Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-27 / 202. szám

3

196?. augusztus 27.

S’ÖLTTA MEGYEI NEPÜJSAö

Az ötvenedik évforduló tiszteletére

A készülődés jegyében

A megyei tanács művelődésügyi osztálya elkészítette a párt- és a különböző állami társadalmi szervek és tömegszervezetek ösz- szehangolt elképzelései alapján a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésével kapcsolatos őszi programot.

A kiemelkedőbb eseményekre novemberben kerül majd sor, közel az 50. évforduló napjához. Ekkor koszorúzások lesznek, nagygyűléseket tartanak, ünnepi fogadásokat, veterántalálkozókat, magyar—szovjet baráti összejöveteleket szerveznek. Ünnepi műsorokban mutatkoznak be hivatásos színészek és műkedvelő csoportok.

A KISZ és a Hazafias Népfront többféle társasutazást szervez ebből az alkalomból a Szovjetunió nagyobb városaiba.

A kulturális rendezvények során nyílik a legtöbb lehetőség a magyar és szovjet nép, a szovjet és más baráti népek kapcsolatainak bemutatására. A kulturális rendezvények során ismerkedhet majd a megye lakossága a szovjet nép történelmével, a szovjet társadalommal, a Szovjetunió nemzetközi kapcsolataival, tudományos és technikai felkészültségével, művészetével. Ebből az alkalomból több kiállítást rendeznek a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban és a járási művelődési házakban.

Történeti tematikájú, helyi dokumentumokat is tartalmazó kiállítást rendez majd a megyei múzeum, a párt- archívum, a Hazafias Népfront, a megyei levéltár és a megyei könyvtár anyagából.

Szovjet könyvkiállítást rendez a megyei könyvtár, amelyet összeköt ünnepi libresszó műsorral. Szovjet hadtudományi és haditechnikai kiállítást is terveznek Szekszárdra és még két járási székhelyre is. Magyar szerzők a Szovjetunióban címmel fotókiállítás nyílik majd. Ezeken kívül a Szovjetunió életéről és művészetéről különböző vándorkiállításokat rendeznek, amelyeket a megye több községében is bemutatnak majd.

Az évforduló méltó megünneplésére különböző pályázatokat is meghirdetnek. így a KISZ megyei bizottságának és a megyei tanács művelődésügyi osztályának közös rendezésében hirdették meg az irodalmi pályázatot a Szovjetunióról. A KISZ által központilag meghirdetett ' irodalmi pályázaton megyei fiatalok is részt vesznek. A KISZ Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium Film Főigazgatóságának közös pályázatán is bizonyára sokan küldik be pályamunkáikat.

Különböző vetélkedőkre is sor kerül. Ki mit tud a Szovjetunióról? címmel több lépcsős vetélkedőt tartanak az ősz folyamán.

Orosz nyelvi versenyeket rendeznek általános és középiskolások részére. A megyei moziüzemi vállalat kéthetes képrejtvériy-pá- lyázatot indít a Népújságban, értékes díjakkal.

Az Ismeretterjesztő Társulat szeptemberben filmbemutatóval összekötött ankétot tart a BM- klubban. Október hónapban szovjet irodalmi estet rendez, ugyancsak a BM-klubban. Novemberben pedig a szekszárdi zeneiskola közreműködésével és rendezésében hangversenyre kerül sor a

városi művelődési házban. A TIT diasorozattal szemléltetett előadásokat tart majd a múzeumban két héten ■ keresztül. A Babits Mihály szabadegyetem művészeti tagozatán is sok alkalom adódik az orosz, szovjet művészek megismertetésére.

Szovjet , filmhetet tart a megyei moziüzemi vállalat november 2. és 8. között a megye több községében. Az augusztus hónap a szovjet bűnügyi, kalandos filmek jegyében zajlott le.

Idén is meghirdetik és no- ! vember 7-e tiszteletére megrendezik a már hagyományos

képzőművészeti kiállítást Szekszárdon.

