Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-31 / 205. szám

1967. augusztus 31. TÓMMÁ MTC.YF1 IVÉPÜTSArj 3 A szekszárdiak kukoricája Csaknem három hónap óta nem volt számottevő eső. Idős emberek is alig emlékeznek ha­sonló időszakra. A tartós száraz­ság miatt sok terményféléből je­lentős kiesés várható. Sok mező- gazdasági üzemben már azzal számolnak, hogy jövőre nem lesz elég takarmány a jószágállo­mánynak. Elsősorban az Alföl­dön, a Tiszántúlon számolnak gyengébb terméssel, de Tolna megyében is aligha éri el a ku­koricatermés a tavalyi átlagot. A hivatalos szervek nagyobb té­tel takarmány behozatalával szá­molnak. Így lehet rövid mondatokban jellemezni a mezőgazdaság mos­tani helyzetét és a várható kö­vetkezményeket. Valóban, ez a helyzet, számolni kell a termés- kieséssel, a hosszú, száraz káni­kula következményeivel. Tán az egyetlen kivétel Szek- ezárd, pontosabban a Szekszárdi Állami Gazdaság. Itt két és fél ezer holdról olyan kukoricater­més betakarítására készülnek, amelyre a megyében — de talán az egész országban — aligha volt példa. Mi történt Kapádon, ÚJberektsen, hogy hírére ugyanúgy idezarán­dokolhatnak az egész ország nö­vénytermesztő szakemberei, mint ahogyan évek óta a Hőgyészi Állami Gazdaság tabódi tehené­szetébe látogatnak az állat- tenyésztők. Miben rejlik a „csoda” forrá­sa? Feltaláltak valami varázs­szert, amelynek segítségével —a kedvezőtlen időjárás ellenére is — messze felülmúlják az ed­digi eredményeket? igen. Varázsszer növelte a szekszárdiak kukoricájának szá­rát jó három méteresre, és nö­veltek rajtuk olyan csöveket, amelyek — májusi morzsolt- ban — húsz, harminc dekás ter­mést adnak. A korszerű fajtát négy jugosz­láv hibrid reprezentálja. Kettő Kajrr.ádon — a terület nem is az eszményi kukoricatermő —, és kettő Ujberekben — amely a megye egyik legjobb kukorica­termő határa. Az agrotechnika; a közel fél méteres mélyszántás, a kellő mennyiségű vegyes mű­trágya. és még. sok más. A ZPSK—6 fajta őszinte cso­dálatra készteti az embert. Átlag 25 000 tő holdanként, valóságos dzsungel haragos zöld színben. Ami külön leköti a figyelmet; a csö­vek annyira egyenlő magasság­ban helyezkednek el a száron, mintha zsinórral kihúzva jelöl­ték volna ki mindegyiknek a he­lyét, Az egész tábla szinte kí­nálja magát a gépi betakarítás­nak. Kézierő ide nem is lehetne elég. gépekkel takarítják majd be. Mellette ott van a kontroli- tábla is; egyrészt a gazdaság dolgozóinak illetményföldje, másrészt a sióagárdi szövetkezet táblája.- Mindegyik hazai hibrid. A gazdaság „háztájija” is ugyan­azt a műtrágya-adagot kapta, ugyanazt a talajmunkát — de látszik benne a hagyományos művelés, a kapa nyoma; a tő­szám legfeljebb tizenhatezer, A csöveken látszik a kényszerérés, ■ és a fajta hibája, amely e termés alakulására is kihat; a fattyaso- dási hailam. A faftvú-hajtások „elvittek” majdnem fél csövet. — A holdankénti harminc mázsát ez is megadja, de mesz- sze elmarad a jugoszláv' fajta mellett, amelyen egyáltalán nem látszik a hosszan tartó szárazság hatása — állapítjuk meg kísérő­inkkel. Hasonló az összehasonlítás a szövetkezet táblájával is, amely­ről egyikünk találóan jegyezte meg: — Olyan ritka a gazdaságéhoz képest, hogy táncmulatságot le­hetne közte rendezni. Pedig — tárgyilagosan ezt is megállapítjuk —, a szövetkezet a várható átlagnál magasabb termést