalmat és intézményt, s ahol tehette, segített minden rászorulón.

Közben pedig kis híján ötven kötetre menő regényt, elbeszélést, útirajzot írt, az állatregényeken kívül megteremtve az angolszász „thriller” műfaját is. A kritika fanyalogva fogadta, amerikai bírálói szerint* „állatai úgy viselkednek, mint az emberek, emberei, mint az állatok”, ami lélektanilag igaz. Ehhez hozzátehetjük, hogy írásaiban sok a jellegzetesen amerikai naivitás, sőt a giccs, másfelől viszont duzzad az életkedvtől és a tetterőtől. Befejezésül idézhetjük német kiadójának, Edgár Stern-Rubarthnak megállapításait: „Jack London egyike az amerikai protestáló- irodalom képviselőinek, jóval Sinclair Lewis fellépése előtt. Rövid élete alatt írt műveivel hozzájárult ahhoz. hogy ,BabbiW és ,Elmer Gantry’ (S. Lewis regény-figurái) az antipatikus amerikai ember típusaivá és tükörképeivé lettek, és hogy ezek az európai elődök jótulajdonságaival felruházott, jószívű és embersze- rető amerikaival szemben felülkerekedtek.”

VÁRKONY1 NÁNDOR