Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-20 / 222. szám
196t. szeptember 20. TOLÍfA MEGYEI NEpTJSAG Hol van a határvonal ? SOKAN VITATKOZNAK napjainkban arról, hogy meddig terjedhet az egyéni érdek és mikor változik át veszélyes önzéssé. Mondani szokás, hogy mindenki a piacról él. Ez így igaz, azonban az élelmes ügyeskedők nem egy esetben ezzel a mondással próbálnak fátylat borítani meg nem engedhető egyéni eszközei ltre. A legtöbb esetben nem ütközik cselekedetük a törvény írott betűjével, inkább ellentétbe kerül a társadalom felfogásával. Ilyenkor aztán ellenkezést váltanak ki a szorgalmas, az erőfeszítéssel helytállni akaró és ilyen úton gyarapodni kívánó emberekből. Divattá vált a megyeszékhelyen a tyúktenyésztés. Alapjában véve rendben lévő törekvésnek tekinthetnénk. Van azonban különbség tenyésztő és tenyésztő között. Támogatásra méltó, dicséretes törekvés, ha az otthonában maradó feleség, vagy a még munkaképes nagymama foglalatosságát biztosítja. Hasz- hot hajt a családnak, társadalmilag is értékes és mindenki által elfogadott tevékenységet jelent ezekben az esetekben. Feltétlenül helyeselhető a kisebb baromfiállomány akkor is, ha a család szükségleteit szolgálja. Mivel a kertes családi házaknál van erre lehetőség, miért is szaladnának tojásért a piacra, húsért a mészárszékbe? Szóbeszéd tárgya az alkalmazottak mindent megelőző, nagyméretű gazdálkodása. Volt néhány olyan is, aki az utcai virágoskertet ültette be takarmányrépával. Panaszkodnak a szomszédok a baromfi tartás miatt a tilalom alá eső belterületi részeken. A másik oldala ennek az, hogy igen sok esetben a főhivatású állás elhanyagolásához vezet az üzletszerűen végzett túlméretezett gazdálkodás. Számtalan példa bizonyítja, hogy a félezres, vagy még nagyobb baromfiállománnyal vesződő tisztviselő ember hivatali munkájának rovására megy már e ,,mesterség'' gyakorlása. Sok a munka a takarmánybeszerzéssel, a higiéniai előírások betartásával, a nagy árumennyiség értékesítésével. Nemcsak a szabad idő rövid ehhez. hanem sokszor egyezik időbelileg a munkaidővel is. Egyik másik hivatalnok családfőnek hovatovább legfőbb gondjává ez az elfoglaltság válik. Csak nem kívánja, hogy munkahelyén más végezze el az ő feladatait? HOL A HATÄE? Akár eladásra, akár családi szükségletre termelnek, addig fogadható el ez a tevékenység, ameddig nem válik pénzhajhászássá, amíg nem megy az illető beosztásának rovására, vagy nem ellentétes azzal. Nehezen képzelhető el, hogy az emberek megértik, elfogadják a hivatali gépkocsinak beszerzésre, vagy üzletkötésre történő használatát. Ha a baromfi- tenyésztő hivatalnok az ellenőrzése alá tartozó üzemnél szerzi be a takarmányt, bizony nem nézik jó szemmel, különösen, ha kedvezményes áron vásárol. Ez esetben már átlépi a megengedett normát és a határon túlra merészkedik. Egyértelműbb a határvonal, de még a nyerészkedés is határozottan kimutatható egy másik, talán egyedi példánál. A vasutas község egyik fmsz-i eladója rendszeresen árusít egyéni hasznot hajtó csempészárut a vezetése alatt álló üzletben. Az első alkalommal nyolcszáz forintos pénzbüntetést rótt rá az ÁKF, ő azonban azóta is folytatja az üzletelést. Hiábavalónak bizonyult párttitkárának intő szava és a taggyűlésen elhangzott figyelmeztetés is hatástalan. Rá lenne utalva? Mindketten keresők, a férj mozdonyvezető, gyermekük nincs. Géoesített háztartásuk, jól berendezett otthonuk, gépkocsijuk van és most alkusznak egy 200 000 forintos házra. Biztosan elfeledkeznek arrpl, hogy már börtönnel végződő bűntettekre is csábított másokat a nyerészkedés ördöge. Nem mindig ilyen világos