Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-29 / 203. szám

t TOT,NA MEGYEI NÜPŰJSAG 1967. augusztus 29. Szerdán kezdődik az arab államfők csúcsértekezlete Khartoum (AFP, MENA) Az arab államfők csúcsértekezletét augusztus 30-án, szerdán délután 17 órakor nyitják meg — jelentet­ték be vasárnap este hivatalo­san Khartoumban röviddel az­után, hogy befejeződött a csúcsér­tekezletet előkészítő külügymi­niszteri szintű tanácskozás. A külügyminiszterek kidolgoz­ták az értekezlet napirendjét. A napirend négy pontból áll. A kül­ügyminiszterek összesen két zárt ülést tartottak. Bisti líbiai külügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy be­fejezte munkáját az a bizottság, amelynek a csúcsértekezlet gaz­dasági és kőolajügyi kérdésekkel foglalkozó napirendjét kellett megszerkesztenie. Bisti a terve­zet tartalmából nem volt hajlan­dó nyilatkozni. Burgiba tunéziai elnök nem fog részt venni a khartoumi csúcsértekezleten —, közölte Monzai Szlim, a tunéziai dele­gáció vezetője. Szlim szerint a tunéziai elnök rossz egészségi állapota miatt marad távol. Idő­közben bejelentették, hogy Bur­gibát Bah! Ladgam államtitkár képviseli. Ugyancsak nem jele­nik meg a khartoumi arab csú­cson II. Hasszán marokkód ki­rály tűnik ki az AFP Casablan­ca; híréből, amely bejelenti, hogy Hasszánt az értekezleten Benhi- ma miniszterelnök fogja képvi­selni. Az algériai rádió a khartoumi értekezlettel foglalkozó híreket kommentálva megjegyzi, „több államfő megelégszik azzal, hogy csupán képviseltesse magát Khartoumban”. Továbbra is ho­mály fedi Bumedien algériai el­nök részvételi szándékát. Az arab külügyminiszterek va­sárnap harminc percig tartó zá­róülésükön jóváhagyták a csúcs- értekezlet napirendjét. Mahgub szudáni miniszterel­nök és külügyminiszter szerint a csúcsértekezletnek az alábbi na­pirendje lesz: 1. Politikai, katonai és gazda­sági intézkedések az izraeli ag­resszió következményeinek fel­számolására. 2. Az idegen katonai támasz­pontok felszámolása az arab or­szágokban. 3. Az arab gazdaság szerepe a bagdadi értekezlet ajánlásainak fényében. Tüntetések a görög király ellen Több száz Nyugat-Némefország- ban dolgozó görög munkás vo­nult fel vasárnap Hannover ut­cáin a görög katonai diktatúra ellen tüntetve. A tüntetők jel­szavai Konstantin királyt tették felelőssé a katonai diktatúra ha­talomra jutásáért. A kanadai Torontóban ugyan­csak vasárnap több ezer fős tö­meg tiltakozott a görög katonai diktatúra terrorja ellen. Emlék­PANORÁMA Jens Otto Krag, Dánia minisz­terelnöke és külügyminisztere hétfőn délelőtt a Fekete-tenger­ről visszaérkezett a román fő­városba. Röviddel ezután meg­kezdődtek a hivatalos tárgyalás Sok Maurer, a román miniszter­tanács elnöke és Krag között. * Az A1 Ahram hétfőn reggel megerősítette, hogy Izmailiától délre, az izraeli és egyiptomi erők között szombaton tűzváltás volt.' A lap szerint az incidens egy órán át tartott. * VI. Pál pápa vasárnap mele­gen méltatta a Genf ben beter­jesztett szovjet—amerikai atom- sorompó-egyezmény tervezetét. A pápai nyári palota ablakából az égybegyűlt tömeghez intézett rö­vid beszédében megállapította, hogy a szovjet—amerikai párhu­zamos javaslat „az első lépés e probléma rendszerezése felé, amely majd -alkalmat nyújthat e roppant veszély (nukleáris ve­szély) ellen”. . t A katolikus egyházfő hangoz­tatta, hogy olyan fontos nemzet­közi megállapodást jelez a ter­vezet, amely nélkül nem