Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-20 / 222. szám
19C7. szeptember 20. mtMK WEST® HSFOJ5AO 5 BELÉPÉS esak klulxtag&k f Este fél kilenc, mire a fiatalok összejönnek. A munka késő délutánig tart a földeken, a gépjavító műhelyben, és mire hazaérnek, megvacsoráznak, eljár az idő. Azonban bármennyire is későre jár, ha egy órára is, de megjelennek a klubban. Pár hét óta működik mindösz- sze a termelőszövetkezet ifjúsági klubja, de a rövid idő alatt olyan népszerűségre tett szert, mintha már évek óta kialakult tartalmas műsorral rendelkezne. A pincehelyi Vörösmarty Tsz vezetői közgyűlésen határozták el az új irodaház építését. Közben arra is gondoltak, hogy a különböző összejövetelek, közgyűlések és egyéb ünnepségek megtartására alkalmas termet is létesítsenek. Az a helyiség most az ifjúsági klub. klubnapok alkalmával pedig nagyítóval sem lehet fiatalt találni. A terem sarkában, távolabb a táncolok gyűrűjétől, három kislány ül. A lemezjátszó zaja, a zsibongás nem zavarja okét. Kártyáznak. Leülök melléjük. Szívesen beszélgetnek. — Itt dolgoznak a tsz-ben? — Nem. Zsuzsa és Erzsi Gyünkön a kosárfonó ktsz-nél, én pedig itt a kórházban, — mondja a legidősebbnek látszó, de ő sem éri el még a huszadik évet. — Mióta járnak ide? — Ennek külön története van, — veszi át a szól Pusztaszeri Zsuzsa. — Néhány héttel ezelőtt a mozi felé sétálva, zenét hallottunk kiszűrődni. Kíváncsian belestünk, láttuk, hogy táncolgattunk 30—40 fiatalt* amelyet a tsz-vezetőség; a pártszervezet és a KISZ javasolt. Ezek képezik majd a klub gerincét. Ebből alakul meg a rendezőgárda, akik egymáskört beosztva felügyelnek a rendre, a kulturált szórakozásra. A klubtagok mindegyike egy vendéget hozhat minden alkalommal, így elkerüljük, hogy a kis helyiségben ilyen zsúfoltság legyen. Dr. Bártfai László egyébként a termelőszövetkezet jogásza. Fiatal, agilis ember, aiki ért a fiatalok nyelvén. Szervezőkészségének, leleményességének köszönhető, hogy az új tsz-klub- ban otthonosan érzik magukat nemcsak a tsz-fiatalok, hanem a község ifjúsága is. — Nem tudom befelé jövet látta-e a tsz híradóját a kapu előtt, — kérdezi lelkesen. — Most készült el az első kiadás. Ha érdekli* jöjjön ki, nézzük meg. s Ötletes „találmányM A tsz-klub ,,olvasósarka*’ Csütörtök, szombat és vasárnap estéken itt jönnek össze a termelőszövetkezet fiataljai. A pár hét alatt kialakult kis kollektíva most már nemcsak a munkában, hanem a szórakozásban is együtt van. A tágas terem most is kicsinek bizonyul. Az asztalok foglaltak és az irodákból áthozott székek is gazdára találtak. Akiknek nem jut hely* a terem közepén táncolnak. — Igaz, elég sok a fiatal tsz- ünkben, arra azonban nem számítottunk, hogy ilyen hamar megkedvelik a közös szórakozást, — mondja Jankó Ferenc párttitkár. — Egy gombostűt sem lehet leejteni most is annyian vannak, pedig jórésze hiányzik. Örülök azonban, hogy ilyen problémánk van. Sokkal nehezebb volt, amikor még helyiségért könyörögtünk. Hámarosan enre is megoldást találunk. l\ Mozijeggyel |j a zsebben... A szórakozási lehetőségeknek, és főleg a kulturált körülmények közötti szórakozásnak pillanatok alatt híre ment a faluban. Eddig az egyetlen szórakozóhely a presszó volt, amely nemcsak fiatalokkal volt tele esténként, hanem az asztalokon sorakozó sörösüvegekkel is. Most már leginkább csak az idősebb korosztály látogatja. A nak* szórakoznak. A klub vezetője. dr. Bártfai László meginvitált bennünket. Nehezen álltunk kötélnek, mert mozijegyünk volt. Aztán mégis bejöttünk és itt maradtunk záróráig. Pedig állítólag jó filmet játszottak. Szeszes ital helyett bambi Azóta minden klubesten megjelennek. Szórakoznak, táncolnak* egyszóval jól érzik magukat. Rajtuk kívül több falusi fiatal is rendszeres látogatója a klubnak. És hogy híre messze eljutott, bizonyítja, hogy 'még Tamásiból is megjelenik néhány fiatal egy-egy klubesten. Motorral jönnek és mennek. — A szeszesital-fogyasztás után is motorral mennek? — kérdezem a klubvezetőt — A klubban nincs szeszesitalfogyasztás. Nálunk csak üdítő italt, feketekávét és szendvicset szolgál ki a házibüfés kislány. Nem kell ide szeszes ital, meggyőződhet ön is, anélkül is jól szórakozik mindenki. — Alig lehet megmozdulni, olyan sokan vannak, — Bizony erre nem számítottunk. A közeljövőben úgy próbálunk segíteni a helyzeten, hogy klubtagsági igazolványokat adunk ki. A sok közül kiváloA sötétben csak elemlámpával lehet közlekedni, de még így is sokait 9ejtet az újszerű, ötletes „találmány”. A híradó képein aktuális, tsz-szel foglalkozó események. Jó dolgozók fényképei és a terméssel kapcsolatos több érdekes epizód, megfelelő szöveggel magyarázva. Visszafelé menet Bognár Ferenc, a tsz gépjavító műhelyének fiatal szakmunkása csatlakozik hozzánk. A klub programjáról beszél a klubvezetőnek: — Tudja Laci bátyám, én már sokat gondolkoztam azon, hogy jó volna valami mást is rendezni ebben a klubban. Az rendben van, hogy vasárnaponként táncolunk, meg ilyen szabad szórakozással töltjük az estét. Azt hiszem azonban nem ártana, valamilyen jó kis előadássorozatot szervezni. Például a jazz történetéről, vagy ha a többiek kívánják, a komoly zenéről. Art hiszem sem a lányok, sem a srácok nem értenek hozzá. Legalább egy kicsit mindenki felszedne magára. ..Valami nagy koponyá val is lehetne találkozni, ha eljönne. Talán egy íróval..: — Ferikém, nyugodj meg, már gondolkodtunk mi is ezen, — válaszol barátságosan a klubvezető. — Több érdekességet iktattunk a programba. Az író-olvasó találkozót is eltaláltad. Ugyanis még ebben az évben szeretnénk meghívni Berkesi András írót, mert úgy gondolom, a fiatalok is szeretik, több könyvét olvas ták is. Előbb mindenki kedvelje meg a klubot, aztán jöhet a szervezett program. A látogatottság art bizonyítja, hogy a tsz fiataljai már oda szoktak, második otthonuk lett az új klub. A vezetőség gondjai pedig továbbra is megmaradtak Igaz. ezek már nem nagy problémák, könnyebben megoldhatók, mint az előzők. Ha ezeket sikerül megoldani, nem lesz szükség többé a megjelenést korlátozó klubtagsági igazolványok ra. FERTŐI MIKLÓS Mi hozza és mi viszi a pénzt? 2,9 millió Ft nyereség A paksi földszövben többször ünnepelhettek már munkasikereket, így az idén is. A földművesszövetkezet jövedelmezően, számottevő haszonnal működik, évről évre fejlődik. Érdemes azonban azt a kérdést is feltenni, hogy mi hozza és mi viszi a pénzt? A föildművesszövetkezet vezetői, Sebestyén Zsigmond és Papp Lajos főkönyvelő joggal mondhatják: — Minden üzemágunk nyereséges, azaz minden üzemág hozott a „konyhára”. A múlt évben 2,9 millió forint nyereséggel zárták a mérleget, az idei év első felében magasabb volt a nyereség, mint a múlt év hasonló időszakában. A zöldség- és gyümölcsfelvásárlási üzemágat kivéve minden üzemág túlteljesítette a tervét, de a bázishoz viszonyítva is nagyobb eredményt ért el. Ha azonban az átfogó mutatók mögé nézünk, kiderül, hogy a részletek már nem ilyen egyöntetűek. Több olyan részleg is van, amelyik viszi a pénzt. Sőt kilátásba sincs, hogy ezek belátható időn belül nyereségesek lennének. Ezek miatt nem nyugtalankodnak különösebben, inkább úgy tekintenek rájuk, mint gazdaságos veszteségre. Az egész téma mögött nagyon érdekes elméleti és gyakorlati problémák húzódnak, olyanok, amelyek mostanában nagyon is sokat szerepelnek napirenden a különböző fórumokon. A nyereségesség, a nyereségre való törekvés meghatározója minden szerv gazdálkodásának. Ha valamikor, most az új gazdasági mechanizmusra való készülődés jegyében különösen előtérbe kéjül. Viszont éppen ezért mutatkoznak _ helyenként aggasztó jelek. Bizonyos szervek éppen a gazdaságosságra való hivatkozással nem, vagy csak félkézzel foglalkoznak nem egy olyan tevékenységgel, ami a lakosság igényeinek kielégítése