Az ifjúsági bérletes hangverseny- sorozatban kilenc helyen kerül sor szovjet zeneművek önálló hangversenyére. A megyei és járási könyvtárak libresszóműso- raiban több orosz, szovjet klasz- szikus és mai irodalmi mű bemutatására kerül sor az év folyamán. A szekszárdi, dombóvári és decsi amatőr filmesek 16 milliméteres magnóhangos riportfilmeket készítettek a megyében élő veteránokkal. A filmeket szeptember második felétől bemutatják. Szeptemberben kerül sor a szovjet esztrád- és tánczenekari művek bemutatójára. Októberben pedig a forradalmi napok megyei fesztiválját rendezik meg. Három fordulóból álló Babits Mihály megyei vers- mondó-versenyt is tartanak.

Szovjet heteket, illetve szovjet napokat tartanak több általános és középiskolában, művelődési otthonokban. Megrendezik a Szovjetunióban végzett ösztöndíjasok megyei találkozóját. S ebben az évben a megyei honvédelmi nap őcsényi rendezvénysorozata is november 7-e tiszteletére zajlik le.

A községek helyi programjának kidolgozása folyamatban van.

közelálló személyek

koznak. Nem is gondolná az ember, hogy mennyire tájékozottak. Tudják, hogy Pálfán a szövetkezeti tagok 22 métermázsás átlagtermést értek el búzából. Ismerik az egyik pincehelyi gabonatábla 28 mázsás rekordját. Azt is tudják, hogy Döbröközön hány forint az egy dolgozó tagra jutó átlagrészesedés. De hogy mennyi búza termett az idén a saját tsz- ükben, ebben a kérdésben már bizonytal anok.

— Mi nem vagyunk közelálló személyek, sem vezetők, semmik — ezzel magyarázzák tájékozatlanságukat.

I

mponáló tárgyilagossággal állapítják meg viszont, hogy a termelőszövetkezetben rengeteg nehéz testi munkától kíméli meg az embert a gép. Azelőtt Nagy Mihály hetekig járt az eke után. Szeretnék kitalálni, hogy „mi hozna még .több pénzt”. így aztán minden rendjén volna. Megkérdeztem tőlük, milyen a termelőszövetkezetben az állattenyésztés? Sajnos ismét elég nagy fokú a tájékozatlanság. Ezt követően arról beszélgetünk, hogy a két-három évvel ezelőtti állapotokhoz képest javult-e a termelőszövetkezetben a helyzet.

— Annyiból jobb, hogy a vezetők megértik egymást — mondják.

A három öreg véleménye maradéktalanul megegyezik abban, hogy nem kellene mindig csereberélni a vezetőket. Rossz az, hogy mire a vezető megismeri a határt, el kell mennie, ügy tudják, az állattenyésztő most elmegy. „Vagy gyenge volt,vagy jó volt’'. Belátom, nemcsak bölcs ez a három öreg, egyúttal diplomata is. Sokszor sajnos ez a paraszti diplomácia nem előnyére, inkább kárára van a termelőszövetkezetnek. Az állattenyésztővel kapcsolatban így fogalmaznak: „Alighanem útnak van bocsájtva”. Biztosan többet tudnak az ügyről, de nem mondják.

— Nem akarunk annyira belekeveredni. Mi már kiöregedtünk, nincs sok szavunk.

— És a fiatalság jövöget visz- sza?

A három ember véleménye háromféle:

— Jövöget.

— De nem ám a gyárból.

— Viszont a Kövecses Bözsi meg a Nagy Sanyi elment.

— Jó-jó, de volt olyan is, akit nem fogadnak vissza.

Kerek-perec teszem fel a kérdést: Mondják meg, jobban élnek most az emberek, mint régen?

— Könnyebben,

— Jobban.

— Hát mire költsék a pénzt?

— Ruhára.

— Aki most megkapja a fizetést, megy a kocsmába. Majd jön a következő fizetés.

— A tsz nem gazdag, de Misz- la nem szegény.

— Ezt tényleg nem mondhatjuk. Az egyik ember itt, a másik Budapesten dolgozik. A családon belül gondolom.

— Csak azt nem tudom, aki egyedül keres, az hogyan él?

N

agy Mihály az utat figyeli. Mivel látja, hogy még nincs vontató se közel, se távol, megfordítja a beszélgetés tónusát. Azt mondja, hogy most ő akar kérdezni. • Először, is mondjam meg, mi akar lenni ez az új mechanizmus. Amennyire erőmből és tudásomból telik, kifejtem. Főleg a termelőszövetkezetek önállóságát hangsúlyozom. Mondom nekik, hogy az adottságok figyelembevételével, a tagokra van bízva, hogy mit termeljenek. Hogy munka és kereset legyen, érdemes munkaigényes növényféleségeket termelni, és olyat, ami hiánycikk. Jelenleg például mákot, lencsét, effélét. Lelkesedés helyett inkább elcsüggednek.

