Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-29 / 203. szám
1967. augusztus 29. fOT.NA MFC VEI VfiPEjSAC 3 Internacionalista egység és antiimgerialista összefogás Irta: Darvasi István A z emberiség békéje az anti- imperialista, háborúellenes front • erejétől, nagyságától függ. Ez az erő pedig katonai, gazdasági, és politikai összetevőkből áll. A katonai, a gazdasági és a politikai tényezők között számos összefüggés van, de ezek közül minden bizonnyal az a legfontosabb, hogy minél egységesebbek az antiimperialista front politikai erői, annál nagyobb mértékben, hatékonyabban tudja hasznosítani gazdasági és katonai efőit az imperializmus elleni harcban. Az antiimperialista front erőit az az objektív igazság fűzi egybe, hogy mindnyájuknak érdeke és célja a világ békéje és a népek nemzeti függetlensége. Politikai felfogásukban, országaik társadalmi berendezésében számos eltérés van közöttük, nem azonosan képzelik el a fejlődés útjait sem, de ha megvan közöttük az egyetértés abban, hogy az emberiségnek békében, és minden népnek nemzeti függetlenségben kell élnie, eltekinthetnek attól, ami őket egyéb kérdésekben elválasztja. így lehetővé válik az antiimperialista cselekvési egység. Az antiimperialista front — ha nem is gondok és nehézségek nélkül — hosszú évek óta létezik és bonyolult viszonyok között eredményesen küzd a világbékéért. Bonyolult viszonyok között, mert úgy kell küzdeni a népek nemzeti függetlenségéért, az önrendelkezés, a be nem avatkozás, a területi sérthetetlenség elvének oszthatatlan érvényesüléséért, úgy kell fegyveres segítséget is nyújtania az imperialista agresz- szió áldozatainak, hogy közben egy pillanatra se tűnjön szem elől a még nagyobb veszély, a termonukleáris világháború. Úgy kell vívni ezt a harcot, hogy a világ ne boruljon lángba. Az antiimperialista szövetségi rendszer magja, legfőbb ereje a szocialista világ. Országait egyesíti a forradalmi világnézet, az azonos társadalmi rend, az érdekek ebből eredő közössége, a következetes antiimperializmus. A szocialista országok egysége, a 'világ kommunista- és munkáspártjainak egyetértése, valameny- nyi forradalmi erő akcióegysége döntő fontosságú az antiimperialista szövetségi rendszer szempontjából is. Minthogy azonban a szocialista országok közös érdekei, távolabbi céljai túlmutatnak az imperializmus elleni, harcban fennálló érdekközösségen, együttműködésüknek szélesebbnek kell lennie, és valóban, sokrétűbb, gazdagabb is, mint az igen kiterjedt antiimperialista front országainak egyébkénti együttműködése. A szocialista országok egységét és együttműködését nemcsak az antiimperialista békeharc teszi szükségessé, hanem belső építőmunkájuk is. I gaz ez még akkor is, ha az egység kritériumairól vallott felfogásban az idők folyamán bizonyos változások történtek. Egykor szinte az egység elengedhetetlen feltétele volt például, hogy a szocializmus minden országában minden majdnem ugyanúgy történjen. Ez a felfogás azonban már a múltté. A szocialista építésben minden ország saját adottságaiból, hagyományaiból, feltételeiből indul ki. Az azonban ma sem tagadható, hogy a szocialista országok számára nagy előny a másik ország építőmunkájának tanulmányozása és hasznosítható tapasztalatainak esetleges átvétele. Ez azonban csak önkéntes lehet. Tagadhatatlan az is, hogy minden szocialista ország számára hasznos a másikkal, a többiekkel való gazdasági együttműködés, mert erre mindnyájuknak szükségük van. Annak a szocialista országnak is, amelyiknek erőforrásai elvben lehetővé tennék a gazdasági autarchiát, és annak is, amelyik szűkebben mért természeti kincsei miatt nyilvánvalóbb módon szorul rá a gazdasági kooperációra. A nemfceti függetlenséget, a népgazdaság önálló fejlődését sem a bilaterális, sem a multilaterális együttműködés nem sérti, hanem elősegíti, hiszen a lényeg nem a két vagy többoldalú együttműködés, hanem az azonos társadalmi rendszer. Ami pedig magát az együttműködést illeti a tudomány, a technika, a nemzetközi munkamegosztás rohamos fejlődése, a piacok nemzetközi kiterjedése ma lehetetlenné teszi az elzárkózást és elkerülhetetlenné az együttműködést. Az egymás közötti együttműködés egyébként nem zárja ki a kapitalista országokkal való gazdasági • kapcsolatokat'sem, ennek sem elvi, sem politikai akadálya nincs és szükségessége sem vitatható. Nem tagadható azonban az sem, hogy a tőkés országokkal való gazdasági kapcsolatokat mindig befolyásolják a kapitalista piac törvényszerűségei, arról nem is szólva, hogy a tőkés országok gazdasági emberei számára nemcsak egyszerűen üzlet a szocialista országokkal való kapcsolat, hanem nagyon jól átgondolt és céltudatos politika is. A szocialista országok egyenkénti és közös érdekei, az antiimperialista front < érdekei egyaránt nyomatékosan megkövetelik a szocialista országok egységét az imperializmussal szemben. Mivel ak imperializmus vezető országainak kormánykörei eléggé világosan látják az óriási kockázatot és mert kilátástalannak tartják, ma kevéssé látszik valószínűnek, hogy vállalkozni mernének a szocialista világrend- szerrel