Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-28 / 229. szám

•7/et érni TOLNA MEGYEI, VILÁG PRÖLETÁflrAL ÉGÍESŰHEÉB81 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS. A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 229. szám ARA: 60 PILLÉR Csütörtök, 1967. szeptember 28. Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor ösz- szeűlt az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Fock Jenő, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, to­vábbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kál­lai Gyula, Nyers Rezső és Szir­mai István, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bi­zottság póttagjai, a Központi Bi­zottság titkárai és a kormány tag­jai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Elnöki Ta­nács az országgyűlés ez év július 14-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéi­ről szóló jelentését — az alkot­mány rendelkezésének megfelelő­en — bemutatta, s a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az or­szággyűlés az Elnöki Tanács je­lentését tudomásul vette. Kállai Gyula ezután beszámolt arról, hogy a múlt ülésszakon el­hangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat a Minisztertanács megtárgyalta és azokkal kapcso­latban határozatot hozott: felhívta az illetékes minisztereket és az érinteftt országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának le­hetőségeit, tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket és a képvise­lőknek egy hónapon belül vála­szoljanak. A képviselők — a ha­tározatnak megfelelően — a vá­laszokat megkapták. A két ülés­szak között került első ízben sor arra, hogy a terv- és költségveté­si bizottság kibővített ülésén — amelyen részt vettek a többi bi­zottságok elnökei és a képviselő- csoportok vezetői is — előzetes tájékoztatást kaptak a képviselők a jövő évi állami költségvetésről és az azzal összefüggő gazdaság- politikai kérdésekről. E tájékozta­tó alapján megvitatták a jövő évi költségvetés főbb előirányzatait. Az elnök beszámolt arról is, hogy a mostani ülésszakra több képviselő interpellációt jegyzett be. Az. interpellációk tárgyát Prieszol Olga jegyző ismertette. Ezt követően Kállai Gyula indít­ványára az országgyűlés a követ­kező tárgysorozatot fogadta el: 1. A Munka Törvénykönyvéről szól törvényjavaslat; 2. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekről szóló törvény- javaslat; 3. A földtulajdon és a földhasz­nálat továbbfejlesztéséről szó­ló törvényjavaslat; 4. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság között Budapesten 1967. május 18-án aláírt ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásá­ról szóló törvényjavaslat; 5. Interpellációk. , Ezután — napirend szerint — megkezdődött a Munka Tör­vénykönyvéről szóló törvényjavas­lat tárgyalása. Veres József munkaügyi minisz­ter emelkedett szólásra. 1966-ben emeltük a családi pót­lékokat. A szülő anyák és a csa­lád megbecsülését kifejező fontos intézkedése vcát pártunknak és kormányunknak a szülééi sza­badság 20 hétre történő feleme­lése. Veres József: Az új Hunka Törvénykönyv tervezete biztosítja a felkészülést a további eredmények eléréséhez Az új Munka Törvénykönyv- A mezőgazdaság nagyüzemesí- számára is — az iparéhoz ha- rőd szóló törvényjavaslatot a tésével együttjáró, jelentős fej- sonló — új nyugdíjrendszert magyar forradalmi munkás- lődés lehetővé tette, hogy leg- hozzunk létre, paraszt kormány megbízásából utóbb a mezőgazdasági dolgozók tisztelettel az országgyűlés elé terjesztem, megvitatás és elfoga­dás céljából — kezdte beszédét Veres József. Az új Munka Törvénykönyve elkészítését a hazánk társadal­mi, politikai és gazdasági körül­ményedben bekövetkezett, jelen­tős változások teszik szükségessé. A pártnak és a kormánynak mindig fő törekvései közé tar­tozott a gazdaság állandó fej­lesztése, a szocialista demokrá­cia szélesítése, a dolgozó töme­gekkel való kapcsolat erősítése, népünk életszínvonalának növe­lése, szociális körülményeinek szakadatlan javításáért. E törekvések eredményeként az elmúilt 10 esztendőben népünk életszínvonala nagymértékben emelkedett. A bérből és fizetés­ből élők átlagos reálbére 1956- tól 1966-ig 47 százalékkal, a munkás és alkalmazott népesség egy főre jutó reáljövedelme pe­dig 64,3 százalékkal emelkedett. A bérből és fizetésből élők számaránya 1951-től 1966-ig több mint másfélszeresére növekedett. Az iparban és építőiparban fog­lalkoztatottak száma pedig 1966- ra az 1951. évinek mintegy két- * szeresére nőtt. Régi, elavult nyugdíjrendszerünket 1958-ban átalakítottuk egy korszerűbb — és a réginél nyugodtabb öreg­kort biztosító — nyugdíjrend­szerré. Az iparban mintegy 210 000 egészségre ártalmas munkaterü­leten foglalkoztatott dolgozó munkaidejét 36—42 órára csök­kentettük. Veres József ezután azokkal a fontos határozatokkal foglalko- zott, amelyeket pártunk XX. kongresszusa hozott dolgozó né­pünk életkörülményednek továb­bi javítására, majd így folytatta: — Az új gazdaságirányítási ____________ rendszer előkészítése során — 1 959-ben' majd 1965-ben és folytatta Veres József —, meg Képünkön Ajtay Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, nács elnöke, és Fock Jenő a Minisztertanács elnöke. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­keűett vizsgálni, hogy a munka­ügyi rendelkezések — és ezek között különösen a Munka Tör­vénykönyve — mennyiben felel meg az új követelményeknek. A jelenlegi Munka Törvény- könyve 1951-ben jött létre. A centralizált, utasításokon alapuló gazdaságirányítási rendszerre épült, központilag szabályozta a részkérdéseket is. A törvény- könyvet és végrehajtási rendele­tét azóta mintegy 50 alkalommal •kellett módosítani. Ennek követ­keztében a rendelkezések — egy sor vonatkozásban — ellentmon­dásossá is váltak. Ugyanakkor — a módosítások ellenére — nem valósította meg teljes mértékben azokat a köve­telményeket, amelyeket a bekö­vetkezett társadalmi, gazdasági fejlődés a jelenlegi gazdaságirá­nyítási rendszerben is indokolt- tá^ tett volna. E körülmények önmagukban is indokolják egy új Munka Tör­vénykönyve kiadását, de elke­rülhetetlenül szükségessé teszi ezt az is. hogy az 1968-ban be­vezetésre kerülő új gazdaságirá­nyítási rendszer — a gazdálkodás minden ágában — igen jelentős önállóságot biztosít a vállalatok­nak. Az új törvénykönyv terveze­tének alapelve, hogy magát a törvényt elvivé te­gyük és a részletes szabályo­zást a végrehajtási utasítá­sokra, alapvetően azonban a vállalatoknál megkötendő kollektív szerződésekre bíz­zuk. Ezzel az ügyek intézése könnyebbé, áttekinthetőbbé válik. Meggyőződésem, hogy mind­azok a törekvések, amelyek pártunkat és kormányunkat ve­zetik — a dolgozók élet-, munka- és szociális körülményeinek fej­lesztése tekintetében — a törvény­tervezetben és annak végrehaj­tási utasításában világosan kife­jezésre jutnak. A Munka Törvénykönyv rendelkezései A Munka Törvénykönyve ter­vezetének rendelkezései közül el­sőként a vállalati önálló gazdál­kodást elősegítő néhány új intéz­kedésre szeretnék utalni. A Munka Törvénykönyvének 45. paragrafusa a mainál lénye­gesen szélesebb mértékben vál­lalati hatáskörbe adja a bérezési szabályok meghatározását. Ezzel az intézkedéssel a bérgazdálko­dás eddigi túlzott kötöttsége, — amit mind a termelési érdekek,, mind pedig a munkaerő-gazdál­kodás vonatkozásában az utóbbi években erősen vitattak — meg­szűnik. Lehetőség adódik a vállalatok számára, hogy fokozottabban dif­IFolytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents