Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-22 / 250. szám

Rimma Kazakova: A kísérlet Marianna egész éjjel az új jö­vevényről, Arkagyijról álmodott. Megjelent előtte a fiú szomor­kás arca, szürkéskék szeme, szi­gorú szája, szőke haja, és moso­lya. Másnap reggel a laboratórium­ba érve azonnal hivatta Arka­gyi.it. — Nem értettem magát teg­nap — mondta. — Milyen kísér­letről van szó? Miért nem akar­ja leadni az írásbeli jelentést? Vagy csak tréfál? — Nem, ez nem tréfa. — Tudja, mit ajánl nekem? — Tudom. Hogy szegje. meg az utasítást! — Nem a formalitásról van . szó. Maga nem szerelmes kisasz­szony, hanem tudós. Tessék, ve­gye elő a diktafont, és a szöve­get majd megvitatjuk. — Csakhogy a kísérlet titkos és estére mindenki tudni fog mindent. — Ugyan. honnan tudnák meg? — Ajaj, a falnak is füle van!... — Én pedig így nem engedé­lyezem a kísérletet. Befejeztük! A karai katasztrófa után... — Igen, igen... — mélázott el Arkagyij. — No, hogy tetszenek magá­nak a hetes osztályon dolgozó fiúk? — változtatott témát Ma­■ rianna. — Kedvesek. Naivak és tehet­ségesek, mint az ógörög istenek. — Délután elutazom .— mond­ta Marianna a liftbe lépve. — Repülővel... Kellemes időtöltést kívánok. Éjjel újra Arkagyijról álmo­dott. Margarétáé réten jártak. Arkagyij letépett egy virágot, és mondta: „Szeret, nem szeret, szeret...” Majd hirte'len eldobta a margarétát. „IVJarianna! Pró­báljon már megérteni... Karai­ban az a... Dehát csak nem gon­dolja, hogy minden katasztrófa ellen biztosítva vagyunk!? Miért ne oldhatnám meg egyedül a kí­sérletet? Miért ez a bizalmatlan­ság? Ha tanulatlan iparos len­nék, nem kaptam volna diplo­mát. De így...” Marianna a virágszirmokat ‘ tépdeste. „Szeret, nem szeret, szeret...’1 „Marianna! A maga életének értelmét egy-egy teázás és parancskiadás jelenti?” „Sze­ret, nem szeret, szeret, nem sze­ret — aztán hogy van tovább?” „Maga az előírások, a kutatói utasítások rabja.” Nevetséges fiú, szörnyen nevetséges kölyök. Segíteni kellene neki... Csakhogy a karai katasztrófa mindazok után történt, hogy a terveket már háromszor megerősítették. A fiú megfogta a kezét: „Úgy szeretném, ha megértene. Enge­délyezze a kísérletet”. „És a koc­kázat?” „Ugyan! Én csak annyit mondhatok, hogy nem veszélyes. Ha minden sikerül...” „És ha nein sikerül?” „Nem ez a leg­fontosabb. Ha nem nekem — si­kerül majd másnak...” Másnap röpke értekezlet volt a hetes osztályon. Marianna a megbeszélés után így szól Arka- gyijhoz: — Nos, jól irányítok? Minden- zék bele a kísérletbe... Kész... kit szélnek eresztettem. A gye- Pontosan az utasítás szerint, rekek két napra a hegyekbe me- — Az ufasítás szerint? hetnek. nyújtotta el a szavakat Marian­Arkagyij a lépcsőig kísérte na. Mariannát. — Pjatkin és Szelko ellenőriz­— Nagyon sajnálom, hogy nem tek. Hadd köszönjem meg önnek tudok segíteni — mondta a lány. az Intézet nevében azt a segítsé­— Hagyja a sajnálkozást. get, amelyet a tudomány előbb­— Bár a szívem azt súgja... revitelében nyújtott. A tudomá­— Hallgasson a szívére. nyos leírást itt hagyom, hogy ta­Marianna zavarba jött. nulmányozhassa. — Mondja, nem ismer véletle- — Mondja, Arkagyij, maga nül egy régi versikét: „Szeret, mormoltatta vélem, hogy „sze­nem szeret, szeret, nem szeret«.” rét, nem szeret”? — Dehogynem. Na és?... — Én. És végtelenül örültem, — Semmi, csak eszembe ju- hogy a jelzés a tudatáig hatolt, tott. Hallottam valahol, de hogy Marianna elpirult. hol, sejtelmem sincs... — s meg- — De ezt az egész dolgot nyomta a mozgólépcsőt indító egyáltalán ne nekem tulajdonít- gombot... sa. A masina a főnök műve, a Álmában együtt ült Arkagyij- leírásban megtalálhatja, jal a laboratórium parkjában. — Bizonyára nagyon elfáradt, Megsárgult falevelek peregtek a — mondta Marianna — én nem fákról. Esteledett. Hosszú ideig ismerem a technológiát, de min- ültek így, aztán Arkagyij átölel- den éjjel... te és sokáig csókolta. Alig tu- — Ugyan!... A szeánsz csupán dott elszakadni tőle, de nem is három napig tartott, nagyon akart, mert úgy érezte, — Hétfőn, kedden és pénte­hogy az álom akkor véget ér... Szombaton már tízkor befejez' te a munkáját és hivatta Árka- nagysSTrten sikerüft a syíj t­— Jó napot! Hadd mondjam meg, hogy — beleegyeztem. — Marianna! — szólt Arka­ken? — kérdezte Marianna. — Igen. No, látja, milyen kísérlet! — Igaza van. Sok mindent nem tudunk még az emberről! Maga vasból van, és ha ____ van, g yij óvatosan a fotelbe ereszked- nem a készüleUT.. De most mar ve — teljes szívből köszönöm, búcsúznom kell. Majd visszaté- de már semmire sincs szüksé- rek s leülök az ablaka alá a gém. Azért jöttem, hogy bocsá- kis padra... Bocsásson meg... Kö- natot kérjek. 6zönöm! — Hát a kísérlet? ...... " — Megtörtént. Minden rend- Nekem sokkal jobban tét­ben van. szett az a fiú, aki a pokolba _ Hogyhogy’ küldte az utasítást, s kész lett — Elmondom, de kérem, ne volna a lábát is lejárni... Csak haragudjék nagyon rám... Arról enny1^ akartam mondani. van szó, hogy intézetünk egy — Csodálatos lény maga, Ma­olyan készülék működését pró- rianna! Mintha nem is ehhez a bálja ki, amely irányítja az em- világhoz tartozna... bér álmát. _ Micsoda?! Amikor Arkagyij távozott, Ma­' ' . rianna levette védőszemüvegét, Ne gondoljon semmi rossz- kikapcsolta az áramot, és mit ra! A tervet kidolgozták és jóvá- sem törődve azzal, hogy valaki hagyták... nevetett Arkagyij meghallja, hangosan kiabálni es en pontosan az előírás kezdett. Mint aki nagyon is eh- szerint cselekedtem. Az en fel- jjez a világhoz tartozik... adatom csupán annyiból állt, hogy meggyőzzem magát: egyez- Fordította: Baraté Rozália CSANÁDY JANOS: Ma is A hajnal itt elér, átdereng az üvegfalra sikló fügönyön, a félhomályon átköszönve éget: Evőé! kéklő csontok, rigófüttyök, indulj» mindig új-indítású élet! A szív túlfeléről felkel a nap, a jő nap, új, égni-kész szorgalommal, héliumlángja egek függönyén szelídre szűrve fénylő verssorok módjára hull a kifésült mezőkre. Jóreggelt, ifjúság! Jóreggelt, istenek! Ma is kell még az egek békessége, ma is kell még a szerszám és a toll, ma is kell még a szellem és a nagyság a jó harc, amely élet és halál senkiföldjének újra nekivág, s a kin, amely világot vált valóra, ma is megváltjuk véle egy napunk, mert sosem lesz megváltva a világ! TANYASOR Bakó Jenő felvétele. Az új szovjet Irodalom Egy esszékötet margójára 1959-ben jelent meg a szovjet hogy az új hullám legtöbb lfri­líra és próza reprezentánsait be­mutató esszék addig legteljesebb gyűjteménye. Ez a méltán nagy sikerű kötet, amelyet Kardos László szerkesztett, nemcsak a bemutatott írók számát tekintve, hanem módszerében és szemlé­letében is nagyszabású vállalko­zás volt. Sokszínű horizontján huszonkét világhírű alkotói port­ré rajzolódott ki, a magyar ol­vasó igényeit szem előtt tartó árnyalásban és arányokban. Nyolc év telt csak el az úttörő antológia megjelenése óta, mégis időszerűvé vált már a folytatás, a portrésorozat kibővítése. Rövid idő alatt annyi új érték tűnt fel a szovjet irodalomban, hogy be­hatóbb elemzésük csupán önálló kötetben látszott lehetségesnek. A Gondolat Kiadó — Kardos László és Elbert János válogató­kusa elődjeként, részben példaké­peként tiszteli a Nadrágban járó felhő, a Lenin-poéma és a Csuda­jó költőjét. Az egyetlen kivétel Vinokurov, aki másféle hagyo­mányt követ, Lermontovtól a Je- szenyin-i örökségig. A prózaírók tablója is erősíti meggyőződésün­ket: az új kísérletek és eredmé­nyek nem előzmény nélkül szü­lettek. Vagy nem Solohov java életművéből nőtt ki szervesen az Emberi sors nagyszerű humaniz­musa, a prózai új hullám át­törése? S még egy — talán meg­lepő — példa. Az új háborús re­gények komor őszintesége, vívódó igazságkeresése is feltűnt már Viktor Nyekraszov Fordul a ke- rék-jében; a regény megjelenési dátuma: 1946. A hatvanas évek élgárdája tehát inkább csak elő­térbe állít, felerősít olyan ten­szervező közreműködését segítsé- denciákat, amelyek — olykor rej- gül híva — rangos szerzői gárdát tezkedve — de jelen voltak a vont be Az új szovjet irodalom szovjet irodalomban. Ilyen vonás című gyűjtemény előkészítésébe, például a társadalmi konfliktu­Egy évtizeddel ezelőtt a szov- ** rífz' b szat es elavultat mellebeszélés, jet irodalom közismert, kivívott szemérmes takargatás nélkül lát­rangjuk szerint becsült klasszi- » ,. - _ ... kúszna és élő kiválóságaira esett tato őszinteség. Ez a valóban kúszna es élő kiválóságaira esett forradalmi látásmód és írói az érdeklődés fénysugara. Az ak- kori válogatás megfontoltságát bizonyítja, hogy a huszonkét mű­vész között talán 1 ha egy-kettő akad. akinek magas minősítését az idő megkérdőjelezte. Ilyenfajta szelekció az ízlés és a korigények változása miatt természetes, elke­rülhetetlen. Ami hangsúlyt érde­mel: az értékek zömének állan­dósága. Erre épül a folytatás, az új tehetségek felívelése, és ezt erősíti, mert teljéssé teszi a rnel- vül változatos, és hogy ebben 32 lőzött-elhallgattatott írók újra- eddig feltételezettnél jóval na- fe! fedezése. Az 1959-as és 1967-es gyobb szerepet játszik az egyes antológia tehát nem vitatja, ha- írók alkata, tehetségének és ér­nem erősíti egymás érvényessé- deklődésének egyéni hangoltsága. prog­ram vezeti többek között Tyendr- jakovot. Konyeckijt, Akszjonovot és Ajtmanovot. Ez az ars poetica — a róla szóló esszék meggyőző tanúsága szerint — korántsem határozza meg kizárólagosan az említett szerzők egyéniségét. Al­kotói arculatukat számos eltérő vonás árnyalja. A kötet arról győz rmeg, hogy a szovjet irodalmi skála rendkí­gét és hatását. Mindkettő az egy. séges, sokszínűségében is közös gyökerű és célú szovjet irodalom jobb megértését, méltó értését se­gíti elő. Az értékek folytonosságát az ünnepi kiadvány sok példája bi­zonyítja. A drámai parabola mestereként is bemutatott Luna­Ebből következik az is, hogy a problémagazdagság és formaújí­tás képviselői mellett a próza csehovi ihletésű változata is fel­frissül, például Kazakov írásai­ban. De van példa erőteljes vi­lágirodalmi hatások érvényesülé­sére is. Alig vitatható például Nagibin közeledése Hemingway szűkszavú tárgyiasságához. A fia­csarszkij szellemi rokonsága Ma- ta] lírikusokra is hatott a modern jaikovszkijjal, szembeötlő. Hason- világlíra. lóképpen nem nehéz felismerni, BULAT OKUDZSAVAe Éjféli troli Tudom, sikerül kikerülnöm a bajt, nem ér, ami rossz se utói soha, ha éjszaka fölvesz a kék troli majd: a biztos, utolsó— Te éji trolim, te vezesd haza mind, lehess ma te néki mentség, ki leste, hiába kereste megint az esti szerencsét! Ejféli trolim, nosza nyílj ki nekem, a jéghideg éj vize mély, vad: sok éji hajósod e mély vizeken a néma segélybad. A szófián utak sora... vállon a váll: sodornak is óvnak is engem; ha bárhová áll, csupa társra talál az ember e csendben. Elúszik a moszkvai éjben a busz, derengeni készül a bulvár; a szívben a gond seregélye motoz — de halkul, elül már. HARS GYÖRGY fordítása Bulat Okúd/sava a napokban hazánkba lá’ozató szovjet íróküldöttség tagja. Grúz nemzetiségű, verseit azonban orosz nyelven írja. Késői feltűnése miatt ál­talában a fiatalabb poétanemzedék tagjai közt emlegetik. Szinte gyermekfővel vett részt a Nagy Honvédő Há­borúban, s ez költészete állandó témája, fvekitr dolgo­zott irodalmi lapnál, mint szerkesztő. Nagy népszerű­ségének egyik oka, hogy sanzon-szerű verseit általá­ban saját költésit zenével, gitár ki-»érettél énekli. Külön szólni kell azokról a művészekről, akik a hatvanas években nyerték vissza az olvasói köztudatban és az irodalomtörté­net értékrendjében az őket meg­illető helyet. Ilyen költők és pró­zaírók: Cvetajeva, Tinyanov, Pil- nyak, Ahmatova, Platonov, Mar- tinov, Pasztemak. Olesa és Berg- holz. Legtöbbjükről Az új szov­jet irodalom című gyűjteményben olvashatunk először átfogóbb igé­nyű magyar ismertetést. A kötet jegyzetanyaga — az orosz nyelvű kiadások bibliográ­fiai adattárával — pontos és hasz­nos kiegészítés. Kardos László bevezető tanulmánya pedig nem­csak előkészíti és összegezi a portrék tanulságait. Őszintesége és sokszempantúsága, elemző ked­ve és elfogulatlan higgadtsága az értéksorban is első helyre állítja. , DERSI TAMÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents