Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-05 / 183. szám

1967. augusztus 5. TOLNA MEGVET NEPŰÍSAO 3 A szakszervezetek Ajánlója tudatformáló tevékenysége Interjú Egyed Mihály elvtárssal, az SZMT megbízott titkárával A szocializmus teljes felépítésének időszakiban, vagyis nap­jainkban tovább növekszik a szakszervezetek társadalmi sze­repe és felelőssége, éppen ezért jelentős mértékben éleszteni kell a szakszervezetek politikai, oktató, felvilágosító ^ nevelő munkáját. Napjainkban az ilyen irányú tevékenységet még erő­teljesebben kell fejleszteni, mert az új gazdaságirányítási rend­szerben a szakszervezetek szerepe, ezen belül nevelő tevékeny­sége még fokozottabb ’ jelentőséggel bír. A vállalatok új jogi helyzete, nagyobb önállósága, az önálló gazdasági tényezők sza­badabb kibontakozása alapján nagyobb hangsúlyt kapnak az egyének és az egyes termelő kollektívák sajátos érdekei. A közelmúltban a Szakszervezetek Megyei Tanácsa értékel­te a megye szakszervezeti mozgalmának az elmúlt két évben végzett, agitációs, propaganda és kulturális nevelő tevékenységét. Az értékelés eredményéről beszélgettünk Egyed Mihály elvtárs­sal, az SZMT megbízott titkárával. — Milyen jelentősebb eredmé­nyekről adhatunk számot? — Politikai, társadalmi hely­zetünk megszilárdulása és meg­erősítése kedvező lehetőséget te­remtett agitációs, propaganda- és kulturális munkánk fejlesztésé­ben. Agitációs és propaganda- tevékenységünknek fontos fel­adata, hogy a dolgozók még fo­kozottabban részt vállaljanak a munkásosztály világnézetének, a marxizmus-leninizmus eszméi­nek széles körű terjesztésében, a dolgozók szocialista erkölcsre való nevelésében. Jelentős ered­ményként emelhetjük ki, hogy politikai iskoláink foglalkozásain sikerült érvényesíteni az ideoló­giai irányelvek útmutatásából adódó feladatokat. Az iskolák eredményesebb munkáját elő­segítette, hogy az ideológiai irányelvek feldolgozása a külön­böző szakszervezeti fórumokon ösz­tönzést és hatásában vitatkozóbb légkört teremtett. Javult az ál­talános kulturális nevelő tevé­kenységünk tartalmi és szerve­zeti vonatkozásban egyaránt. Gazdagodtak a kulturális mun­ka formái. Megerősödtek az iro­dalmi színpadok, képzőművészeti körök, bábcsoportok, amatőr film- és fotoklubok. Javult a színjátszók műsorpoiitikája is. Az ismeretterjesztés különböző formáin belül pedig különösen kedveltté váltak a dolgozók kö­rében a munkásaikadémiák. Szakszervezeti művelődési ott­honaink többsége megnyílt a lakóterületek számára is. ösz- szegezve elmondhatjuk, hogy az elmúlt két évben szép ered­ményt ért el megyénk szakszer­vezeti mozgalma az ideológiai, a propaganda- és a kulturális munka területén egyaránt. — Milyen hiányosságok tapasz­talhatók még a szakszervezetek ilyen Irányú tevékenységében? — Alapvető hiányosságként je­lentkezett, hogy munkánkban a kulturális nevelésben döntően reszortjelleg érvényesült. E né­zetből adódott, hogy a megye­bizottságok, de a szakszervezeti bizottságok is egyenlőtlenül fog­lalkoztak a kulturális nevelés fontos területeivel. Nem fejlő­dött eléggé a vállalatok, üzemek kulturális ellátottsága, ami egy­ben a nem kielégítő segítség- adásnak és ellenőrzésnek a hiá­nyosságát is mutatja. Az emlí­tett kulturális nevelő munka re­szortfeladatként való kezelésével magyarázható, hogy kulturális nevelő munkánk nem kapcsoló­dott szorosan a termelési cél­kitűzésekhez, a munkaverseny- mozgalmakhoz, ami lényegében azt is jelentette, hogy nem volt megfelelő összhang kulturális terveink, célkitűzéseink és az arcok végrehajtását biztosító szer­vezeti, anyagi eszközök és mód­szerek között. — Melyek a szakszervezetek legfontosabb feladatai, figyelem­be