Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-09 / 213. szám
1967. szeptember 9. TOLNA MFOYFI NEPŰJSAG 3 Higgadtan latolgatják a lehetőségeket A Tolna megyei Népújság' munkatársa Genye Illés elnökkel és Taba Sándor főkönyvelővel, a gerjeni Rákóczi Tsz két vezetőjével arról beszélgetett, hogy szerintük mi lesz majd jó üzlet a közös gazdaságnak. Kérdés: A termelőszövetkezetek önállóságától szinte megtáltosodnak az emberek. Rengeteg a nagyratörő elgondolás. A valamirevaló közös gazdaságokban a vezetők törik a fejüket, hogy miként növelhetnék az új adottságok és lehetőségek birtokában a pénzbevételeket. Gondolom, a gerjeni Rákóczi Tsz sem kivétel, itt is hasonló a helyzet. Válasz: Hasonló a helyzet nálunk is. Kérdés: Feltűnő az új elgondolásokban az egyoldalúság. Jó néhány termelőszövetkezetben kizárólag a kereskedelmi tevékenységre gondolnak. Ezt tartják az elképzelhető legjobb üzletnek. Itt kezdődik és itt fejeződik be minden. Válasz: Mi először a szénporos téglaégetésről beszélünk. Ez az egyik elgondolásunk, ha nem is nagyratörő. Van olyan tervünk, hogy magúnk készítjük a téglát. A község és a tsz szükségletét saját erőből látjuk el. Amikor meghallottuk, hogy a járásnál jelentkezett egy téglaégető mester, azonnal tárgyaltunk vele, de a végleges megállapodást még nem kötöttük meg. Egyetlen lépésünket sem akarjuk elhamarkodni. Jelenleg tájékozódunk és számolgatunk. Kérdés: A gazdaságnak kell a tégla? Válasz: Nagyon. Kérdés: Hát akkor van értelme a tétovázásnak? A mester meggondolja magát és esetleg visz- szalép. Válasz: Nem tétovázunk, gondolkodunk. Számításba vesszük döntés “előtt az összes várható következményeket. A jókat is, a rosszakat is. A gazdaságnak szüksége van egy százférőhelyes tehénistállóra. Ez a legnagyobb gond évek óta. Az, hogy nincs. A mintalegelő olyan, mint a kánaán földje. A jelenlegi szarvasmarha-állománynak más- félszeresét tudnánk eltartani már most. A mi megítélésünk szerint itt a forint, és nem a Laci- pecsenye sütésben. A szarvasmarha-állomány számszerű növelésének viszont előfeltétele a százas tehénistálló. Kérdés: Minden amellett szól tehát, hogy legyen szénporos téglaégetés. Válasz: Nem. A szénporos tégla előállítása majd annyiba belekerül, mint a kereskedelemtől megvásárolt tégla. Legfeljebb a fuvarköltséget takaríthatjuk meg. Ha minden jól megy, ha nem jön közbe valami előre nem látható többletkiadás. fcérdés: Az építőanyag beszerzése nehéz. Erre nem gondolnak? Válasz: Jelenleg nehéz. De ne hagyjuk számításon kívül azokat a változásokat sem, amelyekből arra lehet következtetni, hogy mire mi belekezdünk a szénporos téglaégetésbe, addigra esetleg annyi tégla lesz, hogy Dunát lehet majd vele rekesz- teni. Kérdés: Ez valóban előfordulhat. Jelenleg nagy a kereslet. Ehhez kezd igazodni a kínálat is. Jó üzlet a téglagyártás. De magukat nem foglalkoztatja valami igazán bomba üzlet? Ez most divat. Válasz: Hódolunk a divatnak. Eszünkbe jutott, hogy a Duna- parton cementáruüzemet lehetne létesíteni. Betongyűrűket, betonoszlopokat és mozaiklapokat gyárthatnánk. ezzel is több munkalehetőséget biztosítanánk a tagoknak. Elutaztunk Decsre és megnéztünk egy eladásra felkínált berendezést a cementáru- üzemhez. Végül mégis oda lyukadtunk ki. hogy legjobb lesz nekünk benne maradni a mező- gazdaságban. Kérdés: Hogyan értik ezt a ben- nemaradást? Válasz: Mozaiklapokból a TÜZÉP-telepeken nagy a választék. Mi legfeljebb egyfajtát állíthatnánk elő. Nem volnánk versenyképesek. A föld viszont biztos forint. Ebből kell kihozni azt, ami még benne van. Mert sok van benne, bár igaz, hogy búzából 18,39 mázsa volt az üzemi átlagunk, 19 vagonnal termeltünk többet a tervezettnél. Viszont éppen ez igazolja, hogy a mezőgazdaságvan van forint. Ide kanyarodtunk tehát vissza. A lehetőségek nagyok. És mi a paraszti munkához értünk. De a cementáru gyártásához nem. Megítélésünk szerint a kereskedő kereskedjen, ő ahhoz ért, mi viszont termeljünk, mert mi ehhez értünk. Kérdés: Nem gondolják, hogy napjainkban ez egy kissé konzervatív álláspont? Válasz: Gerjenben a föld látszik a legjobb üzletnek, meg az állat- tenyésztés, ezen belül a szarvasmarha-tenyésztés. Vegyük a tejtermelést. Hol vagyunk még tejtermelésben a világszínvonaltól. Szerintünk ezen sokkal inkább érdemes elgondolkodni, mint egy bolt létesítésén. Arra ott van a Fogyasztási és az Értékesítési Szövetkezet. Egyébként tavaly megnyitottunk egy zöldségüzletet, de alig volt forgalom. Szóval másutt keresgélünk. Kérdés: Amit elmondanak, érdekes, és cseppet sem jelenti azt, hogy nincs fantázia az elgondolásaikban. Sok benne a fantázia, bár ez olyan dolog, hogy í* érj énben ez látszik legjoobnak, más közös gazdaságban viszont más dolgok látszanak legjobbnak. Válasz: Reális keretek között gondolkodunk. Azt mondjuk, a már meglévő adottságokat használjuk ki. Ezért mi a háztáji gazdaságokból az idén már minden alkalommal megvásároltuk az eladásra szánt borjakat. Nem engedtük el, mi vásároltuk meg. Nyilván érthető, miért. A minőséggel egyidejűleg mennyiségileg is növelni akarjuk a szarvasmarha-állományt. Aztán itt van pénzforrásnak és jó kereseti lehetőségnek a kertészet. Kérdés: Ez minden? Válasz: Van annak értelme, hogy csak a divat kedvéért valami egészen rendkívülit találjunk ki? Nincs értelme. Egy időben foglalkoztunk seprűkötéssel, kosárfonással, hogy a tagok téli foglalkoztatottságát megoldjuk. Egykét ember valóban eldolgozgatott, de az igazság, hogy a foglalkoztatottságot nem oldottuk meg, és gazdaságilag sem volt túl nagy haszon ebben a tevékenységben. Másrészről be kellett látnunk, hogy a tagok részéről télen az érdeklődés nem nagy. Sőt, jelentéktelen. Ezért arra törekedtünk, hofrv tnureri/il '-M->lgozhassák magukat az emberek. Kérdés: Ezek a törekvések me?valósultak? Válasz: Részben igen. A kertészetben, a növénytermesztésben a közös gazdaság korlátlanul biztosíthat munkaalkalmat, hozzátehetjük, jó kereseti lehetőséggel. Uborkaszedéssel Déldául a teljes értékű munkaerő napi 130—150 forintot keres meg az idén. De még a 12 éves gyerek is megkeresi az 50 forintot. Hasonló, vagy valamivel johb a helvzet a paradicsomnál. Tizenöt holdon termesztünk málnát. Július közepétől két naponként van itt is munkaalkalom. Tavaly 80 ezer forintot fizettünk ki, csak a málnaszedőknek. A közösség is jól jár és a munkát vállaló tagok külön-kü- lön is jól járnak. Úgy gondoljuk, kellőképpen érzékeltetjük, hogy akik a mezőgazdasággal foglalkoznak, azoknak a mezőgazdaság a legjobb üzlet. — mondotta a gerjeni Rákóczi Tsz két vezetője. Sz. P. Megyénkbe érkezett a VDK földművelésügyi minisztériumának küldöttsége (Tudósítónktól.) Kétnapos látogatást tesz megyénkben a Vietnami Demokratikus Köztársaság földművelésügyi minisztériumának küldöttsége a miniszter helyettesének vezetésével. Pénteken a küldöttséget az Ál- sótengelici Kísérleti Gazdaságban a gazdaság vezetőinek társaságában Szakái László, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának felügyelője fogadta, majd megtekintették