Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-20 / 222. szám
4 ¥ÖO?S KEGYEI SíEPÜJSAQ 1961. szcpiemFer 20. A gengszterek és a big business Az USA országos bíínözéskutató bizottságának jelentéséből Wojcicki IAAÉ RÁD TÖRÖK, AZT MOND; , JA A SEREGEK URA, ÉS FÜSTTé EGETE/V\ szekereit, orosz iÁfíi KÖLYKEIDET KARÓ '& EAAÉS2TI MES.,'. IGYÁL fPAJ TÁS. NAGY AAVPI CES? EJ.] 7, A NÖ/ AKIVEL VOtTAAA, AZT" j^AAONOTA - „SZENTSÉG US S2SJZ l ANYAGA, AAAERIKAI SRÁCOKAT FOGNAK ÖLDÖSNI!"ÉN N\SG , AZT" AAONDTAAA í „ HOLNAP ÉN IS ßEA'U-OK HARCOLNI A Oe* /WOKRACIAÉRt; CLARA-T. É5 kjszo&tőÖöA//, ÉA/ /V\£G C£-~ i f=E/cTE.-m=A*\, orr, a -njLAJDO/V HAiLáSZ.O&Á7Á~ • 6A/V, A TÉGJE: TBNGC- fíJÉSZUVHAS KÉPE AlATT. OTT KEU. LEN, NI aaimdja'rt AZ IELE.OÉN.< ,AZ EL/V\.v!/LT HÁBORÚBAN is feyvQLT; Óránként 20 ezer levél osztályozása írta : B. Az Egyesült Államokban óriási méreteket öltött a nagy korporációk mintájára kiválóan megszervezett bűnözés. A gengszterbandák és bűnöző maffiák a gaz" dasági élet legkülönbözőbb területein is egyre nagyobb befolyásra tesznek szert. Pénz és hatalom Az országos bűnözóskutató bizottság jelentéséből kiderül, hogy a bűnözés virágzásának egyik oka a hatásági beavatkozás hiánya és a társadalmi közöny. De mi az oka ennek? „A bűnöző szervezetek pénzüknek köszönhetik hatalmukat — állapítja meg a jelentés. Például a kábítószerekből szerzett dollármilliók uralmat biztosítanak nekik emberek ezrei és egész nagyvárosi kerületek élete fölött. Dollármilliókat dobhatnak be a legális gazdasági rendszerbe és ezáltal tőzsdemanipulációkra képesek. Dönthetnek arról, hogy egész iparágakban szerephez jut-e a szakszervezet, vagy nem, megkönnyíthetik, vagy megnehezíthetik nagykereskedelmi vállalatok üzletmenetét.” A bűnöző szervezetek nagyon gyakran kapcsolatban vannak a helyi hatóságokkal, vagy legalábbis azok hallgatólagos engedélyét képezik. Egy 1954-ben közzétett hivatalos dokumentum 75 gengszterbanda üzleti tevékenységét ismertette. Közülük kilenc a já- tékautomata-iparban, 16 a ruházati iparban. 10 az élelmiszer- kereskedelemben tevékenykedett, 17 banda kiterjedt vendéglőd és bárhálózatot tartott fenn, 11 sajtTm. Talajerőgazdálkodási Vállalat Szekszárd, Kese- lyűsi út, felvételre keres hegesztő szakmával rendelkező lakatost, több éves gyakorlattal, és mezőgazdasági gépszerelőt, hosszabb gyakorlattal. (245) és étolaj-behozatallal foglalkozott, kilencnek pedig nagy építővállalatai voltak. Több mint hétmilliárd dollár haszon évente A gengszterbandák a becslések szerint egyedül a játékbarlangok tevékenységéből több mint hétmilliárd dollár hasznot húznak évente. Kiterjedt tevékenységet folytatnak a prostitúció, az alkoholcsempészet, a szerencsejátékok, az uzsorakölcsönzés (heti 150 százalékos uzsorakamat!). valamint a kábítószerkereskedelem terén is. Donald Cressey, a californiai egyetem szociológusa szerint a Cosa Nostra nevű hírhedt és szerteágazó maffia — amelyet állítólag olasz származású gengsztervezérek irányítanak, élükön a Joe Bananas-nak nevezett Joseph Bonanoval — már hosszú ideje és egyre nagyobb mértékben „legális bus'inessbe” fekteti prostitúción, uzsorakamaton, szerencsejátékon és kábítószer- kereskedelmen szerzett dollármillióit. A szervezett bűnöző kartellek sok iparágban és üzleti ágban vezető szerepre tesznek szert, és ma még sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az Egyesült Államok számára, mint A1 Capone gengszterei a harmincas években. A big businessben egyre inkább elmosódik a határ a nagytőke és a sokmilliárdos vagyonnal rendelkező bűnöző bandák között. A gang-ek máris bekapcsolódtak a big businessbe. A gengszterek tőkéje egyre gyakrabban szövetkezik a legális tőkével. Mi az oka ? A bűnöző bandák hatalmának alapja az az óriási vagyon, amellyel rendelkeznek. A jelenség tulajdonképpeni, mélyebb oka tehát maga a gazdasági és társadalmi rendszer, amely nem csupán megengedi és elősegíti, hogy a szervezett bűnöző bandák milliárdos nyereségekre tegyenek szert, hanem még azt is lehetővé teszi, hogy a szent „szabad vállalkozás” és az igen sajátosan értelmezett demokrácia nevében így szerzett jövedelmüket legális üzletekben és iparágakban gyümőlcsöztethes- sék tovább. A közelmúltban jelent meg a hír: a posta az irányító számok rendszere bevezetésének gondolatával foglalkozik. Az évről évre növekvő levélforgalom teszi szükségessé. Szerte a világon kísérleteket folytatnak, hogyan lehet a korszerű technika segítségét igénybe venni a levélforgalomban. A külföldi rendszerek az elektronika közreműködésével végcélként azt akarják elérni, hogy a szokványleveleket teljesen automatikusan, gépi úton osztályozzák! Külföldi tapasztalatok szerint — 45 százalékos ráfordítással — az osztályozó munka a levélszolgálatban a legnagyobb költségtényező. Ezért elsősorban a levélválogatásnál keil megtakarítást elérni. A korszerű megoldás szerint: a postaládákból és hivatalokból érkező színdús, tarka-barka levélhegyet először egy nagyság szerinti előosztályozóba öntík, ahol a túl vaskos, vagy túl kicsi küldeményeket kiválasztják. Ezután a levelek és levelezőlapok a továbbító- és bélyegzősorra kerülnek, amelyek a fluoresz- cens-letapogató eljárással dolgoznak. A levélbélyeg papírja fluoreszkáló anyagot tartamaz, amelyet a kiegyenlítő gép „megtalál”, majd forgató és fordítógépek segítségével egységes helyzetbe állítja a levélküldeményeket. így kerül a levél bélyegzésre, majd a kódoló munkahelyekre. Itt betanított munkaerők, anélkül, hogy a küldeményt kézbe vennék, csak az elosztógépek által érzélkelhető jelzésekkel látják el a küldeményt, amelyek az irányítószámoknak felelnek meg. Ilyen előkészítés után az elosztógép megkezdheti tüzíjátékszerű munkáját! A postai irány itószámok négyjegyűek. Az első szám a zónát adja meg, a második a területet a zónán belül, a harmadik a területen belül a körzetet, a negyedik végül a címzett lakhelyének postaszámát. A szem alig tudja követni a különböző váltók, vízszintes és függőleges továbbító szalagok, markolók munkáját, ahogy a levelek pontosan a meg- felelelő rekeszbe vándorolnak. Mielőtt még az ember megismerkedne a látvánnyal, egy óra alatt 20 000 küldemény fekszik hibamentesen a jelzőszámának megfelelő rendszerben. Gondoljuk csak meg: ez öt és fél levél és levelezőlap egyetlen másodperc alatt! — Ez szép kis szerelmes levél! — Vegyük a mondatok kezdőbetűit. Kezdjük el az elsővel, tegyük hozzá áz ötödiket, majd folytassuk a másodikkal, hatodikkal és így tovább. Pikó tollat vett elő, és az utasítás szerint sorba írta a betűket. „LELÉPNI” — egészült ki végül a szó. Pikó őszinte elismeréssel gratulált társának. — Ez gyors munka volt! Amaz legyintett. — Ugyan, semmiség... Különben is... Várjon csak... Azt hiszem, aki ezt rejtjelezte, nagyon jól tudta, hogy percek alatt megfejtjük. Sőt! Talán éppen ezért írta! • Valter és menyasszonya az indiánokat is meg- — 64 — szégyenítő csatakiáltással rontottak a mamára. — Még szép, hogy ebédre hazajöttök! — zsörtölődött Valtemé. — Ugyan mama, olyan sok jó lemeze van a Katinak! — próbálta engesztelni a fiú. — Ismerem én azokat a lemezeket! Hanem — fordította komolyra a szót, — volt itt egy kis asszonyka. Téged keresett. Át akartalak hívni, de közben elszaladt... — Miféle nő? — pattant fel Kati, mint egy párduc. — Na, nem olyan, akitől neked félni kellene. Annak a Lábasnak a menyasszonya, vagy a felesége lehetett. Erre meg Vince lett hirtelen nagyon ideges. — Honnan tudta, hogy itt lakom? Hogy nézett ki? Mit akart? Az asszony elmesélte a látogatás körülményeit Valter akkorát csapott az asztalra, hogy a tányérok táncra perdültek. — De ki az isten hatalmazott fél téged arra, hogy mindenféle dolgokat elkotyogj? — rontott gorombán az anyjának. Valtemé alig tudott megszólalni az ijedtségtől — Hallottam... Kati szólalt meg: — Nem lennne szabad anyukáddal így... — de Vince erélyesen közbevágott. — 65 — — Hallgass! A végén még tőled fogok engedélyt kérni, hogy megszólalhassak! Katit azonban nem abból a fából faragták, hogy csak úgy le lehessen inteni. — Kiabálj azokra a bérgyilkos barátaidra — sziszegte fullánkosan—de ne énrám, tudod? — aztán hirtelen elpityeredett és ki akart szaladni a szobából, Valter utána ugrott, erőszakkal visszahúzta és leültette az anyja mellé. — Idehallgassatok — tombolt az idegességtől. — Tudjátok, mit jelent az, ha valamelyik szivar megtudja, hogy ti katonai titkot kotyogtatok el? Tizenöt évet! Értitek. Tizenötöt! — szavai úgy csattantak, mint az ostor. Valtemé válaszul jókora pofont húzott le neki. Akkor megragadta a kezét, de ő (kirántotta karját a fiú markából. — Ott is végzed, a börtönben, te huligán! Az anyád mered ráncigálni? Erre tanítottunk? Erre tanított apád? — kiabált magából kikelve. Valter vörösen, az idegességtől remegve, sebtében kapkodta magára egyenruháját. Az utolsó szitkokat már nem is hallotta. Köszönés nélkül rontott ki a lakásból. Az utcán éles szél csapta arcába a sűrű, apró hópelyheket. Elhatározta, hogy egyenesen az állomásra megy, és visszautazik. A villamosmegállónál várakoznia kellett Aztán végre jött egy kocsi, de annyira tömött veit, hogy nem tudott felszállni. — 66 —