Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-20 / 222. szám

2 TOT,NA MEGYEI NEFOJSAQ 1967. szeptember 20. Willi Stoph levele élénk visszhangot váltott ki Bonnban Willi Stoph, az NDK minisz­terelnöke újból javasolta Kiesin­ger nyugatnémet kancellárnak, hogy kezdjenek tárgyalásokat „a két német állam kapcsolatainak normalizálásához vezető közvet­len, gyakorlati lépésekről” és az erőszakról történő kölcsönös le­mondásról. A hétfőn Bonnban átadott levélnek, valamint az NDK és_az NSZK normális kap­csolatainak helyreállítására és ápolására vonatkozó szerződés tervezetének szövegét kedden hozták nyilvánosságra Berlin­ben. Levelében Stoph miniszterel­nök megismételte 1967. május 10-i levelében tett javaslatait, amelyeket Kiesinger június 13-i válaszlevelében nem érintett. Stoph javasolta, hogy az NDK fővárosában, vagy Bonnban kezdjenek tárgyalásokat közte és Kiesinger között, s a technikai előkészítést bízzák az NDK mi­nisztertanácsa hivatalának, illet­ve a nyugatnémet kancellári hi­vatalnak az államtitkáraira. Stoph' miniszterelnök levelében visszautasítja Kiesinger válasz­levelének a nyugatnémet kor­mány egyedüli képviseleti jogá­ra vonatkozó újabb jogtalan igé­nyét. E feltétel nem csupán jog­ellenes és békebontó, hanem út­ját állja a két német állam kapcsolatai sürgősen szükséges normalizálásának. Kiesinger vo­nakodása, hogy foglalkozzék az NDK javaslataival, kifejezése annak a célnak, hogy a revans­politika segítségével az NSZK utólag megnyerje a hitleri hábo­rút. A szükségállapotra vonatko­zó rendelkezések, Nyugat-Né- metország ragaszkodása az 1954- ben kötött úgynevezett németor­szági szerződéshez és az euró­pai gazdasági közösségen belüli integráció — az újraegyesülési folyamattal homlokegyenest el­lenkező politika elemeinek <b- kinthető. Bonn békeszólamain&k csak akkor lehet súlyuk, ha a két német állam normális kapcsola­tainak helyreállításával szolgál­ják a „legemberibb problémá­nak, a béke biztosítása problé­máiénak” az ügyét is. Az NDK és az NSZK normális kapcsolatainak helyreállítására ég ápolására vonatkozó szerződés tervezete 7 cikkelyből áll és „a nemzet jövője érdekében törté­nő közeledés előfeltételeként” ki­mondja, hogy a két német ál­lam a nemzetközi jog elismert elveinek alapján normális kap­csolatokat létesít egymással. Megállapodásokat köt az erő­szakról történő lemondásról, a többi európai állam területi ép­ségének tiszteletbentartásáról, a jelenleg fennálló határok elisme­réséről, Nyugat-Berlinnek önálló politikai egységként történő ke­zeléséről, a müncheni egyez­mény eleve érvénytelenné nyil­vánításáról, valamint a nukle­áris fegyverekről történő lemon­dásról. A szerződéstervezet további cikkelyei az európai biztonság MA Demirel török miniszterelnök a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A repülőtéren Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke, aki a múlt év végén látogatást tett Törökországban, valamint más hivatalos személyiségek fo­gadták Demirelt. A török kormányfő tárgyalá­sokat folytat majd a szovjet ve­zetőkkel. Ezenkívül körutat tesz a Szovjetunióban. * Kedden a londoni külügymi­nisztériumba kérették Sheng Ping kínai ügyvivőt, hogy át­nyújtsák neki az angol kormány jegyzékét, amely a sanghaji brit konzulátus „önkényes elfoglalá­sa” ellen tiltakozik. Az ügyvivő nem volt hajlandó átvenni az angol tiltakozó jegyzéket. * Tunézia elutasított egy kínai jegyzéket, amely azzal vádolta a tunéziai hatóságokat, hogy kínai hivatalos személyeket tartóztat­tak le és megtiltották a nagy- követség személyzetének, hogy a fővárosból távozzon. Ez volt az ötödik kínai tiltakozó jegy­zék. azóta, hogy a két ország ez év januárjában diplomáciai kap­csolatba lépett egymással. Tuné­zia valamennyi jegyzéket vissza­utasította azok sértő hangja miatt. * Szeptember 15-től 17-ig a ro­mániai Mamáiéban ülést tartott a nemzetközi demokratikus jo- gászszövetség titkársága. Az ülé­sen magyar jogászok is részt vettek. A titkárság az ülésen el­fogadott. határozatában felszólít­ja minden ország jogászait, kö­veteljék az Egyesült Államok vietnami agressziójának meg­szüntetését, és követelte, hogy az izraeli csapatok azonnal vonul­janak ki az elfoglalt arab terü­letekről. A titkárság külön hatá­rozatban bírálta a görögországi és az indonéziai terrort A brit szakszervezetek meg-* hívására kedden szovjet szak- szervezeti küldöttség érkezett Londonba. A küldöttség két he­tet tölt a brit fővárosban. • Belgródban hivatalosan közzé­tették, hogy a jugoszláv szövet­ségi szkupstina választ kapott Kállai Gyulától, a magyar or­szággyűlés elnökétől arra a ju­goszláv javaslatra vonatkozóan, hogy hívják össze az európai parlamentek értekezletét. Kállai Gyula válaszában hivat­kozik a magyar országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán elfogadott ide­vonatkozó határozatokra. „A Ma­gyar Népköztársaság országgyűlé­se — áll a válaszban — támogat minden olyan kezdeményezést, amely előbbre viszi az európai biztonság és együttműködés ügyét”. Kállai Gyula válaszüzenetét kedden ismertették a belgrádi lapok. • Kedden befejeződtek Johnson amerikai és Saragat olasz köz- társasági elnök tárgyalásai. A Fehér Ház által kiadott kö­zös közlemény hangsúlyozza, hogy a két fél teljes egyetértés­re jutott a megvitatott nemzet­közi kérdésekben. A felek hang­súlyozták Nyugat-Európa és az Egyesült Államok egyenjogú együttműködésének szükségessé­gét és támogatásukról biztosítot­ták a NATO-t. A két elnök egyetértett abban, hogy meg kell teremteni az európai országok együttműködésének légkörét. A két államfő aggodalmát fe­jezte ki a közel-keleti események miatt és hangsúlyozta, reméli, hogy végül is sikerül ,,megfelelő megoldást találni” a jelenlegi délkelet-ázsiai konfliktusban. * Husszein Jordániái király okJ tóber 2-től 5-ig a Legfelső Tanács és a szovjet kormány vendége­ként látogatást tesz a Szovjet­unióban — közölték hivatalosan Moszkvába»». ...........— m egszilárdításáról és a leszere­lésről kötendő megállapodásokra vonatkoznak. WiŰi Stophnak Kiesingerhez intézett levele azonnali élénk visszhangot váltott ki Bonnban. Barzel, a CDU—CSU parlamenti csoportjának elnöke úgy értékeli a levelet, mint amely totálisan elutasítja Kiesinger javaslatait és „csupán maximális követelé­seket” tartalmaz. Ahlers, a kor­mány szóvivője kijelentette, hogy bár Stoph levele csak „a másik oldal maximális követeléseit” tartalmazza, az NSZK kormánya mégis gondosan tanulmányozni fogja a levelet, hogy megálla­pítsa, tartalmaz-e tárgyalásra módot adó pontokat is. Kiesdnger kancellár kedden be­szédet mondott Hamburgban, a lapkiadók kongresszusán. Nem volt várható — mondotta —, hogy Willi Stoph levele „ölelést tartalmazzon”. A levélre gyorsan fogunk válaszolni — fűzte hozzá. Kiesinger megismételte Bonn igényét a nyugat-lengyelországi területekre, kijelentve, hogy „az Odera—Neisse vonaltól keletre fekvő területeket a történelem német földnek tartja”. A CDU sajtószolgálata — Barzelhoz hasonlóan — a Stoph- levelet negatív válasznak neve­zi Kiesdnger levelére. A szociáldemokrata párt sajtó- szolgálata megállapítja: „Kelet- Berlin súlyt helyez arra, hogy a párbeszéd folytatódjék Német­ország két része