Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-30 / 231. szám

TOLNA MEGYEI'w A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASP ÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLIETER» XVII. évfolyam, 231. szám *A ARA: 60 FILLÉR Szombat, 1967. szeptember 30. Befejezte munkáját az országgyűlés Az országgyűlés megszavazta a termelőszövetkezetekről, a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről száló törvényjavaslatot A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekről, valamint a föld- tulajdon és a földhasználat to­vábbfejlesztéséről szóló törvény­javaslatok együttes tárgyalásá­val folytatta tanácskozását pén­teken reggel 9 órakor az ország- gyűlés. Az ülésen részt vett Fock Jenő, a forradalmi munkás­'f'ehér Lajos: paraszt kormány elnöké, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső, és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplo­máciai képviseletek számos ve­zetője. Vass Istvánnénak, az ország- gyűlés alelnökének megnyitója után a pénteki tanácskozás első szónoka Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese emelkedett, szó­lásra. fogalmát az új helyzet követel- társult dolgozó parasztok társas menyei szerint korszerűsítse. A szervezete és egyszersmind szo- törvénytervezetben ajánlott, kor- cialista nagyüzem, amely önálló, szerűsített fogalmazás szerint: a vállalatszerű gazdálkodást foly- termelŐ5zövetke2et önkéntesen tat. A szövetkezeti demokrácia és a vállalatszerű gazdálkodás sajátos egysége Tsz-parasztságunk már leadta szavazatát a két tervezetre — Két igen fontos, egész ter­melőszövetkezeti mozgalmunk továbbfejlődését érintő törvény- javaslat fekszik önök előtt — kezdte beszédét Fehér Lajos. — Kidolgozását pártunk IX. kong­resszusa kezdeményezte. Irány­elveit ez év első felében megtár­gyalta a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek sok százezres „par­lamentje”: tsz-parasztságunk tehát már leadta szavazatát a két ter­vezetre. Egyöntetűen támo­gatja és most tisztelettel azt kéri az országgyűléstől: emel­je törvényerőre azokat! A szövetkezeti közgyűléseken, a küldöttgyűléseken, az országos kongresszuson lezajlott széles kö­rű, igen élénk és termékeny vi­ta egyben azt is megmutatta: parasztságunk valójában már le­adta szavazatát á mozgalomhoz való csatlakozáskor, a tsz-be va­ló belépéskor és már akkor — végérvényesen szavazott. És nem bánta meg, mint ahogy nem is bánhatta meg! Az átszervezés óta eltelt immár több mint fél évtized egyenletesen felfelé íve­lő gazdálkodási eredményei és saját életkörülményeinek határo­zott javulása láttán joggal ítél­heti meg úgy: érdemes volt a közös gazdálkodás fejlesztéséért dolgozni, fáradozni, küzdeni! Fél évtized tapasztalatai és eredményei immár a gyakorlat­ban igazolták, hogy a mezőgaz­dasági termelőszövetkezet bevált, rugalmas, jó gazdálkodási for­ma. A termelőszövetkezet, amely a szocializmust valósítja meg a falun, sikeresen illeszkedik be a szocialista tervgazdálkodás rend­szerébe, abban óletrevalóan, mozgékonyán tud létezni, boldo­gulni. A kizsákmányolásmentes közöis gazdálkodást megvalósító szövetkezetek alkalmasak arra, hogy a gazdálkodás jövedelmező­ségével úgy fejlesszék a mező- gazdasági termelést, hogy mind jobban helyt állhassanak a tár­sadalmi szükségletek kielégítésé­ben. A termelőszövetkezet, mint gazdálkodási forma, alkalmas ar­ra, hogy — a szocialista elosztás elveinek a munkadíjazásban és jövedelemelosztásban sok színű, de következetes alkalmazásával — megfelelő jövedelmet bizto­sítson tagjainak, s érdekeltté te­gye őket a közös gazdaság fej­lesztésében. Fehér Lajos ezután arról be­szélt, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk általános fejlődése mögött elmaradt a jogalkotás. a szocializmus teljes felépí­tése útján újabb jelentős lé­péseket teszünk a magyar falu társadalmi viszonyainak fejlesztésében is! A két törvénytervezet kidolgo­zása és életbeléptetése a mun­kás-paraszt szövetséget is «inti. — A tisztelt országgyűlés előtt fekvő javaslatok — folytatta — agrárpolitikánk továbbfejleszté­sének igen fontos új elemeit tar­talmazzák. A termelőszövetkezeti törvény a mezőgazdaságban ki­épült szocialista viszonyokat erő­síti, azáltal, hogy a törvényben előírt új szabályozások megvaló­sulására termelőszövetkezeteink — működésük, gazdasági • tevé­kenységük belső tartalmát te­kintve — mind magasabb szo­cialista szintre emelkednek majd. A földjogi törvény pedig a szö­vetkezeti földtulajdon bevezeté­sével és fokozatos kialakításával tovább erősíti rendszerűjük szo­cialista alapjait. Az önök elé ter­jesztett törvénytervezetek jelzik, hogy r-Wr.v'f'» ' r A szocialista