Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-07 / 237. szám

i 1967. október 7. roUfA MEGYEI WEFÜJSAG Őszi halászat... JfW" • 'MM<♦», *(, *,«*x * * '4T>"*<((, 'Vr„ ' k Megkezdődött az őszi halászat Felsőn árián.., Az első húzás tán olyan ünne­pélyes pillanat lehetne, miint ara­tásban az első kaszavágás — ha nem rontaná le a hangulatot a sár, az iszap, a halászás eme, kel­lemetlen velejárói. Péter Ahdrás halászmester irá­nyításával húzzák a hálót az em­berek, ki halászcsizmában, ki pe­dig csak meziüáb, klottgatyára vetkőzve. Amint az iszapos part felé közelednek, úgy pezsdül meg az addig csendes, nyugodt víz­tükör. Száz és száz hal kavarja, paskolja, fröcsköli a vizet; a tes­tes pontyok, a tó „nemes vadjai” és apró keszegek, kárászok, ame­lyeket a' ‘ halász csak szeméthal­nak nevez. A külső szemlélő előtt mindegyik egyforma. De nem, mégsem. .. Mert kitűnő fa­lat a ropogósra sült keszeg, de mégis, a halászlé az igazi... A halász szemében most csak a pontynak van becsülete. Bíró Ist­ván, Salamon Lázár, az idősebb és a fiatalabb Forrai Márton, Ja­kab Menyhért a hálóból csak azt meri a kosarakba, az apró hal ott marad a kásás iszapban. Ta­lán ezért vergődnek, fröcslkölnek úgy, hogy az emberek ruhája, melle, arca csakhamar tele lesz apró sárfaltokkal. Amikor a kosarak megtelnek, a sekély vízbe belehajt egy lófo­gat, és úgy öntik fel a szekérre, mint a krumplit. A hal egy ré­sze innen a teleltetőbe kerül, má­sik része pedig elindul hosszú út­jára, a boltokba, a fogyasztókhoz. így jön egyik húzás a másik után. A felhúzott zsilipen ömlik a tóból a víz, egészen addig, amíg csak a kopár tófenók lát­szik. .. Tavasszal majd éppen fordítva lesz, amikor az ivadékot rakják a vízbe, vagy ahogyan az egyik halász tréfásan megjegyzi: .ami­kor majd tanítjuk a halakat úszni”. Estefelé kiérkezik Erős Mátyás, a szövetkezet elnöke is. , Leülnek egyik gát tövébe, ösz- szegezik a napi munkát. A beszélgetésből az derül ki, hogy érdemes volt annak idején elkezdeni a halgazdálkodási, át­lagosan kilón felüli pontyokat fognak ki. — A három tóra négy és fél vagon halabrakot etettünk be — mondja a halászmester, aki ti­zenegy év óta gazdálkodik a kö­zel negyven hold vízen. — Jövőre mi is megpróbálko­zunk a vízen való kacsanevelés­sel. Próbaként először kétezerrel, aztán, ha beválik, még további három turnussal — mondja Erős Mátyás, — Az csakugyan jó lesz; ha be­válik... Olvastam, Tamásban a Vörös Szikránál átlag huszonöt dekával fejlettebbek voltak a ha­lak abban a tavakban, amelye­ken kacsát is neveltek.« A gátnak, amelynek a tövében ülnek, története van, amely hoz­zátartozik a szövetkezet történe­téhez. 1955-ben, amikor a Zöld Mező megalakult, már az alakuló gyűlésen elhatározták, hogy a semmi másra nem használható völgyet halastóvá változtatják. Még azon ősszel, amikor már nem volt más munka, hozzáfog­tak a gát építéséhez, ügy talics- kázták oda az összes földet. Ak­kor még egyszerű tagként épí­tette a gátat Erős Mátyás, a mos­tani elnök is. Érthető tehát, hogy az alapító tagoknak úgy a szívéhez nőtt a halastó... BI. Kösxöntjük a szüreti résztvevőit Kellemes szórakozást, hangulatos mulatozást, jó tapasz­talatcserét kívánunk mindazoknak, akik részt vesznék a szekszárdi szüreti napok rendezvényein. Városunk szeretettel tárja ki kapuit e rendezvények iránt érdeklődők előtt. A tör­ténelmi nevezetességű borvidék nagy ünnepe a mostani. Nagy ünnep, mert a szüret a néphagyományok szerint min­dig nagy ünnep volt, szinte szertartásos áhítattal készültek rá. De különösen nagy ünnep azért, mert a szekszárdi sző­lővidék a háborút követő leromlás után végre ismét virág­zásnak indult. E virágzásnak ugyan még csak az első jelei mutatkoznak, de ezek máris olyan számottevőek, hogy a vá­ros jogos kérkedéssel várhatja a szakembereket és turistákat egyaránt közös szüreti ünnepre, vigalomra mulatozásra. Nemcsak a történelmi múlt, az évezredes tradíció jellemzi a szekszárdi