között. Az NSZK kormányának gondosan kell a levelet tanulmányoznia”. A szabaddemokrata párt szó­vivője nyomatékosan felszólí­totta a kormányt,' nevezze ki végre megbízottját, aki felveheti a tárgyalások fonalát az NDK- val. Már az első visszhangokból lát­ható, milyen ellentétek vannak egyfelől a CDU—CSU, másfelől a szociáldemokraták és a sza­baddemokraták között. Stoph le­vele nyilvánvalóan még jobban hozzájárul az ellentétek kiéle­zéséhez. (Jjabb bombatámadások a VDK területe ellen Az amerikai légierő hétfőn, a tek a VDK-nak a demiLlitarizált vasárnapihoz hasonló heves tá­madást hajtott végre a VDK te­rülete ellen. Második napja bom­bázták szünet nélkül Haiphon- got, támadták Hanoi környékét és az ország déli, demílitarizált övezettel szomszédos területeit. A Haiphong elleni hétfői légi­támadásban a Tonkini-öbölben állomásozó Intrepid és Coral Sea repülőgép-anyahajókról felszállt Skyhawk vadászbombázek vet­tek részt. Bombáikat a város sű­rűn lakott területei felett, első­sorban az áruházi negyedre szór­ták le. A saigórni amerikai pa­rancsnokság szóvivője szerint a pályaudvart, raktárakat, a város szívében fekvő vasúti és közúti hádat, valamint a kikötői dok­kokhoz vezető egyik közúti hi­dat bombázták. A VDK légelhá­rítása öt amerikai támadógépet semmisített meg. Az amerikai légierő Thaiföld­ről felszállt vadászgépei Hanoi­tól 120 kilométerre egy vas­úti csomópontot, a főváros­tól 60 kilométerre egy vasútvona­lat meg egy hidat bombáztak. A B—52-es nehézbombázók hétfőn ismét légitámadást iníéz­övezettel szomszédos körzetei és a demilitarizált övezet ellen. A dél-vietnami hadszíntéren, az ország északi részében 19 ten­gerészgyalogos sebesült meg, amikor az őket szállító kétéltű jármű aknára futott a Dong Ha és Com. Thien közötti országúton. Saigontól 45 kilométerrel északra a partizánok aknatüze megakadályozta hétfő éjszaka egy amerikai egység „tisztogató” kísérletét. Egy amerikai katona meghalt, tíz megsebesült A szabadságharcosok Közép- Vietnamban hétfőn lelőttek egy amerikai helikoptert. Kedden, helyi idő szerint dél­előtt háromnegyed tizenegykor hatalmas robbanás rázkódtatta meg a csankajsekista klikk sai­goni nagykövetségének épületét. A robbanás teljesen lerombolta a kétemeletes épület egyik szár­nyát, azt a részt, ahol a konzuli hivatal és a nagykövet dolgozó- szobája volt. A nagykövetség személyzete a robbanás időpont­jában éppen a másik szárnyban tartott értekezletet. A robbanás­nak egy halálos és 19 sebesült áldozata van. Lengyel lap a kínai helyzetről A Trybuna Ludu pekingi tu­dósítója megállapítja, hogy a kí­nai sajtó már nem beszél az immár több mint 16 hónap óta tartó hatalmi* harc gyors befeje­zéséről, hanem kénytelen elis­merni, hogy „a kulturális forra­dalom ellenzőinek száma a jobb- és baloldalon egyaránt” növek­szik. A kínai lap közléseiből ki­tűnik, hogy állandóan súlyosbod­nak Kína politikai és gazdasági nehézségei is. — A „kulturális forradalom’* propagandája a tavasszal még arról írt, hogy április, május és június döntő jelentőségű lesz a végső győzelem szempontjából, ma viszont idézi a legfelső kí­nai vezetés képviselőinek olyan kijelentéseit, amelyek szerint a hatalmi harc időtartamát állító­lag már korábban is három esz­tendőre tervezték. Ülést tartott a Magyarok Vilcigszövetségének elnöksége A Magyarok Világszövetségé­nek elnöksége dr. Bognár József elnökletével ülést tartott. Meg­emlékeztek az elnökség nemrég elhunyt tagjairól, Abelovszky Józsefről, Gyetvai Jánosról és Kodály Zoltánról, s érdemeiket jegyzőkönyvben örökítették meg. Az elnökség — kérelmére — felmentette