— Volt itt mák tavaly.

— Ki sem kelt.

— Ügy van ez, hagy mindenhez hozzáértő ember kellene.

— Lencse is volt, nem lett belőle semmi.

— Itt a dinnye. Rengeteg munkát felvett.

— Kiszántották.

— Ez a miszlai tagság talán az ilyen gyim-gyom féléket nem is kedveli.

— De ha pénzt akar, akkor kedvelje.

— Szóval ilyesmi ez az új mechanizmus?

A beszélgetést nem folytathatjuk. Befutott a két vontató. Az öregek mennek lerakodni, a fiatalok jönnek a fa alá lepihenni.

SZEKULITY PÉTER

/

VISSZHANG

A lakosság tájékoztatására Igaza volt a cikknek Megváltozott vélemény Javaslatok személyszállítás-ügyben

„Rendezzék, de csak titokban” című, augusztus 23-án megjelent cikkünkre Péterfi Kálmán, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője tette meg észrevételét, kérve a szerkesztőséget, hogy a lakosság tájékoztatása érdekében közöljük válaszát. A kérésnek annál is inkább szívesen teszünk eleget, mivel úgy gondoljuk, egyre több családot érint az idevonatkozó rendelet.

„Szekszárd város Tanácsa 1/1961. s~ám alatt köztisztasági rendeletet hozott, amelyben az állattartást is szabályozta. A rendelet értelmében állatot tartani függetlenül az ingatlan területi fekvésétől és a tulajdonviszonyoktól, csak abban az esetben lehet, ha az 51961.. (III. 19.) ÉM. számú rendeletben előírt védő távolságok lakótömbön belül betarthatók. Ezenkívül vannak olyan városrészek és utcák ahol állatot tartani egyáltalán nem lehet. A rendelet megszegői ellen mód és lehetőség van hivatalból is eljárás megindítására, hiszen a városi tanácsnak köztisztasági ellenőrei vannak, akik a szabálysértési feljelentést megteszik.

Az utóbbi időben olyannyira elszaporodott a rendeletiéi ellentétes baromfitartás, hogy a köztisztasági ellenőrök nem képesek minden esetről tudomást szerezni, ezért kérjük a lakosság támogatását, hogy köztisztasági ellenőreink a helyszíni szemle után. a feljelentést megtehessék."

Eddig a levél, amelyet min- mébe ajánlunk, den állattartó szíves figyeJ;;A cikk írójának tökéletesen igaza van, csak azt sajnálom; hogy nem látogatott el a vállalat másik, részlegébe, a labdaüzembe, ahol hasonló problémákkal találkozhatott volna. Nagyon szépen berendezett szociális létesítményeink vannak, csak éppen vizünk nincs. Az üzemben például csak úgy tudunk vízfestéket keverni, hogy egy maszek fuvaros minden másnap 6 fahordó vizet hoz az üzembe. Egyébként ebből a vízből tisztálkodnak a dolgozók is. Az üzem. területén levő fúrt kút beiszaposodott és a vízzel együtt, iszap került a vezetékekbe is. Ennek következtében használhatatlanná vált az egész épület csőhálózata.

Ügy gondolom, érdemes lenne közelebbről is 'megvizsgálni a történteket, éppen ezért kérem, ha tudnak, jöjjenek ki a labdaüzembe szívesen állok rendelkezésükre. Ezenkívül szerintem még ez is hozzátartozik a cikkhez ”

Igaza van Arros Endrének.

A Simontomyad Bőr és Szőrmefeldolgozó Vállalat üzem- rendészének, levele valóban kiegészíti a Tolna megyei Népújság augusztus 22-én megjelent „Szolgáljon tanulságul a simontomyai példa” című cikkét.

•

A Tamási járási Építőipari Ktsz vezetőivel történt beszélgetésünk során, „Az új gazdaságirányítási rendszer küszöbén” című cikkünkben többek között a következőket írtuk:

A község vezetői örültek, amikor tervünkről hallottakj már < ■ csak azért is, mivel Iregszemcsén jelenleg mintegy 70, elsősorban női munkaerő vár elhelyezésre. Azonban amikor segítséget kellene adni, már közel sem ilyen jó a kapcsolat. Pedig a község vezetőinek segítsége nélkül nehezen fogjuk tudni megvalósítani tervünket &=} mondja a ktsz elnöke."

A cikk megjelenése után levelet kaptunk Stefanovits Jánostól, a Tamási Járási Építőipari Ktsz elnökétől, amelyben egy félreértésre okot adó kitételt kíván helyesbíteni, a következő módon:

«

,-,Az iregszemcsei tanács részéről a legteljesebb segítséget meg‘ kaptuk és a jövőben is ilyen irányú tárgyalások folyamatban vannak. A tanács elnöke, Fata László személyesen járt el a ktsz- elnökkel a helyiségek igénybevétele ügyében. A községi tanács részéről ígéretet kapott szövetkezetünk, hogy megfelelő telket is biztosít üzemtelepítés céljából, A létszám biztosításában is segítséget kap a szövetkezet.

Ahhoz, hogy tervünket megvalósíthassuk, a továbbiakban is talán még fokozottabban igényeljük a tanácsi szervek segítségét."

Az iregszemcsei tanács részéről a legteljesebb segítséget megkaptuk állapítja meg levelében Stefanovits János ktsz-elnök. Ha ez valóban így lenne, akkor nem tudom miért volt szükség arra, hogy javaslatára megkeressük az iregszemcsei tanács elnökét Mi ugyanis, ezt elsősorban azért tettük meg, mert a ktsz vezetőinek véleménye szerint — amely mint a levélből kitűnik, időközben megváltozott — az utóbbi időben mintha „elaludt” volna az ügy. Az igaz, hogy a tanáccsal

közösen történt a helyszíni szemle, az is igaz, hogy a tanács segít az üzem létszámát biztosítani, de az is igaz, hogy ebben az ügyben hónapok óta semmi sem történt.

A Személyszállítás Tolna megyében című írásunk a több ezer bejáró dolgozó és az utasok körében nagy visszhangra talált. A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatához szólt hozzá Dobó, László alsónyéki református lelkész. Közérdekű javaslatai megerősítik, kiegészítik a NEB vizsgálatát.-„Az új gyorsvonatpár beállítása és a hétvégi balatoni személy- vonat ne csak Szekszárd—Budapest, vagy Bátaszék—Budapest, illetve Bátaszék—Balaton viszonylatban közlekedjen, hanem Baja—Budapest illetve Baja—Balaton viszonylatban. Részben azért, mert mindkét esetben bajaiak is érdekelve vannak, részben azért is, mert Baja— Bátaszék között már Tolna megyei állomások is érdekelve vannak.

Több Tolna megyei községet érint a hajózás is. A Budapestről 14 órakor induló személyhajó 20.35-kor ér Fadd—Tolnára és 21.35-kor Bajára. De Bajáról 20.37-kor jön el az utolsó személyvonat (pályajavítás miatt változott menetrend szerint) Bátaszék felé, így szóba sem jöhet, hogy az errefelé lakók hajó—vasút kombinációval utazzanak, amit különben bizonyára többen igénybe vennének. Talán megoldható lenne Budapestről a 12 órai hajóindulás és így a korábbi érkezés.

Nagy megterhelést jelent az AKÖV-nek a körzetesített iskolák tanulóinak szállítása is. Megvizsgálandó lenne — a művelődési osztállyal egyetértésben — hogy kellő gyermeklétszám esetén nem lehetne úgy módosítani a körzeteket, hogy kevesebb gyermek kényszerüljön bejárásra?

Szükséges lenne, hogy a NEB ne csak a meglevő helyzetet vizsgálja, hanem kísérje figyelemmel az összevonási terveket is. Például — úgy tudom — tervezik a sárpilisi MÁV-állomás raktárának, teherforgalmának megszüntetését, illetve átterelését másik állomásra. Ez áruszállítási szempontból rendkívül hátrányos a Sárközi Állami Gazdaság és a sárpilisi termelőszövetkezet áruszállítására. A MÁV így megtakarít két raktárost állást, de az említett gazdaságok ennek többszörösét ráfizetik a meghosszabbodó (rossz úton meghosszabbodó!) vasúiig való szállítással. Pontos gazdasági számítással kellene kikeresni a leghelyesebb, minden szempontot figyelembe vevő megoldást