Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-11 / 188. szám

1367. augusztus 11. TOT .NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Szélsőségektől mentesen Figyelő A segítőkészség változatlan A hatósági jogkörrel rendelkező megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályáról megalakulásakor sokan úgy vélték, hogy teljesen feladja a termelőszövet­kezetek konkrét támogatását. A jelek arra mutatnak, hogy ez nem így lesz. A termelés menetébe az osztály dolgozói nem avatkoznak bele olyképpen, mint tenniök kellett a múltban, de változatlanul megtartják a készségüket, arra vonatkozóan, hogy segítsék, támogassák, hasznos tanácsok­kal lássák el az arra rászoruló közős gazdaságokat. Nem kell tehát attól tartani, hogy ez az osztály a jövőben kizá­rólag a hatósági jogával fog élni. Azzal is, de mással is. Bizonyság erre, hogy a mostoha körülmények között gazdálkodó tersnelőszövetkegeteket változatlanul „szem előtt” tartják, s minden lehetőséget megragadnak ezek támoga­tására. A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály rendezi és szervezi az előbb említett közös gazdaságok vezetői szá­mára azt a hatnapos tanulmányutat, melynek során vasár­nap indulva ellátogatnak Borsod, Nógrád és Heves megyé­be. Kitűnő alkalom a tapasztalatszerzésre, kiváló lehető­ség a jó módszerek, a hasznos kezdeményezések átvételé­re, és alkalmazására, a mi viszonyaink között. A tanulmányútnak ugyanis az a célja, hogy a részt­vevők az északi megyékben megnézzék miként gazdálkod­nak ott a mostoha körülmények között működő termelő­szövetkezetek. A hatnapos út nyilván akkor lesz hasznos, ha a Tolna megyei tsz-vezetők valóban tapasztalatszerzés­re használják ki az időt, csak arra, mert egy ilyen út akkor ér valamit, ha nem minősül kirándulásnak, vagy üdülés­nek. Francia kulturális küldöttség Tolna megyében Még sok küszködés vár rájuk. Többet tesznek a többségnél, nagyobb részt vállalnak a kö­zösségi munkából. Nem külö­nös emberek, de több a vívó­dásuk az átlagosnál. Van, kell és legyen erejük sa­ját hibáik feltárására és annak kiküszöbölésére. Tiltakozás — Szeretnék valamit mondani, titkár elvtárs! — e szavakkal szólítja meg a bérház udvarán a motorjával bajmolódó községi párttitkárt P. József, az egyik dombóvári üzem pártszervezeté­nek tagja. — Mondjad csak Jóska! — ... Ki akarok lépni a párt­ból. Értetlenül áll a titkár. _ — Tiltakozásul. — Miért? Ki ellen? — Azért, mert nem zárta ki a járás a mi taggyűlésünk dön­tése szerint a pártból a csoport- vezetőt. Tudod kire gondolok. T. Józsefről van szó. — Értem már. Helyesnek tar­tod ezt a lépést? — Lehet, hogy rosszul teszek, de ezt kell mondanom. — Nem éppen alkalmas e hely ennek megtárgyalására. Fontold meg, de okvetlenül térjünk visz- sza erre — javasolja a községi pártbizottság titkára. Ebben meg­egyeznek. Két taggyűlés — kétféle döntés Kétszer foglalkozott az üzemi taggyűlés egy emberrel. Először felvették a párttagok közé, utá­na meg kizárták. Tizenhárom hó­nap telt el a kétféle döntés kö­zött. Rendjén lehet itt minden? Semmiképpen nem. Kik voltak az ajánlók és ho­gyan történt? Egyik ajánlója éppen a fent idézett beszélgetést kezdeménye­ző P. József volt. Akkor, mint jótálló így nyilatkozott a taggyű­lésen: „T. elvtárs kiemelkedő munkájával, nagyszerű eredmé­nyeivel, csoportja