földtulajdon ki­alakításával, a szövetkezeti gaz­dálkodás szocialista vonásainak erősítésével a két tervezet azt a célt szolgálja, hogy parasztsá­gunk még közelebb kerüljön a munkásosztályhoz. Éneikül nincs előrehaladás sem az ipar és a mezőgazdaság valóban arányos fejlesztésében, sem pedig váro­son és falun az életszínvonal növelésében. A két törvénytervezet kidolgo­zását és jóváhagyását nemcsak a szövetkezeti mozgalom fejlődé­se, hanem a gazdaságirányítási reform megvalósítása is sürgeti. A reform szellemének felel meg a törvénytervezetnek az a törek­vése, hogy a termelőszövetkezet A termelőszövetkezet e kettős természetéből elsőként az a kö­vetkeztetés és feladat adódik, hogy a tsz vezetésében és egész működésében az eddiginél következetesebben kell meg­valósulnia a szövetkezeti de­mokrácia és a vállalatszerű gazdálkodás sajátos egységé­nek. Akkor dolgozik jól egy-egy tsz vezetőségié, ha megérti s a tag­sággal meg tudja értetni a re­form során a mezőgazdaságban már jórészt bevezetett új intéz­kedéseket és képes azokat a gaz­dálkodásban hatékonyan, rugal­masan alkalmazni. A termelőszövetkezet fogalmá­nak előbb idézett meghatározásá­ból adódik továbbá az a követ­keztetés és feladat, hogy egyrészt fejlesztenünk kell a termelőszö­vetkezetet, mint a parasztok tár­sulását, úgy is mondhatnánk, hogy szövetkezetdbbé kell tenni a szövetkezeteket, másrészt erő­sítenünk kell a szövetkezeteket, mint nagyüzemeket. Oly módon kell fejlesztenünk azokat, hogy mindinkább vállalatszerűbbek le­gyenek, azaz korszerű, önálló vállalatszerű gazdálkodást foly­tassanak. Milyen követelményekkel jár a szövetkezeti jelleg erősítése? A gazdaságirányítási reform lényeges jellemzője a szövetkezeti önkormányzat eddigieken túlme­nő elvi elismerése és gyakorlati alkalmazása. Az új törvényter­vezetek is ezt kívánják előmoz­dítani. A termelőszövetkezet szocialis­ta közösség. A termelőszövetke­zetekben testületi vezetés érvé­nyesül. Az elmúlt években ki­tűnt, hogy á döntési és intézke­dési jogkörök eddigi rendezése nem számolt eléggé a termelő­szövetkezetek nagyüzemi mére­teinek gyors ütemű növekedésé­vel, ä gazdálkodás belső diffe­renciálódásával, a nagyüzemi működés gyakorlati követelmé­nyeivel. Ez elsősorban abban je­lentkezett, hogy a közgyűlés sze­repe túlméretezett és elaprózott volt, ugyanakkor a szakvezetők és a munkaszervezeti egységek vezetői saját hatáskörükben alig intézkedhettek. A törvénytervezet a tsz-köz- gyűlés kizárólagos hatáskörét csak a működés és gazdálkodás alapvető kérdéseire tartja fenn. Ugyanakkor megfelelő önállósá­got s ezzel együtt járó felelőssé­get biztosít a szövetkezet opera­tív vezető testületének, az üzemi vezetőknek s szakembereknek. Úgy gondolom azonban, hogy a szakvezetők tevékenységének konkrét szabályozását a törvény- tervezetből a végrehajtási utasí­tásba kellene áttenni. A szövetkezeti törvény másik alapvető vonása az, hogy a tagok kollektív tulajdonosai s egyben dolgozói, munkavállalói is szövet­kezetüknek. Ez a sajátos vonás végigvonul a szövetkezet műkö­désének és gazdálkodásánalt úgy­szólván valamennyi területén. A törvénytervezet számos lényeges változást és korszerűsítést java­sol: így például a tagsági jogok és kötelességek jobb összehango­lásában, a vezetés felépítésének, szervezetének, továbbá a munka megszervezésének és díjazásának v továbbfej lesztésében. A törvényben, mint Dirnény Imre elvtárs is hangsúlyozta — világosabb és az eddiginél hatá­rozottabb megfogalmazást kap az, hogy a tagoknak nemcsak: jogai, hanem kötelezettségei is vannak. E kötelességek közé nemcsak a rendszeres munkavég­zés tartozik, hanem az is, hogy a tag vegyen részt rendszeresen a szövetkezet életében. A gazdaságirányítási reform fontos vonása, hogy nagytan elő­mozdítja az önálló vállalati gaz­dálkodás kibontakozását nemcsak az iparban, hanem a mezőgazda­ságban is. Milyen követelmé­nyekkel jár a tsz-ek vállalatsze­rű gazdálkodásának fejlesztése, miben áll az. önálló vállalati gaz­dálkodás lényege? A fő követelmény, hogy a vállalatok képesek legyenek a termelésük eredményeként keletkező bevételeikből fe­dezni ráfordításaikat s a ter­meléshez szükséges eszközö­ket. A kormány a felvásárlási álak­nak két lépcsőben végrehajtott, illetve végrehajtandó, együttvéve mintegy 17 százalékos felemelé­sével, az egyszeri hitelrendezés­sel, továbbá a termelőszövetke­zeti jövedelemszabályozásról, az adózásról és az állami támoga­tási rendszer megreformálásáról a közelmúltban hozott határoza­tával lényegében a termelőszövet­kezetek nagyobb részében meg­teremtette az önálló gazdálkodás (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents