Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-08 / 238. szám
1967. október 8. TOI,NA MEOTEI WPP^JSAG 5 FÉLTÉKENY há sas társak I. A férj traktoros, a feleség a termelőszövetkezet tejüzemében mosogató asszony. A fiatalember letöltötte a katonaidejét, tizedesi rendfokozatot kapott, mert ott is jól megállta a helyét. Pontos, kötelességtudó, dolgos ember. A tsz vezetői azt mondják róla: mindig számíthatunk rá, a komoly férfiak közé tartozik. Két családjuk van, az egyik ötödik osztályba jár, a másik hetedikbe. Szóval már nagyok a gyérekek. Ő is, felesége is, nyolc általánost végzett. Tulajdonképpen mindenük megvan, mégis pokol áz életük. A fiatalember ilyenkor őszidőben például vonakodik éjszakai műszakot vállalni, és restelli elmondani, hogy miért. Azért, mert felesége örökké jeleneteket rendez. Azzal gyanúsítja, hogy este nem szántani indul, hanem a szeretőjéhez. Félelmetes teremtés. Betegesen féltékeny, férjét valósággal rettegésben tartja, s gyakran nevetséges helyzetbe hozza. Hetekig kínozza, amikor észreveszi, hogy a fiatalember az utcán szóbaáll egy nővel és beszélget vele. A férj sokat szenved, de roppant boldogtalan a feleség is. Örökké azzal kel, azzal fekszik, hogy az ura megcsalja, mást szeret. Kiabál, hangoskodik, s nincs aki megtudná őt győzni arról, hogy nem kell a férjének senki, s nem annyira leányálom, hogy kellene azoknak, akikkel összeköti. Mérhetetlenül mélyül köröttük a szakadék olyannyira, hogy a községben már mindenki lesi, mikor bomlik fel a csa- .ad. A féltékeny asszony az úton- állástól sem riad vissza. Megcí- bálja, akire gyanakszik. Beteges képzelete nemrég az egyik tehenészlányt „szúrta ki”. Az utcán, a bolt előtt rákiabált a lányra, és fertelmes szitkokkal mindennek elmondta. Nem lehet rajta segíteni? Valószínűleg nem. A feltételezések betegek. Kitalálja magának a hűtlenség valamelyik variációját, utána úgy gyötri ezzel a férjét, mint megtörtént házasságtöréssel. A nőtanács helyi vezetője szerint: idegroncs. Néhány gyakorlott férj úgy véli, alaposan helyben kellene hagyni, akkor majd megjön az esze. A körzeti rendőr attól tart, egyszer képes lesz bajt csinálni magának is, családjának is, mert „hisztériás nőszemély, az ilyentől minden kitelik”. 2. Tulajdonképpen mi hát a féltékenység? A Magyar Nyelv Értelmező Szótára a szó jelentését így foglalja össze: ,.Féltékeny: az olyan személy, akinek rendszerint természetéből következő tulajdonsága az attól való félelem, hogy szerelmesét, házastársát elhódítják tőle, vagy hogy szerelmese, házastársa hűtlen lesz hozzá”. Szóval mi hát? Betegség, primitívség, egoista lelkiállapot, avagy a rabszolga tartói hajlam késői megjelenési formája? Vannak akik azt mondják, a féltékenység egyenlő a szerelemmel: féltem őt, mert szeretem, ha nem szeretném, nem félteném. Mások szerint ennek éppen az ellenkezője az igaz, mert a szerelem akár a bizalom szóval is helyettesíthető. A féltékenység bizalmatlanság, mely sérti és lealacsonyítja az embert. Ez az utóbbi a valószínűbb. A féltékenységnek egy sajátos megnyilvánulási formája a falusi konzervatívizmus talaján még mindig virágzik. A mama nem engedi el a lányát a bálba, mert attól fél, hogy baj lesz. Elkísért a lányt, s ezzel tulajdonképpen midenkivel közli, hogy saját lányát megbízhatatlannak tartja. Barátnőjének az egyik fiatal- asszony elmeséli, hogy őt férje fél éjszakákon át faggatja. Még a másodpercekkel is elszámoltatja. Keresztkérdéseket tesz fel neki, hogy napközben hol járt, kivel beszélt, mennyi ideig társai- gott, és miről? Minden lépéséről el kell számolnia az asszonykánál!. Amikor ez megtörténik, a férj élőiről kezdi az egészet, abban a reményben, hogy végül a fiatalasszony elszólja magát, ellentmondásokba keveredik. „És így megy ez évek óta” — panaszkodik a fiatalasszony. Feltette a kérdést, vajon válóok-e, a túlzásba vitt féltékenység? Barátnője úgy tudja, lidérc, de nem válóok. Mit mond az ügyvéd? Adott esetben igen: előfordul, hogy válóok lehet, ha a bíróság körültekintő mérlegelés után azt állapította meg, hogy a féltékenység alaptalan, mégis fel- dúlttá teszi az együttélést. Kategorikusan tehát semmiképpen nem lehet kijelenteni, hogy a féltékenység válóok, de bizonyos esetekben azzá fajúihat. 3. A nyomozást végző rendőri szervek tapasztalattárából vett példák sajnos mindennél jobban bizonyítják, hogy a féltékenysé- gi rohamoknak, az idült lelkikínzásoknak gyakran jóvátehetetlen tragédia a vége. A férj, vagy a feleség belelovalhatja magát egy olyan idegállapotba, amelyben már az emberöléstől sem riad vissza.. A közvélemény és a bűnügyi krónika a jóvátehetetlen féltéken ységi drámák sokaságát tartja számon. Tudjuk, hogy ez van, s éppen ezért meglepő, hogy a társadalom teljesen passzív! A dohányzás ártalmairól, az alkohol káros hatásáról, és még sok más családi érdekeket szem előtt tartó témáról előadások hangzanak el és cikkek s2ázai jelennek meg, de a féltékenység káros következményeivel kizárólag a rendőrség foglalkozik. A dolog természetéből eredően olyképpen, hogy megállapítja a tényállást. Tehát elkésve. Értelemre ható, józanságra apelláló, megelőző propaganda nincs. Mintha nem is tudnánk arról, hogy a féltékenység éppoly családbomlasztó és bűncselekményt előidéző tényező, mint akár az alkoholizmus. Jelenleg is folyik egy emberölési ügyben a nyomozás, s bizonyosnak látszik, hogy a gyilkosságot előidéző ok nem más, mint a féltékenység. Napjainkban sokkal inkább probléma ez, mint volt a múltban. Sőt, bonyolult probléma. Esetenként a férj és feleség között a társadalmi ranglétrákon túl nagy különbségek jönnek létre, műveltség, beosztás, munkahely, ebből eredően környezet, ízlés és társaság tekintetében. Mind-mind indok nélkül is alapot szolgáltathat a féltékenykedésre. A férj értelmiségi, vezető beosztást tölt be. A feleség esetleg csupán hivatalsegéd, vagy adminisztrátor. Elég gyakori ez a szituáció. Ennek a fordítottja úgyszintén. A férj fizikai munkát végez, a feleség egészen más környezetben mozog, gépírónő, tisztviselőnő, vagy előadó. Kialakulnak a féltékenységre okot adó súrlódási felületek, ha az egyik, vagy a másik fél nem rendelkezik . kellő intelligenciával. Aláhúzzuk, a minden alapot nélkülöző gyanusítgatásokról van itt szó, 4. Aki amúgy is hajlamos a gyanakvásra. abban az emberben erősen hizlalja a gyanakvás ördögét az a körülmény, hogy ma már még a paraszti életben is megszűnt a körülhatárolt zártság. Annak idején az egyéni gazda egész évben „szem előtt tarthatta” az asszonyt, de a feleség is a férjét. Mindig együtt dolgoztak. Ma egészen más a helyzet. Általában külön dolgoznak, több tehát az alkalom, és a kísértés. Ez tulajdonképpen igaz, de még inkább igaz az a bölcs megállapítás, hogy akinek olyan a vére, azt őrizhetik hét lakat alatt, akkor is megcsinálja, aki meg nem olyan, az akkor se csinálja, ha ezer alkalom kínálkozik rá. Egy másik fiatalasszony elmondja, boldogtalan, mert férje cseppet sem féltékeny rá. Mehet bárhová, a férj egyszer sem kér- ’ di meg tőle hol járt, mit csinált. Az asszonyka nagyvonalúan bánik a fogalmakkal: a féltést hiányolja, s ez megint más. A kettő nem ugyanaz. A féltés nemes emberi tulajdonság, a féltékenység emberkínzás. De az is előfordul, hogy a féltés kényeztetésbe csap át. Időnként Szekszárd utcáin is látni asszonyokat, akikről nyomban lerí, hogy nem foglalkoznak mással, kizárólag saját magukkal, az arcukkal, a hajukkal, a legújabb divattal. E babák sikkje megint- csak valamiféle kiszolgáltatottság, mert melyik dolgozó nő bírná elviselni, hogy belőle a férj családi ékszert csináljon. S hol van az a zseb, amelyik megengedheti magának ezt. Félreértés ne essék, nem a lomposság mellett ágállunk. egészen másról van szó, a túlzásról. 