Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-02 / 207. szám
1967. szeptember 2, TOLNA WFGYFI NÉPÜTSAn 3 Megkezdődik a TIT-idény Megkezdődik az új iskolai 1,1 év, lassan hivatalosan is beköszönt az ősz, és eljön a kirándulások, strandolások időszaka helyett a szobai foglalatosságok ideje. Megkezdődik a TIT idény. Az egész nyáron át gyűjtött tervek, elképzelések, szerződéskötések, megállapodások — a már kialakult és pontosan meghatározott előadások, műsorok, összeállítások a közönség elé kerülnek neves előadók, színészek tolmácsolásában. Az új idényben a TIT-program három fő feladat köré csoportosítható: a Nagy Októberi Szo- ciálista Forradalom ötvenedik évfordulójának méltó megünneplése. Ismeretterjesztő előadások keretében beszélni az új gazdasági mechanizmus' rendszeréről és az V. Országos TIT küldött- közgyűlését megelőző megyei rendezvényeinek lebonyolítása. Az ötvenedik évforduló méltó megünneplését nagy gonddal és figyelemmel összeállított reprezentáns programmal ünnepli a TIT megyei szervezete, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság védnökségével és egyéb társadalmi szervek, intézményeit közreműködésével. A program három színvonalas műsoros estet ígér. Az elsőre szeptember 18-án a szekszárdi BM-klubban kerül majd sor. Megnyitó beszédet Hunyadi Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, országgyűlési képviselő mond. Majd „A szovjet filmművészet fejlődése” címmel tart előadást dr. Nemaskürty István filmesztéta. Bemutatásra kerül a „Szárnyak” című új szovjet film. Október 2-án ugyancsak a BM- klubban kerül sor egy szovjet irodalmi estre, amelyen közreA Nyílód! járásban működik E. Fehér Pál irodalom- történész, Surányi Ibolya és Eg- ressy István előadóművész. November 3-án a Soós Sándor Művelődési Házban a szekszárdi Állami „Liszt Ferenc” Zeneiskola tanárai adnak hangversenyt orosz és szovjet zeneszerzők műveiből. Közreműködik: Bányai Zsuzsa, R. Bognár Edit, Falussv Mária, Husek Rezső, Kovács József, Rafalszky Zsuzsa, Sántha Ildikó, if j. Thész László, Tóth Gábor, ifj. Véghelyi Miklós, valamint a városi szövetkezeti madrigálkórus, dr. Partos János vezényletével. Konferál: Létay Menyhért. A három estre a TIT bérleteket bocsájt ki, amelyek a szekszárdi művelődési házban és a rendező szerveknél kaphatók. „A Nagy Októberi Forradalom és öröksége” címmel szeptember 26-án Mód Aladár előadói konferenciát tart. A megye 107 községében rendeznek előadássorozatokat az évforduló kapcsán. A szövetkezeti bizottsággal is megállapodott már a TIT megyei szervezete egy öt előadásból álló történelmi sorozat megtartásában. 4 gazdasági mechanizmus ** rendszerének ismertetésével kapcsolatban már az év első felében is tartottak előadásokat megyei előadók. Hasonlókra az új ismeretterjesztési évadban is szép számmal kerül majd sor. Az V. Országos TIT küldött- közgyűlésre pedig a megyei TIT szervezet 18 szakosztálya, azck tagjai készülnek fel. így a közel néhány hét múlva induló ismeretterjesztési idény is bővelkedik majd eseményekben. szántottak legtöbbet A járási tanácsok vb-iilései Szekszárdim, Dombóváron és Pakson Napirenden s a cigány lakosság helyzete* a mezőgazdasági szakmunkásképzés és a tsz-ek gazdasági Jelentést adott ki a megyei tanács ..mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a talajmunkáról az őszi vetés előkészületeiről. Eszerint a nyári időszakra tervezett vetőszántásból, 83 708 holdból augusztus 31-ig, az állami gazdaságokat kivéve, Tolna me- . gyében elvégeztek a tsz-ek és magángazdaságok 32 323 hold szántást. A tsz-ek munkája 31 547 hold. Legjobban a bonyhádi járásban halad a munka, már 80 százaléknál tartanak. A tamási járás és Szekszárd város egyaránt felét szántotta fel a vetésre kijelölt területnek. Az eredményt kommentálva Sotnorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főagro- nómusa megjegyzi, hogy az ütem lassúbb a szükségesnél, de nincs esőváró hangulat, dolgoznak a gépek. A nagy szárazság miatt rendkívül nehéz a talajmunka, nagy energiát kell ráfordítani. Az aratás időszakában a szövetkezetek kénytelenek voltak sok erőgépet felhasználni a kombájnok kiszolgálásához, így nem jutott elég gép a nyári szántásra. Később a silózás vonta el az erőgépek jelentős részét. Jelenleg, bár nehezen megy a vetőszántás, nem volna helyes feladni a küzdelmet még az erősen kötött talajokon sem. A vetés időpontja közeleg. Tegnap a délelőtti órákban ülést tartott a szekszárdi, a dombóvári és a paksi járási tanács végrehajtó bizottsága. Napirendi pontjaik a járás életének fontosabb kérdéseihez igazodtak. Szekszárd A szekszárdi járási tanács vb- ülésén Kemény István vb-elnök üdvözölte a megjelenteket. Az első napirendi pontban az igazgatási osztály beszámolóját vitatták meg. A vb az osztály jelentését elfogadta. Ezután került sor dr. Binczky Istvánná csoportvezető és Prant- ner József munkaügyi főelőadó előterjesztésében a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága által a cigány lakosság helyzetének megjavítására hozott intézkedési terv végrehajtásának beszámolójára. A beszámolóban többek között elhangzott, hogy a szekszárdi járás területén lakó cigányok közül a munkaképes korúak mintegy 90 százaléka dolgozik folyamatosan, többségük a mezőgazdaságban. A termelőszövetkezetekben jelenleg 306-an dolgoznak, de elég magas a besegítő családtagok, valamint a részesművelők száma is, A cigány lakosság körében a körzeti orvosok, a védőnők és az egészségőrök végeznek folyamatos felvilágosító munkát, beszélnek a helyes tisztálkodásról, öltözködésről, csecsemőgondozásról. Annak ellenére, hogy a cigány lakosság még ma is nagy gondot jelent az egészségügyi dolgozóknak, eredményként könyvelhető el, hogy lassú javulás tapasztalható. A cigánytelepek egy részét a közeljövőben sikerül felszámolni. S a cigányok többsége igyekszik a társadalom többi tagjai közé beilleszkedni, és azok életformáját felvenni. A járás területén levő összes cigány- család meglátogatásával sikerült elérni, hogy valamennyi tanköteles cigánygyerek beiratkozott az iskolába. Év közben lemorzsolódás még előfordul, s gyakori, a mulasztás is. A felnőtt cigány lakosság jelentős hányada azonban még ma sem tud írni-olvas- ni. Az a tapasztalat, hogy a kulturális életbe általában csak azok kapcsolódnak be, akik állandó munkahellyel rendelkeznek. A vb határozati javaslatában foglalt állást, hogy ezután is fokozott figyelemmel kíséri a cigány lakosság életkörülményeit. Dombóvár Dombóváron a járási pártbizottság kistanácstermében Gyu- ricza István vb-elnök megnyitójával kezdődött a járási tanács vb-ülése. Először a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról számoltak be, majd második napirendi pontként a mezőgazdasági szakmunkásképzés helyzetéről szóló ismertetés hangzott el. Ilyen címmel a dombóvári járási NEB elnöke, Borsi Sándorné tartott tájékoztatót a június 10—30-ig lefolytatott vizsgálatról, amelyet a dombóvári Alkotmány Tsz-ben, a Magtisztító Vállalatnál, a Dal- mandi Állami Gazdaságban, a szakcsi és a kurdi Uj Élet Tsz- ben és a naki Dózsa Termelő- szövetkezetben folytattak. Megállapították, hogy a technikusi és szakmunkásképzés kívánnivalókat hagy maga után és néhol teljesen megoldatlan. A jelenlegi földterületekhez viszonyítva, kevés a szakmunkás, az utánpótlásra pedig alig, vagy egyáltalán nem gondolnak. A vizsgált termelőszövetkezetekben arra hivatkoznak, hogy ösztöndíjasaik közül sok változtat munkahelyet. A tanulók szempontjából viszont sajnálatos az a tény, hogy a végzett szakmunkások közül sokan nem kerülnek képzettségüknek megfelelő munkakörbe, de ha odakerülnek, sem kapják meg a Munka Törvénykönyve által előírt többletbérezést. A gyulaji, szakcsi és kurdi tsz-ek vezetői egyetértenek azzal, hogy a felnőtt szakmunkás- képzést fejleszteni kell, ezért a tél folyamán kihelyezett osztályokat akarnak létrehozni, főleg állattenyésztőknek. A vizsgálat során kiderült, hogy nem ismerik eléggé a szakmelléktevékenysége munkásképzés lehetőségeit, ezért szélesebb körű propagandamunkára lenne szükség. A végrehajtó bizottság a járási NEB-vizsgálatot eredményesnek tartotta, és anyagát a vizsgált mezőgazdasági üzemek felügyeleti hatóságainak megküldette. Ezután fontos bejelentésekre került sor. Paks A paksi járási tanács épületében a járási tanács vb-ülésén első napirendi pontként Vas János, a járási tanács vb-elnök- helyettese számolt be a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. A végrehajtó bizottság részletesen foglalkozott a termelőszövetkezetek melléktevékenységének (melléküzemágak, segédüzemek, feldolgozó üzemek) eredményeivel. „A segéd-, mellék- és feldolgozó üzemági tevékenység évről évre nagyobb jelentőséggel bír a tsz-ek gazdálkodása szempontjából, a növekvő géppark és terméseredmény, valamint azok szállítása tekintetében évről évre nagyobb bevételeket biztosít a termelőszövetkezetek számára. Az 1966-os évben az összes árbevétel 233 millió 639 ezer forint volt, és ezen belül a segéd- és melléküzemági tevékenységből 8 millió 355 ezer forint származott, amely az évi összes árbevételnek 3,5 százaléka” — állapította meg a beszámoló. A végrehajtó bizottság ezután a járási közös munkaügyi döntő- bizottság tevékenységével foglalkozott. A munkaügyi döntőbizottság a beszámolási időszak alatt 34 panaszügyet vizsgált, s a bejelentések 71 százaléka került érdemben tárgyalásra. A tárgyalt panaszügyek közül 44 százalékban a dolgozó javára hozott döntést a bizottság. A vb. ezután a tanácsülés előkészítésével és a bejelentések megvizsgálásával foglalkozott. MEGKÉRDEZTÜK Mindennemű betétes üveget köteles a bolt visszaváltani de szó sincs igénytelenségről — mondja. Különben is, a középső Andiáspusztá sokkal rendezettebb. Felesége, a kedves, tanító néni típus, aki tizennyolc éves kora óta él Andráspusztán, közbeszól és kiegészíti: a lakások bútorzata a családok többségénél új és modern. Az itt élő emberek a volt cselédházak portálját is szeretnék rendbehozni, de sajnos nincs tisztázva a tulajdonjog. Ebben az ügyben sokfelé fordultak már az andráspusztaiak. Horváth Leventét is gyakran felkeresik, hogy segítsen. Áz épületek jelenlegi állaga rossz. A felújítás viszont azt jelenti, hogy a Lakóépület értéke megnő. Ha tehát arra kerül sor, hogy a tulajdonos megválthatja, akkor valójában a saját erejéből végzett felújítással növelné a lakás értékét, más szóval kétszer kellene fizetnie. Figyelemre méltó szempont, s nem látszik földöntúli óhajnak végre megnyugtatólag tisztázni a lakóépületek, a volt cselédlakások tulajdonjogát. Tarthatatlan, hogy se ura, se gazdája ezeknek a volt cselédlakásoknak. Elfogadom a Horváth család érveit; a külsőségek valóban meg- tévesztőek. Az andráspusztai családok más vonatkozásban is igazolják, hogy erejükhöz képest, a körülményektől függően, tudnak és alkarnak lépést tartani a kor követelményeivel és igényeivel. Itt most nemcsak arról van sző, hogy húsznál több tv-tulajdonost tananak nyilván, vagy hogy az itteni fiatalok rengeteg társadalmi munkával segítették a művelődési ház tető alá hozását, ennél többről van szó. Kifejezésre jutnak az igények, például a tanulásban. Horváth Leventéné megkapó történeteket mesélt erről. Elmondja, feltűnt neki, hogy Molnár Lajosné egy alkalommal napokig távol maradt az esti iskolából. Kiderült azért, mert sérelmezi, hogy ő sohasem felelhet. A felnőtt lakosság egy része annak idején csak négy osztályt végzett. Ok most mindannyian pótolják a mulasztást. Évekkel ezelőtt tizenketten iratkoztak be a dolgozók iskolájába. Befejezték. Közülük Badics Sándor már a Palánki Mezőgazdasági Technikum paksi kihelyezett osztályának másodikos tanulója. Árki Gyula traktoros, Mészáros Ferenc traktoros, Szénási János borjúgondozó, Gerendái Árpádné növénytermesztési dolgozó és még sokan mások, most készülnek a következő tanévre. Különös ellentmondás, hogy a néhány egyéni gazdáról a legnagyobb rna- radiságot tételezi fel az ember, s ugyanakkor kiderül, az egyik nemrég érettségizett levelező tagozaton, a másik most végzi az esti iskolán a VII. osztályt, a harmadik meg a Székesfehérvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum hallgatója. Sajnos, a legnagyobb gond az egészséges ivóvíz. Nincs. Ámikor tépelődve magam mögött hagytam Andráspusztát, azokra a len- niakaró jelentésekre gondoltam, amelyeket Hargas Kálmánná óvónő és dr. Gesktesi Béla körzeti orvos készített. Beszámolók ezek tulajdonképpen. A Bölcsikei Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága Andráspusztán tartott májusban ülést, és a beszámolókat megvitatta. „A tavasszal kétszáz forintot árultunk árvácska-palántából, melyet a gyerekek ültettek és gondoztak. A pénzért játékot, vagy szakmai felszerelést szeretnénk venni.” — olvasom az óvónő jelentéséből. „Az elmúlt évben kértem az egészségügyi szerveket, hogy vegyenek mintákat a kutakból, sajnos igen rossz eredmény jött ki. Egy kút kivételével, az összes kút vize, ivásra alkalmatlan.” — állapítja meg dr. Geszte- si Béla körzeti orvos. S végül idézni szeretnék abból a tanév végi jelentésből, amit Horváth Levente a Paksi Járási Tanács VB művelődésügyi osztályára küldött. „A tanév végi tanulólétszám tizenhárom volt. A vizsgán tizenegyen jelentek meg. valamennyien eredményesen vizsgáztak. Nem kellett egy tanulót sem megbuktatni. Ősszel valamennyien jönnek a hetedik osztályba, s előreláthatólag négy-dt fővél megnő a tanulólétszám.’' SZEKULITY PÉTER „Alig egy éve, hogy Börzsönybe költöztünk s azóta számtalan esetben összekoccantunk a boltvezetővel — írja Paplauer Ferencné, a Bonyhádi Zománcgyár dolgozója. — Ugyanis egyszerűen nem veszi vissza a konzerves és befőttes üvegeket. Legtöbbször azzal indokolja meg, hogy nem nála vettem és ö nem köteles visz- szavenni. Hát valóban a legtöbb üveget nem nála vettem, hanem Bonyhádon valamelyik üzletben. Ennek nem az az oka, mintha nem szívesen vásárolnék mindent itt egy helyen, hisz rengeteg időt és fáradságot takarítanék meg. Sajnos, igen ritkán van nyitva az üzlet, amikor mi hazajövünk. A zománcgyárban dolgozunk hattól kettőig mindketten, mire hazaérünk, három óra. A bolt pedig csak félkettőig van nyitva. Igaz, hogy szerdán délután hatig van nyitva tartás, de általában vagy iskolában, vagy szabadságon van ezen a napon. Én belátom, hogy fontos a tanulás és a szabadságot is akkor veszi ki az ember, amikor szüksége van rá, de tekintettel lehetne miránk is. Ha nagyobb bevásárlást akarok csinálni, egyik szomszédomat kérem meg erre. Hát persze, hogy ilyen esetben nem én veszem az üveget tőle, de nekem hozzák. Nekünk jobb lenne, ha délelőtt és délután megosztva lenne nyitva az üzlet. Persze, ez megint nagy probléma, mert a boltos ma- josi és nem mindig van közlekedési eszköze se oda, se mssza...” Paplauerné panaszával kapcsolatban érdeklődtünk az Állami Kereskedelmi Felügyelőség Tolna megyei felügyelőségénél, ahol a következő választ kaptuk: A kereskedelem — állami, szövetkezeti — köteles a vásárlótól mindennemű betétes üveget (boros, likőrös, befőttes stb.) visszaváltani. Nem kereshető, hogy a vásárlás hol történt. A panasz helytálló, a boltvezetőnő a sörösüvegeket nem vette vissza azzal az indokolással, hogy nem tőle vásárolták, a visszáruzáshoz göngyölege sincs. A szükséges intézkedést a Bonyhád és Vidéke Körzeti Fmsz megtette az üres üvegek korlátozás nélküli visszaváltása ügyében. A bolt jelenlegi nyitva tartásán változtatni nem tudnak, helybeli személy a bolt vezetésére nincs. Havonta kétszer van kötelező iskola, a bolt egyszemélyes, tehát ilyenkor zárva kell tartani. Szerda helyett, azonban szombaton hosszabb ideig tart nyitva a boltvezető, így a vásárlókat károsodás nem éri.