véve az új gazdaságirányítási rendszerre való felkészülést? ^ — A szakszervezetek agitációs es propagandamunkájának köz­vetlen feladata, hogy tömeg­méretekben magyarázza a gaz­dasági reform lényegét, szüksé­gességét és társadalompolitikai jelentőségét. Magyarázni kell a megjelent, illetve megjelenő egyes rendeletek, intézkedések értelmét, célját, á dolgozók és a társadalom fejlődése szem­pontjából egyaránt. E munkába be kell vonni a bizalmiakat, ve­zetőségi tagokat, az összes vá­lasztott és felkért szakszervezeti tisztségviselőket. A növekvő fel­adatok sürgetőleg írják elő szá­munkra a tömegpolitikai okta­tási rendszerünk továbbfejlesz­tését is. Uj oktatási formaként kívánjuk alkalmazni a szak- szervezeti tagok alapfokú poli­tikai nevelésének biztosítására a „Társadalmunk időszerű kérdé­sei” című témakört. A tan­folyam célja a pártoktatásban részt nem vevő szakszervezeti tagok marxista világnézetének, szocialista tudatának fejlesztése, a szocialista erkölcs terjesztése. Tartalmát társadalmunknak a szocializmus teljes felépítésével kapcsolatos időszerű társadalmi, gazdasági, bel- és külpolitikai kérdései és az ezzel összefüggő szakszervezeti feladatok képezik. A politikai tömegmunka fejlesz­tése, a dolgozók széles körű in­formációjának biztosítása érde­kében nagyobb üzemeinkben ne­gyedévenként „szakszervezeti nap” keretében politikai tömeg­előadásokat szervezünk, köz­pontilag meghatározott témák­ból. Agitációs és propaganda- munkánk legfontosabb feladata a jövőben Is, hogy becsületes, szorgalmas munkára ösztönöz­zön, hogy terjessze a szocialista munkaerkölcsöt, hogy elősegítse a dolgozók öntudatának, felelős­ségérzetének további fejlődését. El kell érnünk, hogy a szak- szervezeti vezetők, a kulturális nevelő munka irányítói és szer­vezői a jövőben fokozottabban támaszkodjanak és fokozottab­ban használják fel munkájuk­ban az MSZMP Központi Bizott­sága, illetve a Központi Bizott­ság mellett működő elméleti munkaközösségek ideológiai, esz­mei állásfoglalásairól megjelent dokumentumokat. Végül talán még annyit, hogy minden vá­lasztott szakszervezeti vezetőnek többet, rendszeresebben és szín­vonalasabban kell foglalkozni a dolgozók kulturális nevelésével, tekintve azt a mozgalmi munka elengedhetetlen és fontos részé­nek — mondta befejezésül Egyed Mihály, az SZMT meg-- bízott titkára. SZIGETVÁRI LÁSZLŐ a tagság R izaimat tükröző új hatás- kört. a pártba ajánlás le­hetőségét kapták meg az ifjú kommunisták alapszervezetei a IX. pártkongresszustól. Rájuk bízzák, hogy az ifjú ember poli­tikai, erkölcsi magatartása, köz­életi tevékenységét mérlegelve el­döntsék. jótállnak-e érte, java­solják-e párttagnak, vagy sem? Az MSZMP módosított Szervezeti Szabályzata szerint a 21—26 éves fiatalok egyik ajánlója a KISZ- szervezet lehet. Eleinte bizalmatlansággal fo­gadták itt-ott e megnövekedett hatáskört a kommunisták. Feltet­ték a pártot a felhígulástól. Ag­gódtak. hogy igényesek lesznek-e majd a KISZ-esek? Fiatalok és többségük pártonkívüli. Tudják-e az ajánláskor, hogy mit vállal­nak? Korábban ugyanis az 'aján­lás lehetőségét az önálló KISZ- bizottságok kapták. A kongresz- szus döntése szerint közelebb vitték az élethez, ahol személy szerint is jobban megismerhetők a közös munkában a pártba je­lentkezők. A kételyek jórészt eloszlottak. A kedvező tapasztalatok során az aggódók is rájöttek arra, bízni le­het a sokak véleményének helyes­ségében, rábízható az ajánlás a fiatalok kollektíváira. Hangsú­lyozni kell. hogy nem akármilyen gyülekezetről, hanem kommunis­ta jellegű, az egész ifjúságot kép­viselő ifjúsági szövetségről van szó. Az ifjúsági mozgalom alap­szervezeteinek fiataljaiban