Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-31 / 257. szám
HW?. október 21. rmm wrrn rs m 5 A nyáron jó néhányszor arra riadtam föl korán reggel, hogy kiabálnak az utcán: „Kovácsék!’’ Dr. Kovács Barna, állatorvost keresték, és nem akarták tudomásul venni, hogy már nincs otthon, és később sem jön haza. Hónapok óta Kajmádon dolgozik, sokszor éjszaka sem jut haza a családjához. A szekszárdi jószágtartó gazdák, akik őt akarják megkérni gyógyításra, mert „nem eszik a disznó”, vagy más baj miatt, elég sokan vannak. Sokan szeretik. Nagy tudású állatorvos, és igen barátságos ember. Már huszonnyolc esetben végzett császármetszést tehénen. Ez a műtét egyébként nem szokásos istállóban, csak az állatkórháznál, de dr. Kovács Barna munkájában nem rendkívüli esemény. Tudását és munkakedvét jelzi, hogy teljesen új módszereket dolgozott ki az állat- gyógyászatban. Egyik a meddőségi kezeléshez használható készülék, amellyel lehetővé válik, hogy akkor is kezeljék a tehenet, amikor a hagyományos módszer erre-nem ad módot: közvetlenül az elles után. Három évvel ezelőtt dolgozta ki az eljárást, de nem sikerült elfogadtatni az állami gazdaságokkal, pedig ő volt négy esztendeig a Tolna megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főállatorvosa. Most maga tudja kipróbálni az új eljárásokat. Szerencsére a Szekszárdi Állami Gazdaság vezetőitől megkap minden segítséget. Az említett készüléknek például az lenne az előnye, hogy ezáltal a mostani 17 hónapról 13-ra lehetne lerövidíteni a két ellés közötti időszakot. A készülék kipróbálása a szekszárdi gazdaságon kívül még két állami gazdaságban történik. másik módszer, amellyel ugyancsak nagy szolgálatot tesz az állatorvos az állat- tenyésztésnek, amennyiben sikeresen alkalmazzák és elterjesztik: a vemhes kancák vér- savójává tehenek meddőségi kezelésére használják fel, továbbá a sertéstenyésztésben a kocák ivarzásának időzítésére, hogy az ellés legalább egy hét alatt végbemenjen egy-egy elletőben. Ezáltal kevesebb lesz a meddő koca, nem húzódik el a vemhesülés ideje és nem kell a kocák helyett beállítani kocasüldőket. Dr. Kovács Barna tapasztalatai szerint eddig általában a kocák 50 százalékát kellett kiselejtezni, és minden jószág mellett még egy kocasüldőt tartani. A számok alaposan le fognak csökkenni, Leningrádban tanult dr. Kovács Barna, 1949- iői 1954-ig. Hárman végeztek akkor magyar- országi hallgatók a híres városban. Beszélgetésünknek külön témája a szovjet állatorvosképzés, a színvonal, összehasonlítva a magyar oktatással. — Különbség tulajdonképpen csak a szemlélőben van, illetve volt, az elmúlt tíz-tizenöt év alatt. A Szovjetunióban jobban kultiválták már akkor is a nagyüzemi állategészségügyet. Egyébként 33 állatorvosi főiskola, akadémia, illetve egyetemi fakultás van a Szovjetunióban, ahol állatorvosokat képeznek. — A nagyüzemi módszereket tehát már egyetemi tanulmányai idején elsajátította? — Az alapokat igen. De rohamosan fejlődik ez a tudomány is, elég lépést tartani. Az ember nem győzi figyelemmel kísérni az újabb gyógymódokat, eljárásokat, csak a folyóiratokon keresztül. Évek óta rendszeresen forgatok négy szovjet szaklapot, két angolt és egy NDK-beli kiadványt. — Milyen nyelveket tud? — Oroszul nemcsak olvasok, hanem beszélek is, ezenkívül olvasok angolul és németül. — Mi nehezebb: megyei főállatorvosnak lenni és irányítani, vagy pedig egy állami gazdaság kerületi állatorvosaként a gyakorlatban dolgozni? — Az előbbi olyan szempontból nehezebb, hogy elvi döntéseket kell hozni, és nem biztos, hogy elfogadják, még akkor sem, ha a legjobb módszerrel, a meggyőzés módszerével akarja átadni az ember. Tapasztaltam ezt, amíg az állami gazdaságok megyei igazgatóságán dolgoztam. Az új módszerek alkalmazása ellenállásba ütközött elég