Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-30 / 231. szám
í 1967. szeptember 30. (TOLNA MEGYEI NEPCJSAO (Folytatás a 2. oldalról.) só sorban a nyugatnémet militaristákat. Minden békeszerető embert nyugtalanít az a tény, hogy a legutóbbi tíz év alatt a bonni kormány több, mint Szirmai István: 150 milliárd márkát fordított hadikiadásokra, 1968-tól 1971-ig pedig újabb 83,6 milliárdot irányzott elő. Ékesen bizonyítja ez a német mllitariz- mus feltámadását és a vele járó háborús veszélyt. Ezeknek az erőknek a megzabolázásához nagy hozzájárulást jelent annak az NDK-nak a létezése és elszánt harca, amellyel kapcsolatainkat már eddig is az együvé tartozás tudata jellemezte, mostani megállapodásunk pedig új ’ kiindulópont országaink és népeink még szorosabb összefogásának megteremtéséhez. Ezután Szirmai István emelkedett szólásra. A német munkás-paraszt állam barátunk, testvérünk, szövetségesünk Több mint 22 éve már annak, hogy befejeződött a 3- világháború. Európában még fájnak a sebek, figyelmeztetnek a romok, mégsem élnek az emberek biztonságban, nem valósult meg a félelem nélküli élet. A háborút követően az amerikai és európai reakció a NATO- ha tömörülve új háborút, úgynevezett hidegháborút indított; fenyegetésekkel, atomzsarolással, erőszakos válságok kirobbantá- sával. a feszültség fokozásával, diszkriminációkkal fagypontra hűtötte Európa légkörét. A szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erői következetes és meg nem szűnő harcot vállaltak a hidegháború felszámolásáért. Az európai biztonság megteremtéséért átfogó offenzívat indítottak, élükön a világ békéjének legszilárdabb támaszával, a Szovjetunióval, a szocialista országok és az európai kommunista és munkáspártok. Szirmai István ezután hangsúlyozta: — A szocializmus és béke erőinek kitartó offenzívája. a hidegháború csődje, a fokozatosan kialakuló. bűvölő gazdasági tudományos, kulturális kapcsolatok la szocialista, és kapitalista országok között, a nagyméretű turizmus, egymás jobb megismerése megéri el te a feltételeit annak, hogy Európa népei és kormányai együtt keressék a biztonság, a béke, a félelem nélküli élet megteremtésének legjobb módjait. Ezt a szemléletet tükrözi, ezt a célt is szolgálja, ez- irányban tett fontos lépést jelent a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között megkötőit barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. Az európai biztonság nemcsak európai kérdés, nemcsak az európaiak ügye. Egy európai háborús konfliktus világháborús katasztrófához vezetne, ugyanakkor a más földrészeken fcüyó háborús politika is kihat Európa békéjére. Vannak még ugyanis nagy erők a világon, élükön az Amei’ikai Egyesült Államok kormányával és leghűségesebb szőve tségesüikkel, a Német Szövetségi Köztársasággal, amelyek továbbra is a nemzetközi feszültség fenntartását, sőt fokozását akarják. Az Amerikai Egyesült Államok a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a vietnami nép szabadságharca ellen indított népirtó háborújával, Izrael közel- keleti agressziójának morális, politikai és anyagi támogatásával minden egyetemes emberi haladást szolgáló társadalmi fejlődéssel szembeni erőszakos fellépésével mérgezi a nemzetközi légkört, akadályozza a békés egymás mellett élés politikájának realizálását. Európában Ugyanezt a szerepet a Német Szövetségi Köztársaság tölti be. Az európai béke biztosítása nemcsak a szocialista országok, nemcsak a kommunista és munkáspártok ügye. Ebben a harcban részt kell vállalnia mindenkinek, aki európainak és a béke hívének vallja magát — mondotta, majd hangsúlyozta: — Az európai biztonság nem épülhet az elrettentésre, az úgynevezett erőegyensúlyra, a katonai tömbökre. Amíg létezik az agresszív célokat sr'-’gá'ó északatlanti szövetség, a Földközitenger keleti partjaitól Norvégia csúcsáig az Amerikai Egyesült Államok és az észak-atlanti szövetség katonai támaszpontjai kerítik be kontinensünket és idegen katonai erők állomásoznak e térségekben, addig Európa népei nem élhetnek nyugalomban. A Varsói Szerződés tagállamai éppen ezért többször is megismételték javaslataikat; oszlassák fel egyidejűleg a katonai szövetségeket cs a szemben álló katonai tömbök helyett közösen új európai biztonsági rendszert építsenek ki. Többször javasolták a külföldi katonai támaszpontok felszámolását, a külföldi csapatok visszavonását saját nemzeti határaik mögé. Ezekkel a javaslatokkal a magyar nép teljesen egyetért és azok megvalósítására törekszik. Csak nagyon lassan haladunk előre a kijelölt cél felé. Az előrehaladás elé gátat emel az Amerikai Egyesült Államok legreakciósabb köreire támaszkodó Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikája. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya, elszakadva az európai realitásoktól, magának igényli a német nép egyedüli képviseleti jogát, érvényben lévőnek tartja a müncheni egyezményt, nem ismeri el önálló és szuverén államként a Német Demokratikus Köztársaságot, a háború után kialakult határok revízióját követeli, lehetőséget ad úi fasiszta szervezetek működésére Ilyen viszonyok között jött létre a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a most törvénybe iktatásra javasolt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. — Az európai népek, haladó pártjaik, még kormánykörök is, megértéssel fogadták a Varsói Szerződés tagállamainak a katonai tömbök egyidejű feloszlatására, az idegen haderők visszavonására vonatkozó javaslatát. Az első éles disszonáns hangot ebben a kérdésben is a Német Szövetségi Köztársaság kormánya ütötte meg, — mondotta Szirmai István. — A Német Demokratikus Köztársaság kormánya az egész német nép érdekeit, Európa biztonságát szolgálja azzal, hogy ennek ellenére folytatja erőfeszítéseit a két német állam normális kapcsolatainak megteremtéséért. — A német szövetségi kormány még ma sem hajlandó számolni azzal, hogy a náci hadsereget megverték, a német tőkés osztály elvesztette a második világháborút, és ennek eredményeként új és iffirzságas határokat vontak meg Európában, Lengyelország visszaikapta történelmi jussát. A jelenlegi határok el nem ismerése háborús politika. Olyan politika, amely egészében ellentétes Európa népeinek érdekeivel, azokkal a törekvésekkel, erőfeszítésekkel, amelyek célja ma az európai kollektív biztonság, a félelem nélküli élet megteremtése. A Német Demokratikus Köztársaság népe nehéz harcot vív. A front legelső vonalában küzd a reakció nagy erőinek állandó eszmei nyomása ellen, és védi a szocializmus, a béke, az egyetemes emberi haladás állásait. Azok a szerződések, amelyeket az utóbbi időben a Német Demokratikus Köztársaság a szocialista országokkal, köztük a Magyar Népköztársasággal is kötött, kifejezik a szocialista országok messzemenő bizalmát, szolidaritását az NDK és népe iránt. Kifejezik az elhatározottságot is, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népének harcait, céljait sajátjuknak tekintik. A német munkás-paraszt állam a Német Demokratikus Köztársaság barátunk, testvérünk. szövetségesünk. Összekötnek bennünket a közös célok, a szocializmusért és a békéért folytatott * közös harcunk, a proletár internacionalizmusnak mindkét népben mélyen gvöko- rező eszméi, a Varsói Szerződéshez. a Szovjetunióhoz való hűségünk. a szocialista országokhoz fűződő baráti kapcsolataink. A két ország közötti kapcsolatok zavartalanok, testvériek. Ez a baráti viszony névformán szol- gálja nemzeti célrinkat és a nemzetközi mimkésn-ztán-t is történő!mi hivatása betöltésében. A Magyar JJZnka—társaság és a Néróit PemoVrrit’kus Köztársaság között aláfrt barátsági, esvöttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződért a munkás nemzetköziség szellemében a legnemésrhV) emberi célok valóra váltásáért, a szocializmusért, é békéért kötöttük. • Kérem a s’''"őáác »Srvmvh-, Iktatását: Szirmai István beszédét a képviselek nagy tapssal fogadták. Az elnöklő Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a törvényjavaslathoz több képviselő nem jelentkezett szólásra, a vitát bezárta. Ezután határozathozatal következett. Kállai Gyula szavazásra tette fel a törvényjavaslatot. Az országgvűlés a Magyar Nép- köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten, 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerzős tör'’-- ikt«té.«áró1 szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint az ország- gyűlés ezután rátért az interpellációkra. Ezzel az ülésszak befejezte munkáját. Kállai Gyula elnöki zárszavában hangsúlyozta: — Országunk fejlődésének, népünk életének és előrehaladásának nagy fontosságú kérdéseiről tárgyaltunk. Munkánkat az egész ország figyelemmel kísérte, mert az egész ország életét alakító törvényjavaslatokat vitattunk meg és fogadtunk el. A törvények, amelyek most megszülettek, újabb jelentős állomások a szocializmus teljes felépítésért folyó munkában. A törvényjavaslatok széles körű viták során születtek meg, a vitákban százezreik vettek részt. — Ülésszakunkon olyan nagy fontosságú törvényjavaslatot is megvitattunk, amely építömun- kánk jobb nemzetközi feltételeit segíti elő: törvénybe iktattuk a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést E szerződés — amely elmélyíti országaink testvéri kapcsolatát — népeink alkotó hozzájárulása az európai biztonság megteremtéséhez és az egész világ békéjének biztosításához — mond<a befejezésül Ká'iai Gyula, majd az országgyűlés ülésszakát berekesztette. (MTI) NAPIRENDEN A falusi és társadalmi Az egész járást érintő fontos témáról tanácskozott szeptember 28-i ülésén a bonyhádi járási párt végrehajtó bizottság. A vitaindító beszámolót János Jeromos, a pártbizottság propaganda osztályának vezetője terjesztette elő. Részt vett a vb-ülésen és a vitában felszólalt Csaj bók Kálmán, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is. Gondos felmérő munka, a járás községeiben a helyszínen végzett tapasztalatgyűjtés előzte meg a tanácskozást. A bonyhádi járásban mintegy hétszaz főre tehető értelmiségiek többsége pedagógus. Nem kevésbé jelentős a műszaki és agrárértelmiség, a közigazgatásban és az egészségügy területén működő értelmiségiek száma és szerepe sem. Megállapította a járási párt-vb, hogy a járás értelmiségi dolgozói közül egyre többen bekap- esolódnak a társadalmi életértelmiség tevékenysége be. Magasabb az országos aránynál a párttagok hányada. Közülük kérni ki a járás párt- szervezeteinek harminc vezetőségi tag tisztségviselője, emellett ötvennégyen mint párt- és KISZ- propagandisták tevékenykednek. A járás értelmisége szakmai továbbképzésének növelése mellett szép számmal vesz részt a különböző ideológiai tanfolyamokon. A magasabb szintű esti egyetemi oktatást eddig harmincán végezték el, és harminchétén tanulnak a marxizmus—leniniz- mus esti egyetemének különböző évfolyamain. Jogos és indokolt bírálat érte a járás egyes községeiben még tapasztalható csoportos elkülönülést, a közösségi munkával nem törődő eg^es értelmiségiek kirívó eseteit és a negatív világnézeti jelenségeket. A tanácskozás végeztével határozatot hozott a járási párt végrehajtó bizottság, értelmiségi ankétok szervezésére. A paksi, dombóvári és szekszárdi járási tanácsok végrehajtó bizottsági és tanácsüléseiről jelentjük: A pedagógusok, nevelők munkája Tegnap délelőtt tíz órakor ülést tartott a paksi járási tanács. Első napirendi pontként Varga István vb-elnök tájékoztatta a tanácsülést a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról és a végrehajtó bizottság 1967. július 21. óta végzett munkájáról. A tanácsülés fő napirendi pontként a pedagógusok, nevelők tevékenységével, a párt művelődésügyi politikájának végrehajtásának módjával foglalkozott. Ennek a napirendi pontnak Szalontái János vb-elnökhelyettes volt az előadója, aki részletesen foglalkozott a pedagógusok, nevelők munkájával, többek között a honvédelemre. a szocialista hazafiságra való nevelés kérdésével. A pedagógusok iskolán kívüli nevelő tevékenységéről szólva elmondta: „a járás területén kultúrottho- naink igazgatói három kivételével pedagógusok, könyvtárosaink zöme is pedagógus. Ebből adódóan nevelői tevékenységük ezen a területen is jelentős”. A tanácsülés megállapította: „a paksi járás nevelői eredményesen tevékenykedtek a művelődéspolitikai irányelvek megvalósítása során”. A tanácsülés ezután az 1967, első félévi költségvetési és községfejlesztési terv végrehajtásával és a további feladatok meghatározásával foglalkozott, majd bejelentések és interpellációk hangzottak el. Ugyanezen a napon reggel 8 órakor tartott ülést a paksi járási tanács végrehajtó bizottsága, ah°l fő napirendi pontként a tartási életjáradéki és öröklési szerződések jóváhagyásának és ellenőrzésének tapasztalatairól tárgyaltak. Dr. Csiszár Kazmér igazgatási osztályvezető ismertette a vb-vel a tapasztalatokat, az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat. A végrehajtó bizottság ezután a bölcskei községi tanács irányító, szervező munkáját vizsgálta a lakosság kulturális igényeinek kielégítése szempontjából. A káderfejlesztési terv végrehajtásáról Gyuricza István vb-elnök vezetésével tegnap délelőtt a járási pártbizottság kistanácstermében ülésezett a dombóvári járási tanács végrehajtó bizottsága. Élénk érdeklődés fogadta a második napirendi pontban Gyuricza István beszámolóját, a tanácsi apparátus politikai és szakmai felkészültségéről, a káderfejlesztési terv végrehajtásának eredményeiről, és hiányosságairól. Utoljára 1965. december 10-én foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Az ezt követő időszak a tanácsi apparátusban dolgozóknak a munka és tanulás éveit jelentette. Szilárdult politikai képzettségük és elméleti tudásuk, számadatokkal is kifejezhetően. Komoly lemaradás tapasztalható azonban a pénzügyi osztály dolgozóinak * részéről. ' Közülük senki sem végzett marxizmus— leninizmus egyetemnek megfelelő politikai tanfolyamot, és jelenleg sem iratkoztak be ilyen oktatásra. Hasonló a helyzet az építési, közlekedési csoportnál. Az értékes tájékoztató után Gondi Lajos pénzügyi osztály- vezető beszélt a pénzügyi szak- igazgatási szerv tevékenységéről, majd az ülés bejelentésekkel ért véget. A kereskedelmi és vendéglátóipari munkáról Tegnap délelőtt 9 órakor a szekszárdi járási tanács végrehajtó bizottsága ülést tartott. A vb-ülésen Jankó Sándorné, kereskedelmi felügyelő tartott beszámolót, a járás kiskereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységének fejlődéséről, az új gazdaságirányítási rendszer tükrében címmel. A járás kereskedelmi és vendéglátóipari ellátottsága az utóbbi években sokat javult, összesen 344 kereskedelmi és vendéglátóipari egység és 17 magánkereskedő működik. A lakosság jobb áruellátása érdekében a termelőszövetkezetek is nyitnak zöldség- és gyümölcsárusító helyeket. Idén 5 tsz kért és kapott ilyen célra működési engedélyt. Az Általános Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet áruválasztéka bővült, áruforgalma meg- növekedett és ezzel egyidejűleg nagyobb gondot fordítottak a hálózatfejlesztésre is. Az új beruházási konstrukció tette lehetővé. hogy a járás területén az év folyamán a szekszárdi fmsz 6, a decsi 1, a bátaszéki 2, a faddi és kölesdi 1—1 új kereskedelmi egységet létesített. A fő napirenden kívül Kemény István vb-elnök a lejárt határidejű határozatok véirehajtásá- ról számolt be a vb-ülésen. >