a határ, de fel kell Ismerni. Feltétlenül különbséget kell tenni. Minden egyes esetben meg kell nézni, melyik jogos és segítésre méltó és mi az, amely már egészségtelen jelenségnek számít. Félreértés ne essék, szó sincs arról, hogy a megérdemeltet, a megszolgált jogos járandóságot reklamálnánk. Inkább ennek érdekében és ennek biztosításáért emelünk szót, ezt nyomatékosan hangsúlyozzuk. Alapvetően fontos, hogy az elvégzett munka megfelelő ellenértékét, a jogosat mindenki megkapja, minden egyes esetben. Éppen az elvégzett és megszolgált jelzőkön a hangsúly. Az anyagiak és erkölcsiek legyenek elválaszthatatla nők és együttesek. Az elismerés, a dicséret éppen úgy táplálja a dolgozó ember biztonságérzetét, munkakedvét és önérzetét, mint a kenyér, az anyagiak a szervezetet. E miatt is fel kell ismerni a határvonalat. Nehezítenek a félreértések és a szándékos félremagyarázások. Ilyenkor nem könnyű kibogozni, mi az igazság. A határeseteknél mérlegelni kell. Sokat segíthetnek a többször hangsúlyozott alapelvek, hisz országunk vezetői ismételten leszögezték, hogy azok a törekvések — és csakis azok — méltóak a támogatásra, melyek becsületes munkán és helytálláson alapszanak és ezáltal akarnak egyéni jólétet és javakat szerezni. Van erre lehetőség. Közismert tény, hogy a ml hazánkban nem csak koplalni és kuncsorogni nem kell egyetlen munkaszerető embernek sem, hanem tisztességgel gyarapodhatnak is. A HATÄHT NEM ISMERŐ, mindezzel nem törődő emberek boldogulása kerüljön korlátok közé. Rá kell szorítani őket .kötelességeikre, a társadalom írott és íratlan szabályainak betartására. Veszélyes útra lép \ aki minden áron a pénzt ha ihásszá. Volt már rá példa, hogy az erre hajlamos emberek gyengeségeit jóvátehetetlen lépésekre használták fel. ahonnan már nekik sem volt visszaút. A gyümölcsöző szorgalom elismerése mellett ne feledkezzünk meg fellépni a kötelességmulasztás ellen. Nyesegessük a határt nem ismerő önzés vadhajtásait. H. E. országgyűlésről szóló törvényjavaslatokat, s ami a legfontosabb volt, megszavazta „a hatalmasan intő idő szavát megértve" — az általános közteherviselést és az úrbéri viszonyok eltörlését, vágj .< a feudális földtulajdon rendszerének fejszámolását. Ezt követően a forradalom és szabadságharc eseményeiben mindig ott van Kossuth alakja: ott látjuk, mint a Batthyány kormány pénzügyminiszterét, aki a kormány mérsékelt álláspontját képviseli ugyan, de mind szorosabb kapcsolatba lép a forradalmi tömegelr követeléseinek leginkább hangot adó radikálisokkal. Ott látjuk az országgyűlésen, mikor július 11-i emlékezetes beszédével eléri a haza védelmére szükségesnek tartott 200 ezer újonc és 42 millió forint megajánlását. Ö rendeli el az első magyar bankjegyek kibocsátását a nemzet védelmi költségeinek fedezésére. És ennek a védelemnek a megszervezésére az ő javaslatára választják meg az Országos Honvédelmi Bizottmányt, amelynek ezután elnöke lesz. Ekkor látogatja végig, 1848 szeptemberében, az alföldi városokat, hogy személyesen toborozzon katonát az Alföld népéből a haza és jobbágyfelszabadító forradalom védelmére. Az ó lelkesítő hatása ott van a szabadságharc minden győzelmében, a tavaszi hadjárat sikereiben is. Kezdeményezésére mondották ki 1849. április 14-én a debreceni nagytemplomban, a Függetlenségi Nyilatkozatban, a Habsburg-ház trónfosztását is. Kossuth Lajos azonban a magyar nemesség fia volt, annak a magyar nemességnek, amely a polgári forradalomban a burzsoázia feladatát látta el. Ebből adódtak politikájának árnyoldalai is: nem ismerte fel idejében,' hogy a szabadságharc szempontjából milyen döntő lett volna a parasztság újabb követeléseinek teljesítése, nem tudott szabadulni a nemesi nacionalizmus tehertételétől sem. Csak a szabadságharc végső szakaszában ismerte fel, hogy új intézkedések lennének szükségesek a magyar- országi nem magyar népek nemzeti jogainak biztosítására. Végül is nem tudott úrrá lenni az ingadozáson, amely, az intervenció és a hadi helyzet romlása után, a vezető réteget mindjobban hatalmába kerítette. így került sor a kormányzó-elnöki hatalom átadására, Görgeynek. 1849 augusztus elején. A száműzött Kossuth — emigrációjának csaknem félévszázada alatt — nem kevésbé jelentős alakja a magyar történelemnek, mint amilyen az előző évtizedben volt. Felemelte i „intő szavát”: — igaz hiába |— s óvta 1867-ben Deákot ,és társait attól, hogy a kiegyezéssel osztozzanak a Habsburg-hatalommal, az elnyomott népek feletti uralom felelősségében. Miitor meghalt, a hivatalos Magyarország, a királyi tilalom következtében, távolmaradt a temetésről, de gyászolta az ország, s különösen a magyar parasztság, melynek tudatába kitörölhetetlenül bevésődött Kossuth neve, a jobbágyfelszabadítás emléke. Azóta sok évtized telt el, és Kossuth nevét nem egyszer hozzá méltatlan politikai törekvések cégérének is használták. De ezek sem ártottak neki, megmaradt eredeti nagyságában, tisztaságában. S ezért volt, hogy a második világháború sötét éveiben, a kommunisták vezetése alatt szerveződő ellenállási mozgalom az ő emlékét elevenítette fel a német fasizmus ellen, a magyar nemzeti függetlenségért és társadalmi haladásért vívott harcában, és ezért fordul felé ma is megbecsüléssel és tisztelettel felszabadult népünk. PAMLÉNYI ERVIN a történettudományok kandidátusa Közéleti portré Kemény elvtár» D I olgozik a szekszárdi járásban egy kommunista vezető, kinek sokoldalúsága szinte bámulatos. A falvakban az utcabeliek sem ismerik oly jól egymást, mint ahogy ő ismer a járásban szinte mindenkit, s miként őt ismeri valósággal mindenki. Már rég elszoktam attól, hogy csodálkozzam, ha látom, hogy Bátán éppoly kimerítő eszmecserét folytat Mari nénivel „az átkozott reuma konoksá- gáról”, mint az öntözőmérnökkel a Duna vizének a fel használásáról. De az ám a meghökkentő alaposság nála, hogy emlékezetből idézi a számokat. Pontosan tudja, hogy Magyarországon az ilyen, meg ilyen nemzetközi vízügyi egyezmény értelmében a Dunából kivehetnénk ennyi köbméter vizet, de nem használunk fel, csak ennyit. Tárgyi tudását, sokoldalú műveltségét szerénysége gyakran eltakarja, pedig hozzá tud szólni mindenhez, ahogy mondani szokás, érdemben. A felszabadulás előtt fizikai munkát végzett, rövid ideig Budapesten taxisofőrködött. Az ötvenes években levelező tagozaton végezte el a középiskolát, majd 1965-ben levelező tagozaton .fejezte be felsőfokú tanulmányait is. Évfolyamtársai sokszor hallották f-l"lni. i mindannyiszor megállapították: ő aztán tud. Élményszámba ment végighallgatni értekezésnek beillő év végi vizsgáit. Vörös diplomával végzett, és senki sem vonta kétségbe, hogy erre a kitüntetésre nagyon rászolgált. ]\[ épszerv vezető. Ember1 ” szeretete, örökké derűs kedélye mindenkit megfog és elbájol. Vele járni a szekszárdi járás falvait, külön szertartás. A decsi utcán ugyanúgy megállítják, minta kölesdin, a tengelicin, vagy az alsónyékin. Mire beérata- nácsházára, néhány emberrel már szói vált, a legkülönbözőbb témákról. Imponáló módon tud odafigyelni a hétköznapok eseményeire, s képes egyszerre a járás ügyes - bajos dolgaival együtt, ezernyi családi eseményt is számon tartani. Nem hatást keltő névszerüség-hcjhászásből teszi, dehogy, érdeklődésből. Pontosan tudja, hogy a komplex növénytermesztési brigádvezető kislányát mikor Íratták be az első osztályba, s mikor legközelebb beszélget a brigádvezetővel, ez az első szava: „Hogy halad a gyerek? Megszokta a sulit, nem félénk?’’. Hétköznapi valóság, hogy Kemény elvtárs számon tartja a szövetkezeti vezetők egészségi állapotát, otthonosan igazodik el bonyolult családi vdszálykodásokban, kellő tapintattal békíti össze a féltékeny, egymásra gyanakvó házastársakat, s eközben egy másik szomszédnak tanácsot ad a pályaválasztáshoz. „Az András, az egy kitűnő fejű gyerek, de kár volna őt aranyoskám kihagyni a technikumból”. Megmutatja a tehenésznek a fejőgép szakszerű kezelését. „Pali bátyám, megy ez, senki sem tanulta az anyja hasában”. Vitatkozik a tsz-elnökkel az őszi árpáról, a főállattenyésztővel a sertéskombinátról, de közben van még ideje megkérdezni az ismerős menyecskétől, hogy „Édes szívem, háta kislibák kikeltek?”. A másik községben megáll a dűlő végén és korholja a traktorost: „Rosszat hallok rólad, Józsi fiam”. Az meg bűnbánóan lehajtja fejét és megfogadja, „Többet soha nem iszom, Kemény elvtárs”. Hát ilyen a mi Kemény elvtársunk. A dolgozó emberek járásszerte egyszerre tartják barátjuknak és vezetőjüknek. Közéleti elfoglaltsága egyáltalán nem akadályozza meg őt abban, hogy idejéből, törődéséből, emberszereteté- ből a legtöbb a családjának jusson. Kiegyensúlyozott, derűs kedélyű és barátságos náluk az otthon. J ó másfél évtizede dolgozik a szekszárdi járásban. Az átszervezés, a tsz- megszilárdítás időszakában a pártbizottságon munkálkodott. Az a hír járta róla, hogy „nem tud lefeküdni”. Reggel elindult vidékre, és csak a legritkább esetben ért éjfél előtt haza. A járás községeiben akkor tanulták meg, hogy 6 a Kemény elvtárs. A hatvanas évek első felében, pár esztendeig a Szekszárdi Állami Gazdaság párti tkára volt Ezt az időt nyugodtan nevezhetjük diplomáciai szolgálatnak, mert Kemény elvtárs diplomata ügyessége is kelleti ahhoz, hogy a robbanékony igazgató, meg a felsőbb szervek megtalálják egymással a konstruktív hangot. Izig-vérig közéleti ember. A nemes mozgalmi, forradalmi hagyományok folytatója. Az új kommunista értelmiség derékhadához tartozik Kemény István elvtárs, a Szekszárdi Járási Tanács vb-elnöke. X Sz. P. Gépvásárlási hitel A Gazdasági Bizottság határozata értelmében előnyben részesítik azoknak a vállalatoknak és szövetkezeteknek a kérelmét, amelyek 1968-ra a szocialista országokból rendelt gépek vásárlására augusztus 31-ig igényelték hitelt. A határidőig kereken 60 vállalat jelentette be, hogy jövőre hitel felhasználásával szeretne gépeket vásárolni a szocialista országokból, s erre a célra ösz- szesen 270 millió forint hitel engedélyezését kérték. A Magyar Beruházási Bank fiókjai megkezdték a kérelmek felülvizsgálatát és szeptember végéig valamennyi igénylő értesítést kap a döntésről. A hitelt legfeljebb 48 hónapra adják. Ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága Az új Munka Törvény- könyve tervezetéről tárgyalt keddi ülésén az országgyűlés ipari bizottsága. Molnár Ernő, a bizottság elnöke nyitotta meg a tanácskozást, amelyen részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke is. Veres József munkaügyi miniszter adott elemző tájékoztatást arról, hogyan hasznosították, vették figyelembe az ipari, valamint a jogi igazgatási és igazságügyi bizottság legutóbbi együttes ülésén elhangzott észrevételeket, javaslatokat a Munka Törvénykönyvére vonatkozó törvényjavaslat összeállításakor! A bizottság egyhangúlag elfogadta a törvénytervezetet, s úgy határozott, hogy az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlja. /