vezetésével ér­demelte ki, hogy felvegyük a párttagok közé. Ajánlom őt.” — mondta, a közös tevékenység alapján. A másik ajánló Szek­szárdiról, a vállalati központból került ki. Szinte megyeszerte közismert volt a szakmai berkekben a fel­vételre jelentkező nehézséget nem ismerő, kiemelkedő tevé­kenysége és megalapozott tekin­télye. Segédmunkás, szakmunkás, majd munka mellett gépésztech­nikusi oklevelet szerez levelező­ként. Huszonnyolc éves, szocia­lista brigádot vezet. Kiérdemelte, egyhangúlag fel­vették. Űtravalóval is ellátta az üzemi pártszervezet taggyűlése az újdonsült párttagot: „Feltét­lenül képezze magát politikai- ideológiai téren”. Egy esztendő múltán pedig ki­zárták a taggyűlésen. Itt már nem volt vita és útmutatás. In­dokolásuk szerint azért döntöt­tek így. mert T. József hónapok óta nem rendezte szakszervezeti tagságát (kilépett) és egyéb, párt­taghoz nem méltó megnyilvánu­lásai voltak. Brigádját is így befolyásolta. Hogyan? Ennvire megváltozott volna eev esztendő alatt? Mi történhetett? Fellebbezett. A járási nárt-vb. meghozta a határozatot. Erről ér­tesült korábbi ajánlója és ez váltotta ki belőle az ellenállást. Fölébredt tán a lelkiismerete és ilyen furcsán reagált? Hiszen neki, mint ajánlónak, segítséget kell nyújtania ajánlottja nevelé­sénél ... Fegyelmi tárgyaláson Meghívta — előírás szerint — a járási párt-vb. T. Józsefet a fegyelmi tárgyalásra. A kritikát is jelző, nem ép­pen kellemes kérdéseket kapott. — Mit tesz egy kommunista, ha azt látja, hogy nem működik az üzemben a szakszervezet? Megoldás-e, ha emiatt kilép? Mi erről most a véleménye? Milyen segítséget kapott ahhoz, hogy ideológiailag képezhesse magát? •— Záporoztak a kérdések, me­lyekre felelnie kellett. Egyik­másikra válaszolva kissé meg is izzadt. őszintén, nyílt légkörben ke­rült sor e vb-ülésen a pártszer­vezet mulasztásaira, főként azon­ban T. József nyerseségére, kép­zetlenségéből fakadó sommázásá- ra, véleményalkotási hézagaira és módszereire. — Ügy ismer mindenki, hogy szeretem az őszinte szót. Tudom én, hogy sokszor helytelen volt az álláspontom. Nem igaz, hogy nem szeretnek a beosztottaim. Most már megbántam, hogy ki­léptem a szakszervezetből. Ha felvesznek, bekapcsolódom a munkába. Képezem magamat. Mindehhez segítséget kérek. Ké­rem a vb-t, ne zárjanak ki a pártból — akadozva mondta el véleményét T. József, a fegyelmi tárgyalás befejezése előtt. Dorgálás pártbüntetést kapott, enyhítették az előző, a kizárási határozatot. Nem elég megállapítani — segíteni kell_____________________ Véleményt kértünk Simon Ká­roly elvtárstól, a járási pártbi­zottság osztályvezetőjétől. — Sokféle tanulsággal járt T. József felvétele és fegyelmije. Mind az alapszervezetre, mind rá nézve fontos, hogy ne csak megállapítsák a hibát, hanem a segítség se maradjon el. — A vb. a döntés előtt igen komolyan mérlegelt. Vitathatat­lan, hogy T. József az egyik leg­jobb brigádvezető. Beosztottait tanítja, kiáll értük. Nagyon ra­gaszkodik a párthoz, bár kissé darabos modorú. Sajnálatos, hogy az alapszervezet nem sokat tö­rődött azzal, hogy a fiatal párttag fejleszthesse politikai érzékét és vitakészségét. Említeném, hogy az idén sincs igényük szeminá­riumot szervezni. Legegyszerűbb­nek látszó, ha az első nagyobb problémánál kizárási javaslatot teszünk. Nem