Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-29 / 230. szám
% TÓIN A MEGYEI NÉPÚJSÁG 196”. szeptember 39. (Folytatás az 1. oldalról) lainennyien méltán lehetünk büszkék azokra a nem is kis kezdeti eredményekre. Az igények azonban tovább növekednek. Mezőgazdaságunk képes is arra, hogy az eddiginél gyorsabb ütemű fejlődés révén kielégítse ezeket az igényeket. A gazdaságirányítás reformjának szellemében — Fzeik a megfontolások és felismerések vezették a pártot és a kormányt az utóbbi évek több fontos, a mezőgazdasági termelés és a szocialista nagyüzemek fejlesztését, erősítését szolgáló intézkedés kezdeményezésében és megvalósításában. Valamennyi a gazdaságirányítás^ reformjának szellemében született. Céljuk az. hogy a szövetkezetekben is megteremtsék az önálló vállalati jellegű gazdálkodás elemeit, illetve feltételeit. — A fejlődést zavaró, különböző tényezők mélyreható elemzése eredményezte azt a felismerést, hogy a gyorsabb ütemű előrehaladást sokban akadályozzák gazdaságirányítási rendszerünk fogyatékosságai. Mint köztudomású, egyebek között ezért került sor a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformjára amelynek szerves része a most az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatok kidolgozása is— A termelőszövetkezetek működését meghatározó, első átfogó jogszabály az 1959-ben megalkotott, 7-es számú törvény- erejű rendelet volt. Az azóta elmúlt nyolc esztendő alatt azonban, épp a fejlődés következtében a nagyüzemek gazdasági viszonyai nem egy vonatkozásban ellentmondásba kerültek a fennálló törvényes szabályozással. Ez. s nem kevésbé az a követelmény, hogy a, gazdaságirányítás új rendjének elveivel összhangban megteremtsük a termelőszövetkezetek önálló vállalati gazdálkodásának feltételeit, új és átfogó jogi rendezést követel. — A termelőszövetkezetek olyan szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek vállalatszerűén gazdálkodnak. Pénzügyi és gazdasági helyzetüket tehát úgy kell megváltoztatni, hogy mind nagyobb mértékben legyen módjuk és lehetőségük arra, hogy saját pénzeszközeikből biztosítsák a továbbfejlődésükhöz szükséges pénzügyi, anyagi feltételeket. Ez pedig csak úgy valósítható meg, ha új módon szabályozzuk a bevételeket és a jövedelem felosztását, felhasználását, valamint a . szövetkezeti alap képzését. Ennek megfelelően a jövőben szövetkezeteink termelési költségként számolhatják el az eílhasznált forgóeszköz értékét, az amortizációt, a munkadíjat és a földjáradékot. A szabályozás módot nyújt arra. hogy az eddiginél nagyobb mértékben fedezzék saját eszközeikből a bővített újratermelés pénzalapjait, nagyobb mértékben tölthessék fel saját forrásból forgóeszközeiket, indokolt mértékben fizethessenek tagjaiknak részesedést s ezen belül garantálhassák a munkadíjakat, — A vagyoni önállóság fontos előfeltétele, hogy tovább szélesedjék és erősödjék a termelőszövetkezeti tulajdon. A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztésére vonatkozó törvény- javaslat is elsődlegesen ezt a célt szolgálja. Lehetőséget nyújt arra, hogy — megfelelő differenciálással és térítés ellenében — megszerezhessék a használatukban levő földek tulajdonjogát. — A törvényjavaslat lényeg? ebből a szempontból a nagyüzemi földtulajdon és a földhaszr ' lat egységének fokozatos megteremtése, s megfelelő intézkedéseket tartalmaz a zárt kertekkel kapcsolatos problémák rendezésére is. A felszabadulás után a földreformmal megindult, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezésével folytatódott nagymértékű tulajdonosváltozások bonyolult labirintusában kívánunk rendet teremteni. A törvényes szabályozás alapelvének egyrészt azt tekintjük, hogy a nagyüzemi- leg művelhető zártkerti területek átcsoportosításával növeljük a nagyüzemi hasznosítás alatt álló területet, másrészt, hogy — a személyi tulajdonjog tiszteletben- tartásával — megakadályozzuk a spekulációt és biztosítsuk minden talpalatnyi föld megművelését. — A földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat benyújtásakor szeretném hangsúlyozni, hogy kormányunk elsőrendű feladatának tekinti egyik legnagyobb nemzeti kincsünk, a termőföld védelmét s tér mőképességének fokozását. — A mezőgazdasági termelésünk növelése szempontjából nagyon számottevő tartalékok rejlenek a termelőszövetkezetek tevékenységi körének kibővítésében. Az elmúlt időszakban a szocialista nagyüzemek — különösen a termelőszövetkezetek — úgynevezett kiegészítő tevékenységét sok jogszabály korlátozta. E jogszabályok a nemzeti jövedelem olyan forrásaitól fosztották meg a népgazdaságot, amelyeket egyébként a meglevő mezőgazdasági kapacitások teljesebb Iáhasználásával biztosíthattak volna. Ugyanakkor ez a helyzet hátrányosan hatott a szövetkezetek tagságának foglalkoztatottságára is. Szövetkezeteink alapvető feladata a mezőgazdasági termelés fejlesztése A törvényjavaslat — összhangban a nemrég megjelent érre vonatkozó kormányrendelettel — a tevékenységi kör kialakítására csupán elvi kereteket ad, azzal a kikötéssel, hogy az segítse elő a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését, a gazdasági erőforrások kihasználását, a népgazdaság szükségleteinek jobb és gazdaságosabb kielégítését, a gazdálkodás jövedelmezőségét. Szeretném hangsúlyozni: a tevékenységi kör bővítésével senki sem gondolhat arra, hogy az állami nagyipar feladatait a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeik veszik át. Termelőszövetkezeteink alapvető feladata a mezőgazda- sági termelés fejlesztése, gazdaságosságának javítása. Erről az üzemi tevékenység körének bővítése sem vonhatja el a figyelmüket. A tervszerű, központi állami irányításnak közgazdasági befolyásoló eszközök — ár, dotáció, adó, hitelrendszer — révén kell érvényesülnie. Az említett eszközöknek úgy kell hatniuk, hogy a népgazdasági igények kielégítése mellett a szövetkezetek többségében mód nyíljék a termelési költségek fedezésére, a folyamatos, garantált és megfelelő mértékű munka díjazására, a tagok rendszeres foglalkoztatására, illetve a minél nagyobb mértékű bővített újratermelésre. — A gazdálkodási önállóság változtatásokat igényel a közös gazdaságok vezetésében is. E tekintetben fontos feltétel, hogy a tagok mint tulajdonosok magukénak tekintsék szövetkezetüket és ilyen alapon vegyék ki részüket a közös munkából. — Az állam és a szövetkezetek .Viszonyának újbóli szabályozásánál — a gazdaságirányítás reformjának megfelelően — a törvényjavaslat abból indul ki: olyan állami irányítási rendszer szükséges, amelynek fő jellemzője az üzemi önállóság fokozása. — A szövetkezeti vezetési rendszer* fejlesztésének egyértelműnek. kell lennie a. színvonal javításával, a vezetés demokratizálásának ézzel együtt járó szélesítésétől viszont azt várjuk, hogy a tagság az eddiginél aktívabban éljen jogaival, erőteljesebben bontakozzék ki a szövetkezeti demokrácia, s ugyanUlcsezik az országgyűlés (Bozsán Endre felvétele.) akkor az operatív vezetés érdekei is jobban érvényesüljenek az eddiginél. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődése nagymértékben függ attól, hogy a tagság alapvető jogai biztosítva legyenek. A törvényjavaslat éppen ezért sok olyan rendelkezést tartalmaz, amely közelebb hozza egymáshoz társadalmunk két alapvető osztálya, a munkásság és a parasztság élet- és munka- körülményeit. Ugyanakkor világosabb, az eddiginél határozottabb megfogalmazást kap az, hogy a tagoknak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. A jogokra csak azok a tagok tarthatnak Igényt, akik teljesítik kötelezettségeiket. E kötelességek nemcsak a rendszeres munkavégzésre vonatkoznak, hanem, a szövetkezeti életben való részvételre, a közös vagyon védelmére, sőt a szövetkezeti tevékenységért érzett felelősségre is. A közös és a háztáji szerves egységet képez — A törvényjavaslat külön fejezete foglalkozik a háztáji gazdaságokkal. A pártnak és a kormánynak az a törekvése .fejeződik ki ebben, mely szerint a háztáji gazdaság fenntartása, támogatása nem időleges, hanem hosszú távra szóló gazdaságpolitikai elhatározás. Kimondja a törvényjavaslat, hogy a közös és a háztáji gazdaság szerves egységet képez. A tagok háztáji föld használatára csak akkor jogosultak, ha meghatározott részt vállalnak a közös munkából. Uj vonásként szeretném kiemelni — és ez főleg a fiatalok szempontjából nagy jelentőségű — hogy a háztáji t'öldrp minden olyan közös munkában részt vevő tagnak joga van, aki teljesíti a közgyűlés által előírt mun- kakötelezettséget. — A termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti önállóságának kialakulásával, valamint az állami irányítás említett átalakításával szoros összefüggésben kerül sor a szövetkezetek társadalmi érdekképviseleti szervezeteinek létrehozására. E szervezeteik működését és irányítását a törvényjavaslat részletesen szabályozza. — A beterjesztett törvényjavaslatok mezőgazdaságunk fejlődésének új távlatait nyitják meg. A lakosság élelmiszer-, a hazai ipar nyersanyagellátása és az export növelése szempontjából fontos fejlesztés azonban megköveteli, hogy iparunk az eddiginél is nagyobb mértékben s jobb minőségben lássa el a mező- gazdaságot korszerű termelési eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel, műtrágyával és egyéb vegyi anyagokkal. Gondoskodnunk kell arról is, hogy megoldódjanak az értékesítési, szállítási, feldolgozási nehézségek; lényegesen csökkenjenek, illetve megszűnjenek a termékek üzemi veszteségei. E célból növeljük a felvásárló szervezetek, a feldolgozó ipar technikai felkészültségét, szállítókapacitását. — A harmadik ötéves terv első éve a mezőgazdaságban kedvezően alakult. Az ez évi eredményekét még korai lenne értékelnünk. Kenyérgabona a tervezettnél is több termett, a kapásnövények terméskilátásai viszont — az aszályos időjárás miatt — a vártnál gyengébbek, s ezért abraktakarmány-gondjaink vannak. — Szocialista nagyüzemi gazdálkodásunk erejét mutatja, hogy a súlyos idei aszály sokkal kevésbé éreztette és érezteti káros hatását, mint annakelőtte a kisüzemi gazdálkodás rendszerében. Az aszály okozta károkat át tudjuk hidalni anélkül, hogy állatállományunk csökkenne, s így végül is teljesíteni tudjuk ál- latitermék-termelési tervünket is. Mindent összevetve mezőgazdaságunk sikerrel zárhatja a harmadik ötéves terv második évét. — Az előterjesztett törvényjavaslatokat sokoldalúan megtárgyaltuk. A viták egyértelműen bizonyítják, hogy szükséges e törvények megalkotása. Kérem a tisztelt országgyűléstől a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló javaslatok megvitatását és elfogadását. Bencsik István, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke, a termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat előadója emelkedett ezután szólásra: — A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által beterjesztett két törvényjavaslatot a mezőgazdasági, továbbá a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság behatóan megvitatta. A két bizottság a törvényjavaslatokkal már az előkészítés stádiumában is foglalkozott, hogy a bizottságban résztvevőienek alkalmuk legyen idejekorán tevékenyen bekapcsolódni a jogszabályok megalkotásába. A törvényalkotó munkának ez az üj gyakorlata igen hasznosnak bizonyult. A mezőgazdasági, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság együttes ülésén a két törvénytervezethez 58 javaslat, észrevétel hangzott el Megvitatásuk után a két bizottság javasolta a kormánynak, hogy a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló törvény tervezetét 14, a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztésének törvénytervezetét pedig négy helyen módosítsa. A törvényjavaslatok már ennek megfelelően nyertek végleges formát. A továbbiakban az előadó a mezőgazdasági bizottságban a termelőszövetkezeti törvény javaslatával kapcsolatos észrevételek közül emelt ki néhányat. Bencsik István előadói beszéde után az elnöklő Vass Istvánná bejelentette, hogy a termelőszövetkezetek működéséről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat együttes tárgyalásához 34 képviselő jelentette be hozzászólását. Ezután megkezdődtek a hozzászólások. A két törvényjavaslat magasabb szintre emeli a munkásosztály és a parasztság szövetségét Ebédszünet után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós Erdei Ferenc Csongrád megyei képviselőnek adta meg a szót. — A most tárgyalt két törvény- javaslat, — hangsúlyozta — a szó szoros értelmében eredeti alkotás. Olyan értelemben úttörőnek is mondható, hogy elvi általánosságban is megfogalmazza a történeti fejlődés tapasztalatait, és a korábbi tételeket továbbfejlesztve szabályozza a jövő fejlődést. Elismerés és tisztelet illeti alkotóit, a politikai elhatározást meghozó IX. kongresszust, az azt előkészítő központi bizottsági üléseket, a közreműködő szakemberek százait, ezreit és magukat a törvény szövegezőit is. Éppen ezért előrebocsáthatom: mindkét törvényjavaslattal egészében véve egyetértek, mindkettőt mély meggyőződéssel megszavazom. — Ez a két törvényjavaslat a szocialista fejlődés realitásainak íFolvtatás a 3. oldalon)