Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-25 / 252. szám

2 TOLWA MEGYEI WEPÜJSAíí A Központi Statisztikai Hivatal jelentése: Majdnem ötmillió aktíy keresője ran az országnak — 900 000 bejáró — Átlag 144 kilométer a lakhely és a munkahely között A Központi Statisztikai Híva- pes korúak számának némi nö- újra lényegesen csökken a mun- tal érdekes kimutatást készített vekedése ellenére jelenleg 2,3 szá- kaerő-kínálat. a munkaerőhelyzet alakulásáról, zalékkal kisebb a munkaerófor- A munkaerőforrás csökkenése a változások okairól és a munka- rás, mint 1949-ben. A munkáké- ellenére az aktív keresők száma erőmozgásról. pes korúak közül ugyanis két és 1949. óta 20 százalékkal nőtt, s Az adatok szerint 1949. óta a félszer annyian (574 000-en) jár- jelenleg megközelíti az ötmilliót, lakosság kor szerinti összetétele nak iskolába, mint annak idején, Száz keresőre 113 eltartott jut, kedvezőtlenül változott. A népes- ezenkívül a mezőgazdasági nyug- tizenkilenccel kevesebb, mint a ség 10 százalékkal, a munkáké- díjasokkal 70 ezerrel csökkent az 40-es évek végén. Az ország mun- pes korú lakosság azonban csak aktív keresők száma. 1949-ben kaerőforrása jelenleg 82 százalék- 5, az ennél fiatalabbak száma 5 975 000, 1966-ban 5 837 000 mun- ban van kihasználva. A munkára pedig mindössze egy százalékkal kára alkalmas lakosa volt az or- alkalmas, de nem dolgozó lako- növekedett. Hazánkban 6 055 000 - k » h..n4m soknak 96 százaléka nő, nagy jé­munkaképes korú. 2 165 000 ennél fognak. A demográfiái hullám szük többgyermekeSj vagy szak_ fiatalabb és majdnem kétmillió hatasara a helyzet átmenetileg képzetlen, akik otthoni elfoglalt- idősebb ember él. A munkáké- változni fog, de néhány év múlva ságuk vagy képzetlenségük miatt __________________________________________________________________ nem tudnak munkát vállalni. S aiiótáiékozlstó az imperialista hírszerző szervek NDK-ellenes tevékenységéről Az NDK miniszterelnökének seregnél, vagy elhárításnál, soha- sajtóhivatala kedden Berlinben sem dolgozott egy Jevgenyij nemzetközi sajtókonferenciát Runge nevű alezredes. Kehi al- rendezett, amelyen Kehi alezre- ezredes elmondotta, hogy a CIA des az Allambiztonsági Minisz- által Jevgenyij Runge aiezredes- térium sajtóosztályának vezető- rek kikiáltott személy nem más, je tájékoztatta az újságírókat az mint egy Eugen Runge nevű bű- imperialista hírszerző szervek te- nijző elem. Egy úgynevezett vékenységének egyes részleteiről. Volksdeutscher, aki a háború Kehi alezredes elmondotta, után, mint serdülő, Berlinben hogy az utóbbi Időben megálla- élt, 1955-ben illegálisan Nyu- píthatóan erősödött a CIA ame- gat-Németországba szökött. Run- rikai kémszervezet, a nyugat- ge 1967-ben — mint időközben német és más imperialista hír- kiderült —, Willi Gast néven az szerző szervek tevékenysége a NDK-ha jött és mind a maga, szocialista országok ellen. Ki- mind családja számára letelepe- emelte, hogy Nyugat-Berlin fon- dési engedélyt kért. 1967. ofctó- tos hídfő az imperialista hírszer- bér 10-én látták őket utoljára ző szervek aknamunkájában. Berlinben. Másnap a család és Az elmondottak alátámasztá- Eugen Runge is eltűnt, hogyaz- sára Kehi alezredes elmondotta, után most Jevgenyij Runge al- hogy Nyugat-Berlinben a TUS- ezredesként tűnjék fel a világ- MA elnevezésű közönségszolgá- sajtóban. A sajtókonferencián latot, amely diákokat alkalmáz, visszatértek a nyár folyamán . hogy alkalmi munkák elvégzésé- Berlinben meggyilkolt Sonia de vei anyagi alapot teremtsenek Móri ügyére is, akit a CIA öle- tanulmányaikhoz, a CIA a diá- tett meg, mert nem akart to­kok tudtán kívül felhasználja sa- vább dolgozni a hírszerző szerv­iát céljaira. Kehi alezredes meg- nek. Fotókópián bemutatták Be­nevezte azokat a CIA-ügynökö- nia de Móri saját kézzel írt val- ket, akik a TUSMA felé közve- lomásának egy részletét. Valüo- títik ezeket a megbízásokat. mását Sonia de Móri az NDK Kehi alezredes leleplező ada- illetékes szervei előtt tette &= tokát szolgáltatott' az NDK, a ebben beismeri, hogy a CIA hír- Szovjetunió és más szocialista szerző szerv számára kémtevé- országok ellen tevékenykedő pro- kenységet folytatott, pagandaszerv, az Informations­bureo West, (IWE) elnevezésű ______________________________ „ hírügynökség”1 munkájáról, amelly tulajdonképpen a CIA egyik fedőszerve. A sajtóértekezleten felszólalt és alátámasztotta Kehi alezredes adatait Guenter Machos, aki évekig szerkesztőként dolgozott az IWE-nél és azután átment az NDK-ba. Az Allambiztonsági Miniszté­rium szóvivője foglalkozott a legutóbbi, nagy lármával dobra- vert „bonni kémüggyel”, amely­nek kapcsán a TASZSZ a na­pokban közölte, hogy szemben a CIA állításaival, a szovjet had­A foglalkoztatottság szerkezete is lényegesen megváltozott. Az iparban dolgozók aránya 1949. óta 21-ről 38, a szolgáltatással foglalkozóké 24-ről 31 százalékra emelkedett, míg a mezőgazdaság­ból élők aránya 55-ről 31 száza­lékra csökkent. Ennek megfelelően nagymérvű munkaerőmozgás jött létre, a me­zőgazdasági megyékből sokan költöztek ipari központokba. Az Alföldről például a lakosság 15,4, a Dél-Dunántúlról 5,3 százaléka vándorolt el. A főváros és Pest megye lakossága a bevándorlások révén 1949. óta 16,1 százalékkal nőtt. Igen nagy azoknak a száma is, akik nem változtattak ugyan lakhelyet, de lakásuktól távoli munkahelyekre járnak dolgozni. Napjainkban mintegy 900 000 em­ber dolgozik más helységben, mint ahol lakik, közülük majd­nem 400 000-nek a megyehatárt is el kell hagynia munkába járás­kor. Csupán a fővárosba 253 ezren járnak dolgozni más helységek­ből, főleg Pest megyéből, de a fővárosban! dolgozók közül sokan laknak Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Fejér és Bács megyében is. Kiszámították azt is, hogy a 900 000 bejárónak átlag 144 kilo. méteres utat kell megtennie la­kása és munkahelye között. Haj­dú, Szabolcs, Békés és Zala me gye bejárói ennél többet — ke­reken 200 kilométert —, a komá­romi és a Fejér megyei bejárók átlagosan „csak” 70 kilométert utaznak. » Megalakult a Termelőszövetkezetek Szekszárd és Vidéke Területi Szövetsége (Folytatás az 1. oldalról.) — Javaslatot tsz jobb munka­szervezésre, újabb munkadíjazási formákra, figyelemmel kíséri az ár-, adó- és pénzügyi intézkedé­sek hatását. Kapcsolatot tart kü­lönböző tudományos intézmények­kel (Iregszemcse, Kaposvár, Keszthely, Gödöllő), kutatásaik eredményeit ismerteti, azok meg­valósítását elősegíti a termelőszö­vetkezetek között. Tájékoztatja a szövetkezeteket az értékesítés és beszerzés lehetőségeiről, figye­lemmel kíséri az áruk átadását, átvételét, minősítését, szervezi, és támogatja — a társadalmi szer­vek segítségével — a szocialista munkaversenyt, szakmai tanfolya­mokat, tapasztalatcseréket szer­vez, közreműködik szakmunkás­képzésben. Ellátja a szövetkezetek érdekképviseletét, megszervezi jogvédelmét, illetve a szövetkezeti jogtanácsosok munkáját, figyelem­mel kíséri a tagság szociális és kulturális körülményeit. A beszámoló ezután foglalko­zott a szövetség szervezeti felépí­tésével, az állami szervekkel va­ló kapcsolatával és befejezésül külön hangsúlyozta a háztáji gaz­daságok szerepét, jelentőségét. A beszámolót követően Tábori László, a mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke közölte, hogy 75 termelőszövetkezet küldte be a csatlakozást igazoló közgyűlési jegyzőkönyvi kivonatot A jelen­levők közül 61 elnök, három párt­titkár, négy brigádvezető és két tag képviseli a szövetkezeteket. A beszámolót követő vitában felszólalt Ettig László, Nemes Fe­renc, Horváth István, Góg Lajos, Topor István. Szabó István, az MSZMP KB tagja, az Országos Termelőszövet­kezeti Tanács elnöke hozzászólá­sában elmondotta, hogy ezzel a küldöttgyűléssel lezárult ország- szetre a termelőszövetkezetek szövetségeinek megalakítása. Több mint 3100 termelőszövetkezet kö­zül alig néhány nem csatlakozott a szövetségekhez. Részletesen fog­lalkozott a szövetségek szerepével, az állami irányító szervekhez fű­ződő kapcsolatával, a gazdasági szervező és érdekvédelmi felada­tokkal. Dr. Soós Gábor földművelési és élelmezésüevi miniszterhe’yettes arról beszélt, hogy az állami szer­vek korábban hogyan segítették a szövetkezetek gazdálkodását, illet- i ve hogyan fogják segíteni a jö­vőben, hogyan töltik be megvál­tozott társadalmi szerepüket. — A szövetkezetek érdekképvi­seleti szerveinek létrehozása a szocialista fejlődés meggyorsítá­sát szolgálja. A szövetkezetek, ál­lami vállalatok közvetlen érdekei a kapcsolatok során szembekerül­hetnek egymással, mint eladó és vevő közötti ellentét, de végered­ményben nemcsak a két fél, hanem a* egész népgazdaság érdeke a két fél érdekeinek egyezteté­Dr. Soós Gábor a szövetségek tá­jékoztató szerepéről elmondotta, hogy a tájékoztatás ne csak a népszerű dolgokra terjedjen ki, hanem lényegében mindenre, azokra is, amelyek alkalmasint nem felelnek meg a szövetkéz»- tek érdekeinek. Somi Benjamin, a megyei párt- bizottság titkára ja megalakuló szö­vetségnek eredményes munkát kí­vánt és a pártbizottság nevében Ígéretet tett arra, hogy minden további támogatást megadnak a megye pártszervei, szervezetei a további munkához. Ezután Báli Zoltán, a jelölő bi­zottság elnöke ismertette, kiket javasolnak a szövetség elnökségé­be, bizottságaiba. Ezután titkos szavazással megválasztották az elnökséget: ) a szövetség elnökévé Lakos Józsefet, helyetteseivé Ettig Lászlót és Hor­nok Istvánt, az elnökség tagjai: Szőcs László, Jakab Albert, Hei- mann Ferenc, Széki János, Pfundtner Sándor, Uhrin Ven­del és Pere János. A szövetség titkárává Szűcs Lajost, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának eddigi vezetőjét választották. Egyúttal megválasztották az el­lenőrző, a közgazdasági, a ver­seny-, a szociális- és a jogi bizott­ságokat is. A szavazás eredmé­nyeinek ismertetése után a kül­döttgyűlés elfogadta a szövetség nevét, tehát megalakult a Terme­lőszövetkezetek Szekszárd és Vi­déke Területi Szövetsége. A küldöttgyűlés a szövetség el­nökének, Lakos Józsefnek zár­szavával fejeződött be. Argentin újság Guevara haláláról Ernesto Che Guevaráti bolíviai katonák ölték meg — közli az argentin Primera Plana című lap kiküldött tudósítója. Mint az AFP jelenti, az argentin újságíró értesülései szerint Guevara még élt, amikor a bolíviai katonák fogságába került és ezután felső parancsra végezték ki. A megölt szabadságharcos vezér holttestét nem égették el. hanem Panamá­ba küldték, a csatorna-övezetben létesített amerikai katonai tá­maszpontra. A Guevara halálával kapcsolatos hullámok jr,v! mindig nem ültek el. Az AFP jelenttea szerint va­sárnap este Rio de J«n-lr',T-r' 500 főnyi tömeg r»1 ...... r endezett. Több szónoV mMteMe Che Guevara érdemeit. AHOL A JÖVŐ FOLYAMA ERED Jfríahi'.. *? > *A « í* I Vörös és fekete gránitkő építmény: a Lenin-mauzóle­um. A föld alatt levő katafalfcnál éjjel-nappal dísz­őrség. A felszínen pedig állandóan hosszú sor kígyó­zik, valóságos em­beráradat. Külföl­di látogatók és szovjet emberek türelmesen várnak nem ritkán órák hosszat, hogy le­róhassak tiszteletü­ket Lenin előtt A némán végigvonu­ló emberözön hosszú lépcsősoron jut a katafalk, a díszes, magas ra­vatal elé, amely­ben a forradalom, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom géniusza, Lenin pihen. Lenin és a forradalom, szinte egyet jelent a szovjet emberek szemében. Éltetik az új életet adó forradalmat é* soha nem fe­lejtik el: mit köszönhetnek Le­ninnek, Lenin emlékét és talán még léptei nyomát is kegyeleti?1 őrzik. A történelmi emlékeket gondosan érői iák, így Leningráte ban, szinte lépten-nyomon az mmmáiom ttUip, 1917-es Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom egy-egy eseményé­nek színhelyén találja magát a látogató. • Szürkére festett oldalát most is a Néva hullámai mossák, mint 1917-ben. Az Auróra cirkáló fon­tos történelmi esemény szereplője volt. Ágyújának egyetlen lövése indította el a Téli Palota ostro­mát. A vak lövés a Nyikolajev­híd mellől, a Néva kikötőből jel­képesen repült a Téli Palotára. És ott áll az Auróra. Mint hadi­hajó, — ma már nem érték. El­avult, kissé esetlen is. A vízbe otthonosan merül, a sűrűn érkező látogatókat türelmesen fogadja. Már 1948. óta történelmi emlék­ként őrzik, belseje nem a flotta katonáit szállítja, hanem néhány perces- vendégek előtt nyílik meg ajtaja. Múzeum. Amikor eldördült az Auróra ágyúja, szinte megmozdult -a Pa­lota tér és környéke. Megkezdő­dött a Téli Palota ostroma. Úgy ötezer matróz és megszámlálha­tatlanul sok katona, gyári mun­kás, fiatal és idős ember tódult a térre a környező utcákból, a festményeken, fényképeken oly jól Ismert árkádsor alól. S meg­indult a roham a Téli Palota ellen, a palotában meghúzódó Kerenszkij vezette ideiglenes kormány elfogására. Most csendes a tér, csendes a környék. Valami templomi áhí­tat uralkodik itt, hosszú évtize­dek óta. Az uralkodott 1917-ben is. Mert 1917-et megelőzte ezen a helyen az 1905-ös első orosz forradalom, a véres vasárnap. ’•j y, Akkor egyszerű muzsikok bal­lagtak békés alázattal a térre Gapon pópa vezetésével, hogy átadják papírra vetett kérelmü­ket minden oroszok cárjának. Csendes megadással jöttek, kö­nyörgő tekintettel, istenfélelem­mel, meghunyászkodva, földig hajolva, hogy terheik csökkenté­séért, a földkérdés megoldásáért esedezzenek. Gapon pópa azon­ban nem az általa vezetett mu­zsikokhoz húzott. Az ő árulásá­nak szégyene, hogy a békés ké­relmezők, a cár atyuska. II, Mik­lós cár fegyveres katonáival ta­lálták szembe magukat. A fegy­verek pedig nem válogattak. Több százan vesztették életüket a ha­talmas téren. S az áldozatok kő-

Next

/
Thumbnails
Contents