szőlőkullúrát, hanem ennek a méltó folytatása is A ma emberének erőfeszítése nyomán folytatódik e hagyo­mány, sőt nem túlzás azt mondani: a szekszárdi szőlővidék a legjobb úton halad afelé, hogy virágzóbb legyen, mint bár­mikor volt az évezredes múlt során. A szekszárdi szőlőkultúra története a római időkig nyú­lik vissza. A szőlőművelés adta mindig a város jellegét, és adja ma is. Jellemző, hogy a város iparosodásával párhuza­mosan nemhogy háttérbe szorulna, inkább most indul soha nem tapasztalt virágzásnak. Szekszárd városban — nem szá­mítva a közelmúltban ide települteket — alig van család, amelyik ne lenne közvetlenül is érdekelt a szőlőhegyekben. A város sajátossága, hogy nemcsak a parasztság foglalkozik szőlőműveléssel, hanem az őslakos értelmiségiek, munkások jelentős része is erre áldozta szabad idejét. A hagyományos, kis parcellás művelés mellett ma már természetesen a nagy­üzem került előtérbe, s az ősi művelési módszereket is "foko­zatosan felváltják a modem technikán és kémián alapulók. E gondolatok jegyében köszöntjük a szüreti napok részt­vevőit. Őszinte szívből kívánjuk, hogy mindenki jól érezze magát, és kellemes emlékekkel búcsúzzon városunktól — a viszontlátás reményében. Érdemes tenne követni a tamásiak példáját Szocialista brigádok szerződése javította a lakosság ellátását Több mint fél évvel ezelőtt részletesen beszámoltunk arról a kis ünnepségről, amelyet Tamási­ban az ifjúsági házban rendez­tek, abból az alkalomból, hogy a Tamási Sütőipari Vállalat üze­mének „Béke" szocialista brigád­ja és a Tamási és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet 29-es élelmiszerboltjának „Úttörő” szo­cialista brigádja szerződést kötött. — Célunk — mondta akkor Lencse Ede, a sütőüzem brigád­vezetője —, hogy minél jobb le­gyen a lakosság ellátása. Ne for­duljon elő, hogy tíz órakor már nem kapni kiflit, vagy brióst az üzletben, ne legyen nyomott, tö­rődött a kenyér és főleg egészen a zárásig lehessen mindent kap­ni. Hasonlóképpen nyilatkozott Ko­vács József boltvezető is. Mi történt azóta? Mindenekelőtt az. hogy a szo­cialista szerződés valósággá vált, Ezt bizonyítja egyébként a kö­zelmúltban tartott községi ta­nácsülés is, amelyen többek kö­zött a Tamási Sütőipari Vállalat munkáját is értékelték. „Bátran mondhatjuk, hogy a vállalat egész területén, de külö­nösen Tamásiban sokat javult és ma már jópak mondható a sütő­ipari termékekkel való ellátás és ha mégis jelentkezne ellátási za­var, azt rövid időn belül meg­szüntetik pótszállításokkal” — ál­lapította meg a tanácsülés. Időközben a vállalat a tejbüfé­vel is szocialista szerződést kö­tött. Mindkét egység forgalma je­lentősen megnőtt a szerződéskötés utáni hónapokban. És ez első­sorban annak köszönhető, hogy mindkét üzletben állandóan kap­ható friss sütőipari termék. A 29- es boltban naponta átlagosan 8 mázsa kenyér, 1200 péksütemény, míg a tejbüfében 6 mázsa ke­nyér és 2000 péksütemény fogy el. A 29-es bolt vezetője, Kovács János például minden reggel nyi­tás előtt 15—20 perccel már át­veszi az első szállítmányt, így az üzlet nyitva tartásának első pil­lanatától kezdve kapható friss kenyér és péksütemény. Hasonló a helyzet a tejbüfében is. A két szocialista brigád veze­tői és tagjai szinte állandó kap­csolatot tartanak egymással. Na­ponta többször is találkoznak, s állandó figyelemmel kísérik az áruellátás alakulását. Két alka­lommal pedig közös brigádülést is tartottak, ahol egyrészt érté­kelték az addigi tapasztalatokat, másrészt a még hellyel-közzel fellelhető hiányosságok megszün­tetése érdekében megbeszélték a tennivalókat. Ezek az összejöve­telek tovább erősítették a két szo­cialista brigád közötti kapcsola­tot. Az elmúlt hónapokban a Ta­mási Sütőipari Vállalat „Béke" szocialista brigádja új termékek­kel bővítette termékskáláját. Ezek közül különösen kettő, a fél kg-os rozscipó és a 3 kg-os fehér kenyér iránt mutatkozik nagy kereslet. Mindkét új termé­ket a 29-es boltban és a