takaríthat be még így is. — A két tábla között láthatjuk megdőlni a régi tételt.... önámí­tás az, hogy a kevesebb tőszám jobban bírja a szárazságot — jegyzi meg egyik kísérőnk. Ott a bizonyság is; a dzsun­gel-sűrű kukorica talaja, aho­gyan felkaparjuk, felmarkoljuk, érezhetően nedves. Az országút túlsó oldalán is­mét a kétségbevonhatatlan bi­zonyíték. az MV—6Ö2-essel szem­ben a jugoszláv BCSK—5/A. Az átlagot messze meghaladja ugyan az előbbi, de az utóbbi ezt is jóval felülmúlja. Összehasonlít­juk a csöveken a szemképződést; a jugoszláv fajtán végig kifej­lődtek a szemek, az MV—602-es viszont nem tudott végig bera­kodni. Ha csodálkoztunk Kajmádon, Ujberekben már ámultunk, az OSSK—203-as, és az NSSK—70- es fajta láttán. Az előbbln kar­vastagságú, másfél arasznyi csö­vek... Huszonötezer tő, ha átlagban harminc deka terem egy-egy csövön, könnyű kiszámolni, milyen ter­mést lehet várni egy-egy hold­ról. Mintegy ötszáz holdon terem ez a fajta... És, mint Kajmádon láttuk, itt is valósággal ugyan­azon magasságban helyezkednek el a csövek. Külön kell szólni a negyedik fajtáról. A többinél vékonyabb, de szilárd száron szinte egymás mellett két, csaknem azonosan kifejlett cső, és a tőszám szinte meghökkentően magas; huszon­nyolcezer... Annyira haragos zöld az egész tábla, hogy ha tíz nap múlva kap esőt, az még mindig csak használ. Ismét le­het számolni; ha a két cső csak 30—32 deka termést ad is...? A végső eredményt — és a 2500 holdat megművelő negyven­hat dolgozó munkáját — tulaj­donképpen majd a betakarítás után lemért mázsák adják meg. Ezen a nyáron a szekszárdi gazdaságban cáfoltak és bizonyítottak. Megcáfolták az eddigi elméletet, gyakorlatot, és bizonyították; ilyen kedvezőtlen időjárás mel­lett is lehet nagy termést beta­karítani. Kétségtelen; itt is ha­tással volt az időjárás. De a fent elmondottakból lehet számolni, hogyan fizettek volna ezek a faj­ták kedvezőbb körülmények kö­zött. Bárki elmehet, meggyőződhet róla, milyen a szekszárdiak ku­koricája. De el kellene menni most ezekben a hetekben min­den növénytermelő szakember­nek, meggyőződni arról, hogy a szárazság ellen is van ellenszer. A módszer most még a szekszár­diaké, de a jövőben rövid időn belül el lehet, és el kell terjesz­teni a megyében, az országban. Igaz. költséget, fáradságot, energiát kell rááldoznl Viszont minden üzem megtermelheti a maga szükségletét, sőt, azon fe­lül is, hogy ne kelljen arra vár­ni; majd az állam külföldről megvásárolja valutáért a takar­mányt. A költségen, az energián kívül még valami kell; gyökeresen és merészen hadat üzenni a régi szemléletnek, az akadémikus el­méleteknek, vitáknak. Bí. Az állami gazdaságok élnek a lehetőséggel — az ipari vállalatok hallgatnak Ma még lehet hitelt igényelni kedvezményes szocialista gépimportra A hónap elején jelent meg a közlemény arról a gazdasági bi­zottsági határozatról, amely sze­rint az állami vállalatok és szö­vetkezetek előnyös . feltételek mellett juthatnak szocialista or­szágokból származó gépekhez. A Beruházási Bank az állami vál­lalatoknak középlejáratú hitelt folyósít, aminek évi kamata mind­össze 6 százalék, kedvezményes feltételekkel kaphatnak a válla­latok hitelt a beruházás miatt szükségessé váló forgóeszköz-nö­veléshez is. A hitel letörlesztéséig mentesül az igénybe vevő az esz­közlekötési járulék fizetésétől, te­hát csaknem ingyen jut a köl­csönhöz. Ahol nemcsak a mára, hanem a holnapra is gondolnak •— kialakultak az elképzelések a következő évek fejlesztési felada­tairól — örömmel ragadják meg az ilyen lehetőséget, hiszen az új gazdasági mechanizmusban kétségtelenül kiélesedő verseny­ben előnyös helyzetbe kerül az az üzem, amelyik korszerű gépek­kel rendelkezik. Mint a Beruházási Bank szek­szárdi fiókjának vezetője, Dán Mihály elvtárs tájékoztatott ben­nünket, az utóbbi napokban meg­élénkült az érdeklődés. Kedden Hőgyészen értekezletet tartot­tak az állami gazdaságok szak­emberei, a megbeszélésen részt vettek a bank és az AGROKER képviselői is, hogy akár a hely­színen, azonnal is el tudják dön­teni, szükség van-e a hitelre. Az állami gazdaságok bejelentették az igényeiket az új gépekre, az AGROKER szakemberei pedig tájékoztatást adtak arról, hogy lehet-e, vagy nem a kért gépet beszerezni. Bár néhány olyan importgép iránt is nyilvánult meg érdeklődés, amit a szocialista or­szágok az idén nem tudnak szál­lítani, viszont egyes, felkínált gé­pekre nincs szükségük a gazda­ságoknak, mégis, igen eredmé­nyes volt a tanácskozás, zömében ki tudja az igényeket .elégíteni az AGROKER. A gazdaságok nagyon megfontolják, hogy milyen gépe­ket szerezzenek be, csak olya­nok kerülhetnek szóba, amelye­ket gazdaságosan ki tudnak hasz­nálni. A tizenegy állami gazdaság mindegyike igényelt hitelt a szo­cialista gépimportra, összesen 15,5 millió forintot kérnek — és kapnak, erő- és munkagépekre. Az állami gazdaságokon kívül csak az ÉVM. Tolna megyei Álla­mi Építőipari Vállalat tett elő­zetes hiteligény-bejelentést közel egymillió forintra. Egyébként más ipari vállalat még nem érdeklő­dött. A határozat szerint a hitel- igénylés határideje ma jár le. Ép­pen ezért, ahol úgy látják, hogy szükség lenne importgépre a szo­cialista országokból és a beszer­zés egyéb feltételei megvannak, ma még megtárgyalhatják a ten­nivalókat a Beruházási Bankkal, tehetnek előzetes hitel-bejelen­tést. (J) Szakszervezeti tanácskozások Mozgalmas napjuk volt tegnap megyénk szakszervezeti tisztség- viselőinek. Ülést tartott az Épí­tők és az ÉDOSZ Megyebizott­sága. Ugyancsak megbeszélésre gyűltek össze a megyebizottsá­gok nélküli szakszervezeti bizott­ságok titkárai. Az Építők Megyebizottságának ülésén a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat Tolna megyei üzemeiben folyó szocialista raun- kaverseny-mozgalom eddigi ered­ményeit értékelték. A megyebi­patd ján... élet folyik az utcákon — s szinte bűvészmutatványnak hat, ahogy a széles külföldi autók óvatosan keresztülhajtanak a szűk sikáto­rokon. Vrsar lakossága főleg halászat­tal foglalkozik. Gyakran látni a házak előtt üldögélő, hálót javít­gató férfiakat. Hajnalonként fél­álomban hallhatók az öbölben ki­kötő halászok kiáltásai. A halász­hajók ezüstösen csillogó szardi- niarakományát a szomszédos Ro- vinj modern üzemében dolgozzák fel. Rovinjba kellemes hajókirán­dulást tett csoportunk. A település életében évről év­re nagyobb jelentősére tesz szert a növekedő idegenforgalom is. Rengeteg a külföldi turista. Zöm­mel. osztrákok és németek, de sok’ köztük a svéd, svájci és a francia is. Magyarral csak ritkán lehet itt találkozni. Rajtunk és a vajdasági magyarokon kívül csak elszórtan akadtunk honfitársak­ra. (A magyar turisták talán szí­vesebben mennek délebbre, Dub­rovnik felé. Pedig Istria is gyö­nyörű. s talán a klímája kedve­zőbb is a mi számunkra.) No és a tenger? Vrsar-ba érkezve nem a végeláthatatlan víztükörrel ta­lálkozik az ember. Bizonyára le­nyűgöző látvány lehet az is — de ez a vrsari tengerpart a maga szelíd öbleivel, szeszélyes formá­jú félszigeteivel, rengeteg szét­szórt szigetével csodálatos és szebb talán, mint a végeláthatat­lan víztükör. Miközben ismerkedünk a ten­gerrel — a kis szekszárdi pajtá­sok is mind barátokra lelnek. Te­ri néni sípszavára együtt rohan­nak visongva a hullámokba, együtt lubickolnak, játszanak a jugoszláv gyerekekkel. Megtanul­ják a „búvár-álarc” használatát, melynek segítségével egy kis be­tekintést nyerhetnek a tenger mélyének titkaiba is. Boldogan cipelik, rendezgetik a gyűjtött zsákmányt; sokféle kagylót és csigaházat, tengeri sünöket és csillagokat, különféle rákokat, koralldarabkákat. A szúrós ten­geri sünök és csillagok kikészíté­se külön tudomány, amit minden beceji gyerek tud, aki már egy­szer nyaralt a tengeren. Tudomá­nyukba hamarosan beavatják a szekszárdiakat is. zottság ezt követően megvitatta a két nagy építőipari vállalat tá­jékoztató . jelentését a szakmun­kásképzésről. A jubileumi munkaverseny el­ső féléves eredményeit értékelte az ÉDOSZ megyebizottság tegna­pi ülése. Ezt követően a kol­lektív szerződések megkötésével kapcsolatos problémákat vitattak meg a megyebizottság tagjai. Az SZMT munkavédelmi bi­zottsága tegnap kezdte meg há­romnapos átfogó vizsgálatát a gépjavító állomások munkásvé­delmi helyzetéről. Megyénk nagyobb üzemeinek és különböző hivataloknak a szakszervezeti titkárai vettek részt azon a tanácskozáson, amelynek előadója Schrottner Károly volt, az SZMT vezető tit­kára. Beszélt a gazdasági reform előkészítéséről a szakszervezeti munkában. Ehhez a témához kapcsolódott Körösi Istvánnak, az SZMT közgazdasági bizottsága vezetőjének tájékoztatója a kol­lektív szerződések megkötésével kapcsolatosan. Az oktatási fel­adatokról Palotás József, a kul­turális bizottság vezetője tartott beszámolót. Esténként együtt sétálnak a tengerparton s figyelik a távoli világítótornyok viliódzó üzene­teit. S a tengerparton messzire száll a dal, a vajdasági gyerekek hangjába beleolvad az öt szek­szárdi gyerek hangja. Ekkor éreztem meg, hogy a dal, a játék mennyire általános, nem­zetközi s mennyire összekötő ka­pocs. Rajta keresztül, s a pajtá­sok barátságán keresztül jutott közelebb megint egy lépéssel egy­máshoz szülővárosunk Szekszárd és a jugoszláv Becej magyar és délszláv lakossága. Nagyon jó és nagyon szép len­ne, ha a most kibontakozó baráti kapcsolat városaink között to­vább erősödne és még sokan tér­hetnének vissza élményekkel gaz­dagodva, úgy mint ez az öt kis szekszárdi pajtás 1967. nyarán. Kedves Henrikné ált isk. tanár Huszonöt éve halt meg Wóricz Zsigmond Ebből az alkalomból vasárnap délután koszorúzási ünnepséget rendez az író leányfalui házánál a Magyar írók Szövetsége. Mó­ricz Zsigmond szobránál a ko­szorúzáskor Cseres Tibor mond beszédet, majd Darvas József, az írószövetség elnöke 'méltatja a klasszikussá lett írótárs életmű­vét. Szeptember másodikén Móricz Zsigmond halálának 25. évfo~ ’u- lójára emlékezik a tv. Az író életében fordulópontot jelentő, az első irodalmi sikert meghozó Hét krajcár című elbeszélést Horváth Teri mondja el.

Next

/
Thumbnails
Contents