Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-09 / 213. szám

4 YÖOíA MEGYEI VEPGJSÄG 1967. szeptember 9. Honvédelmi nap az őcsényi repülőtéren Lantos Ottónak, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei elnökének nyilatkozata A legkeresettebb árucikk A hagyományos honvédelmi napot (repülőnapot) ez évben is megrendezi a Magyar Honvé­delmi Sportszövetség Tolna me­gyei elnöksége. Ezzel kapcsolat­ban felkerestük Lantos Ottó al­ezredest, a sportszövetség elnö­két, és tájékoztatást kértünk tő­le. — Mi lesz a honvédelmi nap programja? — Ezzel kapcsolatban már el­készíttettük és terjesztjük a plakátokat. propagandaanyagot. A rendezvénysorozat szeptember 24-én délelőtt 9 órakor kezdő­dik. A hagyományokhoz híven ezúttal is az őcsényi repülőté­ren rendezzük meg. A zászlót, üdvözlő feliratot vivő repülőgé­pek megjelenésével veszi kezde­tét a műsor. A közönséget Sza- bópól Antal, az MSZMP megyei ■végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke köszön­ti. A programban repülőmodell- bemutató, terepgyorsasági mo­torverseny, motoros műrepülés, harcászati bemutató, ejtőernyős ugrás, lovasbemutató, ejtőernyős akrobatamutatványok, helikop­terek, lökhajtásois repülőgépek bemutatója szerepelnek, de fel­lépnek híres népi együttesek és fővárosi művészek is, de ökölvívó-mérkőzéssel is szóra­koztatjuk a közönséget. — Nagyjából hasonló címek szoktak szerepelni az előző évek plakátjain is. Ezért mindenek­előtt arról kellene beszélni, hogy ezeken belül mi lesz az új? — Úgyszólván minden prog- r, pont takar több -kevesebb újat. Az ejtőernyősöknél új szám lesz például, hogy egyszerre négy ejtőernyős ugrik ki a gépből, zu­hanás közben elválnak egymástól' és utána nyitják ki az ernyőket. A sportrepülők új világbajnoki kerettel érkeznek. A közönség teljesen új nevekkel ismerkedhet meg az egyéni és kötelékszámok­ban egyaránt. Repülőgépes nö­vényvédelmi bemutatót nem egy, hanem két géppel rendezünk. A helikopter megáll egy adott pon­ton, kötélhágcsót engednek le ró­la, s azon le-felmennek. A har­cászati bemutatón új harci esz­közök szerepelnek. A lökhajtásos gépek eddig csak átrepültek a tér felett, most bemutatót is tarta­nak. Külföldi sportrepülőket is meghívtunk a honvédelmi napra. A motorversenyen kilenc megye képviselői vesznek részt. Végül újszerű lesz a befejezés is, raké­tazászlót lőnek fel. Az újdonsá­gok közt kell megemlíteni azt is, hogy a MÉSZÖV őszi ruha divat- bemutatót rendez. — Mekkora közönségre szá­mítanak? — A már most megnyilvánuló nagy érdeklődésből kiindulva még az elmúlt éveknél is nagyobb számú közönségre számítunk. Előreláthatóan 20—25 000 ember nézi meg az eseménysorozatot. Főként természetesen a Tolna me­gyeiek érdeklődésére számítunk, de a szomszédos megyékből is sokan jönnek majd, csakúgy, mint az előző alkalmakkor. Több helyről már most bejelentették, hogy csoportosan érkeznek. — A nagy tömeg utazására milyen lehetőségek állnak ren­delkezésre? Ugyanis a menet- rendszerű járatok nyilván nem bizonyulnának elegendőnek, még akkor sem, ha sokan sa­ját járművel mennek. — Szekszárd és az őcsényi re­pülőtér közt ingajáratban közle­kednek a különautóbuszok, de különvonatot is indítunk. A kü­lönböző vállalatok, tsz-ek saját járműveiket is felhasználják az utazás céljaira. Külön gondot je­lent, point minden évben, ezúttal is a forgalomszabályozás, rende­zés. Megfelelő pariról óhelyet je­löltünk ki a különféle típusú gépjárművek részére. Öcsény fő­utcáján. ahol nagy lesz az átme­nő forgalom, nem engedélyezzük a parkírozást, mert az csak for­galmi akadályokat, balesetveszé­lyeket rejtene magában. — Minden évben baj volt a közönség élelmiszerrel és hűsí­tő itallal való ellátásával. Min­den évben tettek egy sor intéz­kedést, de aztán kiderült, hogy az mégsem bizonyult elegendő­nek. Utólag mindig jöttek a panaszok. Mire lehet számítani ezúttal? — Volt egy koordinációs érte­kezletünk a különböző szervek képviselőivel. Ezen felkértük a Vendéglátóipari Vállalatot és a földművesszövetkezeti vendéglátó- egységeket, hogy gondoskodjanak a közönség megfelelő ellátásáról. Az eddigi gyakorlattól eltérően, több kisebb pavilont állítanak fel, így talán sikerül elejét venni a torlódásoknak — fejezte be nyilatkozatát Lantos Ottó. BODA A szekszárdi bútorüzletet nem csak a város környékéről keresik fel sokan, de Baranyából és Ba­járól is. A megyén kívüli vásár­lás különösen nagy a Bács-Kis- kun megyeiek részéről. Köztudo­mású, hogy Bajának milyen jó a kereskedelme, s