Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-10 / 214. szám

TOLNA MEGYEI NEPŰJSAO Rejtvénypályásat ni. hét Sor­szám: i Kérdés Meg­fejtés ] A világ területének hány százalékát teszi ki a szociálista országok területe? — 16% 1 — 26% \ X — 36% 2 2. Milyen fokú sugárbetegségről beszélünk 25« r esetén? • — közepes 1 — súlyos X — Igen súlyos 2 3. Életvédelmi létesítményekben személyenként meny­nyi levegőt kell biztosítani? — 1,5 m‘/l 1 — 2,5 m3/l — 3 m3/l 2 4. Milyen mennyiségű víz tárolásáról, illetve cseré­jéről kell gondoskodni egy személy részére az árok­óvóhelyen? i — 2 liter — 1,5 liter X — 3 liter 2 5. Hány rétegűnek kell lennie az állatok légzőszer vének megvédésénél készített zsákgázálarcoknakl — egy i — kettő X — három* 2 6 Szennyezett területen személyek részére mi enged­hető meg? — szükség védőeszköz használata 1 — védőeszközök levetése — étkezés, dohányzás X li L 2 7 Szennyezett területen ha kutat akarunk létesíteni, a terepet milyen sugarú körben kell mentesíteni? i — tíz—tizenöt méter — tizenöt—húsz méter — húsz—harminc méter 2 Szennyezett zsákban tárolt élelmiszernek ml a 8. mentesítés helyes módja? (pl. liszt) 1 — a külső felület lemosása — a csomagolás kicserélése X — a szennyezett réteg eltávolítása 2 9. Teljes sugármentesítés esetén személyenként kb. mennyi vízszükséglettel kell számolnunk? — 20 liter „ . ■ -1­30 liter X — 50 liter 2 10. Allcsúcs sérülése esetén milyen kötésmódot kell alkalmazni? — tarkókötés 1 — parittyakötés X — sapkakötés 2 A pályázaton úgy kell tippelni, hogy a megfelelőnek vélt jelet beka­rikázzuk, s a kivágott szelvényt zárt borítékban, szept. 14-ig beküldjük, a Tolna megyei Népújság címére. A borítékra kérjük ráírni. „Rejtvény­pályázat. A helyes megfejtők között hetenként tíz jutalomtárgyat sorso­lunk ki. Csak tíz találatot elértek vesznek részt a sorsolásban. A szeptember 3-i, második heti rej tvény helyes megfejtése: x, Ír 2, 1, x, 2,x—2, 2, t—x, l. A rejtvény nyertesei: Gá» István (Dombóvár), Zádori Zol- t.*nr*A /e.Tiekszárd-), dr. Kiss Károlyné (Szelcszárd), Bán Andomé (Paks), Já- nosits Mária (Szekszárd), özv. Bőikényi Sándomé (Szekszárd), Krizák Ist- vánné (Szekszárd), Kovács Lajosné (Szekszárd), Mozsonits Györgyné (Szek- szárd), Kelemen Margit (Dombóvár). A megfejtőknek a díjakat postán küldjük el. Név: ________________V L akcím: A forgódugattyús motorral hajtott Mazda C]osmo Sport66 Megjelent a piacon a Toyo gyár új, forgódugattyús motorral’ tott sportkocsija. A könnyű, ki*f, mé" retű, rendkívül gazdaságos üzexnt|J for* gódugattyús kocsi belföldi ára 1 4.80 yen. Egyik érdekessége az alaf18011^ alváz. Az NSZK-beli NSU Spider után ez a második olyan gépkocsi. :< mely tömeggyártásban, forgódugattyús, mo~ torral készül. Más országokban most folyik a fejlesztőmunka az ilyen. tipu­tor sajátságos tulajdonságainak minél jobb kihasználására ezt a motort nem a meglevő modellekbe építették be, hanem ehelyett egy Lelj esen új típust dolgoztak ki a gyárban: a Mazda Cos­mo Sportot. A forgódugattyús motor­ral ellátott gépkocsik sorában ez a modell az egész világ iparát tekintve a második, de egyúttal az első olyan gépkocsi, amelyet két forgódugattyús 1967. szeptember 10. motor hajt. A Toyo Kogyo közlése szerint az új sportkocsi hossza 414Ű mm,_ szélessége 1595 milliméter, ma­gassága 1165 milliméter, súlya pedig 940 kilogramm A kétüléses kocsi egy- kamrás motorjainak lökettérfogata 49fi köbcentiméter. A motorok vízhűtésű- ek: a kompresszióarány 9.4, a legna­gyobb teljesítmény 7000/perc fordulat­számon 110 LE. a legnagyobb nyoma­ték 3500/perc íordulatttal 13,3 kilo­gramm. A forgódugattyús motor ki­alakítása során a Toyo Kogyo gyár mérnökei új megoldásokat dolgoztak ki a levegő beszivására, a kipufogá®» ca, a tömítésekre és a hűtésre. A Mazda Cosmo sportkocsi legna­gyobb sebessége 185 km/óra. 8,7 má­sodperc alatt 100 knvóra sebességet érhet el, gyorsítóképessége 16.3 sec. Ez a tény kiegyenlíti a kis sebessé­gekkel tapasztalható hátrányokat, és lehetővé teszi közvetlen áttétellel a 2S km/óra sebességű egyenletes mozgást. A kocsi fontosabb szerkezeti részei­re. a motorra, a sebességváltóra és a rugózásra a gyár kétéves vagy 50 000 kilométerig érvényes jótállást vállai, A szabályos ellenőrzések között In­gyenes a kocsi karbantartása. A Toyo Kogyo gyár új modellje, a Mazda Cosmo Sport. sú gépkocsik tÖnv-Sgyártásának elő­készítésére. , , A-forgódugattyús motort egy német repülőgép szerkesztő mérnök, Félix Wankel találd fel* ezért Wankel-mo- tomak is nevezik. A forgódugattyús motor a forgómozgás kerekekhez tör­ténő átv^elében különbözik a hagyo- mánvoo lengődugattyús motortól. Az utóbbi dugattyújának váltakozó irá- ryú mozgását bonyolult alakú for- gattyús tengely adja át a hátsó ke­réknek, a forgódugattyús motor du­gattyúi viszont a forgó mozgást köz­vetlenül továbbítják a kerekekhez, aminek következtében csökkennek a veszteségek, és az egyszerű szerkezeti felépítésű motor lehetővé teszi a kocsi sima járását. A forgódugattyús motorban sokkal gyorsabb ütemben követik egymást a robbanások, mint a hagyományos mo­tornál. Ezenkívül ez a motor nyugodt ■járású, alig ráz, tehát ideális megol­dás a gépkocsikban. Előnyei ellenére még nem szoríthatta, ki a gyakorlatból a lengődugattyús motort, mert csak újabban sikerült teljesen kiküszöböl­ni a motor szerkezeti felépítésével kapcsolatos műszaki nehézségeket. A Toyo Kogyo gyár első forgódu­gattyús modelljének kipróbálásakot nagy sebesség mellett még simán fu­tott a kocsi, a kisebb sebességeken azonban egészen bizonytalanná vált és a motorfék működésekor erős rán- gásokat lehetett érezni. Úgy viselke­dett, mint a nyugtalan ló, amikor le ■akarja vetni lovasát. fú év keTett hozzá, míg a Toyo Ko- ' v^ríYc^ájvHte a hibákat, és sikere­sen megkezdte e modell gyártását. Nagy gondot okozott az égéskamrák tömítése, a benzin bevezető nsúlásának megfelelő elhelyezése, a fogaskerék­áttétel szilárd kialakítása és az olajtö­mítések megjavítása és a két forgó­motor tökélei esítése. Az első prototípus 1962. augusztusá­ban készült el. A forgódugattyús mo­FIAT 125 A 124-es jelzésű FIAT kocsinak test> véröccse született. A neve: FIAT 125. Az olaszok a 124-es típussal elért óriá­si sikerek után — mint ismeretes, ez a kocsi nyerte el az „év autója’“ cí­met , — elhatározták, hogy megszer­kesztik tökéletesített utódát, annál is inkább, mert a 124-es .szabadalmát el­adták a Szovjetuniónak, és ez a típus égy-két év múlva főleg a szovjet gyá­rakból kerül majd ki. A 125-ös kocsinak a formatervezése, alapvető szerkezeteinek elrendezési módja nem tér el a jnai szabványtól. A gyár gazdasági vezetőinek gondola­tait éppúgy a józan óvatosság irányí­totta, mint a technikusok ceruzáit. Bi­zonyára alaposan számolgatták, hogy a mai útviszonyokra, a különböző or­szágok szervizhálózatára, meg az át­lagos autóvásárlók igényeire figyelve milyen határig menjenek el a műszaki fejlesztés ma már kétségtelenül ennél jóval merészebb autótechnikai érde­ke'Veket tartalmazó skáláján. De függetlenül, hogy régi helyeiken hagyták a fődarabokat, a fürkésző szem azokon mégis elég sok modem vonást talál. Érdemes néhány pillanatot a futó­művek tanulmányozására szánni. Igaz agyán, hogy elől egyszerű •■‘savarru- gos felfüggesztést látni, de ez a ferdén vezetett spirál magasan fekszik, és a lengőkar, a torziós stabilizator, a gu- micsukios kitámasztó a tárcsafékes kerekeknél mégiscsak újat. És a hátsó hídnál sem elég csupán annyit meglátni, hogy hosszanti laprugóra tá­maszkodik, hiszen mindössze két-két ;apot jelent egy-egy „kőieg \ És ha az autós úgy érzi, hogy bár­milyen úton, bármilyen tempóval ha­lad, kocsija könnyedén, finoman kor­mányozható, akkor nemigen kíváncsi arra, hogy csigakeréknek, togasléonek vagy hidraulikának köszönheti ezt az előnyt. Azt sem igen kérdezi, hogy nhlyen módón és milyen szí1 »epeket Vezérelnek a motor ál. Sok autós szá­mára azonban érdekes, hogy itt pél­dául nem fogaskerék, nem lánc, Ira­nern bordázott gumiszíj köti össze & két felső vezérteng’Wt a főtengely végén lévő meghaitctárcsával. Zajta­lan, tartós elfogadott szisztéma. Az ilyen tulajdonságok már érdek­lik az autók használóit, akik szívesen kapcson ik a nem automatikus, csu­pán szinkronizált sebességváltót is, ha az mindig engedelmeskedik és évekig baj nélkül működhet. És persze az is nagyon érdekes, hogy 'mit tud egy ilyen hagyományos építésű kocsi. A FIAT 125 például négyhengeres vízhűtéses, négyütemű; 1608 köbcentiméteres soros motorjával 00 Dm lóerőt tud adni. Hogy milyen fordulatnál? Úgy látszik, lassan már ez sem érdekli a vevőket, mert az egyébként igen részletes gyári pros­pektusban erre utaló adat nincsen. Azt viszont vastag betűkkel szedték, hogy ez a 960 kiló nehéz kocsi öt sze­mélynek kényelmes utazást, 180 kilo­méteres óránkénti sebes -jégét, a kan­kurrens típusokat legyőző gyorsulási értéket, valamint 40 százalékos hegy­mászó képességet nyújt. Hangsúlyoz­zák a dinamó helyett alkalmazott ge­nerátort is, a 8,8:1 kompresszió vi­szonyt, az elektromágnessel önműkö­dően ki- és bekapcsoló hűtőventillá­tort, de azt, hogy a 45 literes benzin­tankból mennyi fogy 200 kilométerre,- nem említi a katalógus. Csupán arra ' T-i uo<*■*' a „briliáns” rr \ sza'rt meg_ oldások minden tekintetben a legked­vezőbb menettulajdonságokat eredmé­nyezik. Orosz Mihály: |> TE . Í RÓ VE f np — Mutassa — mondta Pikó. A vegyész elmosolyodott. — Kételkedik? — Nem, csak a saját szememmel akarom lát­ni, — jegyezte meg Pikó zavartan, majd a na­gyítón ve“ után nyúlt "— Hát igen, — sóhajtott mélyet, miután meggyőződött az ujjlenyomatok azonosságáról. Mindenesetre megpróbáljuk még a kutyát is... A hatalmas vörös lábú, fekete szőrű farkas­kutyát az őrmester vezette be. A kutya mozdu­latlanul, felemelt fejjel ült az asztal mellett. A gyanúsítottak felsorakoztak. Az őrmester egy ruhadarabbal megfogta a kés- élét és a markolatot a kutya an» elé tar­totta. i ‘ 11, i > na —t-PT'!*! — Szimat, keresd! Válassz! — mondta né­hányszor erélyesen. A nyomozókutya értelmes, csillogó szemmel pillantott végig a jelenlévőkön, majd sorjában, egyenként végigszaglászta a katonákat. Lábas előtt bizonytalanul megállt, idegesen kapkodta a fejét, majd a vegyészhez futott. Néhányat vakikantott és elkapta a zakója ujját. Pikó dühössen kiáltott az őrmesterre: — Nagyon ügyes! Vigye a kutyát! Amikor ismét magukra maradtak, bosszan­kodva felnevetett. Ezt jól megcsináltuk! Megállapította, hogy maga a gyilkos — szorította meg barátságosan a laboráns karját. — Előbb kellett volna kerestetni. Még az ujjlenyomatok vizsgálata előtt — ismerte el a másik. — De hiszen így is szagot vett Lábasnál! — bizonygatta a hadnagy. — Na persze és az ujjnyomok, — bólogatott az orvos. — Azt hiszem, egy percig sem vMás az ügy. — Kézenfekvő — jegyezte meg a hadnagy. —- Nagyon is—hagyta rá Pikó, majd rövid Mő múlva hozzátette: —• Nagyon is kézenfekvő! — Letartóztatjuk Lábast? — állt fel a had­nagy. — Várjon még, valamire kiváncsi vagyok — intette le a százados. — Csináljuk_ meg még ' egyszer a helyszíni szemlét, vitessük el a hul­lát é* játsszuk le az eseményt. i-4í -í — Nem lesz- korai? — aggályoskodott a had­nagy. — Nem érünk rá. Most még frissek a benyo­mások. Négyen mentek fel a laborba: Pikó százados, a vegyész, valamint az orvosszakértő és az elhárító tiszt, A nyomozó-technikusi teendőket maga Pikó látta el, jobbnak vélte, ha minél kisebb létszá­mú a csoport, és első kézből értékelheti az adatokat Először általános fényképfelvételt készített a helyiségről, majd külön-ktilön lefényképezte a fontos részleteket. A hasonfekvő halott zub­bonyának hátán hosszasan keresett valamilyen felhasználható bűnjelet, de egyelőre semmit sem talált. Mivél Faragón kívül öten tartózkod­tak a helyiségben a gyilkosság pillanatában, és cáfolhatatlan nyom senkire sem vallott, egyikü­ket sem lehetett teljesen kihagyni a számítás­ból. Ezután átadta a színteret az orvosnak és a vegyésznek. Az orvos elsősorban a hullával foglalkozott, és közben halkan töprengett magá­ban. A vegyész, — annak ellenére, hogy 6 volt a legnehezebb helyzetben — sok nyomot rögzí­tett különleges papírjaira, és bőséges saé’jegy- zettel látta el őket. Ez a munka tartott a legto­vább. A többiek végül már csak tétlenül vártak rá. — 42 —

Next

/
Thumbnails
Contents