Beöthy Ottót főtit­kári tiszte alól és elismerését fejezte ki eredményes munkás­ságáért. A volt főtitkár tovább­ra is megmarad a Magyarok Vi­lágszövetsége elnökségének: tag­jaként. Az elnökség ezután tagjai kö­zül főtitkárrá választotta és tisztségébe iktatta Kárpáti Jó­zsefet. KOSSUTH LAJOS 165 éve született Kossuth Lajos, tizenkilencedik századi történel­münk legnagyobb hatású alakja. Kossuth Lajos élete csaknem 100 esztendőt ível át; a XIX. szá­zad még csecsemőkorát élte, ami­kor 1802. szeptember 19-én Mo­nokon megszületett, a század már vége felé hajlott, mikor 1894-ben Turinban meghalt. S a közben eltelt 92 esztendőnek — az első évtizedektől eltekintve — alig volt olyan fontos történelmi ese­ménye Magyarországon, mikor az ő szavát ne hallanánk. Neve az 1832-es reformország­gyűlés időszakában vált ismerté. Kölcsey híres országgyűlési nap­lójából tudjuk, milyen nehézsé­gekkel járt akkor az országgyű­lési tárgyalásoknak sajtó útján való nyilvánosságra hozása Mi­kor a kormány lefoglalta azt a nyomdát, amely rendelkezésre ál­lott volna, Kossuth javaslatára az országgyűlési fiatalság másolás útján sokszorosította az Ország- gyűlési Tudósításokat. Ez azután, tulajdonképpen már nem az or­szággyűlés eseményeinek napló­szerű visszaadása volt, hanem publicisztikai munka: Kossuth részletesen közölte az ellenzéki .szónokok érvelését, a konaerva­tívokét viszont csak összevontan, röviden ismertette. Hasonló szellemben szerkesztet­te az országgyűlés befejezése után a megyei közgyűlésekről tájékoz­tató Törvényhatósági Tudósítá­sokat, 1836—37-ben. Ennek az volt a nagy jelentősége, Hogy a reformmozgalom egyes megyék­ben elért eredményeit publikálta, a többi megyét is buzdította és általában összefogta az ellenzéket. Kossuth a kormány figyelmezte­tése ellenére elszántan folytatta a Törvényhatósági Tudósítások kiadását füzetéi a nádor tilalma ellenére is megjelentek. 1837. május 4-ének éjjelén letartóztat­ták, és négyévi fogságra ítélték. A következő országgyűlés eré­lyes közbelépésére a többi politi­kai fogollyal együtt amnesztiát kapott ő is. 1840-ben szabadult, és 1841. januárjában már megindí­totta a Pesti Hírlapot. Vezércik­keiben fellépett a feudális kivált­ságok ellen, harcolt a polgári szabadságjogokért, követelte az or­szág alkotmányos függetlenségét. A konzervatívok, de még az ak­kor már a reformellenzéktől el­szakadt Széchenyi is, erősen tá­madták ekkor Kossuthot. Végül is, 1844 közepén, a kormány más­nak adta át a Pesti Hírlapot, majd megtagadta kérését új napilap kiadására. Ismeretes, hogy Kossuth ekkor munkáját arra a területre össz­pontosította, amelyen talán a legszembetűnőbb volt a Habs- burg-kormányzat által képviselt feudális rendszer káros, fejlő­dést gátló hatása: a gazdasági élet, elsősorban az iparfejlesztés kérdéseire. S ha kezdeményezé­sei, a Védegylet, a Magyar Ke­reskedelmi Társaság, s a Gyár­alapító Társaság a remélt gazda­sági hatást nem is érték el, ál­landóan napirenden tartották, a társadalmi, politikai élet min­dennapos témáivá tették a gazda­sági függetlenség kérdését. Az utolsó rendi országgyűlésre 1847-ben Pest megye választotta követévé. Kossuth ekkor már az ellenzék vezére volt. programját is ő dolgozta ki. Az 1848. febru­ári francia forradalom eseménye­it idéző Kossuth, ragyogó politi­kai és szónoki tehetsége kiemel­kedő szerepet játszott abban, hogy az országgyűlés — a bécsi forra­dalom hírétől is ösztönözve — megszavazta a független felelős minisztériumról, az esküdtszékről, a sajtószabadságról, Erdély unió­járól, az évenként Pesten ülésező

Next

/
Thumbnails
Contents