a bútort sem azért vásárolják „idegen” helyen is, mert Szekszárd ellátása jobb. Egyszerűen megnőtt a kereslet a bútor iránt és mindenki szépet akar. Az utóbbi három évben óriá­si emelkedés mutatkozik a szek­szárdi bútorüzlet forgalmában. Tavalyelőtt 14 és félmillió forint volt, tavaly már 16 és félmillió és ebben az esztendőben 18 mil­lió forint forgalomra számítanak. A külföldi és a legjobb magyar bútorok egyaránt keresettek. Nemrég tíz garnitúra érkezett egy lengyel lakószobából, azonnal elkapkodták. Ugyanez a helyzet a győri készítményekkel, a Rába és a Firenze nevű bútorokkal, to­vábbá a budapesti Csillag és a szegedi A/65-ös jelű modern gar­nitúrával. A bútorüzlet vezető­jének az a véleménye* hogy nem csak jelenleg nincs annyi bútor, amennyi kellene a szobagamitú- rákból, de belátható időn belül nem is lesz. Az a helyzet ugyan­is, hogy az igények rendkívül na­gyok. Faluhelyen a hálószobák helyett már többnyire csak kom­binált bútorokat, sőt ennél is modernebbeket vásárolnak, a vá­rosban pedig szinte kizárólag modern bútorféle kell. Hálószoba­bútort legfeljebb idős asszonyok vásárolnak néha. Megtörténik, hogy pusztára is a legmoderneb­bet viszik. Jól mutatja, mennyire kelendő a parasztcsaládok körében ez a divatos árucikk, hogy az idén februárban nagyobb volt a for­galom, mint sok más hónapban: a zárszámadáskor kapott pénz jó részét erre költöttók. Ennél forgalmasabb hónap csak a jú­lius volt, amikor egészen rend­kívüli vásárlást könyvelhetett el a szekszárdi bútorüzlet: 2 millió 200 ezer forintos forgalmat A legtávolabbi vevő egyébként egy szovjet katonatiszt volt, aki Moszkvába szállíttatta a bútort SzekszárdróL — Úgy! Azért egészen bolondnak mégse nézzen minket. Most utazik szabadságra a menyasszo­nyához, és előtte egy órával levelet ír neki, ami legalább két nap múlva érkezik meg! Kivel akar­ja ezt elhitetni? — Kérem én csak azt akartam megnézni... hogy, milyen az, hogy levelet kap tőlem a Kati... Szóval az én jelenlétemben... — Világos! — helyeselt a tiszt, majd enyhe gúnnyal hozzátette: — Az roppant érdekes lehet. De az is érdekes, hogy ön ugyebár — jegyzetébe pillantott, — Faragó mögött állt, amikor a gyil­kosság történt?! — I.. .igen. Mögötte. — A válasz nem hatott meggyőzően. — 37 — — Nem vett észre semmi különöset? Mondjuk, hogy Lábas hátbaszúrta volna Faragót? Vagy valami ilyesmit? Nem? — Kérem, én láttam, mintha megmozdult vol­na... — Lábas? — Nem. Faragó... de lehet, hogy Lábas is... — Mikor? — Amikor számoltuk a másodperceket — mondta rövid fejtörés után. — Milyen mozdulatot tett Lábas? — Nem állítom határozottan... lehet, hogy... — Elképzelhetőnek tartja, hogy Lábas megölte Faragót? — Nem. Illetve... lehet. És én, mdndom, lát­tam is mintha.. — Mintha?! — Mintha megölte volna. Megesküszöm rá, hogy előre mozdult. — A tőrt látta a kezében? Látta, hogy döfött? — Nem. A nagyító fényét felfogta Faragó. És én nem is figyeltem, hogy na, ki-kit akar megöl­ni. Ez csak elképzelhető? — kérdezte feleletet várva. — Nagyon is — hagyta helyben Pikó. — De, hogy ilyen pökhendi hangon merészel beszélni, az már kevésbé! A vegyész lépett be. — Elkészítettem az ujjlenyomatot — jelentette. — Valteré is megvan? — Meg. — 38 — — Maga egyelőre elmehet — fordult a katoná­hoz Pikó, és Valter Vince honvéd eltávozott. — Nos, halljuk a véleményeket — nézett a többire a százados, miután magukra maradtak. Ä hadnagy hallgatott, az orvos valamit fel­jegyzett A vegyész táskájából különböző vegy­szeres tubusokat rakott az asztalra, folyadéko­kat, porokat és szakavatott mozdulatokkal „hív­ta elő” a tőr markolatán a zsíros ujjnyomokat. Ceruzája fürgén varázsolta papírra a nyél négy oldalának és tompa végének vázlatát, ovális és szabálytalan körökkel feltüntetve a rajtuk ta­lálható nyomok helyét és alakját. Ezután a kartotékra rögzített fekete ujjlenyo­matokkal való összehasonlítás következett. A na­gyítóüveg élesen hozta ki a jellegzetes, mind enyhébE ívben görbülő, helyenként egymásba torkolló, máshol szétágazó vonalakat. A többiek szótlanul figyeltek. A vegyész a vázlaton J és B betűkkel, és egy- től-ötig való számokkal jelölte meg az egyes nyomokat. A munka gyorsabban haladt, mint gondolták. Valamennyien érdeklődéssel fürkész­ték a felemelkedő vegyész arcát Az csak eny- nyit mondott: — Lábas! — és a vázlatot az asz­talra lökte. — Más nincs? — kérdezte a százados. — Véletlenül sincs! Mindenesetre még meg­nézzük odabent... — felelt a vegyész. — 39 —

Next

/
Thumbnails
Contents