Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-22 / 250. szám

196?. október 22. Tolna megyei nepüjsäg 3 Nyolc ÉVM-vállalat csökkenti a munkaidőt január 1-től Az első Az Építésügyi- és Városfejlesz­tési Minisztérium a Munkaügyi Minisztériummal és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben az önként jelentkező ÉVM-vál- lalatok közül kijelölte azt a nyolcat, amely elsőként már 1968. január 1-én áttérhet a csök­kentett munkaidejű termelésre. Ennek alapján az építőiparban a Baranya megyei Építőipari Vállalat,, a Mélyépítő Vállalat és a Csőszerelőipari Vállalat, az építőanyag- és szerkezetgyártó iparban pedig a Betonelemgyár- tó Vállalat, a Cement- és Mész­ipari Országos Vállalat Tatabá­nyai Cement- és Mészmű, az Üvegipari Országos Vállalat to- kodi üveggyára, és a Finom­kerámiaipari Országos Vállalat két budapesti gyára már meg­kezdte a rövidített munkahét be­vezetésének előkészületeit. Az első nyolc ÉVM vállalat ki­jelölt munkahelyein együttvéve mintegy 17 ezer' dolgozó' térhet januárban a csökkentett munka­időre, s tapasztalataik felhaszná­lásával készül fel a többi ÉVM vállalat is á rövidített munkahét széles körű megszervezésére. Vadászati és méhészeti szabadegyetemek Három szabadegyetemet indít a jékoztatása szerint á Tolna me- Tudományos Ismeretterjesztő gyed szabadegyetemeken több Társulat megyei szervezetének országos hírű méhész is tartelő- agrárszakosztálya. A magas szin- adást. Egyebek között Kocsis tű előadássorozatok közül kettő- Sándor, az Országos Méhészeti nek a témája a méhészet, a har- Szövetkezeti Központ igazgatója madiké pedig a vadászat és vad- és Suhajda Jenő gödöllői szak­gazdálkodás. ember. Az első előadást Bony­Méhészeti szabadegyetem már hádon, november 3-án tartják, több is volt megyénkben, de az Pakson pedig október 31-én. igény olyan nagy, hogy folytat- Először kerül sor Tolna me- jak a kötetlen oktatást, a TXT gyében vadászati, vadgazdálko- és a MÉSZÖV méhész-szakbizott- dási szabadegyetemre, a TIT me- ságának közös szervezésében. A gyei szervezetének agrárszak- részvételt nem kötik iskolai vég- osztálya és a MAVOSZ megyei zettséghez, tehát minden mé- választmánya rendezésében. Az hész jelentkezhet Az előadáso- előadásorozatot, Szekszárdon tart­hat Bonyhádon, illetve Pakson ják,.‘ november közepétől, vagy tartják. Bucher Flóriánnak, a végétől. Ezen nemcsak vadászok TIT megyei szervezete tenné- vehetnek részt hanem más ér- szettudományi szaktitkárának tá- deklődők is. Az állami támogatás visszafizetésére köteleztek két Fejér megyei termelőszövetkezetet Fejér megye két közös gazda- tésére kötelezte a közös gazda.sá- sága — az enyingi Vörös Hajnal got. A sárszentágotaiak azzal kö- ós a sárszentágotai Március 15. vették el a szabálytalanságot, Termelőszövetkezet — rét- és le- hogy nem a .vízrendezés komp- gelőjavításra, illetve vízrendezés- lett követelményeinek megfelelő­re kapott nagyobb összegű állami en és a tervezettnél kisebb terü- támogatást. Az enyingi termelő- létén végezték el az államilag tá- szövetkezetben azonban nem a mogatott vízrendezés földmunká- legelőjavításra fordították az ál- iatait. A támogatás címén fol­ia1™ támogatás terhére vásárod tt ög)Szegb6j ezért 163 812 fo- mutragyat A megyei tanacs ep- .. ■„.> .. . " . ... , .-. pen ezért az együttesen 144000 rmt visszafizetesere Kötelez.e forint állami dotáció visszafíze- őket a megyei tanács: tsz-művelődési otthon Ilyen lesz a mözsiek művelődési otthona. — Hány tsz-művelődési otthon van az országban? — kérdeztem a minap az egyik pesti kollégát, aki több mint egy évtizede jár­ja az országot, s ő nyilván tudja. Össze is számolta, de elég volt hozzá a két keze... Tolna megyében egy sincs. Né­hány termelőszövetkezet gondos­kodott ugyan klubról: berende­zett egy vagy több helyiséget szó­rakozási, művelődési célokra, de önálló művelődési otthont nem építettek. Meg az is az igazság­hoz tartozik, hogy a tsz-eknek éppen elég gondjuk volt eddig a gazdasági, szervezeti megerősíté­sükkel. Viszont most már egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a ter­vekben a nem közvetlenül gazda­sági, s benne a művelődési jelle­gű feladatok. 1 íme a mözsi termelőszövetkezet példája. Az elnök. Arany István fényképeket szed elő a fiókjából. — Ilyen lesz a művelődési ott­honunk — mondja. — A képek cf művelődési otthon makettjéről készültek. Az újságíró már megszokta, hogy ebben a termelőszövetkezet­ben semmin sem lepődik meg. Ez a tsz a leggyengébbek közül gyors ütemben felküzdötte magát a legjobbak közé. Ennek a tsz- nek a vezetői akkor is tudtak szerezni valamilyen speciális gé­pet vagy más eszközt, amikor a többiek nem is mertek róla ál­modni. A különböző küldöttségek, vezetők, másik tíz tsz-ben együtt­véve sem jártak annyit, mint eb­ben: a mözsi ekre mindenki fel­figyelt, a mözsiekre mindenki kí­váncsi volt. Ebben a tsz-ben már holdszámra virágzik a paprika és paradicsom, amikor másutt még meg sem kezdték az ültetést. Azt is megszokta már az új­ságíró, hogy ebben a tsz-ben akármilyen merész tervekről tá­jékoztatják, az rövidesen valóság is lesz. így hát miért pont azon lepődne meg, hogy most művelő­dési otthont akarnak építeni. — A Tolna megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat lesz a kivitelező­je — mondja Arany István. — Még ebben az évben kezdődik az épít­kezés, és 1969-ben fejeződik be. Itt épül a jelenlegi központ terü­letén, az út mellett. Lesz benne egy. ötszáz személyes nagyterem színházi előadások, gyűlések szá­mára. Az emeleti részen helyez­zük el a tsz irodahelyiségeit, mert jelenleg nincs megfelelő iroda­épületünk. A helyi speciális igé­nyeknek megfelelően nagyobb ka­pacitású üzemi konyhát is épí­tünk a komplexumhoz. — A tagság mit szól mindeh­hez? — Természetesen jóváhagyta, örül neki. A tagság jóváhagyása nélkül nem is kezdtünk volna hozzá, hiszen csak maga a terve­zés vagy 150 000 forintba kerül. — Az összköltség? — Négy és fél millió forint., — Bírja ezt a. tsz? ... — Hát... Nagy összeg, ez igaz, dehát azért nem fogunk emiatt sem elszegényedni. Különböző kooperációkat szerveztünk, így a pénz egy része fokozatosan meg­térül. Az üzemi konyhai részle­get például nagyszerűen lehet hasznosítani, márcsak azért is, mert a közvetlen környékünkön sok munkás is dolgozik, s nincs üzemi konyhájuk. BODA FERENC Az őszi könyvhetek lyogfalú házak. Mezítlábas, asz- szony egyenesíti ki derekát, ahogy elhalad a vonat előtte! Kettesével, hármasával legeltetik a teheneket idős emberek, vagy kezükben ágat suhogtató gyere­kek. S mindenfelé fa és fa. Nem­csak élő, hanem halott is. Sok erre a faház, sötéten bamálló, vagy Skínesre kipingált, minden­felé fából van a kerítés, a temp­lom, meg az ól is. Ha vászonra vinné valaki, s képként árulná e tájat, sok színű növényeivel, le meg fel futó útjaival, a most még' simazöld sílesiklónályáival, a szürke száradt medrű, kövek­kel tarkított patakjaival, szinte rámondanánk, hogy giccs. És mindez csak úgy végigfut az utas szeme előtt, mert a vonat szu­szogva, pöfékelve kanyarog, pi­henni csak Kijevben áll meg; Kijev. Uralkodott a mai város területén egy rúsz hercegség, amely a várost is megalapította. Három fiúk volt. Csek-nek és Harif-nak hívták a kisebbeket, a nagyobbnak meg Kij volt a neve. S e legnagyobb fiú hagyta örökül nevét a városra. Ma 1 millió 400 ezer ember jár a zá­tonyszigetekkel tarkított, kordá­ba és mederbe nem porított szeszélyes Dnyeper által két részre szakított városban. Sok a látnivaló: a II. Katalin cárnő ál­tal építtetett cári rezidencia, az Arzenál gyár az 1917-es forradal­mi lövésekkel az oldalában, a gyászhangulatot idéző temető, az úgynevezett Dicsőség Park. az újonnan épülő városrész, a Drá- nyica, a háborúban lebombázott, s azóta felépített főutca, a Kres- csátyik, a folyót átívelő négy híd, a Lávra kolostor aranyozott hagymakupolái, a XI. században épült Szófia, székesegyház, a 60 000 személyes kijevi központi stadion, a hozzátartozó sport­palotával, amelyben 11 500 ember fér el. S a látnivalók közül is a gondosan rendben tartott parkok gyönyörködtetik a, • legjobban a szemet. Kijével; úgy . is ;méyézik„. hogy a ijZöld Város". Egy lakos­ra • 18',5 négyzertmétérhyi' párkösí- ‘ tott terület jut.’' .Leningrad; A világ egyik leg­csodálatosabb .-vároisa! Talán - egy év is kellene, hogy az. ember a fontosabb . műemlékeit, múzeu­mait, kincseit végignézze. Három­millió-hatszázezer ember lakja. Leningrad,. Észak Velencéje: 101 szigeten helyezkedik el. Bent a városban 360.. a környéken pedig, 250 hídja van. Egyetlen, épületen sem hirdeti" tábla.! hogy műem­lék előtt állok, de a Néva-parti városban szinte mindert ház tör-, téne-lemről beszélő, építészeti re­mekmű. A város első épülete.ma. is áll: Nagy Péter, cár építtette, 1703-ban. amikor megtetszett ne­ki a vidék, és elhatározta, hogy itt várost alapít, „ablakot nyit Európára”. Az első szerény kis faházat követte 250 év alatt a többi csodálatosabbnál csodála­tosabb épület. A fallal körülvett Péter-Pál Erőd a Nyulak szige­tén, a ma mint múzeum műkö­dő régi kikötő épülete , a Vaszil- jev félszigeten, az 1725-ben Lo­monoszov által alapított I. Orosz Tudományos Akadémia, a Meny- sikov-palota három szárnyú épü­lettömbje és így tovább. A folyó innenső oldalán, az Admiralitás épülete. A Palota-téren a világ­hírű Téli Palota, az Ermitázs. Az Izsák tér közepén az Izsák- székesegyház (félmillió ember 40 évi munkájú nyomán épült fel). Nem messze innen a Nyári Kert, szép parkjában több mint száz nemes mívű szobrával. Maga Le­ningrad egy gigászi múzeum, hi­vatalosan is- ötvenet - tartanak nyilván. A yárpsban 19., színház és. ;96 ... ..filjTíSzínház . működik. Negyvenegy egy,etemén". 259. ©©Eri diák; tam|£.1’ 'Lénín^rad‘történelmi'■ ..várejs. . IlgSZp] , .Nagy ..Péterről 'és a! többi', cárról, a Szmoliiij épü­lete Lenin tiólgozóskobáját rejti magjába; a ^Piszkárjovi temető a második’ világháború rémtetteiért’ . vádpj. :$s Lenipgrád a . ma váro­sa is. Az 'új - városnegyedében modern házakat, adnak át - nap mint nap. A ‘föld-alatt szemmel alig. követhető gyorsasággal ro­bog, az 1955-ben felépített'' metró, A trolibuszok, villamosok, autó­buszok egymást érik. Az üzletek pultjai és kirakatai gazdagságról tanúskodnak. Leningrádot szeret­ni és csodálni elegendő négy nap is, amíg a csoport ott tartózko­dott. Megismerni azonban sokkal- sokkal több időre volna szükség. Moszkva. Világváros, közel 7 milliós főváros. Átmérője 40—45 kilométer. Határa 109 kilométeres körút. Összesen 4000 utcája és te­re van. Központja a Vörös tér és a Kreml. Főutcája a Gorkij utca. Majdnem olyan ez a város, mintha Magyarország valamennyi lakosa egyetlen-egy városba tö­mörült volna. A metróba, amely 120 kilométer hosszú, egyetlen perc alatt ezrével áramlanak az emberek, A Lomonoszov Egyetem 45 ezer szobájában tanulnak a diákok. A városképből kiemelked­nek a 30—32 emeletes épületek. Most építik a 30 emeletes csupa- üveg és csupa-beton KGST-palo- tát is. Ebben a városban naponta 300—350 lakást adnak át. A Le­ninről elnevezett könyvtárban 22 ■millió könyv sorakozik a polco­kon, A méretek itt kiszélesednek, tjének, az ember meg­szédül á reá zúduló számi enge- ;légben. Ha Leningrad csodálatos, Moszkva lenyűgöző, hatalmas és monumentális. A kilencedik napon már vissza­felé fut a táj. Elmarad Leningrád, el Moszkva és Kijev is. A hosszú úton — több mint 2000 Kilomé­ter! — a különvonat utasai már jó .ismerősökként beszélgetnek. Van közös témájuk, mert volt kö- . zös élményük. Fáradtság? Törő­dés? Eltörpül az élmények mö­gött. Barátsági vonat volt e sze­relvény, amelyet a Tolna megyei Magyar—Szovjet Baráti Társaság és az IBUSZ szervezett. Barátok­ként fogadták a magyarokat és úgy jövünk el, ahogy barátoktól válunk el. Visszafelé már a viszontlátás tölt el örömmel mindenkit. Arra is jut idő azonban, hogy az él­ménybeszámolókhoz rendszerez­zük a látottakat, hogy tisztes fe­leleteket adhassunk a ránk váró kérdésözönre. (Folytatjuk.) MÉRT ÉVA ünnepi megnyitása Az ünnepi könyvheteket Tolna megyében Pakson nyitották meg. A művelődési otthon nagyterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Horváth János, a MÉSZÖV igaz­gatóságának elnöke mondott meg­nyitót, majd Jobbágy Károly két­szeres József Attila-díjas költő találkozott olvasóival. A megnyi­tón a földművesszövetkezet egyik szocialista brigádja könyvet áru­sított. A könyvek iránt igen nagy volt az érdeklődés, mintegy 2000 forint értékű könyvet vásárol­tak meg a helyszínen. Szabó Pál Kossuth-díjas író pénteken este Dombóváron talál­kozott olvasóival. A megyénkben megkezdődött a „házról házra” könyvárusítási mozgalom. A KISZ- és úttörő­szervezetek a KISZ megyebizott­ság és a MÉSZÖV versenyfelhí­vása alapján megyeszerte árusít­ják a könyveket. A Déldunántúíi Áramszol­gáltató Vállalat szekszárdi üzletigazgatósága felvesz kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat. Fizetés megállapodás sze­rint. Jelentkezés: Szekszárd, Bezerédj u. 9. (20Ö>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents