Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-18 / 246. szám

I

I

1

r

4

fWJTÄ WEGTH NEPÜJSAQ

Í9Ö’}. október 18.

t jabb kutatási eredmények az Országos Állategészségügyi Intézetben

w

Az Országos Állategészségügyi Intézet feladata a fertőző betegségek oktanának megismerése, az ellenük való védekezés módszereinek kidolgozására és fejlesztésére irányuló kutató tevékenység. Az utóbbi években végzett kutatásokról nyilatkozott dr. Kádár Tibor igazgató.

— A legjelentősebb kutatási eredményeink a szarvasmarha, a sertés és a juh „felnevelési be- tegség”-e, illetve a fertőző eredetű elvetélés kórjelzésében születtek. A baromfibetegségek területén, a különféle betegségek elleni védekezésben, több parazitás bántalom kórjelzésében és gyógykezelésében, egyes kóros folyamatok szövettani diagnosztizálásában és kórfejlődésének tisztázásában elért eredményeink és az állattenyésztők munkáját segítik elő.

— A felsorolásból is látható, hogy intézetünk szakemberei nem igen foglalkoznak elméleti jelentőségű, úgynevezett alapkutatásokkal. Tudományos vizsgálataik a mindennapi élet megszabta követelményekhez igazod- nak.

Intézetünk az Állatorvos-tudományi Egyetem járványtani tanszékével közösen világviszonylatban is elsőnek tisztázta az újszülött malacok vércsoport-összeférhetetlenség okozta sárgaságának oktanát és kórfejlődéstanát; angol szerzőkkel egyidejűleg, de azoktól függetlenül a malacok fertőző bélgyulladásának kórok- tanát

— Beható vizsgálatokat végeztünk az újszülött állatok, főleg a borjak coli-bélfertőzésével, a betegség kórfejlődésével és megelőzésének lehetőségével kapcsolatosan. A közelmúltban állapítottuk meg az országban igen elterjedt Aujeszky-féle betegség vírusának magzatokat károsító hatását. Évekig tartó vizsgálatok és gyakorlati tapasztalatok alapján mutattunk rá, hogy a bárányok szív- és vázizom-elfajulása nem fertőző betegség, mint addig hittük, hanem a takarmányozással összefüggő zavar.

— Intézetünk oltóanyagok előállításával és termelésével nem foglalkozik, mégis éppen az említett kutatások során előfordult, hogy az egyik-másik betegség elleni oltóanyagot intézetünkkel közösen dolgozták kí, vagy azok kidolgozásában részt vettünk. így például a malacok fertőző bélgyulladása és a juhok un. ente- rotoxaemiája elleni oltóanyagot. Részt vettünk a sertéspestis élleni kísérleti oltóanyag kipróbálásában. Ezenkívül folyamatban van a listeriosis és a juhok vírusos elvetélése elleni vakciná- zás kidolgozása.

— Egy-egy ilyen oltóanyag kidolgozásával azonban a betegség kutatása általában nem zárul le. Ezután rendszerint még sok olyan kérdés merül féL, amely további kutatásokat tesz szükségessé és amelynek sikeres elvégzése a betegség jobb megismeréséhez és a védekezés még szakszerűbb megoldásához vezet — fejezte be nyilatkozatát dr. Kádár Tibor, az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatója.

ff/.fÄSE

35ET5

KÉPftEGÉNYVÁlTOZAT: SARLÓS ENDRE »j$Á

EtSAEA/AII valahova! és Öl S2BHA2ASODNI.

RÁD TÖRÖK, AZT MOND" JA A SEREGEK A, ÉS FÜSTTÉ i égeteaa szekel'i REIT. OROSZlÁ*H i kölykeidet karc 1 eaaészti /vaee...».

/Veaa njOa/vK uo&f mI é&TELsne VA/V /MOST"« S2£HOi2ASOO*/l\

... FOGLAK- felejteni. VOLT NE* EGY/VSA5IKJ ODAA.V

ausztrjaM

BAN. MEG* ‘ ÖLTé-K./* NEAA VOLT

Otthona*

ÖOSEPHNErí-t

HiVta'K.. HAfr ne HA' Ragu 04, este va'ruvk., ORA'S ASv\.

>/r r

* A

IM

Tqen- igazad van;

/AGYON WOlAÍVT

adattam /v\a

CEA/AJt.,, HfllBORKJ(öa /wéoy ? ha'r

» , akkor. /evt/AMc

A BAJ

HO&* ^

r*í'

,a=$ÖB& DecXJTAÍA/ MICHAEL, > CAHOONHOZ ASJp;

Cstrr aaoatdhas-\

’ JCW A!EKJ, AA/E U5tt a h/kború-\

BA IAICHjL . '

Laboratóriumi vizsgálatok

vezetnek a gyakorlati eredményekhez.

(MTI-foto — Urbán Nándor felvétele.

Acéloszlopokon épült olajkitermelő város

a tengeren

Bakutól mintegy ötven kilométerre csupasz sziklák mere- deztek a tenger vize felett. A Káspi-tenger hullámai évszázadokon kérésziül csaptak át meg át felettük. A hajóskapitányok igyekeztek messze elkerülni ezt a veszélyes helyet. A sziklák közül buborékok táncoltak, a víz sötét volt a zsíros olajfoltoktól. A geológusok hatalmas olaj- és gázlelőhelyet találtak itt és elnevezték Olajos Köveknek.

A sziklákon felállították az első fúrótornyot, s 1949. november 7-én feltört az olaj.

Rövid idő alatt acélsziget épült acélsziget mellé. Vasbeton oszlop- hidakkal kötötték őket össze. így jött létre a Káspi-tengeren Azerbajdzsán legnagyobb olajkitermelő helye.

Ma a fúrótornyok sokaságát oszlophídakon épült utak kanyargó szalaga köti össze, a hidak kiszélesedő részein hófehér emeletes házakból egész települések alakultak ki. A házakban kényelmes lakások és munkásszállások nyújtanak otthont az olaj munkásoknak.

A cölöpvárosban több ezer ember él és dolgozik. Kényelmükről az élelmiszer-, iparcikk- és könyvesboltok sora, éttermek, kórház, posta és a bakui televízió gondoskodik. A Művelődési Házban hivatásos művészek és műkedvelő csoportok lépnek fel. A telepen működik a világ első nyílttengeri gáz-ihőerőműve.

A település és a kitermelő-he- lyek között autóbuszjárat közlekedik, keskeny vágányé Diesel- vonat szállítja az építőanyagokat és más felszereléseket. A több száz fúrótornyot összekötő eölöp- utak hossza mintegy 200 kilométer.

Az azerbajdzsáni olaj várost az ipar legkorszerűbb termékeivel látták el; speciális építőgépekkel, nagy teljesítményű szállítóhajókkal és úszódarukkal, modem fúró- és kitermelő-berendezésekkel. A Káspi-tengeren termelik ki jelenleg az azerbajdzsáni olajnak több mint felét. A tenger fenekéről nyert olaj több mint kétszer olcsóbb a szárazföldinél, minősége pedig lényegesen jobb.

Orosz Mihály:

PLA

TE

RÓ

'Mfi VE LET

A pénzügyőr felugrott a székről, vigyázz állásba merevedett, kinyújtott tenyerét a nadrágvarrásra szorította.

— Legközelebb, ha szólítják, „parancs” szóval jelentkezzék! Érti, N—100?

— Igenis alezredes úr! — jelentette az ügynök.

— NA—02! —szólították a következőt.

— Megszökött! — jelentette ismét vigyázzba merevedve a 100-as.

Az alezredes köhintett, majd ismét szólított egy számot.

— RR—13!

A nő állt fel, rebegett valamit és visszarogyott a székre.

— 136 —

— Ne színészkedjen. Egyelőre ülve maradhat — vetette oda a kihallgatás vezetője.

— RF—10!

A tüdőbajos ügyetlenül húzta ki magát, és nyomban elfogta a köhögési roham.

— RN—11 — kiabálta túl az alezredes a köhögést

Senki sem jelentkezett, csak a 100-as alatt reccsent meg a szék. Ajkai remegtek.

— Nos, hol az RN—1? — érdeklődött mesterkélt nyugalommal az idős tiszt. — önnek, N—100, ezt tudnia kell — szegezte a kérdést a fináncnak. Az egy darabig a parkettet bámulta, majd felvetette a fejét és artikulátlanul kiáltotta:

— Nem én öltem meg Joóst! A fényképész lőtte tarkón mikor előrehajolt az első ülés felél

— Ki vezette a kocsit?

A kérdés száraz volt és hideg.

— Én vezettem... igen, én vezettem.. — dadogta a 100-as.

Az alezredes gondolkodott.

— Nos tegyük fel, hogy ön vezette. Van jogosítványa? — kérdezje.

i — Nincs... csak úgy... — sápadt el a pénzügyőr.

— Akkor lenne szíves megmondani, hányadikba volt a kuplung, mikor kilencvennel mentek?

A 100-as hallgatott.

— Miért nem felel? — lépett hozzá a tiszt.

— 137 —

— Nem értem a kérdést — hebegett a pénzügyőr.

Az alezredes elmosolyodott.

— Ne higgye, hogy sajnálom azt a Joóst. Legfeljebb megkímélték a hóhért.

A 100-as motyogott valamit.

— Hangosabban beszéljen! — csattant az utasítás.

— Alázatosan jelentem, én lőttem bele.:: — suttogta.

— Miért?

— ... Ki'akart szállni.

Az alezredes sóhajtott.

— Hát ez sikerült is neki. De azt tudja, hogy a hullákkal ei kell számolni?

A finánc hallgatott.

— Tehát felesleges volt a fényképészre hárítani. Egyébként, ha tudni akarja, ő nem szökött meg. Nem bizony. Csak éppen nem áll módjában itt megjelenni. Magának mi a száma? — fordult az alezredes a pályamunkáshoz.

— Kérem, nekem nincs semmiféle számom. Én nem is értem ezt az egészet — tekintgetett körül ijedten a sovány ember. — Én csak azokat az átkozott cigarettákat vittem a szemétládába...

— Üljön le. Ezt majd a bíróság méltányolni fogja önnek.

— Nos, — fordult a tiszt újra az ügynökökhöz — nem hiányzik senki? Nézzenek csak jól körül...

I