lehet béke a világon. * .... ­Izrael elfogadta Odd Bull tá­bornok javaslatát, amelynek ér­telmében meghatározatlan időre szüneteltetik a hajózást a Szuezi- csatornán. Eszerint további ren­delkezésig sem Izrael,, sem az EAK nem használja a vízi utat. * Sajtóközleményt adtak ki a szovjet társadalom képviselőiből álló küldöttségnek Szíriában tett látogatásáról. A küldöttség Mu- nitgyinovnak, a külföldi kulturá­lis kapcsolatok állami bizottsága első elnökhelyettesének vezetésé­vel tárgyalásokat folytatott az afro-ázsiai szolidaritás szíriai bi­zottságának vezetőségével. * X Ciprus nyugati részén felbo­rult egy lakodalomba utazó ven­dégsereggel túlzsúfolt autóbusz. Nyolcán életüket vesztették, 65- en, köztük a vőlegény is, megse­besültek. * Az A1 Ahram jelenti, hogy egy kuwaiti küldöttség 60 kilogramm aranyat adott át Egyiptomnak, mint a kuwaiti nép hozzájáru­lását az EAK bevételeinek ki­egészítéséhez. E bevételek a Szuezi-csatorna lezárásával és a turistaforgalom leapadásával je­lentősfen csökkentek. * Pozsonyban hétfőn az oszt­rák—magyar kiegyezés 100. év­fordulója alkalmából 54 törté­nész részvételével nemzetközi konferencia kezdődött. E tanács­kozás előkészületet jelent az osztrák—magyar monarchia szét­esésével foglalkozó jövő évi bé­csi történészkonferenciára. * A brit kereskedelemügyi mi­nisztérium közlése szerint Nagy- Britannia kőolaj-behozatala ez év júliusában, az arab államok olaj­embargójának következtében 40 százalékkal csökkent. iratot akartak átadni a Kanadá­ban tartózkodó Konstantin ki­rálynak. Az emlékirat a politikai foglyok szabadon bocsátását köve­teli. A tüntetők „le a fasiszta juntával!” szövegű feliratokkal vonultak fel, de a királyhoz nem juthattak el. Konstantin a Sár­kány-típusú vitorláshajók világ- bajnokságán vesz részt, amely hétfőn kezdődik az Ontario- tavon. Űjabb letartóztatások Görögországban Andreasz Papandreu védőügy­védéinek közlése szerint az ügyészség még nem tájékoztatta őket arról, hogy pontosan milyen vádat kíván emelni az ellenzéki politikus ellen. A védelem egye­lőre a tárgyalás időpontjáról sincs tájékozva. A védőügyvédek céloztak rá, hogy Papandreu ügyében a véde­lem „meglepetéseket tartogat” és a megidézett tanúk között szere­pelni fognak volt miniszterelnö­kök és miniszterek — közöttük jobboldali pártok tagjai — vala­mint „külföldi személyiségek is”. Az AFP úgy értesült, hogy Teodorakisz, ismert görög zene­szerző letartóztatásával összefüg­gésben még több, ugyancsak ha­ladó értelmiséghez tartozó sze­mélyt vettek őrizetbe. Ezeket az­zal vádolják, hogy segítséget nyújtottak Teodorakisz rejtegeté­séhez. A görög sajtóban sem Teo­dorakisz sem a többiek letartózta­tásának híre nem látott napvilá­got Antonin Novotny T ur ócszentm ár tonban Prága (MTI). Antonin Novot­ny köztársasági elnök vasárnap a szlovák nemzeti felkelés év­fordulója és a túrócszentmárto- ni szlovák gimnázium megalapí­tásának 100. évfordulója alkal­mából részt vett a két esemény ünnepségein és beszédeket mon­dott. A túrócszentmártoni szín­házban átadta a jubileumi ki­tüntetést a gimnáziumnak. Itt elmondott beszédében a csehek és szlovákok egységes gazdasági és társadalmi kapcsolatának fon­tosságát hangoztatta. A nagygyűlésen elmondott be­szédében Novotny elnök a többi között kiemelte, hogy a szlovák nemzeti felkelés nemcsak a nem­zeti felszabadító, haladó szelle­mű erőfeszítések csqespontja volt, hanem a nemzeti és de­mokratikus