tej­büfében árusították először. Mint a fentiek bizonyítják a szocialista szerződés elérte cél­ját: Tamásiban javult a lakos­ság ellátása. A tamásiak példá­ja bizonyítéka annak, hogy a szo­cialista brigádok között kötött szerződések, — különös tekin­tettel iparban és a kereskede­lemben dolgozó brigádok eseté­ben — elsősorban a lakosság ér­dekét szolgálják. Ezt a ma még eléggé újszerű­nek mondható kezdeményezést érdemes lenne tovább fejleszteni és követni a tamásiak példáját. • (szigetvári) 0 megye polgári védelmének helyzete Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap délelőtt dr. Gyugyi Já­nos elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizott­sága. Az ülésen megjelent és hoz­zászólt Tolnai Ferenc, a párt me­gyei bizottságának titkára és Harmat József, a párt megyei bi­zottságának osztályvezetője. El­ső napirendi pontként a jelentés a végrehajtó bizottság jogköré­ben hozott intézkedéseiket és a lejárt határidejű vb-határozato- kat tárgyalták meg. A következő napirendi pont­ban a megye polgári védelmének helyzetéről, a polgári védelmi ok­tatás tapasztalatairól és az elkö­vetkezendő feladatokról tárgyal­tak. Az egyes államigazgatási és üzemi polgári védelmi parancs­nokságok a kiképzés tervezésé­nél és végrehajtásánál az orszá­gos szervek intézkedései szerint jártak el. A megyei parancsnok­ság igyekezett megfelelő segítsé­get nyújtani e kiképzésben. A tervezéseknek megfelelően az egyes szolgálatok: az egészségügyi, a szállító és a riasztó, az év első felében lebonyolították a kiképzése­ket. A vegyi, állategészségügyi, mű- szálú és élelmezési szolgálatok inkább a második időszakra ter­veztek, amely nem minden eset­ben volt célszerű, mivel a kikép­zés színvonalára kihatott. A lakosság polgári védelmi fel­készítését, a 15 órás oktatást az MHS megyei elnökségével együtt­működésben végezték. Az okta­tást 14 instruktor bevonásával 190 előadó közreműködésével biz­tosították. Ennek eredményeként a községekben a tanácsi, a párt és társadalmi szervek hatékony együttműködésével eredményesen folyt az oktatás. Az előadók több­sége helyesen alkalmazta a ren­delkezésre álló szemléltető esz­közöket. Az előadók jelenleg is jól felkészülnek, a résztvevők ak­tivizálásával tartják meg a fog­lalkozásokat. A lakosság oktatá­sa az előadók javuló oktató te­vékenységével egyre eredménye­sebb. A lakosság megértette az ok­tatás szükségességét, azt ma­gáévá teszi. Mindez tükröző­dik a részvételi eredmény év­ről évre történő javulásában is. A középiskolákban és iparita- nuló-intézetekben a polgári vé­delmi oktatást a megyei művelő­dési osztály irányításával rend­szeresen végzik. Az iskolákban a pedagógusok, helyenként pedig a körzeti or­vosok tartják a foglalkozásokat. Többségükben főleg csak előadá­sokat tartanak. A különböző se­gélynyújtási folyamatokat bemu­tatják, azonban mindenkire ki­terjedően már nem sajátíthatják el a feladatokat, nymodon az ok­tatás csak ismereteket nyújt. Az elmúlt időszakban csupán egy­két iskolában tapasztalható a gyakorlati oktatás előtérbe helye­zése. Az oktatás során felmerülő problémákat a parancsnokság minden esetben a művelődésügyi osztállyal megtárgyalja és a szük­séges intézkedéseket megteszi — állapította meg a végrehajtó bi­zottság, amely a következő napi­rendi pontban a bejelentések megtárgyalásával fejezte be az ülést. •• Ünnepélyes keretek között rendezik meg a Liszt-hangversenyt A szekszárdi szüreti napok kulturális rendezvényeként ke­rül sor ma este a megyeháza nagytermében Wehner Tibor Liszt-díjas zongoraművésznek, a Zeneművészeti Főiskola tanárá­nak Liszt-hangversenyére. Az este 7 órakor kezdődő hangver­seny előtt dr. Szende! Imre, a városi tanács vb-elnökhelyettese emlékezik Liszt első szekszárdi hangversenyére, majd dr. Hor­váth Lajos szavalja el Vörös­marty: Liszt Ferenchez című költeményét. Ezután Létay Menyhért ismerteti a hangver­seny műsorát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents