Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-19 / 247. szám
1967. október 19. TOLNA MEGYEI NEPtJSAQ 3 A párthatározat, a MEZŐVÁZ és a feldarabolt szarufák Ezt mondja a határozat, és “ és rá három esztendőre, 1967-ben egyebek között a gyu- laji termelőszövetkezetben még úgy épült egy hatszáz férőhelyes sertéshizlalda, és öt harminc férőhelyes fiaztató tetőszerkezete, hogy az ember azt mondja: ez nem igaz. A szóban forgó létesítmények típusterve a fesztávol- ság függvényeként 480 centiméteres, és 520 centiméteres szarufák felrakását írja elő. Kézenfekvőnek látszik, hogy miután a méret előírásszerűén adva van, az erdőgazdaság, ahol a szarufák kitermelése folyik, a típusterv által előírt szabvány szerint 4,80 méteres, illetőleg 5,20 méteres hosszúságban állítja elő az építőanyagot. Ki merné elhinni, vagy feltételezni, hogy ez nem így történik. Pedig nem. Minden egyes szarufa két darabban kerül az építkezés színhelyére. Egy négyméteres, és egy toldalékdarabban. Azért talán, mert az előbb említett hosszúságok egy darabban, a kívánt méret szerint nem ter- melhetők ki az erdőgazdaság területén? Dehogy! Ha kell. akkor van .ott akár nyolc méter hosszú fatörzs is. Ott a baj, hogy négy méterig az építkezéshez szükséges anyag még mezőgazdasági szerfának minősül, de azon túl, már nem. Azon túl, igen jelentős az árdifferencia is. Az erdőgazdaság tehát kénytelen ragaszkodni saját főhatósága előírásához, az, építők kénytelenek figyelembe venni a típustervben meghatározott utasításokat, árakat, s ennek az a vége, hogy az ötméteres, szinte kész szarufákat az erdő- gazdaságban feldarabolják. Dalmandról odament a Tö- VÁL-lgazgató a Tamási Erdőgazdaságba a helyszínre, hogy megpróbáljon egyezkedni. Nem sikerült. Akivel beszélt, az azt mondta; neki az állásába kerül, ha a kívánt és a rendelkezésre álló faanyagot a típustervben előírt hosszméret szerint szállítja. Ezek után tehát az előzőleg feldarabolt szarufát Gyulajon összecsavarozták. S ez annyira természetes munkaművelet, hogy még a vasanyag is rendszeresítve van hozzá. A négy métert így hosszabbítják meg egy toldalékkal 4.80, illetőleg 5,20 méterre. Ennek következtében a két darabból álló szarufa csak akkor felel meg az illeszkedés követelményeinek, ha még vezérlécet is szegeznek rá. Ezt az egész műveletet a típusterv készítői már eleve szentesítették, mert a költségekben benne szerepel a szarufák toldása, majd a görbületek vezérléccel való „eltüntetése”. A munkapszichológia ezt az egész fejetetejére állított munkafolyamat-sort az intenzitás és az aktivitás hihetetlen nagyfokú rombolásának nevezné. Képzeljük el, miként forr a méreg az ácsmesterekben, amikor látják: a kész anyag egyszer fel van darabolva, s ezt utána dupla munkával újból össze kell barkácsolni. Idő- és energiapocsékolás. Senki nem hiheti, hogy az árkülönbség indokolja ezt a tervezői „mestermunkát”. S ebben az egészben a belenyugvás a meghökkentő. Az, hogy az építők az ilyet sorsszerűnek könyvelik el, bosszankodnak rajta, de úgy vélik, az ilyesmi megváltoztathatatlanul velejárója az építkezéseknek. Hát ez az, ami nem igaz. Nem velejárója, és nem valami sorsszerű, kivédhetetlen csapásról van szó. Több bátorságra, és még több politikailag felvértezett, következetességre volna szükség. A mezőgazdasági építkezésekre vonatkozó párthatározat erre jogosít ja fel mindazokat a kommunistákat, akik szenvedő alanyokként látják és érzik, hogy mikor, hol szorít „A mezőgazdasági építkezések számára megfelelő típusterveket készítsenek, korszerű, könnyű, tipizált épületszerkezeteket gyártsanak és alkalmazzanak. Az előregyártón elemek szerelését az állami építőipar szakosított szerelőrészlegei végezzék, a befejező építőipari munkákhoz vegyék igénybe a helyi munkaerőket és anyagokat.” (Az MS2;MP KB lí)84. februári ülésének határozatából.) * 1 2 3 a cipő. Építészkörökben már 1965. óta ismerni kell például a több célú vázszerkezet-megoldást. Annak idején éppen a februári párthatározat szellemében az Építésügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztálya megbízásából az ÉM Típustervező Intézete az alábbi jóváhagyott típustervet készítette el: 1. Több célú vázszerkezet vasbeton tetőszerkezettel 6x9, 6x12 és 6x15 méter mérettel. Típusszáma: MOT. IV. 52—5 64. 2. Több célú vázszerkezet acél tetőszerkezettel, 6x9, 6x12 és 6x15 méter mérettel. Tipusszáma: MOT. IV. 52. 6/64. 3. Több célú vázszerkezettel készülő hideg épületek részlettervei (MOT. III. A. 5—1). Több célú vázszerkezettel készülő meleg épületek részlettervei (MOT. III. A. 5—2). 1965-ben a több célú vázszerkezet alkalmazhatóságáról és sokoldalúságáról prospektus jelent meg, az ÉM miniszterhelyettes előszavával. Ebből az érdeklődők megtudhatják, hogy közismertebb nevén a MEZÖVÁZ a szükségleteknek, a piac változó igényeinek, a profilváltozásnak stb., stb. megfelelően, némi belső átalakítás után, borjúnevelőnek, sertéshizlalónak, csibenevelőnek, juhhodály- nak, ipari műhelynek, tehénistállónak, magtárnak, gépszínnek egyaránt alkalmas. Ezek az épületvázak tehát maximálisan függetlenek a mezőgazdaság állandó fejlődéséből adódó funkcionális igényváltozásoktól. I smereteink szerint Tolna megyében MEZÖVÁZ- építkezés még nincs. Az AGRO- TERV típuskollekciójában sem találkozunk ezzel. Ugyanakkor viszont a szomszédos Baranya megyében az idén, 1967-ben éppen a párthatározat útmutatásai alapján, a mezőgazdaságban már ez az építkezési forma nyert polgárjogot. A Tamási TÖVÁL igazgatója Pécsről szerezte meg az ottani MEZÖBER-től a nagydob- szai Búzakalász Tsz merenyei, 600 férőhelyes sertéshízlalója több célú vázszerkezetre alkalmazott tervdokumentációját. (Munkaszám: 01—085) A TÖVÁL- igazgató ott. Baranya megyében, Soponyán, saját szemével' is meggyőződött arról, hogy mennyire gyors és korszerű ez az építkezési forma. (Az eredeti típusterveket módosították, előregyártott falszerkezetek helyett téglát alkalmaznak, de ez most más kérdés.) Nálunk sajnos vázszerkezetekre alkalmazható terv sincs még. Az itteni MEZÖBER tervezőgárdája olyannyira gyér számú, és a Tervező Iroda „kapacitása” annyira túlterhelt, hogy erre eddig még nem jutott idő. Sőt, a Beruházási Iroda még a meglevő típusterveken sem vállalja a termelőszövetkezetek elképzelései szerint, a módosítást. Ilyen szempontból tehát Tolna megye helyzete hátrányosabb, mint Baranya megyéé. Nyilvánvaló, hogy az AGRO- TERV-től kellene több gyorsaságot, rugalmasságot és a követelményekhez való nagyobb igazodást elvárni, ha egyszer a párt- határozatot szó szerint vesszük. Egy építész főmérnök véleménye szerint ez nem olyan egyszerű. Mindenképpen megvan a magyarázata az olykor meghökkentő lassúságnak. Megítélése szerint inkább óvatosságtól van szó. De vajon indokolt-e ez a nagyfokú óvatosság akkor, amikor látjuk a valóságos helyzetet? Igaz, a jelenleg forgalomban levő szerfás létesítmények típusterveit már össze sem lehet hasonlítani a régi, pár évvel ezelőtti szerfás létesítmények típusterveivel. Az is igaz azonban, hogy ennek ellenére zavarba ejtő a kettősség. Ll egalkuvás tapasztalható az egyik oldalon, lelkesedés az újért, a jobbért a másik oldalon. Kelemen Lászlóval, a megyei pártbizottság munkatársával megkérdeztük a- dalmandi TÖVÁL vezetőit, hogy ha felháborította őket a szarufák feldarabolása,' akkor miért nem értesítették az illetékes párt- és tanácsi szerveket? Abból a meggondolásból mulasztották ezt el, hogy „az építkezéssel járó bosszúságokat mindenki ismeri”, s itt, ennél a felfogásnál kezdődik a dolgok rákfenéje. Bizonyos tekintélytiszteletből egyesek félnek bírálni, mert hátha visszaüt a bírálat. S emiatt gyakran mesterségesen tartják rejtve a felsóbb szervek elől azokat a hibákat, amelyekben intézkedni, legtöbbször országos szinten eljárni kellene. Esetenként a megalkuvást nehéz felismerni, mert a konzervativizmus, avagy a sértődékenység álarcában jelentkezik, s hevesen visszautasít minden jószándékú bírálatot. (Ezernyi szabályra, s minden oldalról fedezetet biztosító papírokra hivatkoznak.) Ebben a helyzetben nehéz, de nem kilátástalan az újért, a jobbért lelkesedők népes táborának a fáradozása. Az új érdekében azt tapasztaltuk, az összeütközéseket, a nyílt vitákat kerülik, helyette inkább önállósítják magukat. Szentgyörgyi Ferenc, a gyulaji tsz elnöke például jövőre az építkezéseknél a tetőt egyedi tervezés szerint készítteti el. Varsányi József, a szakályi közös gazdaság elnöke meg ezekben a napokban maga indult el felkutatni egy, az üzem számára alkalmas hizlaldatervet. A tamási TÖVÁL igazgatója Baranya megyéből szerezte be a MEZÖVÁZ- ra alapozott hizlalda leírását, hogy legyen végre kiindulási pont. Az Állami Építőipari Vállalat igazgatója úgy védekezik a megalkuvás ellen, hogy jövőre nem vállal a mezőgazdaságban mást, csak korszerű, könnyű, tipizált épületszerkezetekkel való építkezést. A Tolna megyei MEZÖBER ebben az ügyben Dunaújvárossal tárgyal. Lakos József pálfai tsz-elnök szintén egyedi terveket kér. Vajon miért? Forró- fejűségből? Aligha. A rról van itt szó, hogy a párthatározat, és az előrelátó emberek felfogása maradéktalanul találkozik. önerőből, olyan eszközökkel próbálnak a párthatározat szellemében \ dolgozni, amilyen a rendelkezésükre áll. SZEKULITY PÉTER Vállalatunk a törköly bérfőzését 1967. NOVEMBER HÓ 15-ÉVEL MEGKEZDI Előjegyzéseket már most elfogadunk a vállalat telephelyén, vagy a 121—66 telefonszámon. Tolna megyei Szeszipari Vállalat, Szekszárd. (172) Képviselői beszámolók a Tolna megyei vietnami héten A vietnami hét eseménysorozatában Tolna megye országgyűlési képviselői is tájékoztatják az időszerű kérdésekről a lakosságot. Simontornyán a községi tanácsháza nagytermében Csapó Jánosné országgyűlési képviselőnő mintegy százötven résztvevő jelenlétében tartott képviselői beszámolót. Szólt az új Munka törvénykönyvről és a termelőszövetkezeti törvényről. Különösen az új földtörvénnyel .kapcsolatban volt nagy érdeklődés mert Simontomya az utóbbi időben olyan ipari gócponttá fejlődött, ahol az üzemben dolgozók közül számosán némi földet is bírnak. Több, a földtörvénnyel kapcsolatos kérdésre válaszolt a képviselőnő. Megemlékezett a békeharcról, méltatta a vietnami hét jelentőségét és a külpolitikai eseményekről is tájékoztatta választóit. Szekszárd kisiparosainak Hunyadi Károly országgyűlési képviselő tartott tájékoztatót. A KIOSZ székházában rendezett összejövetelen, a családtagokkal együtt, körülbelül negyvenen vettek részt a helybeli kisiparosok. Hunyadi Károly ismertette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. jubileumi ünnepségeinek az előkészületeit, az évforduló jelentőségét; megemlékezett a Vietnami néjmek az amerikai Imperialisták ellen vívott hősies küzdelméről, vázolta a jelenlegi nemzetközi helyzetet. A tájékoztatót követően, a fehér asztal mellett folytattak baráti eszmecserét a résztvevők. A helyiipar idei és jövő évi feladatairól tárgyalt a városi tanács vb Tegnap délelőtt dr. Nedók Pál ’elnökletével ülést tartott a vá- f.osi tanács végrehajtó bizottsága.- Az ülésen megjelent Rúzsa János, a párt városi bizottságának első titkára is. Első napirendi pontként a lejárt határidejű vl> határozatok végrehajtását tárgyalták meg. A következő napirendi pontban az idei iparpolitikai terv várható teljesítéséről és a jövő évi terv feladatairól szóló beszámolót vitatta meg a végrehajtó bizottság. A város területén helyi ipar- politikai jellegű tevékenységet végeznek a faipari, az építőanyag-ipari a Vasipari, a Patyolat és a nyomdaipari vállalatok. Ezenkívül a KISZÖV felügyelete és irányítása alatt működő öt ktsz, továbbá 161 kisiparos, 59 szakmában. Az említetteken kívül, néhány országos szervezésű vállalat is végez helyi ipar- politikai tevékenységet, mint például a GÉL KA, a Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat, az AKÖV, valamint a kereskedelmi profilú Népbolt Vállalat is. lapította meg. a végrehajtó bizottság. A tanácsi irányítású vállalatok esetében az előzetes tájékoztatás szerint az 1967. évi tervszámok a jövőre is megmaradnak. Javaslatként felmerült, hogy jövőre a vasipari vállalat tervét bővíteni kellene, barkácsolóműhely létesítésével, ahol nyugdíjas másodállásos munkaerő beállításával, a felmerülő lakossági barkácsolóigények kielégítést nyerhetnének. Ugyancsak hasonló szervezéssel, a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál a szakszerelő iparban (villanyszerelés, vízvezeték, bádogos, épületasztalos, esetleg burkoló, parkettátó) szakmunkások beállításával végezhetnének helyiipar jellegű tevékenységet. Kívánatos lenne, és feltétlen a lakosság részéről közkedvelt szolgáltatási ág lehetne, a Patyolat Vállalat által beindítható gyorsszolgáltatás, melynek már több más városban komoly tradíciói vannak. A tanács irányítása alá tartozó vállalatok idei helyi iparpolitikai tervszáma négymillió. forint. Első féléves tervszámúkat 85 százalékban teljesítették. A helyi iparpolitikai tervek és feladatok további tervezéséhez, ^ jelentkező új igények felméréséhez komoly segítséget adott a Tolna megyei Népújság április 16—23 között megjelent cikksorozata, „Törött ablaktól a pótmamáig” címmel, amelyben kizárólag a város helyi iparpolitikai jellegű problémáit taglalta, bírálta és adott hasznos szerh- pontokat. A következő időszak feladatainak meghatározásánál feltétlen figyelembe veszik a javaslatokat, az említett tanulmányterv készítése során — álRövid időn belül megoldásra váró feladat az ellátatlan területek lakossági javító-szolgáltató tevékenységének megoldása. A cipész ktsz-nek feltétlen meg kell oldania — a jelenlegi centralizált javítórészleg mellett —• a kisebb javítóegységéknek a város különböző pontjaira való telepítését. A városi tanács részéről hathatós támogatást kell nyújtani a TŰZ ÉP által tervezett, kisebb eladási telepek létesítéséhez. Harmadik napirendi pontban az egészségügyi osztály beszámolóját tárgyalta meg a végrehajtó bizottság, a város körzeti orvosi ellátottságának alakulásáról, az általános orvosi ügyelet megszervezésének helyzetéről, maid befejezésül a bejelenéseket vitatta meg. Fiatal kőművesek versenye Mint arról már hírt adtunk, a KISZ megyei bizottsága és a megyei szövetkezeti bizottság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére versenyt szervezett a megye kisipari szövetkezeteiben dolgozó, fiatal kőműves szakmunkások részére. A verseny iránt nagy az érdeklődés kezdettől fogva. A járási selejtezők egy részét, ahol szakmai, elméleti és gyakorlati, valamint politikai és munka- védelmi kérdésekből „vizsgáztak” a versenyzők — a napokban bonyolították le. A szekszárdi járási elődöntőt Tolnán rendezték meg, a paksit és a bonyhádit a járási székhelyeken. Tolnán tizenegy fiatal vett részt a versenyen, a bonyhádi és a paksi vetélkedőn 17—17 fő. A szekszárdi járás fiatal kőművesei közül Rakiczki Ferenc (Tolnai Épületkarbantartó Ktsz) bizonyult a legjobbnak, Pakson Várszegi Ferenc (Paksi Építőipari Ktsz), Bonyhádon pedig Huszár Henrik (Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz) lett az első. A paksi és a bonyhádi járásból 4—4, a szekszárdiból 3 fiatal kerül a megyei döntőbe. A hét véaén bonyolítják le a másik két járásban a selejtezőt, majd október 29-én, a Komszo- mol alapításának évfordulója alkalmából rendezendő megyei ifjúsági nap keretében tartják meg a megyei versenyt
