Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-10 / 187. szám
2 TÖT,NA MEGYEI NEPÜJSAG Í9G7. augusztus 10Meir Vilner nyilatkozata a háború következményeiről, Izrael belső helyzetéről Párizis (MTI). Az Humanité a nacionalista sovinizmus és katonai diktatúrától, mint aho- szerdai száma közölte a máso- Bzovjetellenesség ilyen féktelen gyan nem mentesített az agresz- dik részét annak az interjúnak, elszabadulása. A hazugságok szió kirobbanásától sem. Az agamelyet Meir Vilner, az Izraeli azonban rövid életűek és nem resszáó a határokon túl magával Kommunista Párt titikára -adott lehet sokáig becsapni az izraeli hozhatja a szélsőséges reakció a lapnak közvéleményt. korszakát a határokon belül. Az interjú második, befejező _ A parlamentben «ti- részében Vilner meghatározza demokratikus intézkedéseket hoz- helvzete 'rendkívüli § mértékben az Izraeli Kommunista Pártnak tak - mondja a továbbiakban Báf rrós nem s^eUek Egyiptom és Szíria politikai fej- Vilner —, új szabályokat léptet, mtodwí kitonát ^ munka- lődésére vonatkozó álláspontját tek életbe, hogy parlamenti cső- nélküiiek száma a kormány sta- és felvázolja a háború követkéz- fánkat megakadá^k ál- »ggai adatai szerint is több menyeit Izrael belső eletere ^ntjának £ mint százezer. A kormány veAZ egyiptomi es szmai poll- tartóztatási hu,f14m sújtotta a szelyezteti a sztrájkjogot es Wj-31 -4.•ren^szerről Vilner meg kommunista párt vezetőit és ...... . ... , állapítja, ha van is különbség aktivistáit azokat a sze- ^tesitem Az ősz alyharc azona két ország kozott, több pont akik ellenezték az ae 11311 ismet fellendülőben van. A világos: 1. Ezek az országokim- aK1K ellenezte« az ag- árt körű felvilágosító jperializmusellenesek; 2. szoros ' kampányba kezdett és megegyüttműködést fejlesztettek ki Vilner végül rámutat arra, magyarázza hogy a háború sema Szovjetunióval és a szocialista hogy a vezető körökben folyó .. ’ . n .z táborral; 3. a feudalizmus és a hatalmi harc egyáltalán nem Jot nem _ hozott az ^izraeli nagytőke ellen irányuló társa- zárja ki a katonai diktatúra be. népnek, s növelte a jövőre vo- dalmi haladás, azaz a fejlődés vezetésének veszélyét Izraelben, natkozó veszélyeket. Életbevágó nem. kapitalista útjának jellem- ország különleges belső be- fontosságú Izrael számára az, Izraeli' KommuLto^rttám^' rendezkedése nem mentesít a hogy megváltoztassa politikáját gatja ezeket a haladó irányzag* ■ A Tanjug, Tito kairói utazásáról vetkezettnek és néha ellent- . mondáso&akt mert fő képvise- A Tanjug diplomáciai szerkesz- Tito es Nasszer első találkozásik nem fogadták el a marxiz- tője írja: sának az arab világ elleni izraeli mus _leninizmust, a tudományos Tito és Nasszer találkozása agresszió után a mai nemzetközi s zocializmust, a’ munkásosztály olyan időben történik, amikor helyzetre nézve nagy jelentősége álláspontját és nem ismerik el mindinkább megérlelődik annak van. gz a találkozó, ugyanúgy, az állam osztályjellegét. Bírálni felismerése^ hogy a mai komoly mint az eddigiek is, sokban hoz- kell a palesztinad probléma te- világhelyzet megköveteli minden ’ kintetében vallott téves nézetei, országtól a beke megorzesere ira- za;|arul maja az el nem Kötele ket is nyúló erőfeszítések egyesítését. zettség politikájának és a világ __ Szembeszállunk hangoz- Tito elnök a szocialista orszá- haladó erői együttműködésének t atja Vilner — minden olyan gok vezetőivel Moszkvában, fokozásához, irányzattal, amely kétségbevonja majd nemrégiben Budapesten Izrael létezési jogát. Ez az állás- folytatott jelentős megbeszélései pont nemcsak, hogy nem szol- után utazik Kairóba. Ezzel egy- gálja az arab népek nemzeti ér- idejűleg Nasszer elnök ugyan- dekeit, hanem kifejezetten kárt csak fontos megbeszéléseket foly- okoz a Palesztinái arab népek tatott Algéria, Irak, Szíria és törvényes jogaiért folytatott más arab országok vezetőivel. Ez harcában. Azok a rádiónyilatko- a párhuzamos aktivitás a közös zatok és beszédek, amelyek ta- cél megvalósítása érdekében tör- gadták Izrael létezési jogát, se- tént és megmutatta, mennyire gítették az imperialistákat és a reálisan ítélte meg Tito elnök a cionista vezetőket a közel-keleti helyzetet, amikor a múlt év má- háború igazi arcának elrejtésé- jusában Nasszer elnökkel Ale- ben. xandriában történt találkozásakor Izrael belső helyzetéről szólva kijelentette. Vilner megállapítja, hogy ott Most nemcsak az el nem kömost jobbra tolódás történik. telezett országok közötti akciókról és aktivitásról van szó. A A parlamentben jobboldali el- dolgokat sokkal szélesebb ala- lenzék mar nincs. A többi par- pokra kell helyezni, s az összes lamenti csoport támogatta a szocialista és más haladó erők- háborút Egyedül az Izraeli nek a világon egységesebben kell Kommunista Párt három kép- tevékenykedniök és megfelelő ak- . , „. ,, . ,. , , ciokat kell vallalmok ahhoz, viselője szavazott a háború es hogy segítséget nyújthassanak a folytatásához szükséges hite- azoknak az országoknak, amelyelek és kölcsönök ellen. Soha az ket függetlenségük elvesztésének országban nem volt még látható veszélye fenyeget. döntőbíráskodással akarja heA - ** T* $£ A Szovjet Képzőművész Szövetség moszkvai kiállítótermében megnyílt magyai festészeti és szobrászati kiállításon 130 alkotás szerepel. , (Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) Egységes álláspont a latin-amerikai szolidaritási értekezleten A hírügynökségi jelentések sze- ki, amely lehetővé teszi a harc rint a latin-amerikai szolidaritási fokozását. A reakció erőszakára a értekezlet vitáin kidolgozták az forradalmi erőszaknak, a gerilla- egységes álláspontot a latin-ame- harcnak kell válaszolnia, ez a rikai forradalmi harc feltételeire harc legmagasabb foka. A hatá- és formáira vonatkozólag. rozat ugyanakkor leszögezi, hogy Az AFP értesülése szerint a k™«* országokban a gerilhatározattervezet leszögezi, hogy L-ci £1^*1 lehetségest j a latin-amerikai országok többsé- t-5, n„ eében forradalmi helvzet alakult amennyiben azok nem keslelte- geoen lorraüamu neiyzet alakult tik a fegyveres küzdelmet. Egy másik határozati javaslat elítéli az Amerikai Államok Szervezetének közeljövőben sorra kerülő miniszteri értekezletét, amely Venezuela Kuba ellen benyújtott panaszát tanulmányozza majd. Ez a külügyminiszteri értekezlet új kísérletet jelent arra, hogy igazoljanak egy Kuba elleni agressziót — mutat rá a határozat. Az értekezlet plenáris ülése által jóváhagyandó határozati javaslatok közül az egyik elítéli az Egyesült Államok latin-amerikai gyarmati jellegű, kizsákmányoló politikáját. Egy további határozati javaslat az észak-amerikai katonai beavatkozást leplezi le. Ugyancsak elítéli a havannai értekezlet az Egyesült Államok kulturális éss ideológiai affen- zíváját. Magyar—angol műszaki-tudományos egyezményt írtak alá A Kulturális Kapcsolatok In- Az egyezmény lehetőséget biz- tézetében szerdán műszaki-tudo- tosít szakemberek tap^ztalatcse- mányos együttműködési egyez- réjéré a gépipar, az energiafej- ményt írtak alá a Magyár Nép- lesztés, a vegyészet, a bányászat, köztársaság, valamint Nagy-Bri- a műszeripar az elektronika és tannia és Észak-Irország Egyesült egyéb területeken. Elősegíti toK irályság között. Az egyezményt .... , Maevarorszáe és az magyar részről dr. Rosta Endre, vaDDa> noSy Magyart» szag es az a KKI ügyvezető elnöke, angol Egyesült Királyság illetékes szerrészről Sir Alexander Morley, vezetei és vállalatai között köz- Nagy-Britannia és Észak-Irország vetlen kapcsolat alakuljon ki, be- Egyesült Királyság magyarorszá- leértve az ipari együttműködési gi nagykövete írta alá. ' lehetőségeket is. (MTI) A „hét bolsevik csoda" egyike A pekingi rá< A UPI hírügynökség közli a .pekingi rádiónak azt a beismerését, hogy tavaly kínai repülőtisztek kétszer is kísérletet tettek Mao Ce-tung hatalmának megdöntésére. A pekingi rádió szerdai adásában közölte, hogy „renegát" repülősök I960 júniusában—júliusában és 1967 januárjában megkísérelték Mao megdöntését. Ebben az időben — mondotta a pekingi rádió — Mao elnök hívei „kisebbségben voltak a légierőben”. A rádió néhány részletet is adott a Mao-ellenes szervezkedésről. Közölte, hogy egy ideig „élethalálharc tombolt” a hadseregen belül a Mao-ellenes frakciók ellen, amelyek klikkeket, sőt politikai pártokat hoztak létre. A rádió idézett még vuhani repülőtiszteket, is akik beismerték, hogy Mao elnök ellenfelének. L.iu Sao-csi államelnöknek követői „félrevezették” őket. A Reuter a pekingi rádiónak azt az adását ismerteti, amely újabb vádat emel Liu Sao-csi államfő ellen. Az adásban közölték. hogy a fővárosi opera dolgozói cikkben bírálták meg Liut és híveit., mert 1963-ban kö-yv- alakban jelentették meg az ősi kínai operák gyűjteményét. lió beismerése Az ősi operák — a cikk szerzői szerint — a feudális királyokat, császárokat, minisztereket és tábornokokat magasztalják, és rossznak tüntetik fel a dolgozókat. „Ezek a rothadt darabok megnyitották az utat a hatalmon levő pártvezető (Liu) számára, hogy visszaállítsa a kapitalizmust.” Az ősi kínai operák támadják Mao Ce-tung elnököt is és a proletárdiktatúrát... A cikk sürgeti Liu „revizionista irányvonalának” felszámolását és olyan új operák megírását, amelyek lehetővé tennék, hogy „Mao gondolata betöltse a színpadot”. A Reuter arról is hírt ad, hogy vörösgárdisták a múlt héten bebörtönözték Lin Li-minget, Kuang-tung tartomány ideiglenes kormányzóját. Kantonból a hírügynökségek összecsapásokat jelentenek, két vörösgárdista csoport vívott tizenkét órán át tartó utcai csatát. A harcban hétezren vettek részt. Hongkong brit koronagyarmaton szerdán a rendőrség és a katonaság razziát tartott a gázművek székházában, ahol állítólag feavverekre és röplapokra hukkant. Három embert letartóztattak őrizetbe vettek három újságírót és két lapkiadót is. Tizennyolc január. A Tavri palota. Az alakuló közgyűlés megnyitása. A többségben lévő jobboldali esjerek pökhendi módon megtöltik a terem jobboldali padsorait. Az elnöki széket a jobboldali eszer, Svecov foglalja el, hogy megnyissa.a gyűlést. A következő pillanatban azonban váratlanul Szverdlov jelenik meg mellette. Egy könnyed vállmozdulattal félretolja Svecovot, s az összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság nevében azt javasolja az alakuló gyűlésnek, hogy fogadjon el egy deklarációt, amely Oroszországot szovjet köztársasággá nyilvánítja. Zaj, fütty, dobogás, kurjongatás a teremben. De hiába tombolnak a jobboldali padokban: semmi sem tudja elnyomni Szverdlov hangját. Nem véletlen, hogy D. Z. Ma- nuilszkij, amikor tréfásan felsorolta a „világ hét bolsevik csodáját”, Jakov Szverdlov hangját is beleszámította. Valóban csoda volt ez a hatalmas hang, amely zengőn, súlyosan zúgott végig a tömeg fölött, mint egy nagy réz- harang hangja. És ugyanilyen csodálatos volt tulajdonosának; törhetetlen akarata is. Jakov Szverdlov állandóan dolgozott, mozgásban volt, tele volt hiktető energiával. Mikor aludt? S aludt-e egyáltalán? Az összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság első elnökének mindig annyi dolga volt, hogy meghaladta az emberi lehetőségek határát. Mennyi munkát, gondot, jelentett csupán a látogatók fogadása! Hogy közelebb legyen a néphez, Jakov Szverdlov áttette • á fogadás helyét a Kremlből . a Szovjetek második házába (Metropol-szállóba). Testőrségének- tagjai képtelenek voltak meggyőzni-őt e döntés veszélyességéről. Szv.erdlovnak ez a döntése, a , Volodarszkij meggyilkolását követő -napon született. De Szverdlov hajthatatlan volt. Maga választott, ki egy szobát, utasítást-acjott, hogy dobják ki az ízléstelen bátorokat és egy egyszerű asztalt állítsanak a szobába. Amikor észrevette,, hogy az asztalt úgy. állították az ablak elé, hogy a. fény a látogató arcába hulljon, az p arca pedig árnyékban maradjon, nagyon mérges lett:. „Hát képes a látogatóm bizalmasan .elbeszélgetni, ha így ültetik?!” ÉJs- azonnal áttolta az asztalt. ■ A kérdéseket, amelyekkel hozzá fordultak,' gyakran azonnyom- ban elintézte. Mosolya' gyors és Váratlan Volt. Beszédé képszerű volt: hol egy volgái hajóvontatói szó csúszott mondatai közé,- hói pedig szibériai tájszólásban szólalt meg, vagy egv Nvek raszov-verssor rai illusztrálta beszédét. Szeretett énekelni, főképpen forradalmi dalokat. Szerette a tréfát is. Mindent nagyon gyorsan csinált, mégis kevés volt mindig az ideje. Néha elkáromkodta magát: „Az ördögbe! Úgy látszik, egy nap már csak hat órából áll!” Aktatáskája mindig degeszre volt tömve, s ezért „telhetetlen krokodilnak” nevezte. Hóna alatt gyakran cipelt újságpapírba csavart csomagot. Élelem volt benne valamelyik beteg ismerőse számára, amit Szverdlov a saját nagyon szűkös fejadagjából vett el. Jakov Szverdlovot mindig Lenin legközelebbi fegyvertársaként szokták emlegetni, s ez nem hangzatos frázis. Jakov Szverdlov határtalanul szerette Vlagyimir II- jicset és mélységesen hitt benne. Mindig ezt ismételgette: „Ha nehéz helyzetben vagy, gondolj arra, mit tenne adott esetben Vlagyimir Iljics és te is aképpen cselekedjél.” Lenin igen nagyra becsülte Szverdlovot. így beszélt róla: „Az illegális körökön, a földalatti forradalmi munkán, az illegális párton keresztül, amelyet senki nem testesített meg és fejezett ki oly tökéletesen, mint J. M. Szverdlov, csakis ezen a gyakorlati iskolán keresztül, csakis ilyen úton juthatott el az első ember posztjára az első szocialista szovjet köztársaságban, a széles proletár tömegek szervezőinek első posztjára.” J. Drabklna az SZKP tagja, 1917. április óta
