Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-19 / 221. szám
1967. szeptember 19. rOLJÍA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Megkezdődött a tanítás az új szekszárdi szakközépiskolában A dolgozók bevonásával Üzemi demokrácia a tanácsi iparban Vasárnap, a kora délelőtti órákban ünnepélyes tanévnyitót tartottak Szekszárdon az újonnan felépült szakközépiskolában. A tanévnyitó alkalmával vették át rendeltetésének a mintegy 21 millió forintos beruházásból épült nyolctantermes szakközépiskolát és a négyszáz tanuló elhelyezésére alkalmas kollégiumi épületrészt. Az ünnepségen megjelent István József, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Rúzsa János, az MSZMP Szek- szárd városi bizottságának első titkára. A tanévnyitón részt vett Lovas Henrik, a Tolna megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának vezetője. Az iskola hallgatóin, a megjelent szülőkön kívül az ünnepségen részt vettek a szekszárdi általános és középiskolák igazgatói is. A szekszárdi úttörőzenekar szórakoztatta az ünnepélyes tanévnyitóra gyülekező diákokat és meghívott vendégeket. Az ünnepi beszédet König István, a szakiskola igazgatója tartotta. — Jómagam 1953 nyarán kerültem Szekszárdra. Erre az időre is jellemző még, amit Babits Mihály mondott Szekszárdról. Én még emlékszem a vizenyős terepre, a város déli részén, ahol ma már új lakótelep áll. De a város többi részén is megjelentek sorra az emeletes házak, a gyárak, az üzemek, s ami bennünket közelebbről érint, a III- as és IV-es iskola, az 505-ös kárt. (Egyik alkalommal a járási székhelyen majd Gyönkön volt hivatalos úton, végül mégis a szomszédos Keszőhidegkúton, a szakmai segítséggel megbízott hidegkúti tanácstitkárnál találkozunk); Duplán titkár Dévényi Péter, mert áprilisban a belecs- kai fiatalok megválasztották KISZ-titkárnak is. Komoly fiatalember, jóvágású, vállas, barna férfi. — Lehet-e „próféta saját hazájában” egy fiatal vezető? — Féléves működése alapján ezzel a tréfás kérdéssel kezdjük. Nevet: — Módosult már a prófétaság. Kevés még a tapasztalatom, szerteágazó a tanácsi munka és én még fiatal vagyok — folytatja elkomolyodva. — Félreértések, nézeteltérések adódtak nálunk is. Vallom és alkalmazom. hogy félre kell tenni — mondja. — Tapasztal-e bizalmatlanságot fiatal i kora miatt? — Emiatt semmi esetre, ügy érzem, bíznak bennem a belecs- kai választók, meg talán a tanácsi munkatársak is. Két oldala van az egészségtelenné fajuló viták megfelelő befejezésének. Úgy értem, hogy kettőn múlik. számú szakmunkásképző intézet új épülete, s most, befejezés alatt áll az első önálló ipari szakközépiskola, amelynek épületében ha késve is, ha nehéz körülmények között is, de ma, megtarthatjuk első tanévnyitó ünnepélyünket A szakközépiskola feladatairól, célkitűzéseiről tanévnyitó beszédében König István igazgató a következőket mondotta: — A középiskola fejlődése világszerte vajúdó probléma. Ezen belül is, a legbonyolultabb kérdés, a középiskolában nyújtandó szakmai képzés problematikája. A tudományos műszaki fejlődés, a termelés szervezeti változása, tűzte napirendre ezt a kérdést. Az egyes országok adottságaiknak, hagyományaiknak, műszaki Tapasztaltam, hogy akkor kaphat az ember tartós megbecsülést, ha ő iá becsül másokat. — Mi a véleménye a népszerűtlennek tűnő feladatokról? — Volt már ilyen a fél év alatt. Látszólag gondtalan a falas! tanácstitkár. Hamarabb elterjed a közvéleményben, ha nemet mond az ember, mint a segítés. Mégis meg kell tenni, mikor a törvény arra kötelez — fejezi be válaszát az ifjú tanács- titkár. Nem halad rózsaszirmokkal telehintett úton, egyetlen fiatal falusi vezető sem. Dévényi Péter komolyan veszi a választók bizalmát. Törekvéseire jellemzően, hivatásnak és nem foglalkozásnak említi felelősségteljes beosztását. Ambiciózus, művelt. Máris tekintélyt vívott ki magának a húszesztendős tanácstitkár. Példázza, hogy bátran elő lehet léptetni az arra érdemes fiatalokat. Hátrapillantás helyett előre