Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-08 / 212. szám
_ á S,‘ ÜU i^UA VA # ii Könyvtár onardó da Vir. tolna , A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK P XVII. évfolyam, 212. szám ÁRA: 60 FILLÉR Péntek, 1967. szeptember 8. új magyar-szovjet barátsági, kölcsönös segítségnyújtási szerződést Csütörtökön délután az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen aláírták a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió új barátságii együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Magyar részről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, és Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, szovjet részről L. I. Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és A. N. Koszigin, a Szovjetunió minisztertaMagyar—szovjet barátsági nagygyűlés A szovjet párt- és kormány- küldöttség csütörtökön délután barátsági nagygyűlésen találkozott a fővárosi dolgozók képviselőivel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A nagygyűlést a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte. A teremben feliratok hirdették: Testvéri üdvözlet a szocialista forradalom 50. évfordulóját ünneplő Szovjetuniónak! Éljen a szovjet és a magyar nép barátsága! A megjelentek hosszan tartó, lelkes ünneplése köszöntötte a barátságii nagygyűlés elnökségét, amelyben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Kádár Jánoss A Magyar Népköztársaság szuverenitásának legbiztosabb támasza a Szovjetunióval fennálló barátsága Tisztelt nagygyűlés! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Szívből üdvözlöm a magyar— szovjet barátságnak szentelt mai nagygyűlésünk elnökségét, minden résztvevőjét. Tisztelettel és szeretettel köszöntőm én is kedves vendégeinket. Személyükben és általuk egyben köszöntjük a magyar nép legnagyobb és leghűbb szövetségesét, a nagy szovjet népet. (Taps.) Ez a mostani alkalom, amikor ismét magas szovjet vendégeket üdvözölhetünk körünkben, kiemelkedő jelentőségű, valóban mérföldkő kapcsolataink történetében. A mai napon, törvényes meghatalmazással, újabb húsz esztendőre szóló magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írtunk alá. Ezzel a szerződéssel ismét szentesítettük és megerősítettük népeink élő; évről évre erősödő, megbonthatatlan, örök barátságát. A nemzetközi jogi érvénnyel bíró szerződésünk két állam jövendő kapcsolatait szabályozza, de olyan két államét, a Szovjetunióét és a Magyar Népköztársaságét, amelyek a szocializmust, a kommunizmust építik. BarátnácsánaJk elnöke írta’ alá a szerződést. Az aláírásnál jelen voltak a tárgyalásokon részt vett magyar és szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai, és szakértői. Jelen volt az aláírásnál Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Ilku Pál, Németh Károly, Jenő, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Ilku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke, dr. Münnich Ferenc, nyugalmazott államminiszter, Kisházi. Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, dr; Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet L. I Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Ságunk és együttműködésünk az érdekek azonosságán, az eszmék és célok közösségén alapszik, két szocialista állam proletár internacionalista egységét, testvériségét fejezi ki. V Ennek a barátságnak nemcsak jelene, hanem hősök vérével megszentelt múltja és biztos jövője is van. Lenin tanításai, a szovjetforradalom 50 évvel ezelőtti győzelme nyomán alakult meg 1918- ban a magyar munkásosztály kommunista pártja és vívta ki népünk 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaságot. A polgárháború időszakában tízezrével léptek az öntudatos magyarok az alakuló szovjet Vörös Hadsereg soraiba és harcoltak a szovjethatalomért, saját népük szabadságáért hazájuktól sok ezer kilométerre. A második világháború menetében pedig a szovjet hadsereg katonái verték le a magyar nép kezéről a hitlerfasiszták, a rabság bilincseit, és felszabadítva hazánkat, megnyitották népünk előtt az önálló nemzeti fejlődés és a társadalmi haladás újtát. Népünk élt a történelmi alkaa Politikai Bizottság — póttagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, továbbá az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak több tagja, a kormány tagjai, s a politikai élet sok más vezető személyisége. A szerződés aláírásakor Fock Jenő és A. N. Koszigin beszédet mondott. szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, A. N. Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB tagja, külügyminiszter, K. V. Ruszakov, az SZKP KB Központi Revíziós Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, T. P. Ja- nuskovszkaja, a Központi Revíziós Bizottság tagja, a közoktatási és tudományos dolgozók szakszervezetének elnöke ég F. J. Tyitov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai. A szovjet és magyar Himnusz elhangzása után Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Kádár János mondott békédét. lommal: a hatalom birtokában a magyar munkás kezébe vette a gyárat, a magyar paraszt birtokába vette a földet, az értelmiség a nép szolgálatába állította tudását. A proletárdiktatúra győzelme, a népi Magyarország megszületése után jöttek létre azok a feltételek, amelyek a Szovjetunió és Magyarország között, a testvéri együttműködést megvalósító, csak szocialista országok között lehetséges, új típusú kapcsolatok megteremtését lehetővé tették, — mondotta Kádár János, majd kiemelte: A Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely hazánkat — a magyar történelemben először — egyenlő félnek tekintette s Rész volt az egyenjogúság alapján tartós szövetséget kötni vele. Az 1948 februárjában aláírt barátsági, együttműködési, segély- nyújtási szerződés nem maradt írott papír, a Magyar Népköztársaság népe igyekezett híven eleget tenni a szerződésben vállalt minden kötelezettségének. A Szovjetunió sokoldalúan segítette és segíti ma is hazánk fejlődését, népünk munkáját. Áruforgalmunk 1947-től csaknem negyven- szeresére növekedett. Magyarország, amely közismerten nyersanyagszegény ország, létfontosságú segítséget kap a Szovjetuniótól többek között azáltal, hogy a kohókoksz, a réz, a gyapot importjának több mint felét, a kén-, az ólomámport 70—80 százalékát, a vasérc, a nyersvas, a nikkel, a faanyagok behozatalának csaknem egészét a Szovjetunió biztosítja. Nyersvastermelé- sünk . kétötödét, . acéltermelésünk egyötödét adó üzemeink szovjet közreműködéssel épültek, mező- gazdaságunk legjobb gépei, legjobban termő búzafajtáink szovjet eredetűek. Azzal a szovjet tudománnyal létesült és bővült együttműködésünk, amely a döntő területeken a világ élvonalában halad. Mindezeken túlmenően, a Szovjetunió, amely több mint 22 évvel ezelőtt felszabadította népünket, kérésünkre, szerződésünk alapján, önzetlen és áldozatkész, igaz barátként, internacionalista segítséget nyújtott népünknek 1956-ban, amikor belső és külső ellenségei szorongatták a Magyar Népköztársaságot. Ma is hathatósan segít országunk szuverenitásának, nemzetünk függetlenségének, népünk békéjének védelmében. A magyar nép el nem múló hálával és tisztelettel gondol a szovjet hősökre, akik két ízben is vérüket hullatták szabadságáért, és köszönetét mond minden szovjet embernek, akik minden módon és minden téren segítették és ma is segítik harcában, á szocialista társadalom felépítésének nagy munkájában. (Nagy taps.) Kedves Elvfársak! Barátaim! A Magyar Népköztársaság belső és nemzetközi helyzete ma szilárd, népünk eredményesen és bizakodva építi a szocialista társadalmat, saját szebb jö.vőjét, és kiveszi részét a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért, a békéért folyó nemzetközi küzdelemből is. A közelmúlt években nagy harcot vívtunk a munkás- osztály hatalmának, államunknak, rendszerünknek védelméért, majd megerősítéséért. Ez a harc teljes győzelemmel zárult. A kommunisták sorai szilárdak, szövetségi politikánk összefog minden alkotó erőt, a munkásosztály, a nép, a párt politikáját követi; a szocializmus, a rendszer ellenségeit szétszórtuk, számuk megfogyatkozott és elszigetelődtek. Ennek a harcnak eredményeire támaszkodva, a munkás-paraszt szövetségét erősítve, sikerrel megoldottuk a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezését. A nagyüzemi, szocialista alapra helyezett mezőgazdaság kezdeti, de számottevő eredményeit és. törekvéseit mutatja a mostani, 66-ik mezőgazdasági kiállítás Budapesten. A szocialista társadalom alapjainak lerakását befejezve, népiink most, a pártkongresszus határozatát követve, harmadik ötéves tervünk megvalósításán dolgozik eredményesen és összes erőfeszítései a szocialista társadalom teljes felépítésére irányulnak. Mindezt nem dicsekvő' szándékból mondom. Nehézségeink, komoly, még megoldásra váró feladataink is vannak szép számban, de fontos annak számbavétele is, hogy népünk harca, munkája és szovjet barátaink áldozata és segítsége nem volt hiábavaló. (Nagy taps.) Most ideológiai, politikai, gazdasági és kulturális munkánk hatékonyságának növelése került előtérbe, — folytatta Kádár elvtárs és rámutatott: — Szocialista rendszerünk, a felszabadult nép alkotó ereje lehetővé és szükségessé is teszi az építőmunka javítását, a gazdasági irányítási rendszer átfogó reformjával az eredmények gyarapítását. A reform bevezetése bonyolult, sokrétű feladat. Jelentőségét nézve, a hatalom megszilárdítása és a mezőgazdaság szocialista átszervezése után, a harmadik nagy forradalmi feladat pártunk, társadalmunk előtt. A sikert illetően mégis bizakodunk, mert a marxista tudomány, a tapasztalat a reform mellett szól, az előkészítés gondos, mindenre kiterjedő és' a végrehajtásban a szocialista építőmunkának több százezer tapasztalt káderére, a szocialista brigádokra, a munkásság, a parasztság, az értelmiség milliós tömegeire, a dolgozók öntudatára, tettrekész- ségére építünk. Bizakodva nézünk a jövőbe, mert terveink megalapozottak, s az elmúlt két évtized során kellően bebizonyosodott, hogy itt, a Duna—Tisza táján, népünk a soros feladatokat megoldotta és feltartóztathatatlanul megy előre győzelmesen a szocialista forradalom útján. A ma aláírt, húsz esztendőre szóló magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés meggyőződésünk szerint a két ország alapvető érdekein túlmenően, megfelel az egész szocialista közösség érdekeinek. Továbbra is az összes szocialista ország egységének és együttműködésének megerősítésén dolgozunk és az a szándékunk, hogy hozzájáruljunk Európa, valamint a világ békéjének és biztonságának megszilárdításához. Szerződésünk alapelveivel kapcsolatban kijelentem, hogy teljesen megfelelnek a Magyar Nép- köztársaság eddigi külpolitikájának, megfelelnek mind nemzeti érdekeinknek, mind a proletár internacionalizmus eszméjének, mind a más társadalmi rendszerű országok irányában követett békés egymás mellett élés elvének. A szerződés alapelvei érvényesí(Folyt-atás a 2. oldalon)