gyakran. De azért a meggyőzéssel sikerült eredményeket is elérni. — A szekszárdi gazdaságban most vannak-e, illetve lesznek-e nagy változások az állategészségügyi munkában? J — Igen. Például Kajmádon egy ♦ régi istállóban + egészen modern ♦ profilaktóriumot ♦ hozunk létre. Ez X azt jelenti, hogy az elléstől tíznapos korig egyedi ketrecekben vannak a borjúk, ott meg éem fordulhatnak, s nem fertőződnek. Az első tapasztalatok igen jók, gyógyszerre nem volt szükség. A munkám elsődlegesen nem gyógyítás, mert a nagyüzemi állategészségügy legfőbb feladata a megelőzés, nem a gyógyítás. A nagyüzemi állategészségügyet kívülről nem lehet megvalósítani csak úgy ha állandóan ott tartózkodik a. állatorvos. Meggyőződésem, hogy az állatorvostudományok a nagyüzemben váltak termelőerővé. A hatóság külső beavatkozása idővel mindjobban csökken, nem irányító szerepet fog betölteni, csak ellenőrző szerepet. — Mit jelent az, hogy a megelőzés az elsőrendű feladata az állatorvosnak? —• Szaporodásbiológiával és takarmányozás- élettannál kell foglalkozni. Konkrétan: a mező- gazdasági mérnökkel együtt részt venni már a tervezésben, például a takarmánytermesztés és a takarmányozás megtervezésében. Az állatorvosnak ismernie kell a takarmánytermő területek talaját. Milyen nyomelemek, ásványi anyagok hiányoznak a talajból. Hiszen ha a takarmány foszforszegény talajon termett, ekkor hiába termékenyítenek, sőt, a jószág hozamai sem jók. Még odáig is elmegy a nagyüzemi állatorvos, hogy figyelemmel kíséri a takarmány béltartalmát, és gondoskodik a tápanyagpótlásról. Véleményem szerint a modern járványvédelmet is csak akkor lehet megvalósítani, ha a feltételeket ehhez megteremtik: izoláció, tehát elkülönítés a külső környezettől, szigorú karantén és fertőtlenítés. Meggyőződésem, hogy a nem fertőző -betegségek megelőzéséi is csak belső munkával lehet elérni. — Mi tehát a nagyüzemi állatorvos munkája összességében? — A gyógyítást megelőzi jelentőségében a termékenyítés, az ellés utáni involúciós kezelés és a már említett munkák. Elmondom egy napi programomat. Nyáron már reggel öt-hat óra között dolgozik az ember. Hét óráig a tömegmunkát végzem Kajmádon, aztán tíz óráig Palánkon vagyok, tíztől egyig Jegenyés-pusztán és délután ötig ismét Kajmádon, meg Csirip-pusz- tán. Termékenyítés és különböző vizsgálatok. Naponta 43 kilométeres utat kell megtenni motorkerékpárral, illetve hintával. Rendkívül sok az improduktív utazás, és fárasztó is ez. Gépkocsi kell a jövőben a nagyüzemi állatorvos munkájához. Nagyon sok az adminisztráció is. Például egy termékenyítést öt helyre kell bevezetni. Minden második vasárnap ügyeletet tartunk, felváltva dr. Konti Jánossal. Ezt természetesen nem dotálják és szabadnapot sem tudnak adni a számunkra, mert a munka nem teszi lehetővé. Ezt nem panaszképpen mondom, mert anyagilag megtalálom a számításomat, és ismétlem: a gazdaság vezetői messzemenően támogatnak. A jövőben egyébként is sokkal kedvezőbb körülmények között lehet majd dolgozni a Szekszárdi Állami Gazdaságban. Jövőre építenek Jegenyés-pusztán egy új, 350-es létszámú tehenészetet, betonútokkal. Még nagyobb beruházás, hogy 1970-re fölépül a sárközi kerületben egy sertéstenyésztő és -hizlaló telep, ahol évente 30 ezer sertéssel dolgozunk majd. Kiváló perspektíva ez. Jelenleg tulajdonképpen a gépkocsihiány mellett az nehezíti legjobban a munkánkat, hogy kevés a felcser. Ök a mi leghűségesebb segítőtársaink és sajnos nincs felcserképzés. * eszélgetésünk nem Szekszárdon folyt le. hanem Kajmádon, tekintettel arra, hogy már reggel sem található otthon dr. Kovács Barna, és bizonytalan, melyik este jut be a városba. De ha van egy kis szabad ideje, kihoz egy nyaláb könyvet a megyei könyvtárból, és a legutóbbi időkig nem múlt el Szekszárdon irodalmi rendezvény az ő jelenléte nélkül. Szerény ember. Véleményét is csak azért volt hajlandó elmondani a nagyüzemi állategészségügyről. mert az közérdek. GEMENCZI JÓZSEF Í ARCOK I (illatőmús X tüzelő fan, az építőanyag Peredi Jenővel, a szekszárdi TÜZÉP-telep vezetőjével egy kis körsétát teszünk és beszélgetünk: Mi van, mi nincs a telepen? Már az első pillanatban szembe tűnnek a nagy fa- és szénhegyek. — Ebből talán több is van a kelleténél — jegyzem meg. — Azért ez túlzás. Tüzelőnk van, ez igaz. Tűzifából például olyan készlettel rendelkezünk, hogy egy idő óta bármilyen meny- nyiségben adjuk. Megszüntettük a korábbi korlátozást, tudniillik, hogy csak a vásárolt szén arányában adtunk tűzifát. Szenünk is van néhány fajta, de ezek a hegyek egy kicsit megtévesztőek. Az itt látható szén zömének már megvan a gazdája. A tavasszal ugyanis jelentős mennyiségű szénutalvány került forgalomba, de a szállításnál egy kis lemaradás mutatkozik. De azért ki tudjuk szolgálni a most jelentkező vevőket is. Közben folyamatosan érkeznek a szénszállítmányok, így tüzelőből nincs és nem is várható zavar. — A választék? — Nálunk elsősorban a komlói diót, iszapszenet, brikettet keresik és ebből ki is tudjuk elégíteni az igényeket. — Az eladott mennyiség hokevés — Kérem, tessék eljönni egy« szer 2-án, mert olyankor téglanapot tartunk. Legtöbbször 2—300 ember tolong, még a pultot is odébb nyomják. Be kellett vezetnünk, hogy csak kisebb csoportokban engedjük be az embereket. Kevés téglát kapunk, kevesebbet, mint tavaly, az igények pedig nőnek. Amikor itt van ez a nagy tömeg, elosztjuk, hogy mindenkinek jusson. így csak 500—1000 darabos tételt tudunk adni egy-egy személynek. De mi az? Legfeljebb kisebb javításra elegendő, de új ház építésére ... Kérem, egy új épülethez 30—40 000 tégla kell, mikor jön össze ez a mennyiség az ilyen apró tételekből? — Fűrészelt áru — fenyődeszka, léc? — Körülbelül egyharmadát kaptuk a tavalyinak. — Ajtó, ablakféleségek? — Itt a mennyiség viszonylag jobb volt, de a választék... Meg olyan dolog ez, ha nincs, tégla, Az előregyártóit garazs gyan alakul az előző évekhez képest? Az olajfűtés elterjedése hogyan befolyásolja a hagyományos tüzelő iránti keresletet? — Minden évben nő a tüzelőforgalmunk. Az a tapasztalatunk, hogy az olajkályhások közül is többen visszatérnek a hagyományos fűtőanyagra, vagy legalábbis kiegészítésként, tartalékként vásárolnak, szenet, tűzifát. A szénhegyek után nagy üresség ... Ahol azelőtt betongerendák, áthidalók, betétek tömege sorakozott, most úgyszólván semmi nincs. Manapság már jóformán senki sem építkezik előregyártott betonelemek nélkül, a szekszárdi TÜZÉP-telepen azonban betongerenda például még mutatóban sincs. Néhány betonáthidaló és kerítésoszlop az egész készlet, — Keveset kapunk, és azt elkapkodják. Kevesebbet, mint tavaly. — Cement? — Háromszázas van, dehát négy- és ötszázas kellene. Várjuk minden nap, kell, hogy kapjunk, de nem tudjuk, mikor érkezik. Eddig 340 tonnával kaptunk kevesebbet a beütemezettnél. — Mész? — Abból normális volt az ellátás. — Tégla? Nagy sóhaj. az ajtóval sem sok mindent tud« nak tenni. — Mi ennek az enyhén szólva rossz építőanyag-ellátásnak aa oka? — Nem tudom. Minden bi« zonnyal az, hogy nincs elég. — Mikor javul meg? — Ezt sem tudhatom. Viszont egy kellemes meglepetés is várt a telepen. Megérkeztek az első előregyártott ga» rázsok. Tizennyolc négyzetméter alapterületűek, a tetejük eternit, az oldalfal pedig deszka. Tetszetős kivitelűek, gyorsan szétszedhetők és összerakhatok, tehát szükség esetén könnyen át- helyezhetők. A garázsigények tehát kielégíthetők tégla hiányában is. Viszont a lakásigények,^ BODA FERENC Használja ki az utolsó lehetőséget! A Népbolt szaküzleteiben még kapható DANI; VIA motorkerékpár OTP-résatletre is! (333)
