Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-22 / 250. szám
Rimma Kazakova: A kísérlet Marianna egész éjjel az új jövevényről, Arkagyijról álmodott. Megjelent előtte a fiú szomorkás arca, szürkéskék szeme, szigorú szája, szőke haja, és mosolya. Másnap reggel a laboratóriumba érve azonnal hivatta Arkagyi.it. — Nem értettem magát tegnap — mondta. — Milyen kísérletről van szó? Miért nem akarja leadni az írásbeli jelentést? Vagy csak tréfál? — Nem, ez nem tréfa. — Tudja, mit ajánl nekem? — Tudom. Hogy szegje. meg az utasítást! — Nem a formalitásról van . szó. Maga nem szerelmes kisaszszony, hanem tudós. Tessék, vegye elő a diktafont, és a szöveget majd megvitatjuk. — Csakhogy a kísérlet titkos és estére mindenki tudni fog mindent. — Ugyan. honnan tudnák meg? — Ajaj, a falnak is füle van!... — Én pedig így nem engedélyezem a kísérletet. Befejeztük! A karai katasztrófa után... — Igen, igen... — mélázott el Arkagyij. — No, hogy tetszenek magának a hetes osztályon dolgozó fiúk? — változtatott témát Ma■ rianna. — Kedvesek. Naivak és tehetségesek, mint az ógörög istenek. — Délután elutazom .— mondta Marianna a liftbe lépve. — Repülővel... Kellemes időtöltést kívánok. Éjjel újra Arkagyijról álmodott. Margarétáé réten jártak. Arkagyij letépett egy virágot, és mondta: „Szeret, nem szeret, szeret...” Majd hirte'len eldobta a margarétát. „IVJarianna! Próbáljon már megérteni... Karaiban az a... Dehát csak nem gondolja, hogy minden katasztrófa ellen biztosítva vagyunk!? Miért ne oldhatnám meg egyedül a kísérletet? Miért ez a bizalmatlanság? Ha tanulatlan iparos lennék, nem kaptam volna diplomát. De így...” Marianna a virágszirmokat ‘ tépdeste. „Szeret, nem szeret, szeret...’1 „Marianna! A maga életének értelmét egy-egy teázás és parancskiadás jelenti?” „Szeret, nem szeret, szeret, nem szeret — aztán hogy van tovább?” „Maga az előírások, a kutatói utasítások rabja.” Nevetséges fiú, szörnyen nevetséges kölyök. Segíteni kellene neki... Csakhogy a karai katasztrófa mindazok után történt, hogy a terveket már háromszor megerősítették. A fiú megfogta a kezét: „Úgy szeretném, ha megértene. Engedélyezze a kísérletet”. „És a kockázat?” „Ugyan! Én csak annyit mondhatok, hogy nem veszélyes. Ha minden sikerül...” „És ha nein sikerül?” „Nem ez a legfontosabb. Ha nem nekem — sikerül majd másnak...” Másnap röpke értekezlet volt a hetes osztályon. Marianna a megbeszélés után így szól Arka- gyijhoz: — Nos, jól irányítok? Minden- zék bele a kísérletbe... Kész... kit szélnek eresztettem. A gye- Pontosan az utasítás szerint, rekek két napra a hegyekbe me- — Az ufasítás szerint? hetnek. nyújtotta el a szavakat MarianArkagyij a lépcsőig kísérte na. Mariannát. — Pjatkin és Szelko ellenőriz— Nagyon sajnálom, hogy nem tek. Hadd köszönjem meg önnek tudok segíteni — mondta a lány. az Intézet nevében azt a segítsé— Hagyja a sajnálkozást. get, amelyet a tudomány előbb— Bár a szívem azt súgja... revitelében nyújtott. A tudomá— Hallgasson a szívére. nyos leírást itt hagyom, hogy taMarianna zavarba jött. nulmányozhassa. — Mondja, nem ismer véletle- — Mondja, Arkagyij, maga nül egy régi versikét: „Szeret, mormoltatta vélem, hogy „szenem szeret, szeret, nem szeret«.” rét, nem szeret”? — Dehogynem. Na és?... — Én. És végtelenül örültem, — Semmi, csak eszembe ju- hogy a jelzés a tudatáig hatolt, tott. Hallottam valahol, de hogy Marianna elpirult. hol, sejtelmem sincs... — s meg- — De ezt az egész dolgot nyomta a mozgólépcsőt indító egyáltalán ne nekem tulajdonít- gombot... sa. A masina a főnök műve, a Álmában együtt ült Arkagyij- leírásban megtalálhatja, jal a laboratórium parkjában. — Bizonyára nagyon elfáradt, Megsárgult falevelek peregtek a — mondta Marianna — én nem fákról. Esteledett. Hosszú ideig ismerem a technológiát, de min- ültek így, aztán Arkagyij átölel- den éjjel... te és sokáig csókolta. Alig tu- — Ugyan!... A szeánsz csupán dott elszakadni tőle, de nem is három napig tartott, nagyon akart, mert úgy érezte, — Hétfőn, kedden és péntehogy az álom akkor véget ér... Szombaton már tízkor befejez' te a munkáját és hivatta Árka- nagysSTrten sikerüft a syíj t— Jó napot! Hadd mondjam meg, hogy — beleegyeztem. — Marianna! — szólt Arkaken? — kérdezte Marianna. — Igen. No, látja, milyen kísérlet! — Igaza van. Sok mindent nem tudunk még az emberről! Maga vasból van, és ha ____ van, g yij óvatosan a fotelbe ereszked- nem a készüleUT.. De most mar ve — teljes szívből köszönöm, búcsúznom kell. Majd visszaté- de már semmire sincs szüksé- rek s leülök az ablaka alá a gém. Azért jöttem, hogy bocsá- kis padra... Bocsásson meg... Kö- natot kérjek. 6zönöm! — Hát a kísérlet? ...... " — Megtörtént. Minden rend- Nekem sokkal jobban tétben van. szett az a fiú, aki a pokolba _ Hogyhogy’ küldte az utasítást, s kész lett — Elmondom, de kérem, ne volna a lábát is lejárni... Csak haragudjék nagyon rám... Arról enny1^ akartam mondani. van szó, hogy intézetünk egy — Csodálatos lény maga, Maolyan készülék működését pró- rianna! Mintha nem is ehhez a bálja ki, amely irányítja az em- világhoz tartozna... bér álmát. _ Micsoda?! Amikor Arkagyij távozott, Ma' ' . rianna levette védőszemüvegét, Ne gondoljon semmi rossz- kikapcsolta az áramot, és mit ra! A tervet kidolgozták és jóvá- sem törődve azzal, hogy valaki hagyták... nevetett Arkagyij meghallja, hangosan kiabálni es en pontosan az előírás kezdett. Mint aki nagyon is eh- szerint cselekedtem. Az en fel- jjez a világhoz tartozik... adatom csupán annyiból állt, hogy meggyőzzem magát: egyez- Fordította: Baraté Rozália CSANÁDY JANOS: Ma is A hajnal itt elér, átdereng az üvegfalra sikló fügönyön, a félhomályon átköszönve éget: Evőé! kéklő csontok, rigófüttyök, indulj» mindig új-indítású élet! A szív túlfeléről felkel a nap, a jő nap, új, égni-kész szorgalommal, héliumlángja egek függönyén szelídre szűrve fénylő verssorok módjára hull a kifésült mezőkre. Jóreggelt, ifjúság! Jóreggelt, istenek! Ma is kell még az egek békessége, ma is kell még a szerszám és a toll, ma is kell még a szellem és a nagyság a jó harc, amely élet és halál senkiföldjének újra nekivág, s a kin, amely világot vált valóra, ma is megváltjuk véle egy napunk, mert sosem lesz megváltva a világ! TANYASOR Bakó Jenő felvétele. Az új szovjet Irodalom Egy esszékötet margójára 1959-ben jelent meg a szovjet hogy az új hullám legtöbb lfrilíra és próza reprezentánsait bemutató esszék addig legteljesebb gyűjteménye. Ez a méltán nagy sikerű kötet, amelyet Kardos László szerkesztett, nemcsak a bemutatott írók számát tekintve, hanem módszerében és szemléletében is nagyszabású vállalkozás volt. Sokszínű horizontján huszonkét világhírű alkotói portré rajzolódott ki, a magyar olvasó igényeit szem előtt tartó árnyalásban és arányokban. Nyolc év telt csak el az úttörő antológia megjelenése óta, mégis időszerűvé vált már a folytatás, a portrésorozat kibővítése. Rövid idő alatt annyi új érték tűnt fel a szovjet irodalomban, hogy behatóbb elemzésük csupán önálló kötetben látszott lehetségesnek. A Gondolat Kiadó — Kardos László és Elbert János válogatókusa elődjeként, részben példaképeként tiszteli a Nadrágban járó felhő, a Lenin-poéma és a Csudajó költőjét. Az egyetlen kivétel Vinokurov, aki másféle hagyományt követ, Lermontovtól a Je- szenyin-i örökségig. A prózaírók tablója is erősíti meggyőződésünket: az új kísérletek és eredmények nem előzmény nélkül születtek. Vagy nem Solohov java életművéből nőtt ki szervesen az Emberi sors nagyszerű humanizmusa, a prózai új hullám áttörése? S még egy — talán meglepő — példa. Az új háborús regények komor őszintesége, vívódó igazságkeresése is feltűnt már Viktor Nyekraszov Fordul a ke- rék-jében; a regény megjelenési dátuma: 1946. A hatvanas évek élgárdája tehát inkább csak előtérbe állít, felerősít olyan tenszervező közreműködését segítsé- denciákat, amelyek — olykor rej- gül híva — rangos szerzői gárdát tezkedve — de jelen voltak a vont be Az új szovjet irodalom szovjet irodalomban. Ilyen vonás című gyűjtemény előkészítésébe, például a társadalmi konfliktuEgy évtizeddel ezelőtt a szov- ** rífz' b szat es elavultat mellebeszélés, jet irodalom közismert, kivívott szemérmes takargatás nélkül látrangjuk szerint becsült klasszi- » ,. - _ ... kúszna és élő kiválóságaira esett tato őszinteség. Ez a valóban kúszna es élő kiválóságaira esett forradalmi látásmód és írói az érdeklődés fénysugara. Az ak- kori válogatás megfontoltságát bizonyítja, hogy a huszonkét művész között talán 1 ha egy-kettő akad. akinek magas minősítését az idő megkérdőjelezte. Ilyenfajta szelekció az ízlés és a korigények változása miatt természetes, elkerülhetetlen. Ami hangsúlyt érdemel: az értékek zömének állandósága. Erre épül a folytatás, az új tehetségek felívelése, és ezt erősíti, mert teljéssé teszi a rnel- vül változatos, és hogy ebben 32 lőzött-elhallgattatott írók újra- eddig feltételezettnél jóval na- fe! fedezése. Az 1959-as és 1967-es gyobb szerepet játszik az egyes antológia tehát nem vitatja, ha- írók alkata, tehetségének és érnem erősíti egymás érvényessé- deklődésének egyéni hangoltsága. program vezeti többek között Tyendr- jakovot. Konyeckijt, Akszjonovot és Ajtmanovot. Ez az ars poetica — a róla szóló esszék meggyőző tanúsága szerint — korántsem határozza meg kizárólagosan az említett szerzők egyéniségét. Alkotói arculatukat számos eltérő vonás árnyalja. A kötet arról győz rmeg, hogy a szovjet irodalmi skála rendkígét és hatását. Mindkettő az egy. séges, sokszínűségében is közös gyökerű és célú szovjet irodalom jobb megértését, méltó értését segíti elő. Az értékek folytonosságát az ünnepi kiadvány sok példája bizonyítja. A drámai parabola mestereként is bemutatott LunaEbből következik az is, hogy a problémagazdagság és formaújítás képviselői mellett a próza csehovi ihletésű változata is felfrissül, például Kazakov írásaiban. De van példa erőteljes világirodalmi hatások érvényesülésére is. Alig vitatható például Nagibin közeledése Hemingway szűkszavú tárgyiasságához. A fiacsarszkij szellemi rokonsága Ma- ta] lírikusokra is hatott a modern jaikovszkijjal, szembeötlő. Hason- világlíra. lóképpen nem nehéz felismerni, BULAT OKUDZSAVAe Éjféli troli Tudom, sikerül kikerülnöm a bajt, nem ér, ami rossz se utói soha, ha éjszaka fölvesz a kék troli majd: a biztos, utolsó— Te éji trolim, te vezesd haza mind, lehess ma te néki mentség, ki leste, hiába kereste megint az esti szerencsét! Ejféli trolim, nosza nyílj ki nekem, a jéghideg éj vize mély, vad: sok éji hajósod e mély vizeken a néma segélybad. A szófián utak sora... vállon a váll: sodornak is óvnak is engem; ha bárhová áll, csupa társra talál az ember e csendben. Elúszik a moszkvai éjben a busz, derengeni készül a bulvár; a szívben a gond seregélye motoz — de halkul, elül már. HARS GYÖRGY fordítása Bulat Okúd/sava a napokban hazánkba lá’ozató szovjet íróküldöttség tagja. Grúz nemzetiségű, verseit azonban orosz nyelven írja. Késői feltűnése miatt általában a fiatalabb poétanemzedék tagjai közt emlegetik. Szinte gyermekfővel vett részt a Nagy Honvédő Háborúban, s ez költészete állandó témája, fvekitr dolgozott irodalmi lapnál, mint szerkesztő. Nagy népszerűségének egyik oka, hogy sanzon-szerű verseit általában saját költésit zenével, gitár ki-»érettél énekli. Külön szólni kell azokról a művészekről, akik a hatvanas években nyerték vissza az olvasói köztudatban és az irodalomtörténet értékrendjében az őket megillető helyet. Ilyen költők és prózaírók: Cvetajeva, Tinyanov, Pil- nyak, Ahmatova, Platonov, Mar- tinov, Pasztemak. Olesa és Berg- holz. Legtöbbjükről Az új szovjet irodalom című gyűjteményben olvashatunk először átfogóbb igényű magyar ismertetést. A kötet jegyzetanyaga — az orosz nyelvű kiadások bibliográfiai adattárával — pontos és hasznos kiegészítés. Kardos László bevezető tanulmánya pedig nemcsak előkészíti és összegezi a portrék tanulságait. Őszintesége és sokszempantúsága, elemző kedve és elfogulatlan higgadtsága az értéksorban is első helyre állítja. , DERSI TAMÁS