Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-30 / 231. szám
TOLNA MEGYEI'w A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASP ÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLIETER» XVII. évfolyam, 231. szám *A ARA: 60 FILLÉR Szombat, 1967. szeptember 30. Befejezte munkáját az országgyűlés Az országgyűlés megszavazta a termelőszövetkezetekről, a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről száló törvényjavaslatot A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a föld- tulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalásával folytatta tanácskozását pénteken reggel 9 órakor az ország- gyűlés. Az ülésen részt vett Fock Jenő, a forradalmi munkás'f'ehér Lajos: paraszt kormány elnöké, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső, és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Vass Istvánnénak, az ország- gyűlés alelnökének megnyitója után a pénteki tanácskozás első szónoka Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese emelkedett, szólásra. fogalmát az új helyzet követel- társult dolgozó parasztok társas menyei szerint korszerűsítse. A szervezete és egyszersmind szo- törvénytervezetben ajánlott, kor- cialista nagyüzem, amely önálló, szerűsített fogalmazás szerint: a vállalatszerű gazdálkodást foly- termelŐ5zövetke2et önkéntesen tat. A szövetkezeti demokrácia és a vállalatszerű gazdálkodás sajátos egysége Tsz-parasztságunk már leadta szavazatát a két tervezetre — Két igen fontos, egész termelőszövetkezeti mozgalmunk továbbfejlődését érintő törvény- javaslat fekszik önök előtt — kezdte beszédét Fehér Lajos. — Kidolgozását pártunk IX. kongresszusa kezdeményezte. Irányelveit ez év első felében megtárgyalta a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek sok százezres „parlamentje”: tsz-parasztságunk tehát már leadta szavazatát a két tervezetre. Egyöntetűen támogatja és most tisztelettel azt kéri az országgyűléstől: emelje törvényerőre azokat! A szövetkezeti közgyűléseken, a küldöttgyűléseken, az országos kongresszuson lezajlott széles körű, igen élénk és termékeny vita egyben azt is megmutatta: parasztságunk valójában már leadta szavazatát á mozgalomhoz való csatlakozáskor, a tsz-be való belépéskor és már akkor — végérvényesen szavazott. És nem bánta meg, mint ahogy nem is bánhatta meg! Az átszervezés óta eltelt immár több mint fél évtized egyenletesen felfelé ívelő gazdálkodási eredményei és saját életkörülményeinek határozott javulása láttán joggal ítélheti meg úgy: érdemes volt a közös gazdálkodás fejlesztéséért dolgozni, fáradozni, küzdeni! Fél évtized tapasztalatai és eredményei immár a gyakorlatban igazolták, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet bevált, rugalmas, jó gazdálkodási forma. A termelőszövetkezet, amely a szocializmust valósítja meg a falun, sikeresen illeszkedik be a szocialista tervgazdálkodás rendszerébe, abban óletrevalóan, mozgékonyán tud létezni, boldogulni. A kizsákmányolásmentes közöis gazdálkodást megvalósító szövetkezetek alkalmasak arra, hogy a gazdálkodás jövedelmezőségével úgy fejlesszék a mező- gazdasági termelést, hogy mind jobban helyt állhassanak a társadalmi szükségletek kielégítésében. A termelőszövetkezet, mint gazdálkodási forma, alkalmas arra, hogy — a szocialista elosztás elveinek a munkadíjazásban és jövedelemelosztásban sok színű, de következetes alkalmazásával — megfelelő jövedelmet biztosítson tagjainak, s érdekeltté tegye őket a közös gazdaság fejlesztésében. Fehér Lajos ezután arról beszélt, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk általános fejlődése mögött elmaradt a jogalkotás. a szocializmus teljes felépítése útján újabb jelentős lépéseket teszünk a magyar falu társadalmi viszonyainak fejlesztésében is! A két törvénytervezet kidolgozása és életbeléptetése a munkás-paraszt szövetséget is «inti. — A tisztelt országgyűlés előtt fekvő javaslatok — folytatta — agrárpolitikánk továbbfejlesztésének igen fontos új elemeit tartalmazzák. A termelőszövetkezeti törvény a mezőgazdaságban kiépült szocialista viszonyokat erősíti, azáltal, hogy a törvényben előírt új szabályozások megvalósulására termelőszövetkezeteink — működésük, gazdasági • tevékenységük belső tartalmát tekintve — mind magasabb szocialista szintre emelkednek majd. A földjogi törvény pedig a szövetkezeti földtulajdon bevezetésével és fokozatos kialakításával tovább erősíti rendszerűjük szocialista alapjait. Az önök elé terjesztett törvénytervezetek jelzik, hogy r-Wr.v'f'» ' r A szocialista földtulajdon kialakításával, a szövetkezeti gazdálkodás szocialista vonásainak erősítésével a két tervezet azt a célt szolgálja, hogy parasztságunk még közelebb kerüljön a munkásosztályhoz. Éneikül nincs előrehaladás sem az ipar és a mezőgazdaság valóban arányos fejlesztésében, sem pedig városon és falun az életszínvonal növelésében. A két törvénytervezet kidolgozását és jóváhagyását nemcsak a szövetkezeti mozgalom fejlődése, hanem a gazdaságirányítási reform megvalósítása is sürgeti. A reform szellemének felel meg a törvénytervezetnek az a törekvése, hogy a termelőszövetkezet A termelőszövetkezet e kettős természetéből elsőként az a következtetés és feladat adódik, hogy a tsz vezetésében és egész működésében az eddiginél következetesebben kell megvalósulnia a szövetkezeti demokrácia és a vállalatszerű gazdálkodás sajátos egységének. Akkor dolgozik jól egy-egy tsz vezetőségié, ha megérti s a tagsággal meg tudja értetni a reform során a mezőgazdaságban már jórészt bevezetett új intézkedéseket és képes azokat a gazdálkodásban hatékonyan, rugalmasan alkalmazni. A termelőszövetkezet fogalmának előbb idézett meghatározásából adódik továbbá az a következtetés és feladat, hogy egyrészt fejlesztenünk kell a termelőszövetkezetet, mint a parasztok társulását, úgy is mondhatnánk, hogy szövetkezetdbbé kell tenni a szövetkezeteket, másrészt erősítenünk kell a szövetkezeteket, mint nagyüzemeket. Oly módon kell fejlesztenünk azokat, hogy mindinkább vállalatszerűbbek legyenek, azaz korszerű, önálló vállalatszerű gazdálkodást folytassanak. Milyen követelményekkel jár a szövetkezeti jelleg erősítése? A gazdaságirányítási reform lényeges jellemzője a szövetkezeti önkormányzat eddigieken túlmenő elvi elismerése és gyakorlati alkalmazása. Az új törvénytervezetek is ezt kívánják előmozdítani. A termelőszövetkezet szocialista közösség. A termelőszövetkezetekben testületi vezetés érvényesül. Az elmúlt években kitűnt, hogy á döntési és intézkedési jogkörök eddigi rendezése nem számolt eléggé a termelőszövetkezetek nagyüzemi méreteinek gyors ütemű növekedésével, ä gazdálkodás belső differenciálódásával, a nagyüzemi működés gyakorlati követelményeivel. Ez elsősorban abban jelentkezett, hogy a közgyűlés szerepe túlméretezett és elaprózott volt, ugyanakkor a szakvezetők és a munkaszervezeti egységek vezetői saját hatáskörükben alig intézkedhettek. A törvénytervezet a tsz-köz- gyűlés kizárólagos hatáskörét csak a működés és gazdálkodás alapvető kérdéseire tartja fenn. Ugyanakkor megfelelő önállóságot s ezzel együtt járó felelősséget biztosít a szövetkezet operatív vezető testületének, az üzemi vezetőknek s szakembereknek. Úgy gondolom azonban, hogy a szakvezetők tevékenységének konkrét szabályozását a törvény- tervezetből a végrehajtási utasításba kellene áttenni. A szövetkezeti törvény másik alapvető vonása az, hogy a tagok kollektív tulajdonosai s egyben dolgozói, munkavállalói is szövetkezetüknek. Ez a sajátos vonás végigvonul a szövetkezet működésének és gazdálkodásánalt úgyszólván valamennyi területén. A törvénytervezet számos lényeges változást és korszerűsítést javasol: így például a tagsági jogok és kötelességek jobb összehangolásában, a vezetés felépítésének, szervezetének, továbbá a munka megszervezésének és díjazásának v továbbfej lesztésében. A törvényben, mint Dirnény Imre elvtárs is hangsúlyozta — világosabb és az eddiginél határozottabb megfogalmazást kap az, hogy a tagoknak nemcsak: jogai, hanem kötelezettségei is vannak. E kötelességek közé nemcsak a rendszeres munkavégzés tartozik, hanem az is, hogy a tag vegyen részt rendszeresen a szövetkezet életében. A gazdaságirányítási reform fontos vonása, hogy nagytan előmozdítja az önálló vállalati gazdálkodás kibontakozását nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is. Milyen követelményekkel jár a tsz-ek vállalatszerű gazdálkodásának fejlesztése, miben áll az. önálló vállalati gazdálkodás lényege? A fő követelmény, hogy a vállalatok képesek legyenek a termelésük eredményeként keletkező bevételeikből fedezni ráfordításaikat s a termeléshez szükséges eszközöket. A kormány a felvásárlási álaknak két lépcsőben végrehajtott, illetve végrehajtandó, együttvéve mintegy 17 százalékos felemelésével, az egyszeri hitelrendezéssel, továbbá a termelőszövetkezeti jövedelemszabályozásról, az adózásról és az állami támogatási rendszer megreformálásáról a közelmúltban hozott határozatával lényegében a termelőszövetkezetek nagyobb részében megteremtette az önálló gazdálkodás (Folytatás a 2. oldalon.)
