Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-08 / 212. szám

2 TOT,NA IWFOVE1 NfiFflJSAO 1987. szeptember 8. (Folytatás az 1. oldalról) tésének rendkívül jó feltételeket biztosít az, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság állás­pontja a nemzetközi helyzet min­den alapvető kérdésében azonos, az egység közöttünk teljes és en­nek megfelelően eddig is együtt léptünk fel a külpolitika terüle­tén is. Félreértések elkerülése céljából szeretném ez alkalommal is hang­súlyozni, hogy az önálló és szuverén Magyar Népköztársaság külpolitikai irányzata állandó, nem kon­junkturális elemektől függ, nem csábító szirénhangok, nem valamiféle nyomás hatása követ­keztében alakul, hanem szilárd elvi alapokon nyugszik. Más szóval, külpolitikánk a ma­gyar nép nemzeti érdekeinek és a szocialista országok érdekeinek megfelelően hazafias és interna­cionalista. Ma a magyar nép a szocialista társadalom építésének útján a felemelkedés eddig soha­sem volt magas fokát érte el, s az a magyar, aki hazáját szereti és nemcsak szívével, hanem értelmé­vel is szereti, az tudja, hogy népünk biztos jövője és bol­dogulása csak a haladás, a szocializmus útján, a szocia­lista országok, a Szovjetunió oldalán és velük együtt érhe­tő el. (adc? ©rjj) Kádár János ezután így foly­tatta: — Meggyőződésünk, hogy sem nálunk, sem más szocialista or­szágban sem kapitalista ország­ban nem nevezheti magát kom­munistának, internacionalistá­nak. de még haladó embernek sem az, aki szembefordul a Szovjetunióval. aki szovjet- ellenes nézeteket hirdet. Hossz szolgálatot tesz a szocializmus­nak, a nemzetközi kommunista mozgalomnak, az imperialista- ellenes harcnak, a békének, sa­ját nemzetének az,, aki elszige­teli, vagy szembeállítani törek­szik országát és népét minden igaz ügy legtekintélyesebb, leg­nagyobb és legerősebb országá­val, a Szovjetunióval. A kisebb szocialista és nem szocialista országokat egyesek azzal ijesztgetik, hogy „függő” helyzetbe kerülnek, szuverenitá­suk veszélyeztetve lese, ha a Szovjetunióval kereskednek, vagy más téren együttműködésre lép­nek vele. A történelem már kellően bi­zonyította, hogy bármiféle kisebb ország függetlensége veszélybe kerül, s nem egyszer el is vész, ha gazdasági, vagy katonai szál­lítások tekintetében az imperia­listáknak szolgálhatja ki magát. De bármely kis ország, így Ma­gyarország függetlensége és szu- verénitása éppen akkor és az­által és oly mértékben lesz biz­tos és szilárd, amilyen mérték­ben a minden ország szuveré- nitását, függetlenségét és egyen­jogúságát tiszteletben tartó Szovjetunió a nemzetközi part­nere. mert ez a kapcsolat védi meg őt a legjobban mindenféle imperialista nyomástól és zsaro­lástól. A Magyar Népköztársaság szuverenitásának, önálló szo­cialista és nemzeti fejlődésé­nek legbiztosabb támasza a Szovjetunióval fennálló ba­rátsága és együttműködése. A Szovjetunió Kommunista Pártját a legjobb politikai se­gítőtársunknak tekintjük, mert marxista—leninista munkásságá­gából, történelmi tapasztalatai­ból pártunk felbecsülhetetlen ér­tékű eszmei fegyverzetet nyert. Mindezért a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköz- társaság rendíthetetlen hive a szovjet—magyar barátságnak, az elvtársi, testvéri egységnek, a legsokoldalúbb és mind hatéko­nyabb szovjet—magyar együtt­működésnek. (Nagy taps). Kádár elvtárs ezután nemzet­közi kérdésekről beszélt, s töb­bek között hangsúlyozta: — A haladás és a reakció erői között vívott küzdelem fő frontja ma Viet"—'•"m hőzddik. De a washingtoni stratégák soha­sem fogják elérni céljaikat. A vietnami nép csodálatra méltó elszántsággal és törhetetlenül harcol a betolakodott agresszo- rok ellen. A szocialista országok a jövőben is megadnak minden szükséges segítséget a harcoló Vietnamnak. Meggyőződésünk: az Egyesült Államok gyarmatosító céljait nem éri el, az agresszió ku­darcba fullad, a vietnami nép győzni fog, szabad lesz. Az imperiaiizmus a június 5-i, hajnali izraeli támadással újabb agresszív, helyi háborút robban­tott ki, ezúttal a Közel-Keleten. A szocialista országok, a hala­dás következetes hívei a meg­támadott arab országok oldalán vannak. Most folyik a küzdelem, s addig nem fejeződik be, amed­dig az agresszor vissza nem vonja csapatait minden általa megszállt területről, és meg nem oldódik igazságosan a Palesztinái arab menekültek sorsa. Folyik a küzdelem Európa biz­tonságának és békéjének meg­teremtéséért, olyan viszonyok között, amikor nincs háború, de béke sincs földrészünkön, mert az imperialisták olyan helyzetet teremtettek, amely ma lehetet­lenné teszi a békekötést a néme­tekkel. Ily módon az európai bé­ke és . biztonság megteremtésé­nek problémái még megoldatla­nok abban a térségben, ahol az évszázad első felében két világ­háború robbant ki és ahol ma a két világrendszer fő erői áll­nak közvetlenül egymással szem­ben. Enyhítené a helyzetet, ha a tőkés hatalmak a tények figye­lembevételével szabnák meg politikájukat, elismernék a való­ságos helyzetet, a két Német­ország létét, a háború eredmé­nyeként kialakult határokat — mondotta Kádár János, majd rá­mutatott: A mi szándékaink és javasla­taink világosak. Javasoljuk egy európai biztonsági szerződés megkötését, amelyet valamennyi európai állam aláírna, garantálva a határokat, minden ország biz­tonságát, a békés egymás mellett élést, és a kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatokat. Javasoljuk a NATO és a Varsói Szerződés egy­idejű megszüntetését, atomfegy­vermentes övezetek kialakítását és több más ésszerű lépést. Ez békepolitika. Kedves Elvtársak! Blvtársnők! A szocialista országok, a Szov­jetunió és a Magyar Népköztár­saság is, mindig és minden kér­désben a haladás, a nemzeti füg­getlenség és a béke érdekében lépnek fel. Ugyanezért vállalt mindkét ország ismét ünnepélye­sen kötelezettséget a ma megkö­tött és aláirt, országaink kap­csolatait meghatározó szerződés­ben is. Közös feladataink közül is ki­emelkedő fontosságúnak tart­juk, hogy a szocializmus és a béke általános érdekei védel­mében, erőinket nem kímélve dolgozunk a legfontosabbért, az összes forradalmi és hala­dó erő tömörítéséért, az imperialista agresszorokkal szembeszegülő akcióegységért, kö­zös frontért. Mi a kommunista világmozga­lom valamennyi pártja összefogá­sának, minden szocialista ország szoros egységének hívei vagyunk, a marxizmus—leninizmus elvei, a proletár internacionalizmus alapján. Sajnálatosnak tartjuk, hogy egységünket az utóbbi évek­ben az internacionalizmussal szemben álló nemzeti elkülönü­lés, sőt reakciós, nacionalisa né­zetek, szovjetllenes fellépések megbontották, különösképpen és elsősorban Mao Ce-tung és társai káros fellépése nyomán. Ennek a szakadár tevékenységnek az imperialisták komoly mértékben haszonélvezői voltak. A Magyar Szocialista Munkáspárt a leghatá­rozottabban visszautasítja Mao Ce-tung politikáját, amely nagy károkat okoz a kínai nép érde­keinek, a szocialista országok né­peinek és a nemzetközi kommu­nista mozgalomnak egyaránt. Bí­zunk abban, hogy végül is a kí­nai forradalom egészséges esői felülkerekednek, és Kína kommu­nistái. munkásosztálya, dolgos né­pe a nemzetközi munkásosztállyal együtt, egységes frontban harcol ismét az imperializmus ellen, a szocializmus, a béke közös ügyé­ért. Pártunk azt tartja, hogy az elvekben nem lehet megalkudni, a világ kommunista- és munkás­pártjainak közös feladata a mar­xizmus—leninizmus tisztaságát megőrizni, mindenféle, a kommu­nizmustól idegen elhajlással szem­ben. Mi a nézetek elvi tisztázása mellett vagyunk, to­vábbra sem kívánjuk az ellentétek mélyítését, a viták éle­zését —, azon fáradozunk, hogy a nézeteltéréseket félretéve fog­junk össze vietnami testvéreink, az Izrael által megtámadott ha­ladó arabok, minden arra szoruló nép megsegítésére, az imperia­lista agressziók visszaverésére. A szocializmus, a béke védel­méhez szükséges együttes lépések L. I. Brexttnyev : kidolgozásában fontos szerepet játszottak a kommunista- és munkáspártok vezetőinek, a szo­cialista országok kormányfőinek az utóbbi hónapokban megrende­zett találkozói. Úgy véljük, hogy ilyen eszmecserékre a jövőben is szükség lesz, akár regionális jel­leggel, akár a pártvezetők nagy nemzetközi tanácskozásának for­májában. Mi hívei vagyunk a megfelelő előkészítés után azzal a céllal összeülő nagy tanácsko­zásnak, hogy megvitassuk, melyek mozgalmunk feladatai az antiim- perialista harcban. Szeretnénk, ha a tanácskozáson minden párt kép­viselője jelen lenne, de úgy gon­doljuk, hogy megrendezésével nem kell várni addig, ameddig az összes párt hajlandónak mutat­kozik részt venni azon. íme, ezeket a gondolatokat sze­rettem volna felvetni a magyar— szovjet barátság e meleg hangu­latú, szép gyűlésén, barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződésünk meg­kötésének napján, és annak kap­csán. A ma aláírt szerződés újabb erőt. ad, még nagyobb lendülettel és bizakodással folytatja népünk történelmi harcát és nagy mun­káját a szocializmus teljes és végleges győzelméig. Kedves Brezsnyev és Koszigin elvtárs, kedves szovjet barátaink! Ha Önök hazamennek, mondják el: a magyar párt, a magyar munkásosztály internaciona­lista, a magyar dolgozó nép nagy többsége a szovjet—ma­gyar barátság őszinte híve és a Magyar Népköztársaság a barátsági szerződés szellemé­ben és betűinek betartásán őrködni fog, azokat valóra váltja. Kádár János hosszan tartó taps­sal fogadott beszéde után L. L Brezsnyev szólt az) egybegyűltek­hez. A szovjet—magyar kapcsolatokra jellemző a törhetetlen testvéri barátság Kedves Elvtársak, Barátaink! Engedjék meg, hogy felhasz­náljam. találkozásunk alkalmát és a szocialista Magyarország fővá­rosa lakosságának, a magyar kommunistáknak, országuk vala­mennyi dolgozójának átadjam a Szovjetunió kommunistái, az egész szovjet nép forró üdvözletét. Tiszta szívből köszönjük a szívé­lyes fogadtatást, azt a melegsé­get és vendégszeretetet, amellyel a szovjet párt- és kormánykül­döttséget körülveszik. Ma mindannyiunk számára nagy nap van. Éppen most írtuk alá a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló új szerződést a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége és a Magyar Népköztársaság között. Ez fontos esemény népeink történe­tében, a szocialista közösség fej­lesztésében és szilárdításában. Az új szerződés az 1948-ban, vagyis majdnem két évtizeddel ezelőtt aláírt első szovjet—ma­gyar barátsági szerződés helyébe Lép. Ez a két évtized nagyon fontos helyet foglal el mind a szocialista rendszer történetiben, mind az egész világ fejlődésében. Ezen időszak alatt gyökeres vál­tozások mentek végbe a szocialis­ta építés útjára lépett népek so­rában. E népek megfeszített hő­sies munkája biztosította a szo­cialista rendszer diadalát. A szo­cializmus országai között testvéri kapcsolatok jöttek létre és szi­lárdultak meg, sokoldálú politikai és gazdasági együttműködés fej­lődött ki. Államaink hatalmának meg­növekedése, összetartásuk hoz­zájárult ahhoz, hogy fokozó­dott a szocializmus befolyása a világ küzdőtérén, megszi­lárdultak a demokrácia, a nemzeti felszabadulás és a társadalmi haladás erői. Ezek alatt az évek alatt a népi Magyarország dolgozói is kima­gasló győzelmeket arattak a szo­cializmus építésében a városok­ban és a falvakban egyaránt. A magyar dolgozók befejezték a szocializmus alapjainak lerakásét és most sikerrel oldják meg a szocialista társadalom teljes fel­építésének feladatát. ' Mi most gyakran látjuk vendé­gül egymást, és minden alkalom­mal, amikor Magyarországon já­runk, érezzük annak az alkotó lendületnek a légkörét, amely át­hatja a népköztársaságuk életét. Látjuk, milyen nyugodt magabiz­tossággal, milyen meggyőződéssel harcol a magyar nép a szocialis­ta eszmék valóra váltásáért. Tudjuk, milyen bizalmat érez a nép pártja — a Magyar Szocialista Munkáspárt, s an­nak harcos vezérkara — a Központi Bizottság iránt, amelynek élén az igazi haza­fi, a következetes internacio­nalista, a kommunista világ­mozgalom kiváló harcosa — Kádár János elvtárs 4li (Nagy taps.) Az Önök pártjának tekintélye nemcsak Magyarországon nagy. A Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus—leninizmus iránti tántoríthatatlan hűségével az egész világ kommunistáinak rend­kívüli megbecsülését vívta ki. Pártjuk hozzájárulását a forrada­lom közös ügyéhez, a kommunis­ta mozgalom egységének szilárdí­tásáért és befolyásának növelé­séért folyó harchoz nagyra érté­keli a Szovjetunió Kommunista Pártja, az egész szovjet nép. Elvtársak! — a mi országunk — a Szovjetunió számára ez az esz­tendő rendkívüli. Ez az év a nagy október ötvenedik évfordulójá­nak, a történelem első szocialista állama félévszázados jubileumá­nak az esztendeje. Nagy és ki­emelkedő ünnep ez minden szov­jet ember számára, s mi örömmel közöljük barátaink­kal, hogy a szovjet nép az építőmunka minden terüle­tén elért jelentős eredményei­vel ünnepli ezt az évfordulót. L. I. Brezsnyev ezután így foly­tatta: Magyarország és a Szovjetunió sikerei, népeink munkájának, erő­feszítéseinek gyümölcse, s ugyan­akkor a szocialista államok, töb­bek között a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság közötti egy­re erősödő együttműködés ered­ménye. Az 1948-ban aláírt szerződés ebben a vonatkozásban jó szolgá­latot tett. Tükrözte a szovjet— magyar viszonyban bekövetkezett gyökeres változást. Valósággá vált, amit az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság hősei áhítot­tak. A mai szovjet—magyar kap­csolatokra jellemző a törhe­tetlen testvéri barátság, a mindent átfogó hasznos együttműködés. Pártjaink eredményesen együttműköd­nek a nemzetközi politika és a kommunista világmozga­lom minden alapvető kérdé­sében. A Magyarország és a Szovjet­unió közötti politikai együttmű­ködés különösen az utóbbi évek­ben szélesedett ki. Hagyománnyá váltak a rendszeres kapcsolatok párt- és kormányvezetőink között. Egyre jobban bővülnek országa­ink helyi pártszervezetei, szak- szervezetei, ifjúsági és más szer­vezetei közötti kapcsolatok. Ha­tékony a vélemény- és tapaszta­latcsere a párt-, állami és gazda­sági építés területén. Sok tapasztalatot szereztünk a népi Magyarországgal folytatott szoros termelési együttműködés­ben. Fejlődik a kooperálás egész sor népgazdaságilag fontos ké­szítmény termelésében. Azt sze­retnénk, hogy e tapasztalatok egyre tovább gyarapodjanak. Arra törekszünk, hogy az em­berek teljes mértékben él­vezzék n szocializmus javait. E tek(r+e'b»n a gazdasági együttműködés, a munkameg­osztás országaink további gaz­dasági fellendülésének, a la­kosság jóléte növekedésének fontos erőforrása. S végül: egyre szélesednek a szovjet—magyar kapcsolatok az ideológiai munkában, a tudo­mány, a népművelés és a kul­túra területén. Mindez a szocia­lista országok együttműködésének nagyon fontos területe, mert kö­zös feladatunk az új típusú em­ber formálása, a dolgozók mar­xista—leninista szellemben való nevelése. Az e téren létrejött együttműködés a népeink közöt­ti barátságot és egységet a leg- tartósabbal — a marxizmus—le- ninizmus mindent legyőző esz­méjével — forrasztja össze. (Taps.) ■ így tehát az első barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés aláírása óta eltelt 20 év alatt a magyar— szovjet kapcsolatok mélyreható­ak és sokoldalúak lettek. Ter­mészetes, hogy most, amikor lejár az eddigi szerződés érvé­nyességi ideje, szükségessé vált egy új okmány aláírása, amely okmány kifejezésre juttatja kap­csolataink új lehetőségeit és új távlatait. Ezt testesíti meg a fő­városukban most aláírt szerző­dés, amely lerögzíti közös vív­mányaink eredményeit. Tartal­mazza továbbá a jövőre vonatko­zó programot, amelynek valóra váltása még gazdagabbá, még tar- tósabbá és mélyebbé teszi kap­csolatainkat. Úgy gondolom, közülünk senki sem kételkedik abban, hogy az eljövendő esztendőket a magyar —szovjet barátság megszilárdítá­sának újabb sikerei jellemzik Biztosítom önöket, barátaink, hogy országunk kommunistái, min­den szovjet ember erre tö­rekszik, s hogy pártunk Köz­ponti Bizottsága és a szovjet kormány megtesz minden erő­feszítést e magasztos cél el­érésére. Kedves Elvtársak! Olyan időket élünk, amikor a szocializmus országaira óriási történelmi felelősség hárul, kö­zös forradalmi ügyünkért, a né­pek békéjéért és biztonságáért, a szabadság, a demokrácia és az emberiség társadalmi haladásá­nak sorsáért. Az élet teljes mér­tékben igazolja a világ kommu­nista és munkáspártjai által 1960- ban levont rendkívül fontos kö­vetkeztetést. A szoaializmus ügye győzelmet győzelem után arat — folytatta L. I. Brezsnyev — mindenekelőtt azokban az államokban, amelyek­ben sikerrel építik az új, igazsá­gos és humánus társadalmat — a szocializmust és kommunizmust. A világ népei látják: a szocialista társadalom fej- 'ődésének nincs más célja. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents