Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-14 / 217. szám
I í 4 ' VoT ft í Mtfcrvn wepüjsäg T96L szepfemher Pt Iparjogvédelmi feladatok a megyében Két hónappal ezelőtt alakult meg a Tolna megyei Iparjogvédelmi Bizottság. Amint azt a sajtó jelezte, e fontos szerv működésének súlya különösen az új gazdasági mechanizmusban fog kidomborodni. Mi is tartozik az iparjogvédelmi bizottság feladatkörébe? Az iparjogvédelem vagy ipari tulajdon oltalmának tárgya a szabadalom, a használati minta, az ipari minta, a gyári vagy kereskedelmi védjegy, a kereskedelmi név, a származási jelzés, vagy eredetmegjelölés, valamint a védekezés a tisztességtelen verseny ellen. Ezek közül talán a legfontosabb a szabadalom, védjegy, ipari minta. Az ezekre vonatkozó jogszabályok gyakorlati alkalmazásának mind a népgazdaság, mind az egyén szempontjából nagy jelentősége van. Az iparban, a mezőgazdaságban és a gazdasági élet más területein a szabadalmazott találmány alapján alkalmazott gépek, berendezések és előállított termékek védelmét mind hazai, mind külföldi vonatkozásban az iparjogvédelem hivatott biztosítani, s így elérni azt, hogy ezeket a szabadalomtulajdonos engedélye nélkül senki ne vehesse igénybe, ne használhassa és állíthassa elő, valamint ne hozhassa forgalomba. A védjegy az áru állandó, sajátos tulajdonságait — minőségét — hivatott jelezni a vásárló számára és megkönnyíteni a fogyasztó számára, hogy a kívánt minőségű és sajátos tulajdonságú árut választhassa ki. Az új minták készítői kizárólagosan nyerhetnek oltalmat minta szerinti iparcikk készítésére és forgalombahozatalára. Az ipari minták intézménye buzdítja az alkotók tevékenységét az ipari formatervezés területén, elősegíti az iparcikkek bővebb választékának fejlődését Az iparjogvédelemnek az újítások szempontjából is nagy jelentősége van, mert számos újításból lett a későbbiekben találmány, illetve a szükséges eljáFelvétéLre keresünk férfi segédmunkásokat Jelentkezés a kórház személyzeti irodáján, minden nap 9 órától 11 óráig. Megyei Kórház, Szekszárd. (155) rás lefolytatása után szabadalom. Az iparjogvédelem területén nemzetközi egyezmények születtek, különböző uniók jöttek létre, melyek közül többnek Magyarország is tagja. Amikor tehát az új gazdasági mechanizmusról beszélünk és figyelembe vesszük a Gazdasági Bizottság határozatát, nem mulaszthatjuk el kihangsúlyozni azt, hogy a fent felsorolt tevékenységeknek milyen, szinte beláthatatlan gazdasági következményei, kihatásai vannak. Az iparjogvédelmi bizottság munkáját megkezdte. Néhány vállalatnál már patronáló ellenőrzést tartott. Vannak hibák, vannak fogyatékosságok, sok a tennivaló. Már a néhány vállalatnál megtartott vizsgálatból is kitűnik, hogy nincs minden a legnagyobb rendben. Tolna megye nem tartozik azok közé a megyék közé, ahol sok a találmány, sok védjegyet tartanak nyilván. A vállalatok, intézmények éppen az új gazdasági mechanizmus során kényszerülnek majd arra, hogy a fent említett tevékenységet előtérbe helyezzék, hisz enél'kül nem tudnak lépést tartani az új követelményekkel, a versennyel, a piac biztosításával. Az iparjogvédelmi bizottság segíti a vállalatokat, az újítókat, a feltalálókat, minden érdeklődőt. aki az említett szekcióban hozzáfordul. Ez a feladata, ez a kötelessége. Ennek a célnak a szogálatában áll az SZMT-nél a hónap utolsó csütörtöki napján rendszeresített iparjogvédelmi fogadónap is. Bárki, akinek az említett tárgykörben problémája van, keresse fel a bizottságot, útmutatást, támogatást, jogvédelmet kap. Az igaz, hogy az ipar-jogvédelmi bizottság munkája még gyermekcipőben jár, hisz működése csupán kéthónapos, azonban az eddigi tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy e szerv létrehozása Tolna megyében hasznos, sőt szükséges is. Hogy ez mennyire hasznos és szükséges, majd az új gazdasági mechanizmus fogja igazodni. • Horváth József az iparjogvédelmi bizottság elnöke VAN ? fc£vés. /VtA2P NÉHÁNY &Af2ÁTO/VW\/\C A HAOO& YN\ r/visZTE- /V\fTS2ÓL NA'L HOZZA’, HR £>£&■-■ í /NQe helvb2mének ? 7*Graboplán a vásáron A Graboplán egy sátor. A Győri Pamutszövő és Műbőrgyár készítette és csak minta a mostani 66. mezőgazdasági kiállításon bemutatott különleges sátor, mert ennél nagyobbat is tud a gyár szállítani. A győri gyár képviselőjével a különleges sátorban folytattunk beszélgetést. — A sátor anyaga lágy pvc- réteggel kétoldalt bevont poli- amid szövet — mondotta Bittera Péter. — A sátornak nincs tartószerkezete, illetve a túlnyomás feszíti ki a sátrat. A három nagy teljesítményű ventillátor képes annyi levegőt szállítani, hogy a ponyva állandóan felfújt állapotban legyen. A sátor alatt terményt, gépet lehet tárolni. Alkalmas sportcsarnok és más hasonló nagy építmény fedésére is. Sőt alatta az időjárástól függetlenül dolgozni is lehet. A sárga színű különleges sátornak sok a látogatója. Hisz ez a sátor nagyon praktikus. Járművekkel is be lehet a sátorba hajtani, mert az ajtók zsiliprendszernek, tehát amíg a gép be- és kihajt a sátorból a zsilipen keresztül, levegő nem szökhet el. Sőt a tervezők arra is gondoltak, hogy az esetleges áramszünet Sff okozzon gondot: a ventillátorok működésének megszűnésével a sátor „leereszt?' és ráborul a tárolt terményre, gépekre. S az áramszünet után a ventillátorok bekapcsolásával percek alatt használható állapotba lehet állítani a Graboplán-sátrat. Bittera Péter elmondotta még azt is, hogy a túlnyomásos sátor már most vásárolható. A kiállításon bemutatott sátor két negyedgömb és egy darab egyenes elemből áll, ez húsz méter hosz- szú, de a Graboplánt lehet szerelni két negyedgömbből és tizenegy (!) darab egyenes elemből, ez esetben több ventillátort kell üzembe állítani, A győri gyár a mezőgazdasági vásáron bemutatott, világviszonylatban is újdonságnak számító túlnyomásos sátorból október 15- ig fogad el rendelésekéi idei szállításra. — Pj — — Örvezető elvtárs! Vesse le a köpenyt, szedje le róla a csíkokat, és adja vissza a gazdájának! ’ Az őrvezető egy másodpercig összeszorított szájjal nézte a szakaszvezetőt, majd szó nélkül teljesítette az utasítást és engedélyt kért a távozásra. A szemekben fények csillantak. Nagy Andrisra hárman segítették fel a köpenyt. — Jól bemelegítette az őrvezető elvtárs — jegyezte meg őszintén, örvendezve. A terepen tartott j harcászati kiképzés nemhogy elterelte volna a katonák gondolatait a gyilkosságról, hanem méginkább megmozgatta a fantáziájukat. Amint a kimerítő futkározás, kúszás-mászás után pihenőre gyülekeztek és — 49 — tüzet raktak az erdőszélen, azonnal szóba került a rendkívüli esemény — Hát nem érdekes? — kérdezte valaki. — Az emberen ütnek egy lyuikat, és kifolyik belőle az üzemanyag. — Hogy milyen ügyes az ember! — Jegyezte meg Joós honvéd, miközben négyélű szuronyát babrálta — Ezt jól megszerkesztették. Nemcsak arról van szó, hogy meg kell ölni valakit, hanem, hogy nagyon meg kell ölni! Teljesen! Hadd folyjon belőle a nafta négy csatornán! — Mindegyfene az, ha már megölnek valakit, hogy kicsit, vagy nagyon ölik meg, — szólt közbe nyögve az egyik katona, miközben két közel álló' fa között igyekezett darabokra tömi egy vastag, nedves ágat. A pihenő lejárt, és a hadnagy sorakoztatta az alegységet, majd a közelharc fortélyainak oktatásába kezdett A katonák gyorsan megértették a fogásokat, és ügyesen alkalmazták. Különösen az alacsonyabb termetúek voltak elragadtatva önmaguktól, hogy milyen könnyűszerrel képesek elbánni a góliátokkal. Jókorára nőtt bennük az önbizalom. A hadnagy elégedetten szemlélte erőtől és ügyességtől duzzadó embereit, amint könnyedén dobálták egymást a levegőben, hogy aztán pillanatok alatt harcképtelenné tegyék a földre hup- panót. — Hogyan kell megfojtani a földön fekvő ellenséget? — hangzott a hadnagy kérdése, öten is jelentkeztek. — 50 — — Pecker honvéd! Lépjen ki? A megszólított kilépett a sorból és szabatosan jelentett. — Ráugrok a fekvő ellenség hátára és térdepelve ráülök a derekára. Ezután megragadom a haját és hátrarántom a fejét. A másik kezem alkarját a szabaddá vált torka alá dugom, hirtelen elengedem a haját és megfogom annak a kezemnek a csuklóját, mellyel a torka alá nyúltam. Az alkarommal szorítást gyakorolok a gégéjére, amíg el nem erny-sd. Jelentem, befejeztem. — Illetve befejezte a delikvens — mosolyodéit el a hadnagy. Ákos következett. Arra kellett válaszolnia, hogy hová kell döfni a háttal álló, ellenségnek. Habozás nélkül jelentette: — Lapjára fektetett tőrrel, a bal lapocka alá, a bordák közé. Egy pillanatra mindenki meghökkent, legiki- váltképp a felelő. Valamennyien ugyanarra gondoltak. A hadnagy szeme összeszűkült, és félreérthetetlenül kérdezte: — Honnan vette, hogy lapjára fordított tőrrel? Erről nem volt szó a foglalkozáson. Ákos elpirult, majd hirtelen elsápadt. Dadogva jelentette: — ... Valószínűleg azért, hogy a tőr élét ne fogják fel a bordacsontok. Egyébként... — jobbra-bafra pislogott — ha a Lábast megkérdeznénk, ő valószínűleg precízebb választ adna. — 51 —
