Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-29 / 230. szám
TOLNA VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK í NEFUJr A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 230. szám ARA: 60 FILLÉR Péntek, 1967. szeptember 29. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a Munka Törvénykönyvét Megkezdődött a termelőszövetkezetekről szóló törvényjavaslat vitája Csütörtökön reggel 9 órakor ismét megteltek a Parlament fényárban úszó üléstermének padsorai: az országgyűlés folytatta az új Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat vitáját. Részt vett az ülésen Losonezi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkas-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos. Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után a csütörtöki tanácskozás első felszólalója Nagy Józsefné, könnyűipari miniszter emelkedett szólásra. vezetek munkájának megnövekedett jelentőségéről szólt. Az új Munka Törvénykönyve tervezetét az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Nagy taps fogadta a miniszterasszony beszédét, majd több felszólalás után Veres József munkaügyi miniszter válaszolt az elhangzott észrevételekre. Veres József válasza Nagy Józsefné felszólalása Bevezetőben megemlékezett ar- becsüléssel, a munkások gondról hogy száz évvel ezelőtt je- jaival való fokozott törődéssel lent meg először nyomtatásban köthetjük az embereket az üze- Marx örökbecsű műve „A tőke” mekhez, munkahelyükhöz. A első kötete, majd az új Munka Törvénykönyvével kapcsolatban rámutatott; — Az iparban dolgozó gazdasági vezetők az új Munka Törvénykönyve megalkotásában a gazdaságirányítás új módszere sikerének egyik fontos feltételét is látják. Az új gazdasági mechanizmus és annak egész szabályozó rendszere lehetővé teszi számunkra, hogy a meglévő termelőerőket — az emberek tudását, tapasztalatait is — ott hasznosíthassuk, ahol ezek a legrövidebb idő alatt a legnagyobb eredményt • hozzák. A miniszter ezután utalt arra, hogy á Munka Törvénykönyvének előzetes tárgyalásain a munkaerő átcsoportosítása és a felmondást megkönnyítő rendelkezések körül alakult ki a legtöbb vita. Ami a dolgozó foglalkoztatottságának várható alakulását illeti, aggodalomra nincs ok. Ismeretes, hogy a következő években az iparban sor kerül a munkaidő csökkentésére, ugyanakkor a termelés mennyisége nem csökkenhet, így a termelékenység emelkedése esetén is általában szükség lesz a jelenlegi létszámra. A gyermekgondozási segély révén a szülő anyák helyettesítése miatt további munkások felvétele is szükségessé válik. — A jelenleginél is több munkaerőt foglalkoztatnak majd a textiliparban, vegyiparban, gépiparban. A népgazdasági terv a következő évekre több tízezer új munkahely létesítésével számol. Egyes helyeken, például a mezőgazdaságban és az építőiparban, jelenleg is munkaerő- hiány van. Ugyanez a helyzet a könnyűipar számos ágában. Ezeken a helyeken a munkások újabb ezreit tudnák alkalmazni. Ezért ma már inkább a vezetők aggódnak a szabad felmondás lehetősége miatt. — Az irányítás új rendszerében az anyagi érdekeltséggel párult erkölcsi elismeréssel, megMegelégedéssel nyugtázta, hogy a parlamenti vita valamennyi résztvevője egyetértett az új jogszabály szükségességével. Közölte, hogy a kollektív szerződések megkötésére vonatkozó irányelveket összeállították, s hamarosan kézhez kapják a vállalatok. A konkrét javaslatokra, módosító indítványokra válaszolva többek között elmondta: nemcsak a parlamenti vitában, hanem az azt megelőző tanácskozássorozatokon is hangot kapott a kívánság hogy szabályozzák az eljárást azokban az eseíéiCben. amikor a vállalatvezetés és a szak- szervezeti bizottság között véleményeltérés adódik. Behatóan megvitatták ezt a SZOT illetékeseivel is, s az az álláspont alakult ki, hogy a vállalati önállóság hiánytalan érvényre juttatása megköveteli: az effajta nézet- eltéréseket elsősorban vállalati szinten oldják meg. A miniszter ezután több elhangzott javaslattal foglalkozott, majd arról beszélt, hogy a Munka Törvény- könyve végrehajtásáról intézkeDr. Dimény Imre s , dő kormányrendelet tervezetével kapcsolatban 12 javaslat hangzott el a vitában. Ezeket az igazságügy-miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt megvizsgálják, s a szükséges intézkedéseket, változtatásokat a kormány elé terjesztik jóváhagyásra. Veres József kitért arra is, hogy a munkaügyi és a többi miniszter hatáskörébe tartozó végrehajtási utasításokkal kapcsolatban 16 javaslatot terjesztettek elő a képviselők. Elmondta, hogy ezek egy részével kapcsolatban az utasítások már kidolgozott tervezetei megfelelő megoldást tartalmaznak. így például gondoskodnak arról, hogy a balesetet szenvedett dolgozó munka- viszonyát — az ismételt fegyelmezetlenség esetét kivéve — ne lehessen megszüntetni. Veres József indítványozta: az országgyűlés két paragrafus kivételével, változatlan szöveggel fogadja el a Munka Törvény- könyvére vonatkozó törvényjavaslatot. A 14. paragrafus 3. bekezdésének első mondatából töröljék a „súlyosan” szót, a 19. paragrafus 3. bekezdését pedig egészítsék ki azzal a mondattal, hogy „az alkalmazásnál a terhes nőt és. a kisgyermekes anyát azonos feltételek esetében előnyben kell részesíteni”. A miniszter végül vitazáró válaszának elfogadására kérte a képviselőket. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a Veres József munkaügyi miniszter által elfogadásra javasolt két módosítást. Ezt követően az országgyűlés egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadta Véres József indítványát, hogy a többi módosító javaslattal érintett törvénycikket eredeti szövegezésben fogadják el. Végezetül az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a Munka Törvénykönyvét. Ezután szünet következett, majd az országgyűlés Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját. Az elnök javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatokat együttesen tárgyalják. Ezt követően dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. vállalatok egyik legfőbb feladata azt vizsgálni, hogy milyen módon lehet növelni a dolgozók jövedelmét, s ennek megalapozásaként a vállalat gazdaságosságát. A gazdaságirányítás új rendszere igazságosabbá teszi egész elosztási rendszerünket. A miniszter ezután az új Munka Törvénykönyve néhány vonását elemezte, majd így folytatta: — A dolgozók számára igen fontos,- hogy mennyit keresnek, de -nemcsak az anyagiak döntik el, hogy megmaradnak-e munkahelyükön, vagy új állást keresnek. Az emberek többsége gyakran 5—10 százalékos jövedelem- emelkedésnél is többre becsüli, ha munkahelyén jó a légkör, ha a munka szervezett, és a vezetők nem tűrik a lógást, a fegyelmezetlenséget. Igen sokat számít, hogy hogyan gondoskodnak az emberekről, jogos igényeiknek eleget teszmek-e. Egyre több vezető látja világosan, ha az üzemben jó légkört alakítanak ki, az többet ér minden adminisztratív kötöttségnél. A miniszter végül á saakszerKormányunk elsőrendű feladatának tekinti a termőföld védelmét — A következő évek feladatainak megoldásában nagy szerepük lesz a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Ezért nagyon fontos, hogy valamennyi zökkenőmentesen, jól illeszkedjék bele a gazdaságirányításunk tervezett reformjával kialakuló új gazdasági környezetbe. E beilleszkedés legfőbb törvényes alapjait kívánja megteremteni az a két fontos törvényjavaslat, amelyet a Minisztertanács felhatalmazása alapján a tisztelt országgyűlés elé terjesztek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvénytervezetek szocialista társadalmunk széles rétegeit érintik, s ezért mind társadalmi, mind pedig gazdasági előrehaladásunk szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemelnek — mondta bevezetőben a miniszter, majd arról beszélt, hogy az előterjesztett javaslatok hosszú előkészítő munka eredményei. — A beterjesztett javaslatok törvényerőre emelésével szocialista mezőgazdaságunk, termelőszövetkezeti mozgalmunk újabb fejlődési szakasza kezdődik meg. — A miniszter ezután, wsszapilLantott a szövetkezeti mozgalom fejlődésére, s hangsúlyozta; — Pártunk a marxizmus—le- ninizmus szilárd alapjaira támaszkodva dolgozta ki a mezőgazdaság szocialista átszervezésének irányelveit, s ezek érvényesítésének töretlenségét a szer- vező munka egész időszaka alatt biztosította. Az átszervezést, illetve a későbbiekben a fiatal szövetkezeti gazdaságok megszilárdítását szocialista társadalmunk minden rétege aktívan támogatta. Mezőgazdaságunk eredményesen oldotta meg az úgynevezett kettős feladatot: a mezőgazdasági termelés a szocialista átszervezés időszakában is növekedett. A nagyüzemi gazdálkodás rövid idő alatt alapvetően megváltoztatta a parasztság élet- és munkakörülményeit. A szövetkezetek tagjai valóban a szövetkezetek gazdáivá váltak. Dr. Dimény Imre rámutatott: — A párt és- a kormány helyes és következetes politikája, a parasztság hozzáértő, szorgalmas munkája nyomán a termelés növekedése lehetővé tette a lakosság élelmiszer-fogyasztásának, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának emelését. Biztonságosabb a feldolgozó ipar nyersanyagellátása, ugyanakkora mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlődése megkönnyítette a fáradságos paraszti munkát, ami természetesen nagy mértékben hozzájárult a mező- gazdaságban a munka termelékenységének növekedéséhez. Va(Folytatás a 2, oldalon)
