Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-28 / 229. szám

•7/et érni

TOLNA MEGYEI,

VILÁG PRÖLETÁflrAL ÉGÍESŰHEÉB81

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS. A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XVII. évfolyam, 229. szám

ARA: 60 PILLÉR

Csütörtök, 1967. szeptember 28.

Megkezdte tanácskozását

az országgyűlés

Szerdán délelőtt 11 órakor ösz- szeűlt az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet.

Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés ez év július 14-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta, s a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette.

Kállai Gyula ezután beszámolt arról, hogy a múlt ülésszakon elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat a Minisztertanács megtárgyalta és azokkal kapcsolatban határozatot hozott: felhívta az illetékes minisztereket és az érinteftt országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségeit, tegyék meg a szükséges intézkedéseket és a képviselőknek egy hónapon belül válaszoljanak. A képviselők — a határozatnak megfelelően — a válaszokat megkapták. A két ülésszak között került első ízben sor arra, hogy a terv- és költségvetési bizottság kibővített ülésén — amelyen részt vettek a többi bizottságok elnökei és a képviselő- csoportok vezetői is — előzetes tájékoztatást kaptak a képviselők a jövő évi állami költségvetésről és az azzal összefüggő gazdaság- politikai kérdésekről. E tájékoztató alapján megvitatták a jövő évi költségvetés főbb előirányzatait.

Az elnök beszámolt arról is, hogy a mostani ülésszakra több képviselő interpellációt jegyzett be. Az. interpellációk tárgyát

Prieszol Olga jegyző ismertette. Ezt követően Kállai Gyula indítványára az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el:

1. A Munka Törvénykönyvéről szól törvényjavaslat;

2. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény- javaslat;

3. A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat;

4. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat;

5. Interpellációk.

, Ezután — napirend szerint — megkezdődött a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalása.

Veres József munkaügyi miniszter emelkedett szólásra.

1966-ben emeltük a családi pótlékokat. A szülő anyák és a család megbecsülését kifejező fontos intézkedése vcát pártunknak és kormányunknak a szülééi szabadság 20 hétre történő felemelése.

Veres József:

Az új Hunka Törvénykönyv tervezete biztosítja a felkészülést a további eredmények

eléréséhez

Az új Munka Törvénykönyv- A mezőgazdaság nagyüzemesí- számára is — az iparéhoz ha- rőd szóló törvényjavaslatot a tésével együttjáró, jelentős fej- sonló — új nyugdíjrendszert magyar forradalmi munkás- lődés lehetővé tette, hogy leg- hozzunk létre, paraszt kormány megbízásából utóbb a mezőgazdasági dolgozók tisztelettel az országgyűlés elé terjesztem, megvitatás és elfogadás céljából — kezdte beszédét Veres József.

Az új Munka Törvénykönyve elkészítését a hazánk társadalmi, politikai és gazdasági körülményedben bekövetkezett, jelentős változások teszik szükségessé.

A pártnak és a kormánynak mindig fő törekvései közé tartozott a gazdaság állandó fejlesztése, a szocialista demokrácia szélesítése, a dolgozó tömegekkel való kapcsolat erősítése, népünk életszínvonalának növelése, szociális körülményeinek szakadatlan javításáért.

E törekvések eredményeként az elmúilt 10 esztendőben népünk életszínvonala nagymértékben emelkedett. A bérből és fizetésből élők átlagos reálbére 1956- tól 1966-ig 47 százalékkal, a

munkás és alkalmazott népesség egy főre jutó reáljövedelme pedig 64,3 százalékkal emelkedett.

A bérből és fizetésből élők számaránya 1951-től 1966-ig több mint másfélszeresére növekedett.

Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma pedig 1966- ra az 1951. évinek mintegy két- * szeresére nőtt. Régi, elavult nyugdíjrendszerünket 1958-ban átalakítottuk egy korszerűbb — és a réginél nyugodtabb öregkort biztosító — nyugdíjrendszerré.

Az iparban mintegy 210 000 egészségre ártalmas munkaterületen foglalkoztatott dolgozó munkaidejét 36—42 órára csökkentettük.

Veres József ezután azokkal a fontos határozatokkal foglalko- zott, amelyeket pártunk XX. kongresszusa hozott dolgozó népünk életkörülményednek további javítására, majd így folytatta:

— Az új gazdaságirányítási

____________ rendszer előkészítése során —

1

959-ben' majd 1965-ben és folytatta Veres József —, meg

Képünkön Ajtay Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese,

nács elnöke, és Fock Jenő a Minisztertanács elnöke.

Losonczi Pál, az Elnöki Takeűett vizsgálni, hogy a munkaügyi rendelkezések — és ezek között különösen a Munka Törvénykönyve — mennyiben felel meg az új követelményeknek.

A jelenlegi Munka Törvény- könyve 1951-ben jött létre. A centralizált, utasításokon alapuló gazdaságirányítási rendszerre épült, központilag szabályozta a részkérdéseket is. A törvény- könyvet és végrehajtási rendeletét azóta mintegy 50 alkalommal •kellett módosítani. Ennek következtében a rendelkezések — egy sor vonatkozásban — ellentmondásossá is váltak.

Ugyanakkor — a módosítások ellenére — nem valósította meg teljes mértékben azokat a követelményeket, amelyeket a bekövetkezett társadalmi, gazdasági fejlődés a jelenlegi gazdaságirányítási rendszerben is indokolt- tá^ tett volna.

E körülmények önmagukban is indokolják egy új Munka Törvénykönyve kiadását, de elkerülhetetlenül szükségessé teszi ezt az is. hogy az 1968-ban bevezetésre kerülő új gazdaságirányítási rendszer — a gazdálkodás minden ágában — igen jelentős önállóságot biztosít a vállalatoknak.

Az új törvénykönyv tervezetének alapelve, hogy

magát a törvényt elvivé tegyük és a részletes szabályozást a végrehajtási utasításokra, alapvetően azonban a vállalatoknál megkötendő kollektív szerződésekre bízzuk. Ezzel az ügyek intézése könnyebbé, áttekinthetőbbé válik.

Meggyőződésem, hogy mindazok a törekvések, amelyek pártunkat és kormányunkat vezetik — a dolgozók élet-, munka- és szociális körülményeinek fejlesztése tekintetében — a törvénytervezetben és annak végrehajtási utasításában világosan kifejezésre jutnak.

A Munka Törvénykönyv rendelkezései

A Munka Törvénykönyve tervezetének rendelkezései közül elsőként a vállalati önálló gazdálkodást elősegítő néhány új intézkedésre szeretnék utalni.

A Munka Törvénykönyvének 45. paragrafusa a mainál lényegesen szélesebb mértékben vállalati hatáskörbe adja a bérezési szabályok meghatározását. Ezzel az intézkedéssel a bérgazdálkodás eddigi túlzott kötöttsége, — amit mind a termelési érdekek,, mind pedig a munkaerő-gazdálkodás vonatkozásában az utóbbi években erősen vitattak — megszűnik.

Lehetőség adódik a vállalatok számára, hogy fokozottabban difIFolytatás a 2. oldalon.)