Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-24 / 251. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1961. október 24 A szarvasmarha-tenyésztés jelene és jövője ^ • Állattenyésztési tudományos napok az Akadémián A Magyar- Tudományos Aka- szarvasmarha-állománya a má- rint az egy főre jutó évi hús- démián hétfőn megnyílt az ál- sodik ötéves terv időszakában 49 fogyasztást a tervidőszak végéig lattenyésztési tudományos napok ezerrel csökkent, ezen belül — a jelenlegi 52 kilogrammról 64— előadássorozata, amelyre a ma- különösen a háztáji állomány 65 kilogrammra, ezen belül a gyár agrártudományi egyesület gyors csökkenése miatt — a te- marhahúsfogyasztás évi 98 ki- az egész országból meghívta a hénlétszám sokkal alacsonyabb logrammos kvótáját pedig leg- tudományos intézmények, terme- lett a kívánatosnál. Most, az alább kétszeresére növelik. A lőüzemek, irányító szervek 1970-ig terjedő időszakban a je- miniszterhelyettes hangsúlyozta, szakgárdáját. lenlegi állomány megtartására hogy a korszerűsítés elengedheDr. Horn Artur akadémikus törekszenek, utána pedig a teilen feltétele a biztonságos elnöki megnyitója után dr. Ger- szarvasmarha-tenyésztés új fel- takarmányalap kialakítása, a fe- gely István mezőgazdasági és lendítését kívánják megalapozni, hérjetakarmány-ellátás gyors ja- élélmezésügyi miniszterhelyettes A cél a növekvő fogyasztói szűk- vitása, s a még sok helyütt ta- vázolta a szarvasmarha-tenyész- ségletek teljesebb kielégítése, to- pasztaiható pazarló tafcarmányo- tés jelenlegi helyzetét. Közölte vábbá az exportlehetőségek jobb zás megszüntetése, többek között, hogy az ország kihasználása. Az előirányzat sze- A kétnapos tanácskozás szakTito Jugoszlávia külkereskedelméről Tito elnök Macedóniában, a ju- és ily módon külföldi tőkések gószláv gazdasági élet és a kül- hasznot húznak népünk szárnlá- kereskedelem kapcsolatának né- jára. Tito kijelentette: vámtari- hány általános problémájával fog- fáknak nem szabad gátolniok a lalkozott. Emlékeztetett arra, normális kereskedelmet más hogy Jugoszláviában erőltetik az országokkal, s a külföldi piacok import liberalizálását, ami oly- pozitív hatását a jugoszláv piackor fojtogatja a jugoszláv tér- ra, ugyanakkor azonban meg melést. Ezek a munkaközösségek, kell adniok a szükséges védel- amelyeket érint az import ural- met a jugoszláv ipar számára, ma, nem tudnak a saját lábukra állni és képtelenek normálisan működni — mondotta a jugoszláv államfő. Hozzáfűzte, ilt az ideje annak, hogy felülvizsgálják, mely rendelkezések és intézkedések nem jók. A nemzetközi. munkamegosztásban való részvételnek ösztönöznie kell a jugoszláv termelőket, hogy emeljék. a. munka termelékenységét, és . csökkentsék a termelési ágakat, Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne védjük meg iparunkat, amikor az szükséges és elengedhetetlen.. Bizonyos esetekben alacsony vámtarifával importálunk .árucikkekéi miközben mi magas vámokat, fizetünk exportunkért EAK—angol megállapodás ? A Sunday Telegraph szerint Nasszer elnök és sir Harold Beeley, az angol kormány rendkívüli megbízottja, megállapodtak a diplomáciai kapcsolatok újrafelvéteiliében. A lap kairói tudósítója az értesülést azzal toldja meg, hogy a hivatalos bejelentés mindaddig várat magára amíg Nasszer elnök nem tértesíti a megállapodásról Algéria és Szíria vezetőit és amíg sir Karold nem teisz jelentést Brown külügyminiszternek. De Gaulle Andorrában . De Gaulle tábornok egész éj- pesetát (2 font 14 shilling), vala- szakán át tartó, kombinált vasúti mint 12 sajtot, 12 fácánt és 6 és autóutazás után, hétfőn reg- sonkát kap. gél kíséretével' együtt megérkemai előadásainak sorát dr. Németh Lajos, a MÉM mezőgazda- sági termelésfejlesztési főosztályának helyettes vezetője nyitotta meg. Közölte, hogy az utóbbi években a szarvasmarha-tenyésztés évi bruttó termelési érdéke meghaladta a 8,5 milliárd forintot, ami az állattenyésztésből származó bruttó termelési érték 30 százaléka. A mezőgazdasági exportnak kereken 20 százalékát szolgáltatja a szarvasmarhatartás. A második ötéves tervben évente átlagban megközelítőleg 26 ezer vagon vágómarhát értékesítettek a terme1 övi zűrnek, s kívánatos, hogy a továbbiakban elérjék az évi 34 ezer vagont. Elmondotta, hogy míg 1963-ban csak 4300 tehenet fejtek géppel a termelőszövetkezetekben, tavaly már több mint 60 ezret. Az állami gazdaságokban a gépi feiés aránya meghaladja a 80 százalékot. Külön feladat a háztáji gazdaságok szarvasmarha-tenyésztésének, illetve árutermelésének fejlesztése. Az ország tehénállományának 38.8 százaléka van a kisüzemek, háztáji gazdaságok birtokában. Ezért továbbra is kívánatos e gazdaságok tehéntartásának támogatása. Fenntartják, sőt bővített kedvezménnyel és anyagi támogatással meghirdetik a kedvezni én vés ven’h°s,'’"ző-ki- helyezési akciót és hitelkedvezményeket is biztosítanak. A kétnapos tanácskozáson 15 előadás hangzik el. Az ENSZ születésnapja Huszonkét esztendje, hogy — 1945 október 24-én — életbe lépett az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya, hogy létrejöttek azok az elvek, amelyek a második világháború vérzivatara után az emberiség legjobb reményeit megtestesítve az új világszervezet alkotmányában öltöttek testet Azóta október 24- ét szerte a világon az „ENSZ napja”-ként ünnepük meg. Amikor 1945 kora tavaszán Jaltában a fasizmus feletti győztes nagyhatalmak vezetői elvi -döntést hoztak az ENSZ létrehozásáról, a világszervezet feladatát így jelölték meg: „A szervezet feladata elsősorban az új támadó háború megakadályozása. Ezt a szerepet pedig úgy tölti be, hogy biztosítja a háború politikai, gazdasági és társadalmi okainak felszámolásában valamennyi békeszerető nép állandó és szaros együttműködését”. Elég elolvasni ezeket a sorokat ahhoz, hogy az ENSZ huszonkét esztendős tevékenysége mérlegét meg lehessen vonni. A világszervezet munkáját abban az értelemben eredményesnek lehet mondáid, hogy az imperializmus sorozatos és „életveszélyes” provokációi ellenére a harmadik világháború szörnyű veszélyét mindeddig sikerült elkerülni. Ez nem kis mértékben annak tulajdonítható, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében az alapokmány kezdettől fogva olyan jogokat biztosított a Szovjetuniónak mint a Biztonsági Tanács állandó tagjának, amelyek lehetővé tették, a legsúlyosabb provokációk eredményes visszaverését. Tagadhatatlan az is, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete — ha bizonyos késéssel és torzításokkal is —, együtt alakult és fejlődött a világ politikai valóságával, s a tényleges nemzetközi erőviszonyokkal Ez kifejezésre jutott a szocialista országok Világszervezeten belüli súlyának növekedésében, a függetlenné vált hajdani gyarmati országok ENSZ-tevékenységé- nek fejlődésében. Ezek: a tényezők eredményezték, hogy az ENSZ nem jutott a hajdani Népszövetség sorsára. Életképesnek bizonyult, fontos világpolitikai fórummá vált és pozitív szerepet tölt be a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerében. Az azonban kétségtelen, hogy az ENSZ továbbra sem képes hatásosan gátat vetni a vezető imperialista nagyhatalom, az Egyesült Államok agresszív akcióinak! A vietnami háború formailag nem tartozik és nem is tartozhat az ENSZ hatáskörébe, — hiszen egy országon bélül folyó szabadságharcról van szó, az elnyomás erői ellen. Ez a háború mégis ránehezedik a világszervezet egész munkájára. Szinte kiáltó módon hívja fel a figyelmet arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében még sok kemény politikai harcra van szükség, míg a Jaltában meghatározott alapelvek maradéktalan teljesítéséről lehet beszélni. E politikai harc megvívása érdekében kemény szervezeti küzdelmeket is kell vívni. Az utóbbi évek tanúsága szerint két szervezeti probléma áll e küzdelem gócpontjában. Az egyik: a Biztonsági Tanács szerepköre. A másik: az ENSZ egyetemességének megvalósítása. Látnivaló, hogy huszonkét esztendővel születése után az ENSZ-nefc még mindig meg kell küzdenie számos, tevékenységét károsan befolyásoló politikai és szervezeti problémával. Mindez azonban nem feledtetheti, el hogy a történelemben első ízben működik olyan tényleges világszervezet, amelyben elvi, politikai harcban csaphatnak össze a világpolitika pozitív és negatív erői —, s amelynek léte reményt és lehetőséget nyújt az emberiség életbevágó problémáinak bökés megoldására. CÖMÖRI ENDRE zett á Pireneusokban fekvő csöppnyi Andorra fejedelemségbe, ahol „társhercegi” minőségben hat órát tölt. Andorra elvileg spanyol—francia dominium. Egyik társhercege a mindenkori francia államfő, a másik spanyol egyházi személyiség. Tekintettel arra, hogy a többségben spanyol anyanyelvű An- rú:. ... r. : "::za 15 rendőre van, a francia biztonsági szolgálat több mint ezer rendőrt és detektívet küldött Andorrába. Az előkészületek oka az, hogy a spanyol oldalon igen sok OAS-terro- rista búvik meg, és Párizsba merénylet-előkészületekről futott be hír. A huszonnégy tagú andorrai regens tanács szeretné rávenni De Gaulle-t, hogy oldjon meg néhány zavaró belpolitikai problémát rövid látogatása alatt, a vitás kérdések Andorrában a helyi kormányzat összetételével és a két helyi rádióállomás működésével kapcsolatosak. Eredetileg úgy volt, hogy a két társherceg: De Gaulle és az ur- geli püspök találkozik. Erről azonban tanácsadói lebeszélték a tábornokot. Az andorraiak — hagyomány szerint — minden évben 960 francia frankot fizetnek ki az Elysée- palotában De Gaulle elnöknek, fényes ceremónia k-rétében, hűbéri adó címer. T'r "t font sterlingnek felel p' ’ ugyanakkor minden évben AHOL A JÖVŐ FOLYAMA ERED Moszkvában 150, Leningrádban pedig 50 múzeum, kiállítás nyit ki nap, mint nap. Végiglátogatni egy IBUSZ-út alkalmából valameny- nyit: lehetetlenség. így az idegen, aki mindössze néhány napot tartózkodik ezekben a városokban, csak a leghíresebbeket tudja megtekinteni. Megtekinteni csupán, s nem végignézni. A leghíresebbeket; az Oruzsejnaja Palotát, a Vaszilij Bla- zsennij templomot, az Ermitázs . . ... épülettömbjét,- a leningrádi Orosz ™ darabjai. Még a XIV. század- mise- és udvari ruhát láthat a Múzeumot, és az Izsák Székesegy- “an élő moszkvai hercegek kezd- szemlélődő. A bemutatott trónházat. Mind megannyi drágakő, ^ gyűjtögetni a mai múzeum székek közül a legrégebbi a XVI. Moszkva, Leningrád ékessége. anyaganak első darabjait. Legré- századból való. IV. Iván cár ké- Oruzsejnaja Palata, a fegyver- Sibb, Jaroszláv hercegnek, Alek- szíttette magának, elefántcsonttár és a cári kincstár. Ton épí- szander Nyevszkij apjának sisak- ból. Borisz Godunov trónját ru- tőművész tervei alapján a múlt i®; a XI- századból való. Ér- binnal és igazgyönggyel díszítet- század közepén készült eL Az ^kes arany, ezüsttárgyak, aldozo- ték. Alekszej Romanov cár pedig épület kilenc kiállítási termében kelyhek, misekonyvek sorakoz- 800 gyémánttal ékesített trónról felmérhetetlen értékű kincsek nak; szinte vegeláthatatlanul a uralkodott. Itt látható a Monovannak; ötvösművészeti, díszítő- vitrinekben. Köztük Jurij Dolgo- mah süveg, amellyel hosszú évművészeti remekek, a cári család Moszkva :alapítója századok során megkoronáztat'elhalmozott kincsei, külföldi altal készíttetett emailberakásos ták magukat az orosz cárok. A ■-r'kodók és követek arany, ezüst arany áldozókehely. Számos, kiállításról a gazdag hintógyűjte- a fegyvergyártás orosz arannyal, ezüsttel hímzett, igaz- mény megtekintése után búcsúzik 450 l. i külföldi mestereinek remekarir gyönggyel és dráfiakőyel kirakott a látogató. Vaszilij Blazsennij templom. Moszkva, és a Vörös tér egyik gyöngyszeme. A Kremlen kívül a legrégibb épület Moszkvában. Építését 1555 és 60 között két építész, Barma és Posznyik vezette. Borisz Godunov parancsára olyan templomot'építettek, amely nincs több a világon: tulajdonképpen kilenc kisebb, henger alakú kápolnát kapcsoltak össze. A középső a legnagyobb, s a legmagasabb — 47 méterre nyúlik tornya — amely köré nyolc kisebb hagymakupolás templomocska simul. Mindez, a toldaléképületekkel, a lépcsőkkel, a más-más formában kialakított tetőkkel, kupolákkal, a színes fal- és tetőfestésekkel rendkívül szép és eredeti képet nyújt. A legenda szerint Borisz Godunov elégedett volt a mesterek munkájával. Olyannyi- . ra elégedett, hogy megvakíttatta valamennyit, nehogy másutt hasonlót építhessenek. Ermitázs. Rejtekhelyét jelent. Rasztelli építőművész tervei alapján orosz barokk stílusban épült, a Néva-parti Leningrádban. Régen a cárok kedvelt tartózkodási helye volt, a ma múzeumként használt négy épület; a Téli palota, a Kis Ermitázs, a Régi Ermitázs és a valamikori színházépület. Először II. Katalin cárnő lakta termeit, s az utána megkoronázott cárok mindegyike innen uralkodott. Ha gyönyörködni akarnánk valamennyi — két és félmillió (!) — itt felhalmozott műremekben, kiállított tárgyban, s egy-egy előtt csupán egyetlen