szempontjából nagyon is lényeges lenne. Következésképpen szerves része az életszínvonal alakulásának is. Az, hogy a kisebb falvak szolgáltatási szempontból például hátrányos helyzetben vannak, nem utolsó sorban ide vezethető vissza. A paksi földművesiszövetkezet jól gazdálkodik. De ez nemcsak azt jelenti, hogy nagy nyereséget ér el, hanem art is, hogy mindig a lakosság, a tagság sokoldalú igényeiből indul ki. És ezeket az igényeket igyekszik kielégíteni sokszor még a nyereség rovására is. nyolításában. A jelenlegi körülmények közt nem lehet többet fizetni. Magának a földműves- szövetkezetnek sincs semmi közvetlen haszna belőle. Bekapcsolódtak a Patyolat- hálózat bővítésébe. Még külön embert is alkalmaznak e 'szolgál tatás lebonyolítására, külön helyiséget is biztosítottak ilyen célra, ám ebből sincs egy fillér hasznuk sem. Viszont mind több asszony munkáját _ könnyítik meg azzal, hogy „közvetítik ’ a tisztítanivalót a lakosság és a Patyolat között. Dunaszentgyörgyön cukrászüzem működik; veszteségesen* mégsem szüntetik meg, mert a környék lakossága igényli a cukrászkészítményeket. A cukrász- termékek szállítása sem gazdaságos, mert egy-egy községben viszonylag kicsi az igény. Márpedig 100 vagy 200 krémes kiszállításánál is ugyanannyi a szállítási költség, mintha húszszor annyit, szállítanának. Hat kültelki boltjuk van, de ezek közül csak kettő nyereséges, a többi inkább visz. .Ezekhez a FÜSZÉRT közvetlenül nem szállít, mert megközelítésük sok nehézséggel jár. így az árut ' valahol a központban kell átvenni, és másik járművel kiszállítani — külön fuvar- és rakodási költséggel. Ezekben a boltokban lassúbb az áru forgási sebessége is. Ezt is vállalják, mert megint csak a lakosság igényei.„ Tavaly nagy mennyiségű burgonyát kellett felvásárolni, mert kiváló volt a termés. De a bur- gonya-dömping miatt nem .tudták továbbadni, hanem vagy 90 vagonnal tárolniok kellett. Nagy volt a tárolási veszteség, de amit értékesíteni tudtak, az is jórészt a vételár alatt kelt eL Ez milliós veszteséget jelentett a földművesszövetkezetnek. Igaz, kaptak bizonyos térítést, de az csak egy részét fedezte a tényleges ráfizetésnek. — Az egész burgonyaüzletből csak ráfizetés származott. De a népgazdasági és helyi ellátási érdekek megkívánták a sok burgonya felvásárlását, tárolását — mondják a vezetők. A veszteség néha hasznos A lakosság igényli A gyümölcsfa- védelem és a -csemete eladás nem hoz semmi közvetlen hasznot a szövetkezetnek, inkább visz. Körülbelül 20 000 forint az évi ráfizetés. A lakosság viszont igényli. Népgazdaságig is indokolt mindkét tevékenység, mert szerves része a gyümölcs- és zöldségei!átás megjavításának. Nem sajnálják a 20 000 forint ráfizetést Megszervezték mindenütt a javító-szolgáltatásokkal kapcsolatos hálózatot. Nem volt kis dolog. Most is elég sok gond van véle, mert aki végzi, szinte jelentéktelen összeget kap érte, tehát anyagilag nem érdekelt különösebben a szolgáltatás lebo: Nehogy félreértés legyen* nem akarunk agitálni a veszteséges tevékenység mellett, még azon a címen sem, hogy a lakosság érdeke... Mindenütt keresni kell a gazdaságossági szempontokat, mint ahogyan a paksiak is keresik, csak e területeken nem sok sikerrel* mert a közgazdasági feltételek nem kedvezőek. De nem szabad elfelejteni, hogy bizonyos veszteség néha nagyon is gazdaságos. Ez végül is realizálódik még a földművesszövetkezetnél is, igaz, hogy közvetett formában. A gyümölcsfavédelem és csemeteforgalmazás például úgy, hogy többet tudnak felvásárolni. A cukrászüzem ráfizetése úgy, hogy aki krémest vagy félkész tortát talál a földműves- szövetkezeti egységekben, az mást is vesz, másért is szívesen megy oda — olyan áruért, ami viszont már nyereséges. Ha kell, vállalnak kisebb- nagyobb ráfizetést a lakosság érdekében, mert összességében jói gazdálkodnak, s a nyereség még az ilyet is elbírja. BQDA FERENC