Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-14 / 217. szám

V 1967. szepícmFcr Ti. TOI.VA OTECTH VÜPrtßAQ 5 Üj legyen az új! Májusban a szekszárdi városi tanács sok érdeklődőt vonzó ki­állítást rendezett, amelyben a város fejlődését, perspektíváját mutatták be. A térképen, ma­ketteken kirajzolódott előttünk az új város képe. Mindenképpen szimpatikus ez a kép, s őszintén szólva kicsit hitetlenül fogadta a jelenlegi viszonyok ismerője. Vi­szont aki öt évvel ezelőtt Szek­szárdim járt, sem hitte volna, hogy ennyi újat, lényegében megváltozott városképet tálát. Ez-tizenöt esztendő múlva mo­dem, minden tekintetben kor­szerű város lesz Szekszárd. Ér­zékelteti ezt az új művelődési ház jól mutató makettje, ha az építkezés eddigi állapotábál nem is lehet következtetni a végle­ges formára. De ezt bizonyítja a Kinizsi utcai tízszintes bérhá­zaik sora, az új szakközépiskola mellett épülő lakótelep, az Elő­hegy peremén tervezett OTP- társasházak, a Mérey utca fe­letti szakaszon kialakítandó új lakótelep és nem utolsó sorban a .városközpont távlati terve. A sokat sejtető változásokat már most észrevenni. Senkinek se jut eszébe zúgolódni a feltúrt városközponton, hiszen a sze­münk előtt készül az új, ami már első pillantásra is korsze­rűbb, ha egyéb közlekedéssel és városképpel kapcsolatos előnyö­ket figyelmen kívül is hagyna az ember. Uj arcot ölt majd a városközpont, szinte alig marad épület, amely a mostani képre emlékeztetne. Már úgy értve, ré­gi épület. Mert bizonyos voná­sokban az új is emlékeztetni fog bennünket. Legalábbis az első je­lek ezt mutatják. A benzinkúttal szemben lebontott szegényes kül­sejű házak helyén új épület „ma­gasodik”. Az a ház, amelyben többek között a Kispipa étterem kap méltó helyet. Amíg csak a falakat húzták, mindenki biza­kodott: büszkesége lesz a város­nak. Valami újat, az elképzelé­sekhez igazodó, korszerű épületet vártak. Aztán felhúzták a tetőt, s keserű lett az emberek száj­íze. Naponta több százan tették fel a kérdést: miért kell az új városközpont kialakításában a régihez igazodni? Az illetékesek rögtön késtek voltak a válasszal: ez illik bele a városképbe. Igen, a jelenlegibe. Csakhogy egy-egy épület nem tíz esztendőre ké­szül. A most épült ház hagyo­mányos kétemeletes. A környező házak bizonyos időn belül lebon­tásra kerülnek. Óhatatlanul fel­vetődik a kérdés: a helyükön épülő újakat majd ehhez fogják hasonlítani korszerűség tekinteté­ben? Mert ebben az esetben csak a házak újulnák meg. jellegük szinte alig változik. Kevés olyan művelődési ház­zal dicsekedhet az ország, mint amiyet Szekszárdra terveztek. Ha hihetünk a makettnek, ez már olyan épület lesz, amely minden tekintetben megfelel a korszerű­ség követelményének, és eszté­tikailag sem hagy kívánnivalót A munkálatokat már megkezdték. Sokat még nem lehet sejteni be­lőle, de a reprezentatív portál- rész már kialakulóban van. Mé­retei, vonalai már most elvesz­nek az út közelsége miatt. Egy­szerűen nincs rálátás a készülő új kombinátra. A fotósok már most keseregnek, mert bármilyen szép is lesz az új épület, kívül­ről nem sokat mutat. A pesszi­misták attól félnek, hegy a jobb térhatás kedvéért majd a Séta- kert amúgy is megritkított fáit fogják kivágni Mindenki örömmel fogadta a hírt az elmúlt évben: sok más városhoz hasonlóan, Szekszárdon is építenek panelházakat Az tköm sajnos csak addig tartott, amíg ed nem készültek a mo­dem építészet első hírnökei. Ugyanis ezek éppenséggel nem reprezentálták a modem építé­szetet A szekszárdiak többsége gyakran elvetődik más környező városokba is, ahol már évek óta készülnek előregyártóit elemek­ből lakóházak. S azok valahogy külsőre is mások. Modernebbek, korszerűbbek, szemre is sokkal tet­szetősebbek, a beosztásról nem is beszélve. Érthetetlennek tűnik, hogy egy város, amely a meg­újulás folyamatában van, korsze­rűsödni akar, éppen ezeket a jó­indulattal is elavultnak mondha­tó terveiket vásárolta meg. S a jelek szerint az első kettőt kö­veti a többi, minden változás nélkül. A lakásépítések dicsérendő tempójával ellentétben elképesz­tően lassú a középületeken folyó munka. A Pimitzer-ház nevét egykettőre megismerte még az is, aiki hajdanvolt tulajdonosáról még nem is hallott azelőtt. Mert tavaly februárban híre ment, hogy némi átalakítással modem áruház lesz az említett épület­ből. A munka olyannyira sür­gősnek bizonyult, hogy a Tolna megyei Népbolt Vállalatot azon­nal kiköltöztették. Még azt sem engedték nekik, hogy az esedé­kes szezonvégi kiárusítást abban az épületben tartsák meg. A Népbolt kiköltözött, aztán hete­kig jóformán embert sem lehe­tett látni a leendő új áruház kö­rül. Azóta másfél év telt el, s a többszöri határidő elteltével még csak nem is sejteni, hogy mikor léphet végre vevő a városképet rontó, közlekedést akadályozó építkezés után az áruházba. Ar­ról nem is beszélve, hogy addig szünetelnek a városközpont re­konstrukciós munkái, mert hely hiányában nem tudják kiköltöz­tetni az üzleteket. A város egyik legforgalmasabb útjának korszerűsítése viszont az utóbbi időben ritkán észlelt „se­bességgel” haladt. Ezt látva, so­kan felsóhajtottak: ha minden munka ilyen gyorsan készülne... A városrendezési terveket nem mindenki ismeri. Talán ebből adódik, de a logikus megfontolás is azt látszik igazolni, hogy né­hány épület tervszerűtlenül került jelenlegi helyére. A Tarcsay ut­cai új panelházra gondolunk első­sorban. A bérházak sorát meg­bontva, azoktól és az úttól jóval távolabb épült fel, nem tudni milyen meggondolásból. Az az­tán végiképp érthetetlen, hogy miért éppen az útra merőlegesen építették, mert így a puszta tűz­falon kívül semmi sem látszik a négyemeletes épületből. Köz­vetlenül az út mellett új épít­kezés kezdődött. Minden jel ar­ra utal, hogy ebből garázs lesz, ez pedig cseppet sem nyújt majd szemet gyönyörködtető látványt. Eddig a városközpontban volt minden. Az üzletektől kezdve a szórakozóhelyekig. Helyesnek bi­zonyult a Vendéglátóipari Vál­lalatnak az a kezdeményezése, hogy a központtól távolabb eső részeken is —• ha csak ideigle­nes jelleggel is — szórakozóhelye­ket létesített. Az már viszont ke­vésbé dicsérhető és az érdekek­kel ellentétes, hogy a nemrégi­ben megnyílt Kadarka utcai cuk­rászda közelében ugyancsak cuk­rászdát tervez a MÉSZÖV. Indo­koltabb lenne, ha a Béri Balogh Ádám utcai városrész vagy az új lakótelepek valamelyike kapná meg az új szórakozóhelyet... Látszólag csak a hibákat ke­restük. Pedig nem rossz szándék vezetett bennünket, csak olyan szekszárdi szemével néztük a vá­rost, aki szereti, s érdeklődéssel figyeli megújhodását. Riportsoro­zatunkban arra törekedtünk, hogy az ilyen emberek véleményének adjunk hangot, még akkor is, ha néhány dologban kritikus volt észrevételünk. A javaslatokon, véleményeken nem árt gondol kozni. Mert a kamaszkarú várói sok gondoskodást, szeretetet, nagy türelmet igényel... D. KÓNYA JÓZSEF — FERTŐI MIKLÓS A városközpont egy részlete 1965-ben és 1967-ben. Az új nem sok változást sejtet. A gomba jelene és jövője Tolna megyében Ezrek járják az erdőket, hogy gombát találjanak. Mert a gomba ínyenc falat. Keresik, fogyasztják, következésképpen egyre nagyobb lesz népélelmezési jelentősége. A gomba forgalmazására mór országos szervet is hoztak létre, a Gombatermeltetési Országos Szö­vetkezeti Központot. Mivel Tolna megye meglehetősen érdekelt, nyilatkozatot kértünk Szendi Pál­tól, a Gombatermeltetési Országos Szövetkezeti Központ főigazgató­jától. — Országszerte nagy piaca van a gombának, sőt külföld is mind jobban érdeklődik iránta. Tárgya­lásokat is folytattunk például nyugatnémet kereskedőkkel gom­baszállítás ügyében. Az igény nagy, ez viszont szükségessé te­szi, hogy ne csak a vadon termő gombát hasznosítsuk, hanem mes­terséges előállításával is mind töb­bet foglalkozzunk. Mindenütt ku­tatják a gomba termesztésére al­kalmas helyiségeket, s ahol van, hasznosítják. Mint közismert, több bányaüzemet leállítottak. Itt na­gyon sok olyan föld alatti helyiség, terület található, ami kiválóan al­kalmas gombatermesztésre. Ma már 40 000 négyzetméternyi volt bányaterületen termesztünk az or­szág legkülönbözőbb helyein gom­bát. — Már korszerű üzemi módsze­reket is keresünk a gombater­mesztés fellendítésére. Nemrégi-, ben külföldön, Dániában jártunk. Itt találtunk egy nagyon jó üzem­típust, amit meg is vásárolunk. Ennek az a lényege, hogy a kü­lön erre a célra készített hőszige­telő épületben megfelelő gépi be­rendezéssel állítják elő a kellő hő- njérsékletet, páratartalmat, az egyéb feltételeket is korszerű el­járással biztosítják. így egy év­ben ötször tudnak gombát ter­meszteni ugyanazon a területen. A mi körülményeink közt csak kétszeres termés érhető el évente. A megvásárolt üzemet a főváros környékén építjük, szereljük fel, de utána egy hasonlót építünk Tolna megyében, Dombóvár kör­nyékén is. — Tolna megye egyébként a leg­jobb gombatermesztő megyék kö­zé tartozik, és az a véleményünk, hogy itt még további, gyors ütemű fejlesztési lehetőségek is vannak, amit ugyancsak nem szabad el­mulasztani. Szendi Pál megtekintette a nagymányoki volt bányában léte­sített gombatelepet, Kálmán Gyu­la MESZÖV-elnők és Bésán Ró­bert gombatermesztési előadó kí­séretében. Érdemes e telepről szólni néhány szót: Nagy erőfeszítésekkel sikerült több száz négyzetméternyi telep megteremtése. Itt már sarjad a gomba. Viszont hasznosítatlan még a függőaknáig húzódó mint­egy 2000 méter hosszú vízszintes akna nagy része. Ha megoldják a vízelvezetést, és függőcsillét léte­sítenek, 7000 négyzetméternyi gombatelepnek lesz helye. A nagymányoki gombatelepnefc nagy jövője van. Csakúgy, mint az egész országban a gombater­mesztésnek. BODA FERENC Hetvenszer kiabálom ugyanazt — Tessék olvasni, ezeket kiabálom hetvenszer. M aroknyi papírt nyújt Porkoláb József bátai hivatalsegéd: — Nincs hangosan beszélő­jük? — Van, de rossz. így aztán nekem kell végigkiabálni a községet, reggel is, meg este is. Mert a népek napközben nincsenek otthon. Kora reggel meg este, meg tudják hallgat­ni a híreket. A fain 3300 mé­ter hosszú... A hivatalsegéd az egyik szeptemberi napon a követke­ző tudnivalókat közölte Báta község lakóival: 1. A tsz vezetősége értesíti a tagságot, hogy a prémium búzajárandóságot szeptember 15-ig mindenki vigye el, mert ellenkező esetben pénzben lesz kifizetve. 2. A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat szekszárdi munkahelyre azonnali belépés­sel férfi és női segédmunká­sokat vesz fel, jelentkezni a vállalat központjában, Szek­szárdon kell. 3. Hegyközség értesíti a la­kosságot, aki szőlő-, must-, borszerződést akar kötni, je­lentkezzen az elnöknél. 4. A vízügy értesíti a lakos­ságot, hogy a védgáton pocok elleni védekezés miatt, mér­gezés lesz, a libákat senki a fent nevezett védgátra ne hajtsa, mert felelősséget a vízügy nem vállal. 5. Az I. számú óvodában szeptember 5-ig lesz beiratás, kérjük azokat a szülőket, akik érdekeltek az ügyben. jelent­kezzenek. Öt hír. Mind az üt érdekli a lakosságot. A hivatalsegéd egyébként mindenről tud. ami a községben történt. Nem ve­rekedett senki, nem történt lopás, tatarozzák az evangé­likus templomot, átfestették az iskolát, meg a tanítók szol­gálati lakását, nagy a község­ben a vadkár, rosszul csinál­ták meg a községi utat... — Szóval a hivatalsegéd, az a falu mindenese. — Még annál is több — mondja Porkoláb József. — Tudnunk kell, ki hol lakik, milyen ügyben hol tudnak az emberek eljárni, tehát taná­csot adunk. És a napi hirdet- nivalók élkiabálása. Amikor reggel meg este végigjárom a községet, újabb hírekkel bő­vül a „repertoárom” és sokat tudok így segíteni a községi vezetőknek. községi hirdetmények­ből tulajdonképpen vé­gig lehet kísérni a fej­lődést, az eseményeket. A hi­vatalsegédek alakítói a köz­ségeknek, nélkülözhetetlen munkásai a tanácsapparátus- nak. Rajtuk sok múlik: meg­gyorsulhat munkájuk révén az ügyintézés, a tanácsházhoz ér­kezők hamarabb találják meg közvetítésük nyomán az intéz­kedésre alkalmas embert; — Ha megkérdeznék, mi volna a három kívánsága a bátai hivatalsegédnek? Porkoláb József nem sokat gondolkodik a válaszon: — Javítsák meg a hangosan beszélőt, emeljék egy kicsit a fizetést, és az egészség is len­ne olyan, mint húsz évvel ez­előtt volt...- Pj -

Next

/
Thumbnails
Contents