Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-31 / 257. szám

*

RÁD TÖ - RÖK , AZT MOND" I, JA A SEREGEK ’> YVRA, ÉS FÜSTTÉ |égeteaa szekeI KEIT. OROSZLÁN« I KÖLYKEIOET KARD « EMÉSZTI MEG..."

KEPRECENYVMTOZAT: SARLÓS ENDRE

HABUNV könyve

MGÍ. október 2Í.

Ismerkedjünk az új törvényekkel

A munkaidő, a szabadság, a túlmunka szabályozása

A munkaidőt, pihenőidőt és túlmunkát szabályozó intézkedések kettős érdeket szolgálnak. Egyrészt a vállalati vezetők önállóságát növelve segítik a termelés szükségleteihez alkalmazkodó munkabeosztás helyi kialakítását, másrészt a dolgozók élet- és munkakörülményeinek jelentős javítását is szolgálják, hiszen a helyi feltételekhez való alkalmazkodás mindenképpen kedvezőbb, mint a felülről diktált általános szabályozás. Az eddigi központi intézkedések nem adtak lehetőséget rá, hogy a vállalati vezetők a termelés és a dolgozók érdekeinek összeegyeztetésével maguk válasszák meg a legcélszerűbb munkaidő-beosztási formákat.

Az új szabályozás csak a törvényes munkaidőkeretet szabja meg, heti 48, illetve 44 órában. Megadja azt a lehetőséget, hogy ennél rövidebb, 42, 40, S6 órás munkaidőt vezessenek be az egészségre ártalmas vagy nehéz fizikai munkával járó területeken, de lehetővé teszi azt is, hogy például a közlekedésben, a mező- gazdasági termelésben különböző idényjellegű munkáknál a törvényes munkaidőkeretnél hosz- szabb munkaidőt állapítsanak meg.

A törvényes munkaidő keretein belül, s a fenti két lehetőséggel élve, a vállalatok maguk dönthetik el és rögzíthetik a kollektív szerződésben, hogy hány műszakban kívánnak dolgozni, folyamatos termelést, egyenlőtlen vágy osztott munkaidőt" vezetitek be a munka speciális követelményei szerint. A termeléshez való alkalmazkodás egyben a dolgozók munkafeltételeinek a javítását is jelenti, mert a munka egyenletesebb és folyamatosabb lesz, kevesebb lesz a kieső és állásidő, ezáltal jobb lesz a kereseti lehetőség. A termeléshez alkalmazkodó munkaidő-beosztás természetszerűleg a túlóraszükségletet is csökkenti.

Ez természetesen nem zárja ki a túlóráztatás lehetőségét, s az új szabályozás számol a rugalmas, a piac igényeihez alkalmazkodó termelés szükségleteivel. Ezért a törvény egyrészt kimondja, hogy a dolgozó rendkívüli esetben köteles munkaidőn felül is munkát végezni, másrészt előírja, hogy a túlóráztatás csak olyan mértékű lehet, ami nem megy a dolgozó egészségének a rovására. Kimondja, hogy a terhes nőket és a 16 éven aluli fiatalkorúakat nem szabad túlórára igénybe venni, és csak kivételes esetben túlóráz- tatható az az anya, aki hat évesnél kisebb gyermekét gondozza,

valamint az a dolgozó, aki egészségre ártalmas munkakörben, csökkentett munkaidő-kedvezményben részesül. A törvényben előírt korlátozások olyan kötelező minimumot jelentenek, amelyet a kollektív szerződés a helyi viszonyoknak megfelelően az egyes munkakörök ártalmait, veszélyességét, fáradási hatásfokát figyelembe véve pontosabban meghatározhat. Ugyancsak a kollektív szerződés feladata leszögezni, hogy díjazással vagy szabad idő biztosításával váltják-e meg a túlóíát. Fizikai munkakörben csak akkor szabad a túlórát szabad idővel megváltani, ha a munkás maga ezt kívánja.

A dolgozók pihenőidejét, szabadságát az új szabályozás részben a régivel egyező módon rendezi. Évi 12 napban szabja meg a munkaviszony alapján járó alapszabadságot, amihez a munkaviszonyban töltött két évenként egy-egy nap — egy évben legfeljebb 12 nap — pótszabadság járulhat. Az új szabály azonban a pótszabadság juttatását nem köti a munkaviszony folyamatosságához, hanem lehetőséget ad rá, hogy minden munkaviszonyban töltött időt egybe számítsanak, függetlenül a munkaviszony megszűnése módjától és a két munkaviszony közti időkieséstől. Ez nagyon sok olyan dolgozónak kedvez és biztosítja a megérdemelt pihenőt, aki eddig önhibáján kívül nem tudta igazolni a munkaviszonya folyamatosságát, illetve nem tudott úgy elhelyezkedni a felmondás után, hogy munkaviszonya folyamatosnak számítson.

A szabadságkedvezményeket az új szabályozás bővíti. A törvény a háromgyermekes gnyának két nap pótszabadságot biztosít, s minden további gyermek után további két-két napot. Ez függetlenül jár attól, a póts'zabadság- tól, amely a munkában eltöltött évek után vagy beosztásának megfelelően illeti meg a sokgyermekes anyát.

Egy másik új juttatás a juita- lomszabadság, a Munka Törvény- könyve lehetőséget ad rá, hogy a munkahelyükhöz hű, kiváló dolgozókat a vállalatok jutalomszabadságban részesíthessék. A kollektív szerződésben lehet majd részletezni, hogy a vállalat kinek, milyen mértékű szabadságkedvezményt biztosít a munka- viszonyban töltött évek, s a beosztás alapján járó szabadságon kívül.

S E.

Fém helyett műanyag

A Szovjetunióban több tudományos intézet foglalkozik a hagyományos anyagok műanyaggal való helyettesítésével, elsősorban a mezőgazdasági gépgyártásban. Megállapították, hogy a műanyagok felhasználása elsősorban a kombájnok, silózógépek, magbegyűjtő gépek, gyapotaratók és fejőgépek gyártásában Ígérkezik eredményesnek és gazdaságosnak. A mezőgazdasági gépgyártás távlati terveinek kivitelezése során 1970-re csupán a mezőgazdasági gépberendezéseké nél 40 ezer tonna lesz a műanyagszükséglet. Ezzel a meny- nyiséggel mintegy 30 ezer tonna öntöttvasat, 60 ezer tonna hengerelt acélt és 18 ezer tonna alumínium öntvényt tudnak megtakarítani. „ i

Szovjet-orosz zene és költészet

Az 1967—68. hangversenyévad vács József előadóművész, a te-* ifjúsági hangversenysorozatának levízió ismert bemondója., első hangversenyemé került sor A hallgatóság mind Tamásihétfőn délelőtt illetve délután ban, mind Dombóvárott nagy Tamásiban és Dombóvárott. A figyelemmel hallgatta a kitűnő Nagy Októberi Szocialista Fórra- előadóművészek produkcióit. Ku- dalom 50. évfordulója tiszteleté- Ionosén a balettművészeknek re az Országos Filharmónia a volt nagy sikerük, akik a vi- szovjet és orosz zene, valamint lágviszonylatban is egyedülálló költészet remekeit tűzte műsor- szovjet balettművészet legszebb ra. Csajkovszkij, Borodin, Baba- táncait keltették művészetükkel levszkij, Muszorgszkij, Glier, életre.

Szkrjabin és Hacsaturján örök- A hangversenyeket ma Bony- szép muzsikája. Lermontov, Pus- hádon folytatják, ahol két elő-j kin, Szimonov, Jevtusenko, Tvar- adásra kerül sor. Szerdán Szék« dovszkij remekbe szabott költe- szárd tanulóifjúsága ugyancsak nyei csendültek fel az előadások két előadás keretében élvezheti folyamán olyan neves előadó- végig a műsort. Csütörtökön a művészek tolmácsolásában, mint művészek Tolnáira és Gyönkrej Gabos Gábor, zongoraművész, pénteken pedig Dunaföldvarra és Kerekes Gábor énekművész, Szabók*

Holczer Eva es Molnár Lajos Márta és Husek Rezső látja ei at balettművészek, valamint P. Ko- turné folyamán felváltva.

Békebeli andalgással kísértem haza a lányt. Már annyit sétáltunk, hogy fájt a medencecsontom a gyaloglástól, mégsem értünk haza. Jolika sokat nevetett, boldog sóhajtozással örült a szép nyári estének, gyengéden részletezte, milyen szép munkája van a tanács szociális osztályán. Még mindig nem értünk haza. Aztán bevallotta, hogy a város közepén lakik, fél percre a Bolero teraszától, de ne haragudjak rá, most olyan boldog, élvezi a kellemes éjszakát és az én komoly társaságomat.

Biztosítottam, hogy ilyen séták nélkül sivár és céltalan lenne az életem.

így ment ez estéről estére. Csakugyan elkoptak a városból a koldusok, a tetvesek, az árva öregek, és elkopott az egy pár sevro félci- ’ pőm is. Következett a legnagyobb nap, az utolsó.

Több hírneves egyéniséget kellett fehér autóm utasterébe csalogatnom. Az elsővel kudarcot vallottam. Göndör volt ő, aki szintén

— 28 —

régi ismerőseim közé tartozott Nem az öregsége, hanem a nyomoréksága miatt utalták a szociális otthonba. Két bottal járt, de nem is járt, hanem vonaglott. Minden lépésre borzasztóan összerándult és lépés helyett előre rúgta a lábát. Ahol elérte a kimerültség, ott leült a járdára, sapkáját a botjaira tette és koldult. És valahogy véletlenül mindig ott merült ki, ahol a legnagyobb volt a forgalom.

— Göndör elvtárs, hát akikor eljöttünk magáért — mondta neki Jolika.

A kétbotos nyomorék felállt villásreggelije mellől, elegánsan megtörölte a száját és toma- tanáros délcegséggel körbejárta az asztalt.

— Köszönöm. Láthatják, ma reggelre meggyógyultam.

Értek a lélektanhoz, így könnyen megállapíthattam Jolika arcáról, hogy drámai pánikba esett. Erős jellemére vall, hogy mégis ura tudott maradni méltóságának.

— Gratulálok... Akkor most ml lesz?

— Semmi — lépkedett daliás gondosan a nyomorék Göndör.

— El tetszik nekem intézni, hogy engedélyt kapjak biciklimegőrzőre. Mától kezdve hasznos tagja akarok lenni a társadalomnak.

Kellemes modorom ellenére magával ragadott a primittív harag. Fölvettem a híres botokat.

— Ide figyelj, Göndör. Húsz évig szédítetted az egész várost. Ha ezentúl csak bicegni látlak, eltöröm rajtad ezeket a botokat.

— 29 —

Tehát Göndör helyett a botjait vittem magammal. Féltem* Jolika csalódni fog — a fenyegetőzés miatt — természetes előkelőségemben* de ellenkezőleg. Rajongó tekintete egészen zavarba hozott. Engem, a flegma Illést, akit nem szokott megingatni semmiféle nőd rajongás.

Ilyen az élet: a következő helyen nem várt parádéval fogadtak bennünket. Lehet csodálkozni, nevetni, vagy hitetlenkedni, mit bánom én. Ilyent még nem látott a világ amióta az ősember feltalálta a füstölt heringet

Szunyogh Elekért mentünk, az énekes koldusért. Elek talicskával és postáscsákóban rótta a várost, talicskáját betolta a bérházak udvarára, vonító hangon bölcsődalokat énekelt és az emeletekről lehulló aprópénz alá tartotta a postáscsákót. Hogy miért volt szüksége a talicskára, azt soha nem fogják megtudni az iskolás gyerekek.

Azt viszont' mindenki tudta, hogy Szunyogh Eleknek albérlője is van a muskátlis bódéjában, amely a gyöpmesteri porta mögött, a nádas szélén bújt meg az isten ültette belén- dekek, labodák, csipkebokrok árnyékában. És ez az albérlő nem volt más, mint Tulipán Artúr. Albérleménye egy szalmazsák' volt, ezt nappalra csigán húzták fel a bódé mennyezetére, olyan ügyesen, hogy közben nem tettek kárt a velencei csillárban.

— 30 —