való frontális összecsapásra. Ök is tudják ugyanis, hogy ez termonukleáris világháború lenne. Az imperializmus azonban még ma sem tartja visz- szavonhatatlannak a világban végbement történelmi változásokat; a szocialista világrendszer létrejöttét és a gyarmati rendszer széthullását. Erről tanúskodnak a helyi háborúk, a Vietnam elleni agresszió, az Izrael által elkövetett agresszió, a puccsolc, és a neokolonializmus egyéb akciói, a különböző imperialista provokációk. A helyzet annyiban változott, hogy — felismerve a világháborúval járó kockázatot — az európai szocialista országokkal szemben e pillanatban nem a háborús fenyegetés módszerével operálnak. Ebből nem következik, hogy a szocialista <>,:ágok külpolitikai együttműködésének parancsoló szükségessége csökkent. Nem csökkentek az együttműködés lehetőségei sem. Megvan minden objektív politikai és gazdasági feltétele, megvan az érdekek objektív közössége, noha ez utóbbit szubjektív nézetek helyenként elhomályosítják, vagy tévesen értelmezik. A nemzetközi szolidaritás, az álláspont azonossága, a közös cselekvés nem csorbítja, hanem szolgálja és jól szolgálja a nemzeti érdeket. Nem fordulhat elő, hogy egy szocialista ország saját valódi — és nem vélt — nemzeti érdekeinek szolgálatával csorbítaná, vagy károsítaná más szocialista ország nemzeti érdekeit. Sőt, egy marxista—leninista alapon nyugvó internacionalista külpolitikát folytató szocialista ország nemzeti külpolitikájának minden sikerét élvezi és élvezheti valamennyi szocialista ország. Másfelől minden szocialista ország nemzetközi súlyát, tekintélyét növeli és nem csökkenti, ha szolidáris egységben van a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, ha mint ilyennel tárgyalnak és egyeznek meg vele. Az egységben rejlő erő tekintélyt ad mindenkinek, aki részese az egység kikovácsolásának. zekből az elvi megfontolásokból az is következik, hogy hasznosak azok a tanácskozások, amelyeken két vagy több szocialista ország, két vagy több kommunista párt nemzetközi kérdésekben beható vita után állást foglal. A mai, a néhány év előttinél jóval bonyolultabb, több veszély- lyel terhes nemzetközi helyzetben különös fontossága van annak, hogy a szocialista országok és a kommunista pártok tanácskozzanak, közös álláspontot alakítsanak ki és egységesen cselekedjenek az emberiséget érintő legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Ez kötelességük népeikkel, a szabadságukért harcoló, függetlenségüket védelmező népekkel, az egész emberiséggel szemben. E A lehetőségek ötletes kihasználása Háromszáz mázsa hús terven felül Rendkívül ötletesen használ- k ki egy régi színt, lábas pajtát mgyelen, a Mezőgazdasági akmunkásképző Iskola Tangaz- iságában. Tulajdonképpen már mmire sem használták, most szont kétszeres hasznot fog íjtani. Kevés beruházással át- akították kocaszállássá, egyszer jztatnak a kutricákban és a len kukorícatárolásra használ- k majd az épületet. ♦ Ménesi Sándor, a gazdaság fő-( íny velő je elmondta, hogy hul- déklécet vettek, körülbelül há- >m köbméternyi anyagot, eb- >1 készültek a kutricák* a ser- sszállások. Az anyasüldőket hí- isertések közül válogatták ki és az elletés, illetve a malacok leválasztása után ismét hízóba fogják ezeket a sertéseket. Háromszáz malacot szeretnének leválasztani szeptember 20-ig a 30 kocától. Övatos számítás szerint is legalább 300 mázsa húst tud értékesíteni a tangazdaság terven felül a jövő óv márciusában, áprilisában. Arról nein is beszélve, milyen nagy hasznot jelent, hogy a tervein felüli értékesítés már új, magasabb áron történik. A rendelkezés megjelent az új felvásárlási húsárakról, tehát a negyedik negyedévben érvényes lesz. Ez adta az ötletet az üzem szakembereinek. A földterülethez szükséges kocalétszám egyébként megvan ebben a gazdaságban, tehát a hízóállományból kiválasztott kocák ismételten hízóba fogása nem jelent károsodást a tenyésztés szempontjából sem. Az ötletre jellemző, hogy kukoricatároláshoz sem kell külön berendezést készíteni ebben a Iá- ' baspajtában. A kutricaléceket összeállítják úgy, hogy a drótháló felhasználásával szellős tárolóhely lesz belőle. A kutricák faanyagát egyszerűen csak átren- dezik, úgynevezett prizma alakban átrakják. A főkönyvelő azt mondja, a jövő évben is megtör- j ténhet, hogy a kukorica felhasz- J nálása után ideiglenesen ismét! sertéstenyésztésre fogják felhasználni ezt a régi épületet. í A KIÁLLÍTÁS gépújdonságai A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági gépiparának új konstrukciója ez a burgonyaszedő gép, amelyből még az idén 115-öt kap a magyar mezőgazdaság. A Szekszárdi Állami Gazdaság készítette a kiállításon látható cukorrépaszedő gépet, amely kiemeli a répát, lekoronázza és pótkocsira rakja. A cukorrépaszedő mögött a gépjavító vállalatnál készülő HE és MTZ vezetőfülkék láthatók. Mini-traktor... A Holder-cég egész kistraktorsorozattal szerepel a kiállításon, az egy kerekűtől a négykcrék-meghajtásosig. Mindegyik kistrakíorhoz különböző munkaeszközöket lehet kapcsolni, ekét, talajlazítót, kapákat, permetezőgépet.
