Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-22 / 250. szám

I f Tolna megyei népújság í9Ím, október Meddig lehet dolgozni munkakönyv nélkül? Rendeletek a munkaközvetítésről és a munkakönyvről A munkaügyi miniszter ren­deletet adott kj a munkaközve­títésről és a munkaerőtoborzás­ról, s ugyancsak megjelent a mi­niszter rendelete a munkaköny­vek kiállításáról, kezeléséről, nyilvántartásáról, a munka­könyvbe történő bejegyzésekről. Mindkét rendelet összefügg az új Munka Törvénykönyvével, a vállalatok, a tanácsok nagyobb önállóságával. Egyik jelentős változás, hogy a munkaerő-toborzáshoz többé nem kell a Munkaügyi Minisz­térium engedélyét kérni. A vál­lalatok, ha a helyi lakosság kö­rében nem találnak elég munka­erőt, a telephelyük szerint ille­tékes megyei tanács munkaügyi szakigazgatási szervétől enge­délyt kérhetnek arra, hogy - más megyéből, vagy saját megyéjük távolabbi területeiről munka­erőt toborozzanak. Ha a munka­erőt más megyéből akarják to­borozni, akkor az érintett me­gyei tanács engedélyét is kérni keli. Az időszakosan termelő, vagy idényjellegű vállalatok te­lephelyüktől számított 30 kilo­méteres körzeten belül az állam- igazgatási határokra való tekin­tet nélkül, ezenkívül megyéjük területén egész évben toboroz­hatnak, ’ szerződtethetnek munka­erőt. Azokat a dolgozókat, aki­két előző évben'valamely idény­jellegű - vállalat foglalkoztatott, s más megye területén laknak, az illetékes megyei tanácsnál tett előzetes bejelentés után a követ­kező évben vissza lehet szerződ­tetni. Azok helyett, akik az új­bóli szerződést nem. vállalják, külön engedély nélkül lehet szer­ződtetni más dolgozókat. A miniszteri rendelet ■ értelmé­ben a munkaközvetítő szervek­nél munkára jelentkezők közve-, títése továbbra is ingyenes, s a közvetítést semmilyen címen nem lehet ' megtagadni. A munkára jelentkező közvetítését mind­addig meg kell kísérelni, amíg a dolgozó munkaviszonyba nem lép. A munkára jelentkezőket szakképzettségük a munkára va­ló alkalmasságuk, szociális hely­zetük figyelembe vételével, s ezen belül jelentkezésük sorrendjében kell közvetíteni. Szolidaritás Vietnammal A Pravda vezércikke A Pravda szombati számának vezércikke hangsúlyozza, hogy ma újabb erővel nyilvánul meg a szolidaritás a vietnami nép hősi­es harcával. Az agresszorok viet­nami terveik meghiúsulása lát­tán egyre szörnyűbb bűntetteket követnek el Vietnamban. Jelenté­sek szólnak arról, hogy az ameri­kai hadügyminisztériumban újabb agresszív terveket dolgoznak ki. Fennforog annak veszélye, hogy a hadműveletekbe újabb körzete­ket vonnak be, újabb államok sodródnak bele a háborúba. Az amerikai kormánykörök hó­dító politikája az egész világot veszélyezteti — folytatja a Prav­da, Ezeknek a köröknek az ag­resszió további eszkalációjára irá­nyuló politikája, makacssága, amellyel nem hajlandók hallgatni a józan ész szavára, növekvő fel­háborodást kelt világszerte, mind jobban elszigeteli az Egyesült Ál­lamokat nemzetközi viszonylat­ban. Figyelemre méltó, hogy az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ü’éssza- kán nemrég véget ért általános politikai vita során 110 felszólaló közül mindössze hét kockáztatta meg, hogy feltétlenül támogassa Washington vietnami pblitikáját. Ma már nehéz találni olyan or­szágot, ahol ne bontakozott volna Á szovjet alkotó művészek plénuma * Szombaton délelőtt a Kreml kongresszusi palotájában az 50. évforduló jegyében, a párt és a kormány vezetőinek jelenlétében megnyílt a szovjet művészet és irodalom képviselőinek egyesített plénuma. Konsztantyin Fegyin, a leg­öregebb szovjet regényíró, hat­ezer író, képzőművész, zeneszer­ző, építőművész, filmművész és színész jelenlétében nyitotta meg á szovjet művészet alkotó jubi­leumi seregszemléjét, amelynek feladata: felmérni a szovjet kul­túra fél évszázados eredményeit. Fegyin megnyitó beszédében hangsúlyozta: a Lenin által ki­tűzött feladatot — a kultúra leg­jobb példáinak • és hagyományai­nak továbbfejlesztését — a szov­jet alkotók egyre növekvő si­kerrel teljesítik. Kiemelte, hogy a szovjet művészet és irodalom képviselői egyek a néppel. ki a vietnami néppel való szoli­daritási mozgalom. Egyre határo­zottabban és erőteljesebben köve­telik a vietnami háború befejezé­sét az Egyesült Államok közvéle­ményének széles körei is. A Vietnam megvédését célzó akciók fokozódó egysége, mind­azok további összefogása, akiknek becses a béke, a szabadság, a de­mokrácia és a szocializmus esz­méje olyan hatalmas erőt ková­csol össze, amely képes az agresz- szorok megfékezésére — írja a Pravda vezércikke. A vállalat a dolgozót, ha az va­lamilyen feltételnek nem felel meg, nem köteles alkalmazni, ugyanakkor a dolgozó sem köte­lezhető a munkaközvetítéskor fel­ajánlott munkakör elfogadására. A munkakönyvekről szóló ren­delkezés tágabb lehetőségeket nyújt arra, hogy bizonyos idény­munkáknál munkakönyv nélkül is alkalmazhassanak embereket. Az eddigi három nap helyett egy­folytában hat napig lehet munka­könyv nélkül alkalmazni a me­ző- és erdőgazdaságban, s e gaz­daságok termékeit feldolgozó munkáltatóknál olyan dolgozót, aki másutt munkaviszonyban van, de éppen szabadságát tölti. Mun­kakönyv nélkül dolgozhatnak téli fagyszünet alatt az építőipari, kő- és kavicsipari és egyes kommuná­lis vállalatok munkásai. A tsz- tagoknak eddig munkakönyvre volt szükségük ahhoz, hogy vala­mely vállalatnál elhelyezkedjenek. Január 1-től elegendő lesz a tsz- elnök írásos engedélye. Ebben az engedélyben a szövetkezet elnöke azt is meghatározza, hogy mennyi időre járul hozzá a szövetkezeti tag másutt történő foglalkoztatá­sához. Ily módon a tsz-tag hat napnál hosszabb ideig is dolgoz­hat valamely vállalatnál munka­könyv nélkül. A munkakönyvi bejegyzések is megváltoznak. A „munkaviszony megszűnésének módja” rovatba háromféle bejegyzést lehet írni. Ha a dolgozót más vállalathoz át­helyezik. akkor „áthelyezve”, ha felmondás nélkül kilép, a fel­mondási időt nem tölti le, vagy fegyelmi úton, illetve bírói íté­let alapján szűnik meg munkavi­szonya, úgy a „kilépett” szöveget kell bejegyezni. Más esetekben a „munkaviszony megszűnt” szöveg kerül a munkákönyvbe. A „fel­mondás a vállalat részéről ’ be­jegyzést többé nem alkalmazzák. Az eddigi gyakorlattól eltérő­en nem írják elő a munkaköny­vek bizonyos csoportosítását, ami a munkaügyi osztályok munkáját könnyíti. Ciap cikke a Krasznaja Zvezdában A Krasznaja Zvezda, a Szov­jetunió honvédelmi minisztériu­mának központi lapja közli Vo Nguyen Giap hadseregtábornok­nak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi mi­niszterének „Október dicső út­ján” című Cilikét. A cikk behatóan foglalkozik azzal a hatással, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyakorolt Indokína népeire, Viet­nam népére. Majd rátérve nap­jaink eseményeire, ezeket írja: Az amerikai agresszióval szem­ben egész Vietnam népe töretle­nül emeli mind magasabb fokra forradalmi és hazafias lelkese­dését, és nem csupán küzd, de le is győzi az amerikai agresszoro- kát. Harcunknak teljes szívből sok­oldalú támogatást nyújt a Szov­jetunió. Kína és a többi testvéri szocialista ország, harcunkat te* vékenyen támogatják az egész világ haladó népei. Népünk mindig hálás volt, és hálás marad az orosz népnek* amely a lenini párt és Lenin ve­zetésével sikeresen véghezvitte az októberi forradalmat és új korszakot nyitott az emberiség történetében. Hálásak vagyunk az egész vi­lág haladó népeinek azért a ro- konszenvért és támogatásért, amelyben bennünket részesítet­tek igazságos harcunk során. Közös akcióra mozgósítani..« A legnagyobb francia szakszer­vezeti központ, a CGT küldöttsége Georges Séguy főtitkár vezetésé­vel felkereste a Francia Kommu­nista Párt és a Demokrata-Szo­cialista Baloldali Szövetség nem­zetgyűlési képviselőcsoportját. A küldöttek tájékoztatták a képvi­selőket arról, hogy folytatni kí­vánják a harcöt a kormány nyá­ron hozott rendeletéi, különösen a társadalombiztosítási reform el­len. Céljuk, hogy közös akcióra mozgósítsák a biztosítottakat és valamennyi demokratikus erőt a kormány gazdasági és szociális politikája ellen. Ä CGT ezért fon­tosnak tartja* hogy a balo’dali parlamenti csoportok és. a szak­szervezetek összehangolják ilyen irányú tevékenységüket. A komunista képviselőcsoport nevében Robert Ballanger elnök elfogadta a küldöttség javaslatait. Gaston Deferre, a Demokrata- Szocialista Baloldali Szövetség képviselőcsoportjának elnöke ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a néptömegek, különösen a dol­gozóknak a szakszervezetek által vezetett akciója elengedhetetlen ahhoz, hogy az ellenzék döntő po­litikai súlyhoz jusson. Egyetemisták béketüntetése Hyugat-Németországban Nyugat-berlini diákszervezetek nagyarányú tüntetésre készül­nek az amerikaiak vietnami ag­ressziója ellen. Pénteken dél­után mintegy 1300 diák vett részt az egyetemen egy előadá­son, amelynek címe „Nemzetközi ellenforradalmak” volt, A gyűlé­sen a szociáldemokraták nyugat­berlini képviselőházi csoportjá­nak 15 tagja is részt vett. A ren­dezvényen pénzt gyűjtöttek a hadseregből megszökött ameri­kai katonák számára. Percekig tartó tapsvihar hangzott fel, amikor az erkélyen két vietnami szabadságharcos lobogót bontot­tak ki. Nyugat-Németor.szág több vá­rosában már pénteken lezajlott több tüntetés. Hamburgban a tüntetők felvonultak az „Ame- rikaház” elé, ahol egy Johnson arcvonásait viselő papírtigrist égettek el, majd színes festék­kel dobálták meg az épületet és a rendőrségi gépkocsikat. Egy csoportnak a rendőrkordon eile* nére sikerült éljutnia az ameri* 4 kai főkonzulátus elé, ahol sza­valókórusok követelték a Viet­nam elleni agresszió megszűnte* tésőt. Münchenben a tüntetők 50 mé­terre közelítették meg az ame­rikai főkonzulátus épületét. Ä göttingai városháza előtt egy Johnsont ábrázoló szalmabábot égettek el az egyetemisták. AII<M a jövő folyama ERED Aki utazik, az izgatott. Vérmér­séklettől, életrit­mustól, tempera­mentumtól füg­gően, de izgatott. Akkor is, ha csu­pán Cecéig, meg akkor js, ha Buda­pestig viszi a vo­nat. Az utazás mindig izgalom­mal jár; készülő­déssel, csomago­lással, jegyváltás­sal, várakozással a pályaudvaron, a felszállás viszon­tagságaival, vala­mi belső feszült­séggel. Mindig. S milyen ma­gasságokba foko­zódhat ez az iz­galom, ha a vonat, amelyre az utas vár, több ezer kilométerre röpíti majd, ha tíz, sokat ígérő, változatos programú nap elé ro­bog az otthont és falvakat* vá­rosokat maga mögött hagyva. A megyéből úgy háromszázan érezték ezt a belső izgalmat, él­ték át a várakozás feszültségét a közelmúltban. A különvonat Kijev, Leningrad, Moszkva is­meretlen emberei, utcái, házai felé indult velük, a sínpár fé­nyes csíkjait kattogó kerekei alá gyűrve. Az indulás Bátaszéken volt. De sűrűn érkeztek az utasok Decs, Szekszárd, Tolna-Mözs, Szedres, Tengelic, Nagydorog, Rétszilas, Pusztaszabolcs, Kő­bánya-Felső pályaudvarokon is. Nagykabátos nők, férfiak bőrön­döket, kézitáskákat cipelve. Akad, aki még erre a tíz napra sem tud megválni a vörösbortól, demizsonokkal kászálódik végig a kocsiban, a helyét keresgélve. A nagykabátck gyorsan a fogas­ra kerülnek — itt, mifélénk még nem tűri az időjárás az efféle öltözködést. A poggyász meg jó magasra a polcokra jut, egy- egy udvarias férfiutas segítségé­vel. Azután mindenki hallgat né­hány percig. Az újonnan érke­zett is, a régi utas is. Ismerke­dés ez, olyan néma fajta, ami­kor az első intuíciók érik az embert. Kíváncsiskodó, gyanak­vó, néma érdeklődés, szemlélő­dés, hiszen nem mindegy, kivel kell eltölteni tíz kerek napot, az IBUSZ és a sors szeszélyéből. Azután megindul a kérdezne- ködés: hová valósi, hol dolgozik, van-e család?.. 1 S lassan csör­gedezve megindul a dúsan höm­pölygő beszédzuhatag. Alig egy­két óra, s már mondják a vic­cet, ütik a blattot, s mivel éj­szaka van, egyesek mélyszólamú horkoláshoz fognak. A vonat meg csak megy, megy mintha soha megállni nem szán­dékozna, nyeli a kilométereket, hogy sisteregve megálljon Zá­honyban, máj Csop-on, a szovjet határállomáson, Csop. Meleg hangú, baráti fo­gadtatás. Néhány csokor virág, egy-egy képeslap, jelvények vál­tozatos forgataga... Kinek mi jut a mosolygó komszomolisták szí­ves kínálásából. Üdvözlő beszéd, amelyre hamar hangzik a vá­lasz, s máris robog a hálófülkés vonat, immár szovjet területen. Kárpát-Ukrajna. Ezen a vidé­ken most már ezerszínűek a fák. A zöld, a sárga, a barna, a vörös megannyi árnyalata ült a fák le­veleire. Hegy-völgy váltakozik. Sok viadukt, s még több mély sötétségbe burkolózó alagút. Á dombok hajlatában meghúzódó tenyérnyi földeket művelik meg, valószínűleg vasszorgalommal. Most szedik a burgonyát. Innen nem látszik, de a földművelésre alkalmatlan területről, valószínű­leg szegényes termést takaríthat­nak be. Kis ablakos, itt-ott vá-

Next

/
Thumbnails
Contents