a gazdaság tenyésztelepeit Késő délután a tolnai Halászati Termelőszövetkezet dolgozóival találkoztak. Szombaton Szűcs Lajos mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezető kíséretében háztáji baromfitenyésztők állományait tekintik meg Szekszárdon és .tanulmányozzák a sajátos kisüzemi, baromfi tartást. Utána megtekintik a bátai November 7. Termelőszövetkezet 40 ezer férőhelyes baromfitelepét és nagyüzemi gyümölcsösét. A helyiipar termékeinek minősége jó Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap délelőtt, Szabópál Antal elnöikletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként a jelentés a lejárt határidejű vbhatározatok végrehajtásáról, a második napirendi pontban a Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei fiókjának beszámolóját, a tanácsi vállalatok új rendszerű hitelezésének tapasztalatairól, és kihatásáról szóló anyagot tárgyalták meg A következő napirendi pont a megyei tanács ipari osztálya irányítása alá tartozó vállalatok kapcsolata a kereskedelmi szervekkel, a megye lakosságának áruellátása érdekében című anyaga volt. Az állami helyiipar 190 millió forintos termelésének 47,2 százalékát a belkereskedelmi értékesítésre előállított cikkek teszik lu. A belkereskedelmi áruellátásban való részvétel érdekében a vállalatok ilyen irányú tevékenységüket az elmúlt évhez képest, fokozták. Az áruellátásba i való bekapcsolódás, jelenleg és a jövőben is, a kapacitások egyenletes TERI NÉNI Egy régmúlt esemény határozta meg életét. Nem mondja, de szavaiból érzem, még ma is fáj, hogy így kellett történni. Becsületére válik, hogy töretlen szorgalommal, szüntelen tenniakarás- sal igyekezett orvosolni a régi fájdalmat, amelyet ma már, közel négy évtized távolából, csak mint emléket őriz. — Négyen voltunk testvérek. Jól emlékszem, 12 éves voltam, amikor ősszel beírattak az elemi iskola hatodik osztályába. De csak beírattak. Mire elkezdődött volna a tanítás, apámnak ki kellett kérnie az iskolából. Dolgoznom kellett. S az akkor 12 éves Bús Teréz munkára jelentkezett a Tolnai Selyemgyárban. Felvették. Miért ne? Az ilyen fiatal munkaerő mindig olcsó volt. Így jegyezte el magát, szinte gyermekfejjel a gyárral. Akkor még nem gondolta, hogy ez az eljegyzés egy életre fog szólni. A fonodába került, mint főzőlány. Egy évvel később már csomózott. Négy év múlva pedig font. S ezt csinálja még ma is. Igaz, közben hét évet, mint anyagraktár-kezelő is dolgozott. De igazán csak itt érezte jól magát, a fonodában. Teltek, múltak az évek. S egy szép napon Bús Terézből Károlyi Jánosné lett. Házassága azonban nem sikerült. Alig két évet éltek együtt, s máris elváltak. Akkor elhatározta: mindent elkövet, hogy fiából becsületes, szorgalmas munkást neveljen. — Amit akkor megfogadtam, azt becsülettel teljesítettem is. Fiam a Tolnai Fémipari Ktsz rádióműszerésze. Időközben vele is történt egy s más a. gyárban. 1953-ban az elsők között volt, akik 25 éves munkaviszonyuk után jutalomként egyhavi fizetést kaptak. Nem sokkal ezután elnyerte a kiváló dolgozó oklevelet, majd egy évvel később a jelvényt is. De a legnagyobb elismerést számára az jelentette, amikor megalakult a fonodában az „Arany János’’ szocialista címért küzdő brigád, amelynek egyhangúlag Teri nénit választották vezetőjévé. A ma 51 éves Károlyi János- nénak még egyszer sem volt balesete. vagy fegyelmije. Igaz, a közel negyven év alatt egy alkalommal elkésett. Pár éve ennek. De ez külön epizódja lett életének. — Magam sem tudom, hogyan