van akkora felelősségérzet, tudják mit tesznek, el is tudják bírálni, melyik jelentkező méltó a párt­tagságra. Fél esztendő tapasztalatai jel­zik, hogy kezdenek már élni az üzemi, termelőszövetkezeti és községi KISZ-szervezetek új jo­gaikkal. Tolna megyében a kong­resszus óta felvett ifjú párttagok egyharmadánál írhatta oda a KISZ-vezetőség: „Taggyűlésünk megszavazta, egyhangúlag ajánl­juk.” Nyugodt lelkiismerettel, nem - egy esetben alapos vita és fontolgatás után tették, mivel is­merik egymást és közismert tu­lajdonságuk, hogy szeretik az őszinteséget. Az Orion-gyár ta­mási üzemében március hónap­ban így került sor Ludwig Jó- zsefné betanított munkás és Il­lés János ifjú lakatos tagfelvéte­li jótállására. Előfordul még tájékozallan­•B”i ság. Még jó néhány ifjú­sági szervezet vezetősége nem tudja pontosan, mi a teendője. Nemrégiben felvételi lapokat kéz­besített a postás a szekszárdi já­rási KISZ-bizottsághoz. Korábbi szokásaikhoz híven, ideküldték be, hogy tőlük kapjon ajánlást az ifjúsági szervezethez fordult fia­tal jelentkező. Nehezen értik néhány helyen az alapszervezeti KISZ-vezetők a le­bonyolítás mikéntjét. Másutt, az új lehetőséggel való Ismerkedés stádiumában ellentmondást lát a KISZ-titkiár saját pá!rtankívülisége és a KISZ-ftagság ajánlási lehetősé­ge között. Tévedés ne essék. Nem a KISZ-vezetőség. vagy a titkár, hanem a taggyűlés az ajánló, az ott hozott határozat alapján írja alá a titkár a felvételi lapot. Nem mindenütt élnek a lehető­séggel. Több helyen mintha lég­üres tér keletkezett volna. A KISZ-bizottság már nem, a KISZ- alapszervezet pedig még nem fog­lalkozik a párttaggá neveléssel és ajánlással. Van pedig most is szerepe a járási KlSZ-bizottság- nak. Sokat segíthetnek a félreér­tések tisztázásában. Még fonto­sabb talán, hogy az ifjúsági mun­káért felelős kommunisták, a he­lyi pártszervezetek többet és rendszeresebből törődjenek vele. Követésre méltó kezdeménye­zéshez fogtak a bonyhádi járási pártbizottság vezetői. Kötetlen be­szélgetések. hozzászólás keretében tájékoztatást adnak a KISZ-tag- gyűléseken, vagy utána a fiata­loknak arról, hogy mi a párt, melyek a párttagok kötelezettsé­gei és jogai. Az ifjúsági mozgalomban érle­lődő, fejlődő fiatalok közül so­kan keresik és egyre többen meg­találják az utat a párthoz. Noha ritka a korhatár alatti felvétel, már ilyen is van. így lett párttag a mucsfai tsz fiatal gépésze, húsz esztendős létére, öt év alatt vég­Az utóbbi években fokozatosan javult a zöldség-, és gyümölcs- ellátás Szekszárdon. illetve a me­gye nagyobb községeiben. A MÉK munkájának tökéletesítése ebben az esetben szó szerint meg­hozta a gyümölcsét. Igaz viszont, hogy tavaly nagyrészt átvették a forgalmazás szerepét a földmű­vesszövetkezetek. A kísérlet ta­pasztalatai most a második esz­tendő szezonjában már lemérhe- tők. Tájékoztatást kértünk Nika Károlytól, a Szövetkezetek Me- gyi Értékesítő Központjának igaz­gatójától, hogyan alakult a zöld­ség és gyümölcs forgalmazása, s mik a jövő kilátásai. Az igazgató elmondta, hogy van ugyan áru bőségesen, több mint az elmúlt évben, azonban rapszódikus a szállítás, nem elég folyamatos, összefügg ez a nagy­üzemi termesztéssel. A tsz-ek nem akarják elaprózni a munkaerőt, általában úgy dolgoznak, hogy egyik napon paprikát szednek, a másikon uborkát, vagy paradi­csomot, stb. Nagy tételekben, va­gonszámra kell szállítaniuk, hi­szen exportra is megy az áru Tolna megyéből bőségesen. Egy- egy napon tizenhét vagon áru is indul exportra, ebből nyolc a Tol- na-mözsi vasútállomásról, tehát a két község szövetkezetéből. A MÉK igazgatójának véleménye A xöldségellátás jelene és jövője Olcsóbb és több áru — Lesz elég dinnye A hűtőház megszünteti a rapszódikus ellátást szerint üzemszervezési szempont­ból indokolt az ilyenféle zöldség­szedés, a rapszódikus piaci szál­lítás. A helyzeten majd a hűtőházas raktár segít, amelyet a Tolna- mözsi vasútállomás mellett épí­tenek. Ezzel megoldódik S zok­szó rd város zöldség- és gyümölcs­ellátásának minden problémája. A hűtőház átadási határideje szeptember 30. ez előreláthatólag egy hónappal eltolódik, ugyanis a hűtőberendezések szerelése nem kezdődött meg a kitűzött időben, építési akadályok miatt. Maga a raktár októberben már üzemel. A város téli ellátása nagymér­tékben függ ettől. Mindenesetre már most is nagy előny az. hogy átlagosan tizennégy százalékkal olcsóbb a fogyasztói ár, mint ta­valy. A szárazság kezd fenyegetővé válni, ugyanis a zöldségtermő területnek körülbelül 30 százalé­kát tudják öntözni megyei átlag­ban. Az ellátásban még nem mu­tatkozik hiány, talán sikerül is átvészelni ezt az időszakot. Je­lenleg a dinnyeszezon tart, és ez minden eddiginél jobbnak ígér­kezik. A MÉK 300 vagont fog fel­vásárolni, ebből 100 vagonnal ad a megyének, százzal Budapestnek és százat exportra küld. Igen ér­dekes, — mondotta Nika Károly igazgató, — hogy a dinnyeárusí­tásban már érvényesül az egész­séges piaci szellem, ugyanis az exportra eladott dinnyéért keve­sebb pénzt kap a termelő, mint a hazai fogyasztásra kerülő áruért. Ezzel azt akarják elérni, hogy le­gyen itthon is bőségesen dinnye, ne szenvedjen hiányt a ha2ai vá­sárlóközönség. Döntő változás történik a MÉK kereskede'mi tevékenységében a jövő évtől kezdve. A mostani korlátokat feloldják, tehát nem­csak a megye bizonyos területén termeltethet és vásárolhat fel, hanem mindenütt, konkurrálva a földművesszövetkezetekkel, és egy-két cikket kivéve, minden­fajta zöldségfélével, illetve egyéb élelmiszerrel kereskedhet (például borral is). Ennek előkészítése cél­jából még ebben a hónapban fel­keresik a MÉK munkatársai a termelőszövetkezeteket, a jövő évi áruigénnyel kapcsolatban elő­zetes megállapodásokat kötnek. Gyakorlattá kell válni annak, hogy csak azt termeltetik, ami­re a vevőnek szüksége van. Jó kereskedői kapcsolatra vall, hogy a vállalati nyereség 30 szá­zalékát fizette vissza a MÉK a vele árukapcsolatban álló közös gazdaságoknak, összesen 117 ezer forintot, és ezt még megtoldotta segítségképpen a mözsi szövetke­zet esetében. A mözsi Uj Élet Tsz ugyanis árumösó gépet vett 160 ezer forint értékben, ebből 49 ezer forint a vállalati nyereségből kapott ősz- szeg, a többit ugyancsak a MÉK fizette. A tolnai Aranykalász Tsz fólia leplet és műanyag csöveket vásárol a MÉK-től nyereségként kapott 43 ezer forintból. A köl­csönös haszon egy része tehát a termelést fejleszti. G. J. zett Ifjúsági tevékenységével, köz­életi tekintélyével szolgált rá a rendkívüli tagfelvételre. J elenleg a pártba bekerülő fiatalok egyharmadánál szerepel a KISZ-szervezet jótállá­sa. Hogy kevés-e, vagy ngm, le­hetne vitatkozni rajta. Biztatóak, bár kezdetiek az eredmények. A korábbi aggályokra máris választ kaptunk, mert felelősséggel, gond­dal. igénnyel tárgyalják meg a legtöbb KISZ-taggyűlésen a je­lentkező alkalmasságát. Mielőtt kimondják az igent, ifjúi lendü­lettel. a tőlük megszokott igaz­mondással. köntörfalazás nélkül nyilatkoznak. Messzemenő következtetéseket még nem lehet levonni a KISZ- esek ajánlásáról. Fáradozzanak azon, hogy az ajánlást megelő­zően alkalmassá tegyék a jelent­kezőket a párttagságra. Ismertes­sék meg velük vállalásuk nehéz­ségeit és nagyszerűségét. Tekinté­lyüket is növeli, ha nem kerülik meg a KISZ-t azok a fiatalok, akik ajánlót keresnek. SOMI BENJAMINNÉ

Next

/
Thumbnails
Contents