helyes — fejezi be szavait. * Hullámzó kedélyek, meggondo­latlanság, indulatok. A kommunistáktól megszokott, hozzájuk méltó önelemzéssel kellene végleg pontot tenni a vi­tatkozóknak az ügyre. Legyenek mentesek a szélsősé­gektől. SOMI BENJAMINNÉ A Népművelési Intézet meghí­vására hazánkban tartózkodik egy francia kulturális küldött­ség A küldöttség vezetője Pier­re Goron, a francia sport és if­júsági minisztérium néptánc­előadója A delegáció Bretagne-i népművészekből, néptáncosokból tevődött össze. Azzal a céllal ér­keztek, hogy tanulmányozzák a népi kultúrát, s megismerkedje­nek hazánkkal. A vendégeket szerdán este fo­gadták a dunakömlődi halász- csárdában. Fogadásukon jelen volt Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke, Bodai József, a dombó­vári földművesszövetkezet tánc- együttesének vezetője, Sebestyén Zsigmond, a paksi földművesszö­vetkezet elnöke és Bertus Ferenc, kezet elnöke. A küldöttséget hal­vacsorával vendégelték meg. Va­csora közben Kálmán Gyula pohárköszöntőt mondott. Rövid ismertetőt adott a megye szövet­kezeti mozgalmáról. Hangsúlyoz­ta egyebek közt, hogy a gazda­sági, kereskedelmi tevékenység mellett mind jobban bekapcso­lódnak a megye kulturális életé­be: jelentős anyagiakkal segítik a különböző öntevékeny együtte­seket. Csütörtökön Dombóvárra láto­gatott a küldöttség. Itt a járási és községi vezetők fogadták őket, majd Szakcsra utaztak. Itt került sor a hármas találkozóra, vagyis a vendégek valamint a dombó­vári és madocsai táncegyüttes közös műsorára. a dombóvári földmuvesszövet­Egyre inkább kiszélesednek a honvédelmi nevelés feladatai A* MHS átalakul Magyar Honvédelmi Szövetséggé Vízhiány a megyében A meleg és a fogyasztás növekedése esetén korlátozásra lehet számítani A seáraz), meleg idő hetek óta tart. A vízfogyasztás óriási- la növekedett, llgy évvel ez­előtt, illetve a múlt évi káni­kulai napokon mindössze 5200 köbméter vizet fogyasztott Szek- szárd város. Az idén, tegnap és a megelőző forró napokban hat- ezer-ícilencszáz köbméter vizet fogyasztott a város. A megnövekedett fogyasztást nem lehet kielégíteni a meglévő kutakból. A kánikula eddigi napjaiban is vízhiány volt me­gyeszerte. ' Dombóvárott, Pak­son, Tamásiban, Dunaföldvárott és a többi harminc vízművel rendelkező községben nagy gond a vízellátás. A csúcsfogyasztás ar ivóvíz pocsékolásából ered. Sokan ön­töznek még ezekben a forró na­pokban is. Gépkocsikat a vízhá­lózatról mosnak, hűtésre is ren­geteg vizet használnak el. A Tolna megyei Vízmű ille­tékesei felkérték lapunkat, hogy tolmácsoljuk kérésüket: A la­kosság fokozottan takarékoskod­jék. Csak a meglévő kutak vi­zére lehet számítani, ezek pe­dig teljes kajiacitással dolgoz­nak. A lakosság ne öntözzön, ne használja az ivóvizet hűsítésre. Amennyiben növekszik a víz- fogyasztás a vízmű kénytelen bevezetni a korlátozó intézkedé­seket. Vízcsökkentés, magasabb díj és más intézkedéseket kény­telen foganatosítani a fogyasz­tás csökkentésére, • illetve a megfelelő ellátás biztosítása ér­dekében. Reggelenként üres a városi tá­rozó tartály. Pedig egész éjsza­ka, szünet nélkül dolgoznak a szivattyúk. A vízellátás biztosí­tásáért sokat tehet a lakosság. A vízművekkel együttesen a kö­vetkező kánikulai napokban is, takarékossággal, ésszerű víz­használással lehet biztosítani a város, a vízművekkel rendelke­ző községek lakóinak vízellátá­sát. A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség megyei elnöksége csü­törtökön délelőtt ülést tartott, amelyen Végh János százados és Lantos Ottó alezredes, megyei el­nök ismertette az MSZMP Politi­kai Bizottsága, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány és az Országos Elnökség határo­zatát az MHS átszervezéséről. A kormány az MHS Országos Elnöksége javaslatára tudo­másul vette a honvédelmi sportszövetség megszünteté­sét, és hozzájárult annak jog­utódaként a Magyar Honvé­delmi Szövetség létrehozásá­hoz. A Magyar Honvédelmi Szövet­ség társadalmi alapon álló szer­vezet, amely — a párt- és állami szervekkel, tömegszervezetekkel összhangban — részt vesz az ál­lampolgárok, elsősorban az ifjú­ság hazafias és honvédelmi neve­lésében, szakvezetőkkel és techni­kai eszközökkel segítséget nyújt a társadalmi és állami szervek­nek az általuk végzett honvédel­mi nevelő munkához. Irányítja és működteti a hatáskörébe utalt klubokat, szakosztályokat, szak­köröket (rádiós, modellező, repü­lő, ejtőernyős stb.). A Polgári Védelem Országos Parancsnok­sága irányításával, a tanácsszer­vekkel együttműködve végzi — 1970-ig — a lakosság polgári vé­delmi tájékoztató oktatását. A Magyar Honvédelmi Szövet­séget országos szinten a főtitkár irányítja. A főtitkár és a titkárok munkáját tanácsadó testületek se­gítik, amelyek tagjai a tanácsok, tömegszervezetek, fegyveres tes­tületek, valamint az MTS területi szerveinek küldöttei, az MHSZ megfelelő szintű klubjainak ve­zetői. Városokban, községekben, üze­mekben, munkahelyeken, hivata­lokban MHSZ-klubok működnek, a klubtitkár és választott klub- tanács irányításával. A szervezet és a működés részletes szabályait az MHSZ főtitkára által kiadott szervezeti szabályzat állapítja meg, amelyet a felügyeletet ellá­tó miniszter hagy jóvá. Az MHSZ átveszi a jogelőd létesítményeit, berendezését, felszerelését, vagyontárgyait. A Magyar Honvédelmi Sport­szövetség figyelemre méltó ered­ményeket ért el a fiatalok ka­tonai szolgálatra történő felké­szítésében — főleg a gépkocsi­vezető-kiképzésben — a lakosság polgári védelmi oktatásában. Egy­re népszerűbbé váltak és ezreket, tízezreket mozgattak meg az összetett honvédelmi versenyek, honvédelmi napok, a tömeg- és minőségi sporttevékenység. Vi­szont a törekvések, helyes kezde­ményezések, az együttműködő szervek tevékeny segítsége elle­nére is elmaradt a szervezet fej­lődése a honvédelem erősítéséből adódó, egyre fokozódó követel­ményektől, a reális lehetőségek­től. A fejlődés akadálya volt az az ellentmondás, amely adódott az állami feladatok követelmé­nyeiből, és a tömegszervezeti jel­legből, és a követelményekkel nem tartott lépést az anyagi­technikai ellátottság. A szervezeti változással a jö­vőben egyre inkább kiszéle­sednek a honvédelmi nevelés feladatai. Ugyanakkor a kinevezett titkárok személyében jobban érvényesül az egyszemélyi felelősség a mun­káért, az anyagi eszközökért, a felszerelésért. Az újonnan meghatározott fel­adatokra való átállás — későb­biekben meghatározott ütemezés szerint — aktívaértekezleteken, taggyűléseken történik. Ezzel egy­idejűleg a régi MHS-vezetőség és apparátus végzi a jövő évi fel­adatokat. tervek előkészítését. BL

Next

/
Thumbnails
Contents