Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-30 / 231. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAQ 1967. szeptember 30. (Folytatás az 1. oldalról.) legfontosabb pénzügyi feltételeit. Az említett ár-, adó-, és egyéb pénzügyi intézkedésekkel lehetővé vált. hogy a korszerű nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelően a termelő- szövetkezetek is létrehozzanak — erejüktől telhetőén és fokozatosan — fejlesztési, részesedési, szociális, kulturális és jövedelembiztonsági alapokat. A garantált munkadíjazás bevezetése • Az elkövetkezendő években fokozatosan megnyílik a lehetőség a részesedési alap, ezen belül a munkadíjalap képzésére, ennek nyomán az évközi, rendszeres garantált munkadíjazásra. A garantált munkadíjazás bevezetésével kapcsolatban szeretném felhasználni az alkalmat két közkeletű félreértés eloszlatására: Először: elvi kérdést jelent az, hogy nem az állam garantálja a tsz-tagság'nak a munkádíjak évközi rendszeres kifizetését, hanem maga a termelőszövetkezet. Az állam a garantált munkadíjazásnak csak a pénzügyi feltételeit igyekszik megteremteni, mint ahogy az általam előbb felsorolt intézkedésekkel nagyjában, egészében meg is teremtette ezeket. Másodszor: maga a termelőszövetkezet sem garantálja tagjainak a várható teljes évi jövedelmet, csupán a betervezett részesedésnek legfeljebb 80 százalékát. Az ezen felüli rész a kiegészítő részesedés — ha úgy tetszik, a „mozgó bérrész”, vagy nyereség” — a valóságban ingadozó jövedelemrész lesz, amely függ a gazdálkodás jövedelmezőségétől, s részben a piaci helyzet alakulásától is. Uj elvként került be a törvénytervezetbe az a meghatározás, amely szakit a tsz-jövede- ! emel osztás eddig érvényben levő úgynevezett ..maradék” elvéhek gyakorlatával és kimondja, hogy a nrmnkadíjat a jövőben termelési költségként kell elszámolni. Ha abból indulunk ki, hogy a földből új értéket előállító legfőbb termelőerő az élő munkaerő, akkor közgazdasági lényegét tekintve nem is lehet más következtetésre jutnunk. A megélhetés biztonsága, a munkaerő falun maradása pedig azt követeli meg, hogy a termelési költségként elszámolt pénzbeli munkadíjat rendszeresen, lehetőleg havonta garantáltan fizessék ki a szövetkezet tagjainak. A termelőszövetkezetek társadalmi szervezetei A IX. pártkongresszus állásfoglalása alapján a termelőszövetkezetek országos kongresszusa ez év tavaszán elindította a termelőszövetkezetek demokratikusan kialakított társadalmi szervezeteinek létrehozását. A kongresszus megválasztotta a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, nyár utóján pedig elkezdődött a területi szövetségek gazdasági körzetenként történő megalakítása. Ezek lényegében ön- kormányzati testületek, csakúgy, mint az őket létrehozó termelő- szövetkezetek. Létrehozásuk és működésük a szövetkezeti demokrácia újszerű továbbfejlesztését jelenti. Az önök' előtt fekvő törvény- tervezet megteremti a jogi lehetőségét annak, hogy a termelőszövetkezeti tagok szövetkezetükön belül a jövőben önállóbban intézzék saját ügyüket. A törvénytervezet javaslatokat tesz arra is, hogy a szövetkezeten kívül eső, kölcsönösen egymást érdeklő feladatok ellátásában a termelőszövetkezeteket összefogva, együttesen alakítsák ki cselekedeteiket. Mi a feladatuk e társadalmi képviseleti szerveknek? A szövetségek fő feladata a létrehozó termelőszövetkezetek jobb együttműködésének elősegítése, ennek révén az eredményes, önálló gazdálkodás előmozdítása, érdekvédelmük hatékonyabb ellátása. Nem lehet feladatuk, hogy valamiféle termelőszövetkezetek felett álló hivatalok legyenek, nem parancsolgathatnak a termelőszövetkezeteknek és nem is láthatnak el állami hatósági jogköröket. Ez az elbürokratizálódás veszélyét hozná magával és hamarosan tönkretenné az egész ügyet. Ellenben feladatuk a szövetségeknek a termelőszövetkezetek egymás közötti kooperációjának ki fejlesztése, anélkül, hogy sértenék a részt vevő termelőszövetkezetek önállóságát. A kooperációnak számtalan lehetősége nyílik mindenekelőtt a mezőgazdasági termelésben, de az ehhez szorosan kapcsolódó kiegészítő tevékenység, a kereskedelem, az érdekvédelem stb. területén is. A területi szövetségeknek az a feladatuk és szép hivatásuk, hogy bátorítsák, támogassák a termelő- szövetkezeteket ilyen irányú kezdeményezéseikben s miután már létrehozták azokat — koordinálják munkájukat. Gyakran kérdezik, miért van szükség érdekképviseletre, hiszen a termelőszövetkezet és az állam alapvető érdekei azonosak. A termelőszövetkezeteknek nem is az állammal van naponta elintézni való ügyes-bajos dolguk, hanem a velük gazdasági kapcsolatban álló vállalatokkal. A termelési, értékesítési, beszerzési és egyéb kapcsolatokban előfordulnak összeütközések, érdekellentétek, a termelőszövetkezetek és az állami vállalatok között. Emiatt van szükség a szövetkezeti érdekek védelmére és egyeztetésére. Ezen túlmenően a hatékony érdekvédelem mindenekelőtt azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek és a vállalatok valóban az egyenjogúság elvének szem előtt tartásával kössék meg a szerződéseket. A viták és esetleges perek megelőzése érdekében a szerződéses feltételek kimunkálásába -feltétlenül vonják be a területi szövet'rgek képviselőit. Eddig 33 gazdasági körzetben alakult már meg a termelőszövetkezetek területi szövetsége. Az ősz folyamán a többiben is megalakulnak az országban, tehát összesen 48 területi szövetség lesz. Szeretném felhasználni az alkalmat, hogy erről a helyről tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntsem a termelőszövetkezetek már megalakult demokratikus képviseleti szervezeteit, mint szocializmust építő társadalmunk újszülötteit! A földtulajdon és a földhasználat továbbfej lesztése A termelőszövetkezeti törvény mellett egy másik tervezet is fekszik önök előtt, amely perspektivikusan is rendezni kívánja a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztését. ** Népi demokratikus fejlődésünk sajátosságainak megfelelően hazánkban a termelőszövetkezetek gyakorlatában a földtulajdon és a földhasználat nem esik egybe: a termelőszövetkezetbe behozott földeknek csak a használata közös, tulajdonjogilag azonban a tagak magántulajdonában maradtak. Ebből a kettősségből eredt és ma is érvényes az a jogszabályban előírt gyakorlat, hogy a behozott paraszti földek használatáért a termelőszövetkezet intézményesen meghatározott ösz- szegű föld járadékot fizet tagjainak. A földtulajdon és földhasználat kettősségében kétségtelenül meglévő ellentmondás mindazonáltal nem igen zavarta a termelőszövetkezeteket abban, hogy vezetői és tagjai minden figyelmüket a közös gazdaság kiépítésére, megerősítésére fordítsák. S a mozgalom egésze történelmileg és a népgazdaság fejlődése szempontjából is nagy eredményeket ért el. A problémák és zavarok akkor kezdtek jelentkezni, amikor a nagyszámú "idős parasztember kiöregedése és elhalálozása nyomán az örökösök jelentkeztek, s tulajdonosi címen különböző igényekkel álltak elő. Hasonló igényekkel léptek fel a gyors ütemű iparosodás vonzó hatására a városba költözött volt termelőszövetkezeti tagok tíz- és tízezrei. A tulajdonjog kifelé áramlása a jelenlegi jogszabályozás mellett feltartóztathatatlan. Jelenleg már a termelőszövetkezetek használatában lévő földeknek mintegy egyötöde van kívülálló személyeik tulajdonában. Ez anyagilag is egyre nagyobb terheket ró a termelőszövetkezetekre. Az öröklés és elvándorlás folytán egyre szaporodó jogviták ma már zavarják a szövetkezeti föld- használat s általában a szövetkezeti gazdálkodás biztonságát. Ezért kellett és kell napirendre tűzni a kérdés perspektivikus rendezését. Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak az a célja és feladata, hogy — elfogadása esetén — a rendezéshez megadja az elvi és törvényes jogi keretet. A földtulajdon és -használat egységének ilymódon való rendezését lehetővé teszi szövetkezeteink nagy többségének megszilárdulása. \ szövetkezőn fSWAilajden fokozatos bevezetése és majdan általánossá tétele megfelel a népi demokratikus úton haladó szocialista forradalom továbbvitelének is: a szocializmus teljes felépítésének végső soron elengedhetetlen feltétele. A szocialista földtulajdon törvénybe iktatásával elvileg is leszögezzük, hogy a szövetkezeti tulajdon szocialista tulajdon, annak egyik formája. Ha szabad megjegyeznem, most természetesen pont kerül annak az iskolás vitának a végére is, amelyben azt állították, hogy a szocialista tulajdon állami-össznépi formája a „következeTes"í szocialista tulajdon, a szövetkezeti pedig a „nem következetes” vagy „kevésbé következet«;” kategóriába tartozik. Úgy vélem, a kérdés ilymódon való felvetése idejétmúlt, s a hozzá hasonló dogmatikus filozófálgatást — ha még itt-ott felbukkan — a törvény elfogadása után sürgősen a lomtárba kell vetni. A szövetkezeti földtulajdon biztosítása és térhódítása mindenesetre hosszabb időt vesz igénybe; azt fokozatosan és gazdasági eszközökkel kell megvalósítani. A törvényes rendezés szem előtt tartja a termelőszövetkezetek és az érintett föld- tulajdonosok érdekeit is, továbbá a kívülállók esetében a méltányosságot, a termelőszövetkezeti tagok esetében pedig a legszigorúbb önkéntesség érvényesítését. Az utóbbival kapcsolatban szükségesnek tartom ez alkalommal is hangsúlyozni, hogy a megvalósítás során mindenféle erőltetés és kampány szigorúan tilos. Meggyőződésem, hogy a szövetkezeti földtulajdon bevezetése és térhódítása szilárd alapot teremt a szövetkezeti gazdálkodás számára! Kedves Elvtársik! Meg vagyak győződve arról, hogy a vitára bocsátott törvény- tervezetek elfogadása és élet- beléptetése nagy visszhangra talál és nagy alkotókedvet szabadít fel a szövetkezeti parasztság táborában. Ez magával hozza maid az egész termelőszövetkezeti mozgalom, az egész mezőgazdasági termelés további fellendítését. Fehér Lajos ezután kitért a nemzetközi helyzet néhány kérdésére. Foglalkozott az amerikaiak vietnami agressziójával, s megállapította, hogy az amerikaiak kizárólag a fegyverektől várják az áltáluk előidézett válság rendezését. Éppen ezért az Egyesült Államok egyre jobban elszigetelődik szövetségesei körében Hangsúlyozta: a vietnami nép töretlen harcát minden rendelkezésünkre álló eszközzel, politikai, erkölcsi és anyagi eszközökkel egyaránt támogatjuk. Ezután a közel-keleti helyzettel foglalkozott, s kiemelte; a haladó erők jelenleg azon munkálkodnak, hogy felszámolják az agresszió következményeit. Utalt arra, hogy az európai szocialista országok kommunista pártjainak moszkvai, majd budapesti értekezlete meghatározta a tötj? irányú cselekvés irányvonalát. Mi már többször leszögeztük — folytatta Fehér Lajos — hogy mindenütt a világon, a Közel- Keleten is olyan megoldást támogatunk, amely megfelel e térség valamennyi népe létérdekeinek. Beszéde befejező részében méltatta az NDK-val, valamint a Szovjetunióval megkötött új baráfeági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jelentőségét. Fehér Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után számos felszólalás hangzott el. Ebédszünet után Kállai Gyula elnök nyitotta meg az ülést, s megadta a szót d.r. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, aki válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Bevezetőben a miniszter megállapította, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, továbbá a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvény- javaslatok együttes tárgyalásában 32 hozzászólás hangzott el, s az igen széles körű és alapos vitában mezőgazdaságunk, főleg pedig a termelőszövetkezetek számos időszerű kérdése került szóba. A felszólalók egyöntetűen megállapították mindkét törvény megalkotásának szükségességét és időszerűségét, s egyetértettek a javaslatokban foglalt alapvető' elvi megoldásokkal. Úgy értékelték, hogy az új törvények a gyakorlatban helyesen hasznosíthatják az eddigi fejlődés tapasztalatait, s hiánytalanul kielégítik azokat a követelményeket is, amelyeket általános társadalmi fejlődésünk, és a gazdaságirányítási rendszer reformja támaszt. — Fontos és igen figyelemre méltó alapvonása volt a vitának az is, hogy több felszólaló nyomatékosan felhívta a figyelmet a törvények egységes értelmezésének, végrehajtásuk1 gondos megszervezésének fontosságára. Éppen ezért gondoskodni kívánunk arról, hogy a végrehajtási jogszabályok pontosak és egyértelműek legyenek, valamennyi érdekelt állami és társadalmi szerv, s maguk a termelőszövetkezetek is alaposan megismerkedjenek új feladataikkal — mondta a miniszter, s közölte. .hogy ennek érdekében megfelelően összehangolt munkatervet készítenek a végrehajtással kapcsolatos szervezési, oktatási és propagandafeladatok ellátására. A miniszter ezután részletesen válaszolt a törvényjavaslatokkal kapcsolatban elhangzott indítványokra. Végezetül a miniszter kérte az országgyűlést, hogy fogadja ei válaszát. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által elfogadásra javasolt módosításokat. Ilyenformán a törvénytervezet eredeti szövegéből törölte a 31., a 32. és a 33. paragrafusokat, s az ezekben érintett kérdések szabályozását a végrehajtási utasítások hatáskörébe utalta; módosította a 23. paragrafus 2. bekezdését és a 78. paragrafus 1. bekezdését. Ezt követően az országgyűlés egy tartózkodással elfogadta dr. Dimény Imrének azt az indítványát, hogy a többi módosító javaslattal érintett törvénycikket eredeti szövegezésében fogadják el. Végezetül az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekről előterjesztett törvényt. Dr. Dimény Imre ezután a föld- tulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvény- javaslattal kapcsolatban felvetődött észrevételekre, indítványokra válaszolt, majd kérte az országgyűlést, hogy fogadja el 'válaszát. s köszönetét mondott a képviselőknek az ülésszakon elhangzott értékes észrevételekért, indítványokért, valamint a két törvény végrehajtásához felajánlott segítségért Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban a dr. Dimény Imre mezőgazdasági es élelmezésügyi miniszter által is elfogadásra javasolt módosítást. Ezt követően az országgyűlés — ugyancsak egyhangú döntéssel — elfogadta dr. Dimény Imre indítványát hogy a többi módosító javaslattal érintett törvénycikket az eredeti szövegezésben fogadják el. Végezetül az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavas latot. Kállai Gyula elnök köszönetét mondott a képviselőknek a törvényjavaslat megalkotásához nyújtott segítségért, majd szünetet rendelt el. Szünet után Kállai Gyula elnökletével folytatódott a tanácskozás. A diplomáciai páholyban, ott volt dr. Herbert Flaschke, az NDK magyarországi nagykövete is. Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság és az NDK. közötti barátsági szerződés törvénybe iktatásáról Az országgyűlés külügyi bizottságának nevében Barcs Sándor budapesti képviselő, a külügyi bizottság tagja terjesztette elő a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten, 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvény- javaslatot. Hangsúlyozta, hogy a szerződés megerősíti a Magyar Népköztársaság helyét és szerepét azoknak a népeknek és államoknak a közösségében, amelyek ma a társadalmi haladás, a béke és a szocializmus élvonalába tartoznak. Az előttünk fekvő dokumentum a magyar külpolitika fontos, irányi jelző tényezője. A szerződés szervesen illeszkedik azoknak a barátsági és együttműködési megállapodások - nak a rendszerébe, amelyeket az európai szocialista országok a legutóbbi időben egymással kötöttek, illetve meghosszabbítottak — mondotta többek között. — Az előttünk fekvő szerződés törvénybe iktatása mindkét állam népének közvetlen érdeke, — mondotta többek között Barcs Sándor, majd hangsúlyozta: — Mi mindig őszinte hívei voltunk és leszünk a jövőben is annak, hogy Európában és mindenütt a világon jó viszony alakuljon ki a különböző társadalmi berendezkedésű államok között. — Most, amikor Európa lakosságának többsége már szocialista államokban él és Nyugat-Euró- pában is növekszenek a fasisztaellenes és békeszerető erők, alkalom kínálkozik az európai kollektív biztonság megteremtésére. Ehhez persze az szükséges, hogy megfékezzük az imperialista agresszív erőket, köztük nem utol(Folytatás a 3- oldalon.)
