Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
1967. szeptember 28. rOLNA MEGFEJ NÉPŰJSAG 3 (Folytatás a 2. oldalról.) A gazdaságirányítás új rendszerének megvalósulásával a dolgozók bevonása a vezetésbe még szélesebb alapon nyugszik és az üzemekben, közvetlenül a munkahelyeken az eddiginél jobban érvényesül. Azt hiszem, ma már mindenki számára felismert tény, hogy a dolgozók alkotják a vezetés legfontosabb elemét. Az uralkodó osztályban, a munkásosztályban évtizedek alatt felhalmozott tapasztalatok igénylése, feltárása és hasznosítása elsőrendű kötelessége minden üzemi, munkahelyi vezetőnek. A dolgozóknak ismemiök kell munkahelyük összes gondját és baját, a gazdasági vezetés elképzeléseit, döntéseit. így közvetlenül érvényesül a szocialista demokrácia, tovább erősödik a magyar munkásosztály vezető szerepe, növekszik aktivitása és történelmi felelőssége. A dolgozók igazságérzetével találkozik az a törekvésünk, hogy többet kapjon a társadalomtól és nagyobb megbecsülésben részesüljön az, aki munkája révén többet ad a közösségnek. Többször kifejtettük: nem vagyunk hívei az egyenlősdinek, ez a szocialista rendszer természetével nem fér össze. Nem szabad. hogy a dolgozók keresetének alakulása szubjektív tényezőktől függjön. Ez ma még előfordul. A meghatározó tényező a dolgozónak a termelésben elfoglalt helye és felelőssége, illetve a végzett munka mennyisége és minősége legyen. A Munka Törvénykönyv tartalmazza a differenciáltabb anyagi ösztönzés lehetőségeit. Ezt kell majd a kollektív szerződésekben pontosan, a helyi viszonyokat figyelembe véve meghatározni. Az üzemi demokrácia fejlesztése nem csupán az üzemi vezetésre ró feladatokat. Fontos szerep és felelősség háigil ebbenN a területi pártszervekre, a szak- szervezetek központi vezetőségeire, a minisztériumokra, főhatóságokra, tanácsokra. Segíteniük kell az üzemi szerveket, hogy jobban éljenek az adott lehetőségekkel. Tisztelt Országgyűlés! Hogy az új Munka Törvény- könyve mennyire társadalmi igényeket elégít ki, ezt bizonyítja a tervezet országos vitája. A vita tapasztalatai szerint a dolgozók egyetértenek a beterjesztett törvénytervezettel. Minthogy új dologról van szó, természetesen felmerülnek 'jogos aggályok is, amelyeket nem tudtunk a szövegezésnél figyelembe venni, de politikai természetűek és ezért ezekkel itt kívánunk foglalkozni. Mivel a törvény mindent nem részletez, sokan úgy. vélik, hogy helyi alkalmazása önkényeskedéshez vezethet, csorbítja a dolgozók szerzett jogait. Értjük ezeket az aggályokat, a félelem nem alaptalan. Hangsúlyozzuk azonban, minden lehetőségünk megvan arra, hogy valamennyi üzemben és munkahelyen teljes határozottsággal érvényt szerezzünk a Munka Törvény- könyve szellemének. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak és a Szakszervezetek Országos Tanácsának ez elhatározott szándéka. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy az új Munka Törvénykönyvében nem a jogok csorbításáról, hanem azok bővítéséről van szó, az összes alapvető munkaügyi, munkajogi kérdésekben. Ez kiderül a Munka Törvénykönyve tervezetéből. de még inkább nyilvánvaló lesz alkalmazása során, a kollektív szerződések megkötésénél. Törvényben biztosított módon növekedett a szakszervezetek hatásköre. Ennek megfelelően az üzemi demokrácia fejlesztésével együtt szélesedik és egyre nő a dolgozók beleszólási joga a vállalatok, üzemek vezetésébe, az ügyek intézésébe. Ez jelenti együttesen a jogkörök bővítését, és minden szinten a megnövekedett felelősséget is. A szakszervezetek együtt dolgoznak a gazdasági vezetéssel, együtt oldják meg a feladatokat, de a közös teendők mellett a szakszervezeteknek megvannak a sajátos feladataik is. A törvény pontosan meghatározza, hogy a gazdasági vezeíők a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben csak a szakszervezetekkel egyetértésben, illetve azok meghallgatásával dönthetnek. Ez nagy lehetőséget, tág teret biztosít a dolgozók egyéni érdek- és jogvédelmére. A szakszervezetek élni fognak azzal a jogukkal, hogy a hibás döntések ellen kifogást emeljenek. Nálunk senki sem hozhat olyan döntéseket, amelyek sértik a törvényeket, a dolgozók igazságérzetét, amelyek szemben állnak azzal az elvvel, hogy minden döntésnek osztálycélja legyen: a szocializmus erősítése. A szak- szervezetek fel fognak lépni a hibás módszerek ellen és ha kell, a rosszul dolgozó, a jogaikkal visszaélő gazdasági vezetőkkel szemben is. A szakszervezetek élni fognak véleménynyilvánítási jogkörükkel a vezetők megítélését, előléptetését, leváltását i’letően Is. Az új Munka Törvénykönyve jelentős intézkedése az úgynevezett vétójog (kifogásolási jog) biztosítása a szakszervezetek számára. Ennek a célja, hogy meg tudják akadályozni a pártunk és kormányunk politikájával nem egyező, azt nem segítő helyi döntések végrehajtását, hogy megelőzzük a konfliktusokat olyan esetben, amikor a helyi szakszervezeti és gazdasági vezetők nem tudnak megegyezni. Az elmondottakból természetszerűleg következik, hogy az üzemi önállósággal, a szak- szervezetek hatáskörének bővülésével megnő az üzemi pártszervezet szerepe, felelőssége is. Az üzemekben hatékonyan és jelentősen megnő a párt vezető szerepe az irányításban, az ellenőrzésben és az esetleges konfliktusok feloldásában. A Munka Törvénykönyve a teljes jogegyenlőségen alapszik, nem diszkriminálriEz így természetes és így helyes. De azt is tudni kell, hogy joga csak annak van, aki a kötelezettségét teljesíti. A törvény szigorával és a munkásközvélemény erejével kell fellépni azokkal szemben, akik a közösség rovására akarnak élősködni, indokolatlan anyagi előnyökre szert tenni, akik munkájukat felelőtlenül hanyagul végzik. A törvény 1968. január 1-én az új gazdasági mechanizmus bevezetésével egyidejűleg lép életbe. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében kérem a tisztelt országgyűlést a törvényjavaslat elfogadására — fejezte be felszólalását Gáspár Sándor. Gáspár Sándor beszéde után folytatódott a vita. Az országgyűlés csütörtökön reggel 9 órakor a Munka Törvénykönyve törvény- javaslatának vitájával folytatja tanácskozását. I Magyar felszólalás az atomenergia-ügynökség közgyűlésén (Bécs MTI). „A magyar kormány kész a nemzetközi atomenergiaügynökség ellenőrzése alá helyezni a területén működő, hasadóanyagot termelő berendezéseket abban az esetben, ha az NSZK kormánya hasonló kötelezettséget vállal és ugyancsak elfogadja az ENSZ-intézmény ellenőrzését ezekre a berendezéseire” — mondotta szerdán az ügynökség bécsi közgyűlésén Tétényi Pál, az Országos Atomenergia Bizottság izotópintézetének igazgatója, a magyar küldöttség vezetője. Hangoztatta, hogy kormányunk nézete szerint az ENSZ ellenőrzési rendszerének elterjedése Közép- és Délkelet-Európára nagy jelentőségű lenne az atomveszély csökkentése, a béke biztosítása szempontjából. A magyar szónok, aki az elsők között szólalt fel a szervezet 11. közgyűlésének szerdán kezdődött vitájában, emlékeztetett rá, hogy hasonló meggondolásokból kiindulva a csehszlovák és a lengyel kormány, majd az NDK kormánya már korábban bejelentette: aláveti hasadóanyagot termelő berendezéseit a szervezet ellenőrzésének, amennyiben ugyanilyen nyilatkozatot tesz az NSZK kormánya is. Johnson-ellenes mozgalom az Egyesült Államokban Washington (MTI). Az Egyesült Államokban széles körű politikai mozgalom bontakozik ki Johnson elnök újrajelölésének megakadályozására. New Yorkban és Califomiában már megalakult a mozgalom helyi csoportja és a tervek szerint két- három héten belül létrehozzák az országos bizottságot is. A csoport azzal vádolja az elnököt, hogy politikája, különösen pedig a vietnami háború folytatása, biztos vereséget jelent a demokrata párt számára 1968- ban s ezért azt javasolják, hogy a "árt nevezzen meg új embert, aki képes a csődbe jutott poli- ka felszámolására és „tiszta lappal” indulhat a választáson. Lapjelentések szerint New York államban és Califomiában — amelyek a legnagyobb létszámú küldöttséget küldik az elnökjelölő konvencióra — a demokrata párt tagsága és helyi vezetői körében az új mozgalom máris komolyan tért hódított. Egy cali- forniai milliomos ruhagyáros például százezer dollárt helyezett kilátásba a demokraták választási pártkasszája javára abban az esetben, ha Johnson helyett 1968-ban új jelöltet indítanak. Az elnök politikáját egyébként még az amerikai törvény- hozásban is mind élesebb hangú bírálat éri. A képviselőház 52 tagja hivatalos felhívásban azt követeli, hogy' ind/tanak parlamenti vitát a vietnami háborúról. A szenátusban Clifford Case, demokrata párti szenátor hevesen támadta a kormány vietnami politikáját. Morton republikánus szenátor szerdán üzletemberek egy, a vietnami háborúval szembenálló csoportja előtt követelte, hogy Johnson haladéktalanul módosítsa vietnami politikáját. Újabb tűsharc a Ssuesi-csatorna térségében A hírügynökségek Kairóból, illetve Tel Avivból keltezett egybehangzó jelentései szerint szerdán a közel-keleti tűzszünet létrejötte óta talán a legsúlyosabb tűzharc alakult ki az izraeli és az egyiptomi erők között a Szu- ezi-csatoma egész hosszában. Mind a Tel Avivban, mind pedig a Kairóban kiadott hadijelentés megállapítja, hogy a délelőtt lezajlott első tűzharc után Négyhatalmi külügyi találkozó New Yorkban New York (MTI). U Thant, az ENSZ főtitkára kedden este NeW Yorkban munkavacsorán látta vendégül a ■ négy nagyhatalom kül ügyminiszterét, G romiko szovjet, Rusk amerikai, Brown angol és Couve de Murville .francia külügyminisztert. A két és fél órán át tartó, tanácskozásokkal egybekötött ebéden részt vett a négy nagyhatalom ENS2- küldötte is. A tanácskozásokon — tekintettel a megbeszélések bizalmas jellegére —, tolmácsok nem voltak jelen. A főtitkár szóvivője a munkavacsora után újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette: „a : c’iItzc” szóba került a közel-keleti helyzet, Ciprus és a külügyminiszteri szinten tartandó Biztonsági Tanács üléseinek kérdése. A megbeszélések őszinték és barátiak voltak. Kérdésekre vála^olva a szóvivő hozzáfűzte: a vietnami kérdés nem szerepelt a megvitatott problémák között, m&jd hangoztatta; U Thant „igen elégedett a tanácskozások eredménye! vei ”, U -Thant vendégei — a négy nagyhatalom külügyminisztere. A képen: Couve de Mur- ville francia, Gromiko szovjet kiiiügymini zier, XJ Tbant*Itusk az Egyesült Államok és Brown Anglia külügyminisztere. a kora délutáni órákban a tüzérségi párbaj az ENSZ-megfigye- lők ismételt beavatkozása ellenére — egyre nagyobb arányúvá vált. Északon, El Kantara térségében ugyanúgy dörögtek az ágyúk, mint délen Szuez közelében. A Mena egyiptomi hírügynökség azt jelentette, hogy az izraeli fegyveres erők helyi idő szerint 18 órakor még a front egész hosszában folytatták a tüzérségi akciót. Az egyiptomi közlemény rámutat, hogy az incidens-sorozatért az izraeliek a felelősek, mert nem vették figyelembe az ENSZ- megfigyelők tűzszüneti felhívását. Izraeli részről viszont az egyiptomiakra próbálják hárítani a felelősséget. Tel Aviv-i jelentés szerint az izraeli erők vesztesége hat sebesült Megsemmisült két tüzérségi üteg, továbbá négy páncélos jármű. A délelőtti lövöldözésről kiadott jelentés szerint az EAK erőinek vesztesége egy halott és három sebesült, viszont az izraeli erőknek’több halottja volt Az izraeli tüzérségi tűz megrongálta Izmailia vasúti pályaudvarát és romba döntött húsz külvárosi épületet. Aknára futott egy izraeli vonat Szerdára virradó éjszaka az izraeliek által megszállva tartott Gaza Városától északra aknára futott és kisiklott egy teher- j vonat. Izraeli szóvivő szerint » robbanás következtében egy em- bér megsérült. Gaza térségében az izraeli hatóságok rendkívüli állapotot hirdettek ki. A területre újabb izraeli csapatokat vezényeltek, hogy ők is bekapcsolódjanak a tettesek kézre- I kerítésére indított nyomozásba. \