forradalom kezdete is az egész országban. Novotny arról beszélt, hogy a háború után Szlovákiában új, el­sősorban vegyi, gép- és kohásza­ti ipar született. Az ipari terme­lés 1948-hoz viszonyítva 8 és félszeresére emelkedett, ugyan­akkor amikor a cseh kerületek­ben csak 4,6-szereeére. A fejlődés üteme nagyobb a mezőgazdaság területén is. A szlovák dolgozók egyre jelentősebb mértékben vesznek részt az ország fejlesz­tésében. Mindez válasz azok számára — mondotta az elnök — akik éppen a gazdasági problémákat akarják kihasználni alantas poli­tikai és ideológiai célok számá­ra, azt a látszatot keltve, mintha a szlovák dolgozók ráfizetnének a csehszlovák állam gazdasági egységére. Az az irányzat, hogy a szlovákiai kerületekben gyor­sabban fejlődjön a gazdaság és az életszínvonal, továbbra is a párt politikájának elve marad. Ezután kiemelte, hogy a cseh. szlovák, magyar, ukrán és lengyel nemzetiségű állampolgárok ideo­lógiai egységének megszilárdulá­sa a nemzetközi fejlődés szem­pontjából is nagy jelentőségű. Novotny hangsúlyozta, hogy a békés egymás mellett élés nem jelent kibékülést az imperializ­mussal. Ezért áll Csehszlovákia Vietnam oldalán és ítéli el Iz­rael agresszióját, követeli, hogy az izraeli csapatok hagyják el a megszállt területeket. Ez azon­ban nem antiszemitizmus, ahogy azt a nyugati sajtó és az izraeli propaganda állítja. „Elítéljük a faji megkülönböztetést és res­pektáljuk minden állampolgár egyenjogúságát, nem úgy mint az Egyesült Államok, ahol a nége­reknek sem állampolgári, sem emberi jogokat nem biztosíta­nak.” München idején a nyugati ha­talmak Hitler oldalán álltak és Csehszlovákiát kapitulációra kényszerítették. Most a nyugati hatalmak Izrael oldalán állnak, felfegyverzik és tettei felett véd­nökséget vállalnak. Van azonban az imperialisták akkori és mos­tani politikája között közös vo­nás is. Csehszlovákiát Hitler lá­bai elé dobták, mert a szovjet­ellenes politika ezt kívánta. Ma pedig támogatják az agresszort mert ez megfelel annak a poli­tikának, melynek érdekében áll. hogy megbuktassák azokat a2 arab kormányokat, melyek impe­rialistaellenes úton haladnak. Felháborodás Jugoszláviában a NATO hadgyakorlata miatt Belgrád (MTI) Jugoszlávia éle­sen reagált arra, hogy a NATO múlt hét végén megkezdett had­gyakorlatának színteréül éppen a jugoszláv határvidék közvetlen környékét választotta. Valameny- nyi számottevő jugoszláv sajtó- orgánum egybehangzóan a köz­vélemény jogos és nagy felhá­borodását hangoztatja a NATO parancsnoksága által gondosan kitervelt hadgyakorlát miatt, amely Észak-Olaszországban, il­letve a görög—bolgár—jugoszláv határövezetben folyik angol, ame­rikai, kanadai, olasz, belga és gö­rög csapategységek részvételével. A gyakorlat célja nyugati jelenté­sek szerint „kivizsgálni az atlanti szövetség haderejének készségét, hogy haladéktalanul gyorsan ak­cióba lépjen Délkelet-Európa legérzékenyebb pontjának védel­mében". A testvérországok életéből A forradalom lovagja Az életben gyakran találko­zunk olyan emberekkel, akiket nem tudunk elfelejteni. Ilyennek marad meg emlékezetemben Fé­lix Edmundovics Dzerzsinszkij, a rendíthetetlen leninista, aki éle­tét a párt és a nép szolgálatának szentelte. Eszembe jut 1921. egy rideg té­li reggele, amikor Alekszandr Pravgyinnal beléptünk Dzer­zsinszkij szerény dolgozószobájá­ba a közlekedésügyi népbiztos­ságon. Az asztal fölé hajolt és belemélyedt valami okirat olva­sásába. Hirtelen felkapta a fejét és figyelmesen ránk nézett... Még most is magam előtt látom tiszta tekintetű szürke szemét, vékony arcát, amelyet mintha szobrász mintázott volna meg és világos színű szakállát. — Félix, meséid csak el Borisz Barkov munkáslevelezőnknek — fordult kertelés nélkül Pravgyin Dzerzsinszkijhez — mit beszélte­tek Iljiccsel követlenül közleke­désügyi népbiztosnak történt ki­nevezésed előtt. — Aztán mi célból? — kérdez­te a népbiztos, kissé gunyorosan hunyorítva a szemével. — Tudod — felelte Pravgyin Barkós elhatározta, hogy színda­rabot ír a forradalomról, Lenin­ről. Elbeszélésed a segítségére lesz a darab megírásában. — Színdarab a forradalomról? Nem rossz ötlet... Aztán megbir­kózol-e vele? — fordult hozzám Dzerzsinszkij. — Megpróbálok — vágtam ki, s éreztem, hogy elvörösödök. Dzerzsinszkij felállt az asztal mellől, rágyújtott és elgondolkoz­va nézegetett ki a jégvirágos ab­lakon... Csend volt, csupán egy óra ketyegett valahol. Dzerzsinszkij eloltotta cigaret­táját, végigsétált a szobán s me­sélni kezdett találkozásairól Vla­gyimir Iljics Leninnel. Halkan beszélt, s nyugodtan, rendkívül képszerűen, utánozhatatlan hu­morral. Beszélt új kinevezéséről és találkozásairól Iljiccsel a szesztrorecki sátorban, ahol a Központi Bizottság megbízásából járt, s arról, hogy Iljics utasítá­sára az összes felelős munkatár­saknak orvosi vizsgálaton kellett keresztülesnie, ami ellen, ő Dzer­zsinszkij hevesen tiltakozott, s hogy milyen szellemesen és meg­győzően kigúnyolta őt Lenin... Dzerzsinszkij az emlékezéstől felélénkült és jóízűen felnevetett. Az idő gyorsan telt s mi rádöb­bentünk, hogy máris túl sok ide­jét vettük el a népbiztosnak. Bú­csúzóul így szólt hozzám: okos darabot írjon, de ne legyen unal­mas, mert a nép elveri magán a port... Aztán többször is találkoztam Dzérzsinszkijjel, s ő mindig sok figyelmet szentelt nekem, s nem­csak Leninről beszélt, hanem a többi forradalmárról is. A Dzer- zsinszkijjel való találkozásaim során rájöttem, hogy a „vaskezű Félix” a „forradalom rettegett lovagja” — ahogy annak idején nevezték őt — igen tapintatos, kristály tiszta lelkű, lángoló szí­vű ember. S micsoda csodálatos munka- 1 'pességű ember volt! Mint közlekedésügyi népbiztos­nak és egyúttal.az állambiztonsá­gi szervek irányítójának még ar­ra is volt ideje, hogy nagy társa­dalmi tevékenységet fejtsen ki az összoroszországi Központi Végre­hajtó Bizottság Gyermekbizottsá- ga elnökének posztján. Hány kis egykori csavargó — ma tisztessé­ges ember — emlegeti még ma is Félix Dzerzsinszkijt, aki oly nagy szeretettel gondoskodott róluk. S a szovjet közlekedés hány dolgo­zóját védte meg a érdemtelen tá­madásoktól. Dzerzsinszkij mindig hitt a forradalmi munkásosztály­ban és bátran emelte ki az egy­szerű embereket vezető állásba. Alekszandr Pravgyint, a kommu­nista munkást ő nevezte ki a köz­lekedésügyi népbiztos első helyet­tesévé. Egy másik munkást, Sz. Kovilkint nemcsak megvédett a bíróság Igaztalan vád alá helyezé­sétől, hanem még felelősségtelje­sebb munkával bízta meg. S hogy megvédte Dzerzsinszkij a munkáslevelezőket, akiket el akartak intézni bátor hangú új­ságcikkeikért! Félix Edmundovics Dzer­zsinszkij a nép nagy barátja volt. Alakja az igaz kommunistának, az új világ emberének, főképpen az ifjú nemzedéknek a példaképe. Róla szüntelenül kel) beszélni és írni. Borisz Barkov drámaíró

Next

/
Thumbnails
Contents