5. ______ A z ideggyógyásznőtől is megkérdeztem, hogy mi a véleménye a féltékenységről? Nevezhetjük-e betegségnek? Elmondta, bizonyos esetekben igen. Velejárója lehet az idegbetegség valamelyik megnyilvánulásának. Ilyenkor természetesen gyógyítható. Érdekes viszont, hogy hozzá még soha senki nem fordult olyan panasszal, hogy betegesen féltékeny és gyógyíttatni szeretné baját. Az orvosnő szerint ez természetes, hiszen aki felismeri magán a tüneteket, az jószerivel már képes volna saját magát is gyógyítani. A doktornő egyébként hangsúlyozta, hogy egyéni beállítottságtól függ, s soha nem jellemzője, legfeljebb kísérője az idegbetegségeknél a féltékenység. Egy nőtlen fiatalember a témát ezekkel a szavakkal sommázta: A féltékenységben nincs semmi logika. Ha okom van rá, hogy féltékenykedjek, akkor nincs értelme féltékenykedni. Akkor ugyanis mindegy. Ha meg nincs rá okom, akkor minek? De tessék ezt az okfejtést megértetni azokkal, akikkel meg kellene értetni. Könnyebb felépítői egy atomerőművet. SZEKULITY PÉTER Napraforgó-betakarítás St: M. ■ >si?it* Foto: Bakó Jenő. gy álmos nyári vasárnap délelőtt Kovácsné arra lett figyelmes, hogy fia a szokásosnál nagyobb ügybuzgalommal kalapál i'alamit a folyosón. Kissé meglepődött, amikor a kalapács alatt a gyerekkocsi romjait fedezte fel. Nem a művelet lepte meg. csupán az, hogyan tudta lehozni a kölyök ezt nagy kocsit a padlásról, meredek lépcsőkön, fejreesés nélkül, Hozzászokott már kisebb-nagyobb sérüléseihez, természetesnek vette, hogy minden hétre megszerzi sebeit, vagya lábán, vagy a fején. Rendszerint a két vólus őrizte az életrevalóság nyomait. A gyerekkocsiból, miután megszabadult fölösleges részeitől, harci szekér lett. Maradt a négy kerék, a két tengely és az őket összekötő micsoda, szóval az alváz. Slussz. Peti régóta tisztában volt vele, hogy a harcban ez a legjobb járgány, gyorsan lehet vele mozogni. Lecsap vele az ember, aztán mar odébb is áll, mire amazok észhez térnek. Akkora csapást lehet mérni ilyennel, hogy arról koldulnak az ellenség igen tisztelt képviselői. • Mindjárt ki is pró'.Ha o. rohamot az Hmto-p- Jól ment. le a járgány lenge lye törte a térdét. Deszkát kellett ráfektetni. Igen ám, csak a deszka nem áll meg, ha nincs odaszegelve. De hogyan lehet a vasra rászegelni a deszkát? c4tÚÚZ A kérdésre Kovácsné nem tudott Választ adni. Peti a szerelő, csinálja meg. A szerelő odáig jutott el a bonyolult munkában, hogy a kalapács rávágódott az egyik körmére. Meg is kékült. De edzett harcoshoz méltóan tűrte, nem üvöltözött, csak a köny- nyei potyogtak és beszopta az ujja hegyét. Később arra gondolt, hogy az anyu csirkéket főz ebédre. Egészen megvigasztalódott. A harci szekér azonban nem hagyta békén. Már ebéd után indíthatna egy támadást. ha az a rohadt deszka nem csúszna le. Hogy meglepődnének a Cebecék! A Cebecnek ugyan két kardja van, agy Ten- kes, meg egy Aj- venhó, de semmi más nincs neki. Meg a többieknek se. Ha ö ezzel a tankkal közéjük ront. pillanatok alatt megsemmisülnek. Papapa- pxLml Csí! Bamml I.ehet összeszedni a sebesülteket. A házból előjött a szomszéd öregem bér. és megállt mellette. — Na, gurul7 — Gurulni gurul, csak leesik a páncélja. — Hát odahtgeszt- jük — mondta az öreg. Körülíapogatta a tankot és elkezdett fütyörészni. — Drót kell ide, kapitány! — jelentette ki, ellentmondást nem tűrő hangon. A gyerek elámult. Hát persze, nem is szeg. Micsoda hülyeség ide a szeg! — Zoli bácsinak is volt ilyen harci járgánya, amikor gyerek volt? — Hogy a fenébe ne lett volna! Csatahajót csináltam a bölcsőnkből. Körülraktam ágyúval. Jólesően heheré- szett. — Csí! Bamm! Hurrá! Roham a cári palota ellen! Hurrá! — kiabálta a gyerek, — Úgy van — mondta az öreg. Gemenczá József