nézzenek és messzemenően segítsék őt tanácsi munkatársai. Érdemessé vált a támogatásra. SOMI BENJAMINNÉ fejlettségüknek, társadalmi berendezésüknek megfelelően igyekeznek megoldást találni. A szakmai képzést nyújtó középiskolák rendszere a szocialista országokban sem egységes, sem az oktatási rendszer egész struktúrájában, sem a középiskolai szakmai képzésben. Számunkra sincs kitaposott ösvény. Egy biztos: ismételten megerősített párt- és állami döntések teszik kötelezővé számunkra, hogy középiskolai hálózatunkon belül növeljük a szakmai képzést nyújtó középiskolák, a szakközépiskolák arányát. — Ez az iskolatípus oktatási rendszerünk további demokratizmusának egyik fő pillére. Hiszen olyan rétegek gyerekei szamára teszi vonzóvá a középiskola elvégzését, amelyeknél nem mindegy. hogy a gyerek hány éves korban lehet kereső. Demokratikus abban a vonatkozásban is, hogy az általános műveltség elsajátítását összekapcsolja az anyagi termelésre való felkészítéssel. Ezután az igazgató részletesen beszélt azokról a felfogásokról, amelyek részben az általános műveltség, részben pedig a szakmai tananyag megfelelő elsajátítását vonják kétségbe a szakközépiskolától. — Kedves lányok és fiúk — fejezte be szavait König István — Mindez, ami ma itt körülöttünk történik, kötelez bennünket tanárakat, és benneteket is. Ismerem nehézségeiteket, a korábbi évek problémáit, éppen úgy, mint ti magatok. De emellett látni kell feladataitokat is. Bár ez az épület a jövő esztendőben induló új típusú szakközépiskola részére épült, ti, mint korábban induló szakközépiskolai osztályok — mechanikai műszerész, elektroműszerész, és kertész, illetve szőlész-borász szaK- középiskolai osztályok — nyertek elhelyezést benne. A jobb fettételek, a megváltozott körülmények több és jobb tanulást követelnek tőletek. Az iskola elvégzése után zömében a munkapad mellett folytatjátok majd iskolai munkátokat, a? üzemben végzett munkátok alapján lehettek, lesztek, vagy nein lesztek technikusok. Az ünnepélyes tanévnyitón az első osztályosokat Kettinger József tanuló köszöntötte, majd a szakiskola tanárai megmutatták a jelenlévő szülőknek, meghívott vendégeknek az új iskolák A Simontoi;nyai Bőr- ' és Szőrmefeldolgozó Vállalat legutóbbi termelési tanácskozásán csak a személyes problémáikat, - panaszaikat mondták el a dolgozók, a termelés kérdéseihez nem szóltak hozzá, Pedig lett volna miről beszélni. A vállalat szőrmeüzeme nem teljesítette szállítási szerződésben vállalt kötelezettségeit. A labdaüzemben a technológiai fegyelem sorozatos megsértése következtében súlyos minőségi hibák fordultak elő, emiatt a vállalat exportfeladatának nem tud eleget tenni. Bizonyára súlyosan érinti a vállalatot az ezekből eredő anyagi kár — a kötelezettségek nem teljesítése, a gyengébb minőség miatt csökken a bevétel, kötbért is kell fizetni, — de még károsabb az a presztízsveszteség, amit a lazaság okoz. Az új gazdasági mechanizmusban éleződik a verseny, nehezen kap majd megrendelést az a vállalat, amelyikről elterjed a rossz hír: Megbízhatatlan a szállításnál. Az ez évi munkán tehát igen sok múlik. Mi sem természetesebb annál, hogy ilyenkor egy vállalat vezetősége alaposan elemzi a termelést, intézkedéseket tesz a hibák kiküszöbölésére, megszigorítja a munka- és technológiai fegyelmet, nemcsak szűk körben beszéli meg a tennivalókat, hanem a dolgozóktól is segítséget kér. Mondják el, miben látják a bajok okát, hogyan lehet megtalálni a kiutat. Ilyen esetben még a felülről elhatározott intézkedéseknek is nagyobb a foganatja. A vállalatnál azonban a termelési tanácskozást nem előzte meg műszaki értekezlet, a dolgozókat is késedelmesen értesítették, a tanácskozás napirendjét senki sem ismerte előre, így maga a termelési tanácskozás sem lehetett eredményes. Ellenkező példa: A Szekszárdi Vasipari Vállalatnál alaposan előkészítik a termelési tanácskozásokat, nemcsak a műszaki konferencián beszélik meg, hogy milyen problémákat visznek a kollektívák elé, hanem már