Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-14 / 217. szám
J 1 1967. szeptember 14, TOLltA MROYEt WFPflJSAO A% agrárértelmi&ég [V em értem, miért ment el 1' agronómu&nak, hiszen lehetett volna tanító is. Bonybád- varasdon egy parasztember szájából hangzott el ez a kijelentés, s ebből is arra kell következtetés a falu ni, hogy vannak még termelő- érdekében a parasztságnak mód- csak középiskolai végzettséggel szövetkezetek, ahol a gazdák a jában áll tanult embereket fi- bíró tanítót tanultabb embernek tanítót minden további nélkül zetni, felfogadni, alkalmazni hisz, mint a diplomás szakmér- értelmiséginek tekintik, de az ugyanúgy, mint egykor az ura- nököt. Az okok közül első he- agronómust nem. A félreértések da Írnak tették. El sem képzel- lyen feltétlenül a hagyományos elkerülése végett siessünk meg- hető a korszerű mezőgazdasági tekintélytiszteletet kell megemlí jegyezni, sőt aláhúzni, hogy a nagyüzem értelmiségiek, tehát teni, amely létezik, és amire a tanái*, a tanító értelmiségi stá- mérnökök, technikusok nélkül, falusi tanítók és tanárok rá is túszát nem vitatja senki, más- Érdemes ezt vajon bővebben szolgáltak. Hozzájuk képesít a ró! van szó. Arról, hogy a fal- bizonygatni? Talán még igen. mezőgazdaságban dolgozó értél- vakban dolgozó mezőgazdasági Nyilvánvaló, hogy az állat- miségnek a falvakban nemhogy szakemberek is kapják meg azt tenyésztési telepeken nem csu- nagy múltja nincs, tulajdon- a rangot, a közvéleménytől, ami pán abból áll a munka, hogy képpen semmilyen múltja sincs, képzettségük és végzettségük megetetik, megitatják, alommal De talán az a legdöntőbb, hogy alapján megilleti őket. látják el a jószágot és kitrá- a maradi észjárás a tanuiltságot, Amikor a magyar mezőgazda- gyáznak alóla. Itt már nagyon a diplomás értelmiségi foglalkozás imponáló fejlődéséről beszé- lényeges. a takarmányadagok zást eleve arisztokratikus tulajlünk, akkor rendszerint a techni- szakszerű összeállítása, más eset- donságokkal ruházza fel, máska térhódításával, a kemizálás ben az egyedi takarmányozás, a szóval úgy véli: ha egyszer va- elterjedésével, a műtrágya-fel- fehérje- és a keményttőérték laki tanult ember, akikor az nem használás növekedésével mérjük pontos meghatározása, a külön- tapossa a trágyát, nem nyeli a a fejlődést. Essek képezik az ősz- böző vitaminok adagolása és így port, nem dagasztja a sarat és szehasonlítási alapot is. A me- tovább, és így tovább. A nö- nem kel fel hajnali három óra- zőgazdaságban ^ felhalmozódott vény termesztésben százezrek kor. szellemi tőkéről viszont már rit- mehetnek veszendőbe, ha nincs kábban beszélünk, pedig érték- egy olyan szakember, aki idejé- Ez. a ro^aúiság fosztben szinte kifejezhetetlen az a ben felismeri a kártevő vagy a ía meg az agrárérgazdagság, amit a mérnökök, a kórokozó megjelenését, s ezen telmiség egy részét attól az eUs- technikusok szellemi kincsként túlmenően azonnal tud intéz- hieréstől, amely nekik kétszere- „vittek be” a magyar mezőgaz- kedni a védekezés módjáról, mó- 8011 is kijár éppen azért, mert daságba. Egyetemet végzett me- dozatairól. A műtrágya ható- egyetemi diplomával tapossak a zőgazda egykor oly ritka volt a anyagokban való felhasználása, trágyát, dagasztják a sarat, s falvakban, mint a fehér holló, a vetőmagmennyiség kiszámítása nyelik a port. Sokszor szakmér- A felszabadulás előtt kizárólag a talaj minőségének és az egyéb nöki, tanári képesítéssel, mint a az uradalmak alkalmaztak me- követelményeknek megfelelően, majo&i, a szakalyi, a pincehelyi zőgazdászokat. A dolgozó pa- mind-mind szakértelmet, intel- termelőszövetkezet elnöke, rasztok nem. Hogyan is tehették lektuális képzettséget kíván Azt Még nehezebb a helyzete a sen- volna? mondjuk, a gabonatermesztést tó sem próféta a saját hazájáNapjainkban viszont gyakor- az intenzív búzafajták „beveze- óan ~ alapon az új mezogazda- latilag mindegyik termelőszövet- tése” és a több műtrágya farra- sa£i értelmiségnek. Pontosabban kezeiben működik egy, vagy dal másította. Ez igaz, de teljes azoknak az embereknek, akik az több mezőgazdasági mérnök, egy biztonsággal ehhez hozzátehet- átszervezést követően, valama- vagy több szaktechnikus, techni- jük még, hogy a szakértelem. funkcióhoz jutottak, a kökus, helyenként üzemgazdász, Az a tény, hogy előírásszerűén zósseg bizalmából. S ez a körül- számtálán közös gazdaságban tudták alkalmazni az intenzív tocny aztán arra ösztönözte őket, magasan kvalifikált számviteli búzák termesztésénél a szakem- ^ogy munkájuk mellett végezzek szakember, szóval létrejött az berek közreműködésével, az ag- a mezőgazdasági techniku- agrárértelmiségi gárda. Ha le- rotechnikai előírásokat a szövet- mot’ a mezőgazdasági főiskolát, „ - . .... j , , , kezeti gazdák vagy az agraregyetemet. Szűcs egyszerűsítjük a dolgokat, akkor 5320 aK' Ferenc, a faddi Lenin Tsz élez annyit jelent, a közös gaz- jAJ 1 a2 oka, hogy ezek eile- nökhelyettese munkája mellett dálkodás a2t is lehetővé tette nére a falvakban még ma szerezte meg a szaktechnikusi hogy a határ adottságainak jobb ™fel^U!etö a hamis .értékítélet, oklevelet. Kajdacson, vagy* Ma. ., , , , Előfordul az a naiv es képtelen docsán a termelőszövetkezet fokihasznalasa, a tudománynak a helyzet, hogy a közvélemény a agronómusa szintén az agrárér- gyakorlatban való alkalmazása képesítéssel nem rendelkező, telmiség kategóriájába került azáltal, hogy felsőfokú mezőgazdasági technikumot végzett. De vajon a falusi közvélemény agrárértelmiségnek tekinti őket? Pontosabban, odasorolja őket, ahová a tanárt, az orvost? Aligha. Pedig szakképzettség tekintetében ott volna a helyük. húzott sorokat, mint indokot. Presztizsokokból? Említem az állítólagos fel- dig tanul az ember, ennél az mondást veszélyt. esetnél meg különösen így van”. — Van-e alapja Buzásné aggályának? — utalok az asszony A munkatársak együttélése és félelmére. együttműködése sehol nem tör„ .. , . ténik vita nélkül. Adódhat még Ha rajtam múlik, felmon- élesebb hangvétel is. A. viták dunk neki — válaszolja lakon!- azonban soha nem fajulhatnak kusan Bien János főkönyvelő, odáig sehol, hogy elvegyék va- Meg fogják találni rá a törve- Jatónek a kenyerét vagy a mun- . , _ , . kához való jogát. Ebben az esetnyes jogalapot. Felcsapja a ^en komoly, tapasztalt vezetők vaskos munkajogi kötetet és kerültek a két ember közti megmutatja a ceruzával alá- szembenállás hangulatának erős hatása alá. Korábbi megfontoltságával és tárgyilagosságával ellentétben, túlzott kijelentésekre és következtetésekre ragadtatta ... . ,, , . , el magát a főművezető és főTalan jobb lett volna, ha ko- könyvel5 egyaránt. rabban és alaposabban tanulma- Ritka egyezését tapasztalhattuk nyozzák. A törvénysértő és az antihumánus és törvénysértő vo- antihumánus eljárást talán ak- násoknak. Mindkét, jelenleg kor meg lehetett volna előzni, szemben álló félnek jobban ké- .v, ne tisztelni egymásban a dolgozo Ml a legfőbb egy ember mun- embert <5^; ne harcoljon minkahelyi elbírálásánál? Fedtéüe- dénáron és meg nem engedett nül döntő és elsődleges a hozzá- eszközökkel a tekintélyért, értése, a munkája. Buzásnétegy- Szót emelünk az ellen, hogy öntetűen jó — egyesek kiváló— a szekszárdi bőrdíszműben bárki , - , , is vérszemet kapjon, vagy tőkét munkaerőnek tartják. A négy- , ’ 7.,. . venöt éves asszonynak huszonöt kovácsolni e hibás mesztendős admintóztrációs-köny- tézkedes a,apján' Máris ,van,nak velesi gyakorlata és jártassága .. . . , ... „kívülálló”, ottani dolgozónál. van. Nyugtalan, ideges asszony be- Vonják bátran felelősségre a nyomását kém Búzás Istvánná, bőrdíszműnél a lopásokat, de Biztosan nem hibátlan ember, nézzenek magukba és ne hur- fóként a vitáknál. Kétségtelenül cocáik meg azt az embert, aki volt néhány munkahelye. De törődik a munkájával és ragasz- mostani aggodalma nem oktalan, kodik az üzemhez. Beigazolódott a felmondási szán- Érthető, hogy a szakszervezet dék. noha a döntés természete- figyelemmel kíséri Búzás Isisen a telepvezető hatáskörébe vénné sorsát és a további fejle- tartozik. Neki viszont volt ak- ményeket. kora ereje, hogy belássa: „Min- SOMI BENJAMINNÉ JVf Indenesetre higgyünk ab- ban, hogy éppen az agrárértelmiség tehet legtöbbet annak érdekében, hogy a falusi közvélemény értelmiséginek tekintse. Elsősorban az igényesség, „a szellemi táplálkozás” kifejezésre juttatásával'. Sajnos, esetenként, a rengeteg munkára va' ló hivatkozással eléggé el nem ítélhető módon a tekintélyre, a szakmára nézve is káros igénytelenség figyelhető meg. Az egyik járási mezőgazdasági osztályvezető találóan fogalmazott: „Némelyik agronómus elhagyja magát, és lecsúszik a disznótorok szintjére. Evés, ivás a legfőbb élvezete szabad idejében.” —- mondta. Megemlítette, hogy éppen a közelmúltban kellett fi - gyelmeztetni az egyik fiatal ag ronómust, aiki napközben jól lát: ja el a munkáját, de az estei semmi másból, csak ivásból állnak. A kísértés nagy. De aki ad valamit az oklevelére, & diplomájára, az nem feledkezhet meg a szellemi táplálkozásról sem. Lehangoló vodt, hogy a közelmúltban Bonyhádon az Állami Népi Együttes előadásán nem lehetett agrárértelmiségivel találkozni. Nagyon érdekes viszont, hogy amelyik termelőszövetkezetben a technikus, a mérnök nem szakbarbárként éli napjait, hanem szellemi emberhez méltó módon, sokoldalú érdeklődést tanúsít, lapokat olvas, irodalom- kedvelő, színházba, hangversenyre járó ember, ott őt értelmiséginek tekintik. SZEKULITY PÉTER A Petőfi-csarnokban láttuk Forgalmas ezekben a napokban a Budapesti Nemzetközi Vásár területe. Bár a BNV-t már május végén bezárták, most is akad sok látnivaló. Természetesen, a legtöbb látogatót, a szovjet technika és tudomány ötvenéves fejlődését bemutató jubileumi kiállítás csal ki ide, aki azonban már kijött, megnézi a többit is. A modern otthon kiállítást az NDK-pavilonban, a bőrdíszműbemutatót a Kossuth-csarnokban és a KGM—Belker közszükségleti cikk kiállítást a Petőfi-csarnokban. Itt egyébként most készülnek egy újabb kiállítás megnyitására, az alumínium felhasználásáról, alkalmazásáról. A pár hónap múlva életbe lépő új gazdasági mechanizmus „előszele” a sok termékbemutató. Az ipar és a kereskedelem így akar közelebb kerülni a fogyasztókhoz, megismertetni mostanában bevezetett és hamarosan gyártásra, forgalomba kerülő újdonságait és megismerni a közönség véleményét. Ezúttal a KGM— Belker kiállításon látott félezer termékből mutatunk be néhányat. Ujvonalú, modern gázfőző lap két lánggal, fedővel. Városi és pro- pán-butángázas kivitelben hozzák forgalomba még az idén. A bonyhádi és a budafoki zománcgyár tetszetős és praktikus zománcedényei. Tejforra- lók, lábasok, fazekak, süllyesztett műanyag-fogan- tyús fedővel, műanyag-füllel. Egy részük már kapható a boltokban, a többinek a gyártását most készítik elő. A P—20-as motorkerékpár műszaki paraméterei kiállják az összehasonlítást a ma ismert legjobb típusokkal.