történt. Elaludtam. Talán tíz per cet késtem. Egész nap izgatott voltam, s vártam, hogy mikor hivat a művezető. De elmúlt a nap, s nem szólt. Másnap, harmadnap sem. Nem lett ügy belőle. Ekkor éreztem igazán, hogy mennyire becsülnek a gyárban. A művezető nem szólt, s helyesen tette. Jól látta, hogy Teri nénit mennyire bántja a késés. Úgy gondolta: a gyár legrégibb dolgozójának, aki közel negyven éve jár be szinte óraműpontossággal, egyszer el lehet nézni tíz percet. És elnézte. Még négy éve van a nyugdíjhoz Teri néninek, akit az igazgatótól a portásig bezárólag mindenki így ismer, s akinek élete szorosan összeforrott a gyár életével. — Szeretném még ezt a négy évet ugyanolyan becsülettel végigdolgozni, mint az előző negyvenet, — mondja búcsúzóul. S ha ő mondja, az úgy is lesz. Beszélgetésünk végeztével néhány percig a háta mögött állva figyelem, amint dolgozik. Ujjai, mint valami motolla, állandóan mozognak. Irányítják a selyemfonal útját a gombolyagon. Ki tudja, hány ilyen selyemgombolyag őrzi életének féltve őrzött titkait, vágyait? (szigetvári) és biztonságos leterhelése, a gazdaságos sorozatnagyságokra, való törekvés érdekében csak a kereskedelmi szervek útján folyhat. A nagyobb sorozatok termelésének érdeke az országos működési területű nagykereskedelmi vállalatok felé orientálja a helyiipari vállalatokat. Csak kisebb részben értékesítenek megyei területi feladatokkal foglalkozó nagykereskedelemnek és kiskereskedelmi vállalatoknak. Vevőik közt- tartoznak az Országos TÜZÉP, a textilruházati nagykereskedelmi vállalatok és a budapesti nagy áruházak, de vevőik a megyei terület ellátásával foglalkozó helyi TÜZÉP, a textii- és rövidáru nagykereskedelem, a Népbolt, valamint a föld mű vessző vetkezetek is. A vállalatok áruforgalmának tárgyát háztartási edények, épületszerelvények, sodronyfonat, ólajkáiyha, különböző háztartási cikkek, dísztárgyak, mész-, betonáru, kárpitozott lakásbútor, nyomdaipari kultúrcikkek, textil- és kötöttáru konfekció, paplan, szőrme és bőrruházati cikkek képezik. A helyi kereskedelemben ezekből a termékekből elsősorban a vasipari cikkek, az olaj kályha, a textil-, bőr-, és szőrmeruházati cikkek kaphatók. A termékek minősége jó. Ebben az évben az elmúlt évhez képest oly mértékben javult, a textil- és a kötöttáru ruházati cikkek minősége is, hogy kedvezőbb, mint a szakmai irányelvek szerinti összetétel. A vállalatok és a fogyasztás kapcsolata a legközvetlenebb az élelmiszeripari termelésben. Három sütőipari vállalat látja el a megye lakosságát kenyérrel és egyéb pékáruval. A Szeszipari Vállalat a szekszárdiak részére szikvizet, és a városon kívül üdítő italt termel a környékbeli fogyasztók részére. Főleg a divatcikkeket gyártó vállalatok előtt nyílik lehetőség és részükre irányelvként adható, hogy egyes különleges színekből, mintákból, modellekből egészen kis szériákat gyártsanak. Ehhez például a bőr- és szőrmefeldolgozó iparban modellőr. Bivattervező is rendelkezésre áll. Ennek megszervezése kívánatos lenne a textilfeldolgozó ágban is. A jövőre várható áruforgalom terjedelme lényegesen meghaladja az 1966. évi tervszámot. s ebben a vevők igénybejelentései mellett igen jelentős szerephez jut a vállalatok részéről megindult kínálat is. — Állapította meg a végrehajtó bizottság. A negyedik napirendi pontban az 1968—1970. évi középtávú pénzügyi tervet és a jövő évi költségvetés megyei szintű elkészítését ismertették a végrehajtó bizottság előtt. Ezután q bejelentések megtárgyalására került sor.