napokkal előbb a brigádokban is arról beszélgetnek a munkások, hogy milyen észrevételeket, javaslatokat tesznek majd a tanácskozáson. A műhelyenként, részlegenként megtartott termelési tanácskozásokon nyílt, őszinte légkör uralkodik, a felszólalások zöme a termelés, a munkaszervezés kérdéseivel foglalkozik. A vállalat csak így tudott kilábalni az év eleji nehézségekből, megoldotta többek közt az olajkályhagyártás technológiai problémáit, kiköszörüli azt a csorbát, amit az akkori rossz munka ejtett a vállalat hírnevén. Nagy ütemben pótolta a vállalat lemaradását és július végére felszámolta a béralap-túllépést is. A Tolna megyei Talajerő-gazdálkodási Vállalatot sem egyedül a vezető kollektíva intézkedései emelték ki a két év előtti nehéz helyzetből, hozzájárult ehhez az is, hogy a különféle intézkedési terveket rendszeresen megvitatták a dolgozókkal, azok javaslatait is beépítették a programba. A múlt év első felében 26 810 forint volt az egy főre jutó termelési érték. Az idén januártól júniusig — bár a termelés szerkezete nem változott — ez több, mint kétszeresére, 57 830 forintra Hallani néha olyan megjegyzést: Ahol kiváló szakemberek a vezetők, ott nincs nagy jelentősége a termelési tanácskozásoknak, hiszen a vezetők egymaguk megoldják a feladatokat. Ez fordítva igaz: A vezetés színvonala akkor magas, ha a vezetők nem csak utasítanak, hanem kérdeznek is. Régi tapasztalat, hogy jól vezetni csak a dolgozók bevonásával lehet. Ezt rögzíti az a — közel három évvel ezelőtt megjelent — kormány- és SZOT-ha- tározat, amely szabályozza a termelési tanácskozások, műszaki értekezletek előkészítésének, megtartásának rendjét, a szocialista versenyt, a dolgozók jutalmazását, a dolgozók javaslatainak intézését. Mint a megyei tanács ipari osztályának vizsgálata megállapította, a tanácsi iparban a határozat megjelenése óta történt előrehaladás, azonban — mint a be-' vezetőben említett példa is mutatja — akad még bőven tennivaló. Több vállalatnál — mint a Szesz- és Üdítőital-ipari Vállalatnál, a Patyolatnál és a Szekszárdi Körzeti Sütőipari Vállalatnál — csak négy-hathavonként rendezik meg a termelési tanácskozásokat. Több helyen nem vesznek fel jegyzőkönyvet, így nem lehet nyomon követni a tanácskozáson elhangzott észrevételek, javaslatok sorsát. A határozat szerint a tanácskozáson elhangzott bírálatokat, javaslatokat üzemenként elhelyezett naplóban kell rögzíteni. Ahol van is napló, rendszerint üres, de néhány vállalatnál nem is nyitottak «naplót. ÍZ’ iváló dolgozó oklevéllel, jelvénnyel jutalmazható évente a dolgozóknak általában tíz százaléka. Ha a vállalat eredménytervét nem teljesíti, akkor 3 százalék. Az oklevéllel egyheti, a jelvénnyel kétheti fizetésnek megfelelő jutalom jár. öt vállalat nem élt ezzel a lehetőséggel, köztük az a Talajerő-gazdálkodási Vállalat sem, ahol éppen a kiváló termelési, gazdálkodási eredmények indokolnák jó néhány dolgozó kitüntetését, megjutal- mazását. A megye tanácsi iparának a második félévben közel százmillió forint értékű különféle terméket kell előállítani, pótolni a belkereskedelmi és exportértékesítésnél mutatkozó lemaradást. Ez csak úgy valósulhat meg, ha az üzemek dolgozóit az eddiginél jobban mozgósítják, kikérik véleményüket, tanácsaikat, a hamarosan sorra kerülő negyedik negyedévi termelési tanácskozásokat alaposan előkészítik. Igénybe kell venni a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségeket is. Van miről beszélni ezeken a tanácskozásokon, hiszen az új gazdasági mechanizmus előszele már itt van, a vállalatoknak fel kell készülni a versenyre, melyben helytállásuk attól függ, milyen korszerűek, minőségileg kifogástalanok-e gyártmányaik. A munkaverseny alapjává azok a műszaki, megmunkálási, szervezési feladatok tehetők, amelyek a kisebb csoportok, az egyes munkások előtt állnak és amelyek megvalósítása egyben feltétele a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulója tiszteletére indult munkaverseny sikerének is. J. J. «
